Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-30 / 150. szám
8 ÉSZAK-Magyarország VÁLLALKOZÁS 1997, Iúnius 30., Hétfő _ Határidőnapló Július 5. Általános forgalmi adó: a gyakrabban fizetők adóbevallása és az adó befizetése Személyi jövedelemadó: az előző havi kifizetésekből a kifizető által levont adó és adóelőleg befizetése Július 10. Társasági adó: a külföldi szervezetektől levont adó befizetése. „Kamarai Hírek • A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerencsi képviselete ingyenes tájékoztató előadást rendez július 3-án 9 órai kezdettel a szerencsi Népházban (Kossuth tér 1.). Az előadás témája a Megyei Területfejlesztési Tanács által meghirdetett integrált szerkezet- átalakítási és válságkezelési programhoz kapcsolódó pályázati rendszer részletes ismertetése. Az előadásokat a Megyei Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Államkincstár és a Rákóczi Regionális Bank Rt. munkatársai tartják. További felvilágosítást Jolsvay János képviseletvezető ad a 47/364-001-es telefonszámon. • Pályázatíró szemináriumot rendez a BÖKIK Kht. július 5-én 9 órától a kamara székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.). Részvételi díj 1200 Ft/fő. Jelentkezés és részletes felvilágosítás a 46/328-642-es telefonszámon. • A jövő évi Hannoveri Vásár (1998. április 20-25.) témakörei: robotok és automatizálástechnika, anyagmozgatás, felülettechnika, gyártástechnológia az elektronikában, beszállítók és alapanyagok, energiaipar és környezetvédelmi technika, épülettechnika, világítástechnika, kutatás-fejlesztés, szabadterület: ipari létesítmények, consulting, recycling, közművesítés. A vásárra történő előzetes jelentkezés határideje 1997. július 9. A részvételi költség várhatóan 45-55 ezer Ft/m2+áfa, melyre az IKIM támogatást nyújt. Jelentkezési lapok igényelhetőek a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Osztályán. • Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. 1998-ban is tervezi az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által támogatott hivatalos kiállítási program meghirdetését. Az állami támogatás célja a magyar kollektív kiállítási részvétel és az adott kiállításon vagy egyéb rendezvényen megjelenő gazdálkodó szervezetek költségeinek csökkentése. A hivatalos kiállításokon való részvétel követelményrendszerét az ITDH álhtja össze, amelynek alapján a kiállításszervezők körében versenyt hirdet a szervezés jogáért. A jelentkező cégeknek szakmai zsűri előtt kell megfelelniük. Elsősorban azon cégek jelentkezését várják, akik hivatalos programban szereplő kiállítást, illetve rendezvényt még nem szerveztek, de eddigi színvonalas munkájuk alapján úgy vélik, hogy egy nagyobb felelősséget kívánó feladatot is képesek megoldani. Olyan referenciák bemutatását várják, amelyek ezt meggyőzően alátámasztják. Az elbírálás szempontjai: bizonyíthatóan magas szakmai színvonal, megbízhatóság, likviditás. A pályázatok beérkezésének határideje: 1997. július 31. A részvételi feltételeket a BÖKIK Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán, a 206-os szobában (3525 Miskolc, Szentpáli u. 1., tel.: 46/328-539 vagy 642, fax: 328-722) lehet elkérni. • Megjelent a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség (DBED) Kárpátok Gazdasági Szemle című hírlevelének 97-es második száma. A kiadvány a ma- gyar-szlovák-ukrán hármashatármenti térség vállalkozói információi mellett tájékoztatást nyújt az aktuális külkereskedelmi, vámjogi és egyéb szabályozások változásairól. A mostani számban az ipari parkok magyarországi szabályozásáról olvashatnak, adózással kapcsolatos információkat kapnak Szlovákiára vonatkozóan. Ukrajnából a külföldi befektetések szabályozásáról szólnak, ezen kívül a lengyel ipar helyzetébe is betekintést engednek. Folyamatosan megjelentetik a három ország cégeinek, vállalkozóinak üzleti ajánlatait, hozzájárulva ezzel a kereskedelmi és piaci lehetőségek kiterjesztéséhez. Érdeklődni: BÖKIK, 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1., nemzetközi kapcsolatok osztálya, 206-os szoba, tel.: 46/328-539 vagy 642, fax: 328-722. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Emlékezetes az első bor zamata A nagyapától tanultak mellé a korszerű szakirodalom is kell Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Borversenyeken „méretteti meg” borát Vályi Nagy Bertalan szőlősgazda, aki emellett mezőgazdasági kistermelő. Borai már tíz arany oklevéllel bizonyították minőségüket, a gazda értő és szerető kezét. A hétvégén, Bogácson megrendezett bor- fesztiválon azonban nemcsak a borát nevezte be, hanem ő is részt vett borbírálóként a versenyen. Vályi Nagy Bertalan még nagyapjától tanulta, hogyan kell művelni a szőlőt, s mi a jó bor titka. Természetesen nem „főfoglalkozása” a szőlészet és borászat, hanem mezőgazdasági kistermelő, s emellett borászkodik már évek óta. A nagyapámé volt a szőlő, ahová már gyakorta kijártam gyerekkoromban vele - mondja -, igaz ő is mezőgazdasággal foglalkozott, s csak a család számára készítette a bort. Mikor megörököltem tőle a szőlőt, pincét és a borászati eszközöket, még kézzel kapáltuk a feleségemmel, mert tőkés volt a szőlő. Korszerűsíteni kellett, így 1982-ben újra telepítettem, s ekkor már kordonos művelésre tértünk át, hiszen így kevesebb a munka, s több a termés. A nagyapámtól ellesett tudás mellé, természetesen a legkorszerűbb szak- irodalmat is folyamatosan tanulmányoztam: hogy jó bort tudjak készíteni. A rendszerváltás után meghirdették a borversenyeket, ahová barátaim unszolására beneveztem, s öt évvel ezelőtt nyertem az első arany oklevelet a bogácsi borfesztiválon. Összesen már tíz arany oklevelem van. Ha egy mód van rá, minden borversenyen részt veszek, és sokszor hívnak borbírálónak is, mint most például ide Bogácsra. Mint az a szőlősgazda szavaiból kiderült, egyfajta bort készít, a Zweigelt, ami félszáraz vörösbor, s akár tíz közül is felismerné a saját borát, hiszen az azonos fajtájú borok között is van különbség ízre, zamatra. Vályi Nagy Bertalan valójában gépészmérnök, de ma már nem a A borral barátságot lehet kötni szakmájában dolgozik, hanem az édesanyjától örökölt földön gazdálkodik.- Mindenképpen a földhöz kötődöm - mondja -, s a lányom is most végzi Gödöllőn az agrártudományi egyetemet, feleségem pedig pedagógus. Valójában nem eladásra készítem én sem a bort, inkább csak a családnak, ismerősöknek. Baráti körömben van palackozó, úgyhogy évente úgy két - háromszáz saját palack Zweigelt készül, de nem kereskedelmi forgalomba. Ennek a bornak nem is az anyagi értéke a lényeges, hanem valami más, minden gazdát Fotó: Gál Péter személyes kapcsolat fűzi a saját borához. A borral barátságot lehet kötni. Inkább kisebb mennyiségű, de annál jobb minőségű legyen az ital, én így gondolom. Sokan megkeresnek levélben, személyesen, hogy szeretnék megnézni a pincészetemet, mert tudják, hogy ezzel foglalkozom. Hogy mi a legszebb pillanat az első metszéstől kezdve? Hát természetesen az első bor, amikor megízlelem az évi termést, de maga a munka is szép, ahogy gondozom a szőlőt, nézem hogy növekednek a szőlőszemek, s hogyan fonja ki magát a nedű. Profit az ÉM vállalkozói oldala Új etikai kódex Miskolc (ÉM) - Az üzleti életben fölmerülő etikai kérdések ellenőrzése és elbírálása a területi kamarák etikai bizottságainak a feladata, amelyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Etikai Bizottsága fog össze. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vitás kérdéseket a legtöbb esetben sikerül a kamarán belül megoldani, de volt már arra is példa, hogy az etikai bizottság a nyilvánossághoz, illetve más hatósághoz fordult. Az MKIK Etikai bizottsága június 10-11-én Seregélyesen tartotta ülését, amelyen új etikai kódex kiadásáról döntöttek. Az új, kibővített kódex tervezetét 1997. szeptember 30-ig kell elkészíteniük a szakértőknek, hogy a bizottság tagjai a következő, október eleji ülésen már megvitathassák azt. Általános tapasztalat, hogy a területi etikai bizottságok elé kerülő ügyek száma 1996-ra 1995-höz képest megtöbbszöröződött, 1997-ben további növekedés várható. „Európaizálódás” Budapest (MTI) - Az információ- áramlás, az oktatás, voltaképpen az EU-integrációra való felkészítés jelentőségét hangsúlyozták az előadók azon a kerekasztal-beszélgeté- sen, amelyen az EU-csatlakozásnak a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásait elemezték. A beszélgetést az Amerikai Kereskedelmi Kamara leányvállalata, a Center for International Private Enterprise (CIPE) szervezte. Vitaindítóként Török Ádám, az EU-hoz közeledés várható hatásai a magyar kis- és középvállalatokra című tanulmányát ismertették. A szerző megállapítja, hogy a magyar kis- és középvállalatok gazdasági jelentősége ma még kisebb, mint amilyen stratégiai