Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

1997« lúNius 5«, Csütörtök Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 □ Ma... • A FÜGGETLEN KISGAZDA- PÁRT FÓRUMA MISKOLC. La­kossági fórummal egybekötött elő­adást tartanak Miskolcon a Füg­getlen Kisgazdapárt helyi alapszer­vezetei. A rendezvény délután 6- kor kezdődik Miskolcon, a Herman Ottó utca 2. szám alatti általános iskolában, ahol az érdeklődők Hor­váth Bélával, a párt elnöki kabinet­jének főnökével, Boros Imrével, az FKGP pénzügyi kabinetjének veze­tőjével, s a fórum házigazdájával, Osztroha Bertalannal, a párt me­gyei elnökével találkozhatnak. • KÓRHÁZKONFERENCIA A HATÁRSZÉLEN. Hogyan látják a kórházigazgatók a magyar társada­lom testi és lelki állapotát címmel kétnapos országos konferencia kez­dődik ma délelőtt 10 órától a sátor­aljaújhelyi Erzsébet Kórházban. A tudományos ülésen Veér András miniszteri biztos a következő témá­kat fejti ki: A társadalmi változá­sok hatása a népesség állapotára; Milyen kórházra van szükségünk?; Kórházi rendszerünk feladatai és jövőképe. Holnap... • ÖNNYUGDÍJASOK ÉS VI­LÁGTALANOK. Pénteken délu­tán 5 órától tartja első nyilvános rendezvényét Miskolcon, a Város­ház tér 5. szám alatt a nemrégiben alakult Önnyugdíjasok Egyesülete és Világtalanok Klubja. Várják az érdeklődőket. • IRODÁT AVAT AZ FKGP SÁTORALJAÚJHELYEN. Irodát nyit Sátoraljaújhelyen a Független Kisgazdapárt. Ä péntek délelőtt fél 12-kor kezdődő rendezvényen a sá­toraljaújhelyi Rákóczi út 3. szám alatt Bemáth Varga Balázs, a párt országos főtitkára és Osztroha Ber­talan, az FKGP megyei elnöke avatja az irodát. • POLGÁRI VÉDELMI NAP TISZALÚCON. Polgári védelmi napot tartanak holnap Tiszalú- con. A délelőtti elméleti előadáso­kat déltől gyakorlati bemutatók követik. • MDE-ELNÖKTALÁLKOZÓ. Kihelyezett megyei választmányi ülést tart a Magyar Demokrata Fó­rum holnaptól vasárnapig Sárospa­takon. Ugyanitt rendezi meg a párt az MDF megyei elnökeinek találko­zóját is. A rendezvényen - melyen részt vesz Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke is - aktuális poli­tikai kérdésekről lesz szó. Eshet az eső, nem marad el az előadás Fedelet kap a Miskolci Nemzeti Színház szabadtéri színpada Elkezdődött a miskolci szabadtéri színház nézőterének befedése. Tegnap a fedél íaszerkezete beemelésének láttak neki. A szerkezetet elektromos motorral is kiegészítik, amelynek segítségével a fedél ponyváját mozgathatják. A szabadtéri színház befedése a közel tíz éve kezdődött színházi rekonstrukció része. A nyári színház fedélszerkezete 25 millió forintba került, a teljes beruházás azonban ennek sokszorosa: 1,6 milliárd forint. A szabadtéri színpadot június 15-én adják át, 22-én pedig már a Mária evangéliuma című dara­bot mutatják be a szabad ég alatt. Az eső miatt nem kell majd elhalasztani az előadást... Fotó: Vajda János Törvény a „csúnya házak” építése ellen Kétnapos urbanisztikai konferencia kezdődött Párádon Miskolc (ÉM - BAL) - Hamaro­san új, az épített környezet ala­kításáról és védelméről szóló szabályozás születik, amely többek között (újra) bevezeti az építésügyi bírság fogalmát - azaz: „csúnya házat” (elvileg) nem lehet majd építeni. A ter­vezett törvény lesz a Párádon ma kezdődött képnapos Észak­magyarországi Urbanisztikai Konferencia egyik fontos témá­ja, a területfejlesztési tanácsok tevékenységének értékelése mellett. A Magyar Urbanisztikai Társaság észak-magyarországi, illetve He­ves-Borsod megyei csoportja rend­szeresen tart