fontosságuk. A szektor nemzetgazdasági súlyát az 1995-ös adatok alapján a GDP mintegy 50 százalékára becsülik. Megkérdeztük a vállalkozót: A készpénzforgalom visszaszorításáról Hasznos rendelkezés- Amikor értesültünk a készpénzforgalmat visszaszorító intézkedések terveiről, felkészültünk rá és megvettük a bankkártya-leolvasó készüléket - meséli Sysol Tamásné, az Olasz és Társa családi vállalkozás egyik tulajdonosa. - Ez a készülék nemcsak a nagyösszegű befizetések esetében hasznos. Egyre inkább elterjedőben van, hogy a fizetéseket kártyára kapják az alkalmazottak. Úgy gondolom, ez lesz a jövő, és a „kispénzű" vásárlók is élni fognak ezzel a lehetőséggel, mert nem kell készpénzt tartani maguknál. De nekünk is előnyös, mert nem kell nagy összegeket a kasszában tartani. Az ilyen befizetéseknél, vásárlásoknál a pénz nincs jelen, minden a rendszeren keresztül intéződik, így nem kell tartanunk a hamis pénzektől sem. Sok kellemetlenséget okozott régebben, hogy ha egy külföldi nálunk szeretett volna vásárolni, el kellett küldenünk a bankba pénzt váltani, ami neki pluszkiadást jelentett a kezelési költségek miatt. A bankkártyával történő fizetés esetén ma már ez sem jelent gondot. A bejáratnál ki van téve, milyen kártyákat fogadunk el. A mi üzletünkre nem jellemző az egymillió forint feletti pénzforgalom, legalábbis nagyon ritka. De annak ellenére, hogy bennünket nem érint, támogattuk az ötletet. Szerintem mindenképpen hasznos ez a rendelkezés, mert így ellenőrizhetővé válik a pénz útja. Ez a tisztességes üzletnek pedig az egyik alap- feltétele. A kezdőknek nehéz lesz- Újabb teher hárul a vállalkozókra, mert a banki szolgáltatásnak ára van. Az utalások számától és az ösz- szeg nagyságrendjétől függően költséget terhelnek ránk a pénzintézetek- kezdi kissé keserű szájízzel Orosz Miklósné, aki magánvállalkozóként három éve foglalkozik élelmiszer- és vegyiáru kereskedelmével. - Nálunk a készpénzfizetésnek kialakult gyakorlata volt. Szállítóim ez alapján kettő-hat hét után készpénzben kapták meg az áru ellenértékét. Az aktuális szállítás alkalmával fizettük ki nekik a korábban átvett áru ellenértékét készpénzben. Egynémely üdítőgyártó ragaszkodott eddig az átutalásos számlarendezéshez, továbbá az államnak, a társadalombiztosítónak és az önkormányzatnak befizetendő közterhek összegét kellett korábban is utalnunk. Nem látom be igazán, hogy ez a legújabb intézkedés hogyan számolja majd fel a feketegazdaságot és a korrupciót. Az azonban bizonyos, hogy a pénzintézetek jól járnak. A kezdő, bizalmi tőkével nem rendelkező vállalkozások pedig kifejezetten hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Mert az induláskor a legtöbben a napi bevételüket forgatják a nagykereskedésekben. Lépésről lépésre növelve a napi árukészletet. Ha viszont készpénzben nem fizethet az árubeszerző, ráadásul még ismeretlen a szakmában, akkor ki hitelezi meg számára a készletet? Előre fizetni pedig nincs miből... A „kiskapu" meglesz- Számunkra nem jelent különleges újdonságot a holnaptól hatályba lépő, készpénzfizetésre vonatkozó szabályozás, hiszen mi döntő többségében eddig is átutalással fizettünk partnereinknek - állítja Leskó István, a sárospataki Építő- és Szerelőipari Szövetkezet elnöké.- Cégünk '51-óta működik, öt éve megújult szövetkezeti formában. Tevékenységi profilunk miatt esetünkben nem ritka a 10-20 milliós egyösszegű pénzforgalom sem. Üzletfeleinkkel, beszállítóinkkal azonban az évtizedek alatt megfelelő bizalmi légkört alakítottunk ki. Tehát sohasem merült fel a számunkra anyagot, eszközt eladókban, hogy nem kapják meg a vásárolt áru ellenértékét. Ugyanakkor mi is bizton tudjuk, hogy egy-egy elvégzett munka után megfelelő időben átutalják szövetkezetünknek a szerződésben rögzített költségvetés szerinti ellenértéket. A feketegazdaság visszaszorítására és á csúszópénzek megakadályozására azonban nem ez a pénzügy-technikai intézkedés lesz a mindenható gyógyír. A kenőpénz eljuttatásának ugyanis mindig megtalálják a módját azok, akik ezzel élnek. A megfelelő vezetők kiválasztása, a korruptak eltávolítása és törvény előtti elszámoltatása minden bizonnyal többet hozhatna ez ügyben a konyhára. Mert az „ügyeskedők" számára a jól felkészüli - és jól meg is fizetett - jogi és közgazdász szakemberek mindig meg fogják találni a kiskapukat az éppen aktuális törvények hatástalanná tétele érdekében...