szakmai konferenciá­kat (ez lesz a 25.). Ez alkalommal a térség- és területfejlesztés, a térin­formatika, a építésügyi jogsza­bályalkotás fő kérdései adják a fő témát, a régióban működő terület- fejlesztési tanácsok munkájának tapasztalatait elemzik majd a résztvevők: önkormányzati vezetők és urbanisztikai szakemberek. Ola­jos Csaba területi főépítész emel­lett igen fontos kérdésnek tartja a hamarosan a parlament elé kerülő törvénytervezet megvitatását, amely az épített környezetről - annak alakításáról és védelmé­ről - szól.- A legutóbbi szabályozás 1964- ben született - magyarázta a főépí­tész -, azóta sok minden megválto­zott: az állami prioritás megszűnt, az állami és tanácsi vállalatok he­lyébe tervezőcégek léptek, létrejött az építész kamara, amely a régi törvényben nem is szerepel. A nagy építőipari vállalatok eltűntek, ma­gánszemélyek építenek. (Újra)Szabályozni kell a képzési követelményeket, jogosultságokat, a nyilvántartások rendszerét. Az új törvénybe bekerül - összhangban az európai szabályozással - az épí­tészeti örökség védelme, továbbá az építésügyi bírság, ami a szabály­talanul, rosszul, rossz helyre felhú­zott házak építtetőit sújtaná. Eze­ket a kérdéseket most megtárgyal­hatják - még az országgyűlés előtt - az itteni szakemberek is. A területfejlesztés és az urba­nisztika kapcsolatáról Olajos Csa­ba azt tartja: „édestestvérek”. Te­rületrendezés, következésképpen a városépítészet nélkül az előbbi nem képzelhető el, nem szakad­hatnak el egymástól. A szakem­ber úgy érzi: megyénkben mindez jó működik, aminek záloga az is, hogy a területfejlesztési tanács üléseinek a területi főépítész is ál­landó meghívottja. Az elmúlt években megváltozott kihívások­nak megfelelő új szabályozásnak ettől függetlenül még csiszolódnia kell - ismeri el: erre a mai és hol­napi parádi konferencia lehetősé­get is teremt, akárcsak az infor­mációcserére, szakmai továbbkép­zésre, konzultációkra. Rt. kezeli a vagyont Tiszaújvárosban Tiszaújváros (ÉM - FL) - Elfogadta tegnapi rendkívüli ülésén a képviselő-testület a Tisza- újváros-Inveszt Vagyonkezelő és Gazdaságfej­lesztő Rt. alapító okiratát. A céget az önkor­mányzati vagyon kezelésére és az önkor­mányzat. által alapított kft.-k munkájának összehangolására, fejlesztésére hozták létre. Az igazgatói állásra heten pályáztak, a testü­let Hegedűs Györgyöt választotta meg az rt. vezetőjének, aki eddig a Tiszai Erőmű Rt. gazdasági igazgatója volt. Rendelet a földről árusítók ügyében Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Egyre komo­lyabban aggasztja a sajószentpéteri vá­rosházát, hogy bár az e célra kialakított, kőasztalokkal beépített városi piac kong az ürességtől, a Tulipán vendéglő előtt és az úgynevezett lábasház alatt lassacs­kán botrányos körülmények között, tö­megével árusítanak az őstermelők. A város szívében, a 26-os főút két oldalán, az egyébként forgalmas, kereskedelmi centrum­ban szemmel láthatóan szívesebben kínálják portékáikat a helybéli és a környező falvakból érkezők, mint az edelényi elágazásnál létesí­tett, aszfaltozott, parkolós és felügyelt piacon. Meglehetősen széles skálán mozog a kínálat az előbbi helyen. Ki asztalkáról, ki műanyag- fóliáról, ki az aszfaltról kínálja az árut. A földről árusítók azonban egyfelől nem tartják be az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat igencsak szigorú higiéniai előírása­it, ráadásul a városnak semmi haszna a do­logból, hiszen helypénzt sem fizetnek az al­kalmi kereskedők az általuk elfoglalt aprócs­ka területért - minthogy ez a terület hivatalo­san nem is piac. Az önkormányzatnak azt kell mérlegelnie: nem volna-e szerencsésebb a kulturált piaci körülményeket azon a környéken megoldani, amit az őstermelők - és a vevők - előnyben részesítenek. Sajószentpéter jegyzője, Botos László a rendeleti szabályozás azonnali előké­szítését látja célszerűnek. A képviselő-testü­let hamarosan napirendjére tűzi ezt az ügyet. • NÖVELTE NÉPSZERŰSÉGÉT A MUN­KÁSPÁRT. Ezt tényként állapították meg a párt megyei területi koordinációs bizottságá­nak elnöki értekezletén. Kedvező jelként érté­kelik, hogy főleg a fiatalok köréből kerülnek ki az új belépők, akik elsősorban Miskolcon, Ede- lényben, Kazincbarcikán, Tardonán és Kisroz- vágyon növelik a munkáspárti tagságot. Egy alaposan mellbevágó reklám Az onkológus szerint minden fogás megengedhető, ha a jót szolgálja Szalóczi Katalin Miskolc, Budapest (ÉM) - Egy mell elvesztése kisebb veszteség, mint egy anya el­vesztése - harsogja a falak­ról a multireklám, amely épp színtelenségével tűnik ki a többi közül. Gyászban a család. Egyedül az elhunyt anya vidám - a róla maradt fényképen. A képernyőről is átlengi a szobát a halál és a túlvilági hang: „Azt hit­tem, ha elvesztem a mellem, nem fognak szeretni. Most már tudom, hogy tévedtem. Szeretnek. De már késő.” Vajon nem aggályos-e rio­gatással rávenni az embere­ket, hogy törődjenek többet az egészségükkel? - erre ke­restük a választ. Mint kide­rült: a reklám hatásos: van, aki ennek láttán fordul az orvoshoz. Az emlőrák elleni propaganda elindítója a Magyar Rákelle­nes Liga, a Média a Jövőért Alapítvány és a Pharmavit Rt. A liga főtitkára, Vasváry Ar- túrné meglepődik a vélemé­nyemen: Oktató műmellek- Maga az első, aki aggályos­nak ítéli. Egyre másra kapjuk a dicséreteket. A program elin­dításánál nagyon is konkrét adatokból indultunk ki: Ma­gyarországon évente 4300 új emjőrákost fedeznek föl a nők körében, s legalább 2000-2300- an halnak meg e betegségben. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a halálozás csakis a korai diagnózissal csökkenthe­tő. Amikor még semmi pa­naszt nem okoz a kór: nincs látható elváltozás, nincs fájda­lom. A rendszeres önvizsgálat­tal és onkológiai szűréssel a mellrákosok nagy része meg­menthető volna. Ä tapasztala­tok szerint az önvizsgálat megtanulásához szakember kell. Sajnos erre az orvosok kö­zül sem mindenki alkalmas. A helyes technika megtanulásá­ra egyénenként van szükség, mivel ahány nő, annyiféle a mell állománya. Tizenhét-ti­zennyolc éves korban lenne ideális az önvizsgálat elsajátí­tása, s bizony jó volna, ha min­den nő rendszeresen elvégez­né' amíg csak él. A mammog­ráfiás vizsgálat drága, 3-4 ezer forint, és csak a diagnosztikai célból végzett vizsgálat költsé­gét állja a társadalombiztosí­tás. Egyébként is kevés ilyen műszer van az országban. Vasváry Artúrné a reklám költségeit nem tudta forintban meghatározni, minthogy több cég, köztük a televízió, az újsá­gok és a rádió sem kér a meg­jelentetésért pénzt. Annyit azonban elmondott: ez a kam­pányuknak csak egy része. Egy amerikai alapítványtól 25 ezer dollárt nyertek. Ebből az összegből olyan oktatási se­gédeszközöket - szilikonemlő­ket - vásárolnak, amelyekben úgy helyezték el az „idegen” csomókat, hogy azokat csak a helyes tapintási eljárással le­het észlelni. Minden megyébe jut. majd a múmellekból. Á pá­lyázati pénzből 500 ezer szóró­lapot is nyomtattak, a mell­rákról és megelőzéséről szóló legfontosabb tudnivalókról, amelyeket a védőnői hálózaton keresztül juttatnak el megha­tározott célcsoportokhoz. Mellékes egészség Az említett reklámokról nincs rossz véleménye a megyei on­kológus szakfőorvosnak, Szántó Jánosnak sem, aki egyben a B.-A.-Z. Megyei Kórház onkológiájának osz­tályvezető főorvosa:- Minden reklámfogás megengedhető, ha az a népes­ség javát szolgálja. Az iszo- nyodás vagy a félelem nem elegendő indok ahhoz, hogy valaki a környezetét, a sze­retteit tragikus helyzetbe so­dorja. A mellrákkal kapcsola­tos reklám már csak azért is örömmel üdvözölendő, mivel eddig szinte semmi ilyen nem volt. Pedig - és ezt nyugati példák bizonyítják - egy jól vezetett kampánnyal igenis lehet eredményeket elérni. A jó kampányfilm rövid, lényeg­re törő, és sokszor „vissza­köszön”. Az emlőrák egyébként a vi­lágon a második leggyakoribb a különféle rákfajták között. (Mármint a nőknél. Létezik ugyan férfi emlőrák is, de az más típusú: sokkal ritkább, ugyanakkor lényegesen veszé­lyesebb.) Megyénkben kicsivel más a helyzet: ’93-ban és ’94- ben a harmadik helyen állt az emlőrák a „ráklistán”, ’96-ban pedig a hatodik helyre szorult. Ami lehetne örvendetes is, de nem az. Szám szerint ugyanis nem csökkent a megbetegedés e téren, csakhogy a vastag- és végbél-, valamint a tüdőrák­megbetegedések oly mérték­ben megnövekedtek, hogy megszerezték az „előkelőbb” helyeket.- Hogy miért nem szolgálok frissebb adattal? - kérdez visz- sza a főorvos. Mert az adatvé­delmi törvény miatt időközben tiltott lett az efféle összesítés. Ez azt jelenti, hogy sem a ta­valyi, sem az idei évről nem készülhet rákregiszter... A főorvostól azt is megtu­dom: amikor a nőknek fel­ajánlják a műtétet - és ezzel a lehetőséggel már nem mindenkinél élhetnek - rit­kán ódzkodnak a mellük el­vesztése miatti félelemtől. Ekkor már az életükért küz­denek.- Általában van persze olyan stádium, amikor fel­színre tör a keserűség. Külö­nösen a fiatal nőknél érthető a mellükhöz való ragaszko­dás, hiszen annak az esztéti­káin túl szerepe van a szexu­ális örömszerzésben. Sokan attól tartanak, emlőjükkel együtt a párjukat is elvesz­tik. Van ilyen is. Mindazo­náltal meggyőződésem - és persze erre is van példa - hogy aki azért hagyja el a feleségét, mert annak egyik mellét leoperálták, az pár éven belül akkor is elhagyta volna ót, ha mind a két melle megmaradt volna - teszi hozzá a főorvos. Egy csomó fájdalom Az osztályon fekvő betegek kö­zül ketten is vállalkoznak a beszélgetésre. Egyikük 53, másikuk 70 éves. Néhány éve mindketten megözvegyültek, gyerekeik felnőttek. Tavaly észlelték magukon az elválto­zást. Máriának az egyik mell­bimbója kezdett furcsán befelé fordulni. Nála emlőmegtartó műtétet végeztek, mellének térfogata csökkent ugyan, de még a bimbóudvart és a bim­bót is meghagyhatták. Először ugyan melleltávolítást javasol­tak a számára, de a lánya egy­szerűen nem bírta elviselni a gondolatot, hogy anyját meg­csonkolják. Addig jártak, míg egy másik kórházban így is vállalták a műtétet. Marika most reménykedik, hogy nem kell újra műteni. Erzsébetnek le kellett ven­ni a mellét. Neki úgy tűnt fel egy fájdalmas csomó, hogy vé­letlenül megütötte egy bottal a mellét. így fordult orvoshoz, de csak hónapok múltán. Egé­szen addig várta, hogy magá­tól elmúlik, amíg a televízió­ban nem látott egy ismeretter­jesztő filmet, amelytől kellő­képp megijedt... A reklám. A kampány szervezői sikeresnek ítélik...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents