Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-25 / 146. szám
1997» Iúnius 25.» Szerda Gazdaság ESZAK-Magyarorszag 7 Érik a málna Encs (ÉM - KI) - Borsod-Abaúj- Zemplén megye legnagyobb területű, tizenegy hektáros málnásában a jövő héten indulhat meg a szedés - tudtuk meg Kovács Ernőtől, az en- csi Gyümölcstermelők Szövetkezetének ügyvezető igazgatójától. Hét éve telepítették be málnával ezt területet, amely százhatvan kistermelő közös tulajdona. Már vevők is jelentkeztek, és a nagy hűtőházakból a termés 90 százaléka külföldre megy. Az ügyvezető szerint alaptalanok azok a hírek, miszerint, a déli szomszédunktól nagy mennyiségű málnát hoztak volna be, és ez hátrányosan érintené a hazai termelők értékesítési esélyeit. Az első osztályú gyümölcs ára a szezonban 150-160 forint körül lesz. Támogatásra várva Salgótarján (MTI) - Intervenciós exporttámogatást kér a kormánytól a Bogyósgyümölcs Termelők Országos Szövetsége (BTOSZ) a világpiaci kereslet csökkenése miatt várható feszültségek kezelésére - a kérelmet szerdán nyújtja át az Agrárrendtartási Hivatalban Halay Ignác, a BTOSZ, egyszersmind a Nógrád Megyei Agrárkamara alelnöke. Az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a szélsőséges tavaszi időjárás következtében az előző évinél kisebb termésre számítanak a gazdák, ez azonban nem jelent egyúttal kedvezőbb értékesítési kilátásokat, miután a nyugat-európai piacokon erőteljesen csökkent a fizetőképes kereslet a magyar bogyósgyümölcs iránt. A körülmények figyelembe vételével tartja szükségesnek a BTOSZ az egyszeri, 20 forintos szubvenciót a bogyósexportra. Ezzel a gyakorlatban a friss gyümölcs kivitelét kilónként 20, á fagyasztott málnát 54, a fagyasztott epret és ribiszkét pedig 32 forintos állami támogatás illetné meg az idén. Ugyanakkor a szövetség szerint éppenséggel megérne egy kormányvizsgálatot az is, miért kell az európai uniós országokba irányuló magyar gyümölcsexport, után 13,8 százalékos vámot fizetni, miközben a re-export vámmentességet élvez. Kamatcsökkentés Budapest (MTI) - A Magyar Nemzeti Bank a jegybanki alapkamatot ez év július 1-jétől a jelenlegi évi 21,50 százalékról évi 21 százalékra csökkenti. A Magyar Nemzeti Bank ennek következtében több kamatváltozást is életbe léptet ugyanettől az időponttól. Élénkülő gazdaság Budapest (MTI) - A gazdasági konjunktúra élénkülését jelzik a Központi Statisztikai Hivatal áprilisi adatai. Az ipari termelés áprilisban 9 százalékkal növekedett, és a rendelésállomány alakulása is a fellendülés folytatódását vetíti előre. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés is nőtt. A munkanélküliek száma áprilisban és májusban is csökkent, ami azt mutatja, hogy a termelékenység javulásának idén nem a létszámleépítés a meghatározó tényezője. Az ipar termelői árai január-áprilisban 21,6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árai 22 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak színvonala május végén 18,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az áremelkedés üteme némileg mérséklődött az április végi 18,8 százalékhoz képest. Minderről közleményben tájékoztatta a KSH kedden az MTI-t. Az ipari termelés 6,9 százalékkal nőtt a múlt év április végihez képest. A dinamikus növekedésnek változatlanul az export a hajtóereje. Az első négy hónapban csaknem 30 százalékkal több ipari terméket értékesítettek külföldön, mint tavaly ilyenkor. A legdinamikusabban a viszonylag nagyméretű, 300 főnél többet foglalkoztató cégek termelése emelkedett. A feldolgozó- iparban a rendelésállomány április végén 26 százalékkal haladta meg a múlt évit. Az építőipari termelés áprilisban az előző hónaphoz képest 6 százalékkal nőtt, az ágazat első négyhavi teljesítménye pedig 8 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához viszonyítva. Eladatlan készletek aratás előtt A szakember szerint nem az idén olcsó, tavaly volt drága a búza Malomban. Egyes becslések szerint félmillió tonna óbúza maradt a magtárakban. Fotó: Bujdos Tibor Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - Tavaly volt drága a búza, nem most olcsó - mondta Nádler Miklós, az Aba- új Gabona Kft. ügyvezető igazgatója, amikor a gabona tőzsdei árának csökkenéséről, az idei felvásárlási árakról kérdeztük. A szakemberrel arról is beszélgettünk, mi az oka a hírek szerinti nagy mennyiségű eladatlan készleteknek, és milyenek az új búza értékesítési lehetőségei? □ A napokban felröppent a hír, hogy félmillió tonna búzafelesleg van az országban. Ez valamivel több mint egyhannada annak az 1,2 millió tonnának, ami hazánk éves malmi szükségletét fedezi. Mi az oka annak, hogy az aratás küszöbén még ennyi óbúza van a magtárakban? • Több okra vezethető vissza a jelenlegi helyzet. Egyrészt katasztrofális a statisztikai adatszolgáltatás. Tavaly gyakorlatilag senki nem tudta megmondani, mennyi gabona termett, így a kivihető mennyiség meghatározása is esetlegesre sikerült. Bár 800 ezer tonnára adtak ki kiviteli engedélyt, de különböző határidőkkel, szabályozásokkal sikerült „elérni”, hogy ennél kevesebb hagyja el az országot. Megkockáztatom egyébként, hogy a vámhatóságon kívül senki nem tudja megmondani, valójában mennyit exportáltunk. Ez tehát az egyik ok. a másik; létezik egy úgynevezett állami tartalék, ami alapesetben az ország éves igényének 10 százalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy ha például később indul be az aratás, vagy közbejön egy természeti katasztrófa, V biztosítva legyen az ellátás. Tavaly, a korábbi évek gyakorlatától eltérően a szokásos készlet többszörösét spájzolták be, mivel piaci árszabályozó szerepet szántak ennek a mennyiségnek. De valószínű, hogy rossz időben fogtak hozzá az értékesítéshez, mert többezer tonna felesleg megmaradt. És ezen kívül ott van még a spekuláció miatt felhalmozott mennyiség. Az elmúlt évben ugyanis sok cég a ’95-ös tapasztalatokból kiindulva - amikor az aratás idején 15-16 ezer forintos búzát néhány hónapos tárolási idő után 10-12 ezer forintos árréssel el lehetett adni - hatalmas tömeget vásárolt fel. Arra számítottak, hogy a 25 ezer forintos búza ára felmegy 30 ezer forintig, ezzel szemben a jó minőségű óbúza ma 23 ezerbe kerül, és nem elhanyagolható - már csak a tárolási költségek miatt sem hogy közben eltelt egy év. □ Az idei a ra tás előtti jósla tok közepesnél jobb termésről szólnak, az új búzára vonatkozó tőzsdei árak pedig 20 ezer forint körül mozognak. Ez azt is jelentheti, hogy további felesleggel kell számolni? • Azzal kezdem, hogy a statisztikai adatszolgáltatás a tavalyihoz képest semmit nem javult. Pontosan nem lehet tudni, hogy mekkora a vetésterület az országban, csak annyi sejthető, hogy nagyjából akkora mint az elmúlt évben. A bizonytalanságot mutatja, hogy az idei termés becslésekor egyesek 2 millió tonna, mások már 2.5 millió tonna feleslegről beszélnek. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ennek a búzának a mi vidékünkön például még egy hónapot „kinn kell aludni”. Az tény, hogy jelenleg rég nem látottan szép a határ, de a sok csapadék következtében nő a gyomosodás mértéke, és megjelennek a különböző betegségek is. Tehát ha tartósan esős marad az idő, az minőségi romlást okozhat, ha viszont tartós felmelegedésjön, az javulást jelent. □ Mekkora mennyiségre lehet számítani Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és milyenek a piaci lehetőségek ? • A megyében 320-330 ezer tonna gabonára lehet számítani. Ebből 200 ezer tonna az a mennyiség, amelynek megyén belül megvan a helye. A kereskedelmi készlet pedig várhatóan 100-120 ezer tonna lesz, ennek kell belföldön, illetve i ülfóldön megtalálni a piacát. □ Milyenek az esélyek külföldön ? • Ez nehéz kérdés. Ukrajna például maga is'exportál, tehát ki van zárva, Románia bejelentette, hogy feleslegekkel rendelkezik, Kisju- goszláviában is túltermelés van. Borsod számára a távolság miatt kevésbé jöhet számításba Horvátország és Szlovénia, amelyek ugyan mínuszosak, de hozzájuk inkább a dunántúli termelők szállítanak. Csehország, bár ugyancsak hiányokkal küzd megint csak a dunántúliakhoz esik közelebb. Szlovákia pedig önellátó. Marad két fontos hely: Oroszország és Lengyel- ország. Az előbbi ma már kis felvevőpiacot jelent, néhány ezer tonnás barterügy leien kívül nemigen lehet másra számítani. Lengyelországban információink szerint ugyancsak felesleg van, de ott, ha minőséget tudunk szállítani,, megvethetjük a lábunkat. ü Az elmondottakból úgy tűnik, idén sem marad el a gabonaexport körüli országos mizéria. • Tartok tőle még forróbb lesz a hangulat núnt tavaly. Azt hiszem sokan fognak izzadni anúatt, hogy hogyan exportálható a várható felesleg. A kényszertagság nem sért jogot Az Alkotmánybíróság az orvosi és a gazdasági kamarai törvényről Budapest (MTI) - Az Alkotmánybíróság határozatot hozott azokról az indítványokról, amelyek a gazdasági, az orvosi, valamint az építész kamarákról szóló törvények rendelkezéseit támadták. A közlemény szerint „az orvosi, illetve a gazdasági kamarákról szóló törvényt több indítványozó támadta a kényszertagság előírása miatt. Az Alkotmánybíróság megállapította a köztestületi jelleg nem az elnevezésen múlik, hanem azon, hogy az adott szervezet milyen közfeladatokat lát el. A határozat szerint a törvényben megállapított hatáskörei alapján mindkét kamara köztestületnek minősül. A kényszer- tagság kimondása a gazdasági, illetve az orvoskamara sajátos feladatai és hatáskörei alapján nem sérti az egyesülési jogot.” A testület megsemmisítette az orvoskamaráról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a köztisztviselő orvosok esetében a kamarai tagság önkéntes. Az indokolás szerint azt az ellentmondást, hogy a közigazgatási munkát végző orvos és a kamara is közhatalmat gyakorol, a törvényhozónak differenciáltan kell eldöntenie egyes hatósági jogkört gyakorló orvosok esetén a kamarai tagság kötelező volta indokolt, más tisztviselő orvosoknál viszont hivataluk jellege miatt kizárt. Az új szabályozásra az Alkotmánybíróság 1997. december 11-ig adott határidőt a törvényhozónak. Ugyanezzel az időponttal semmisítették meg az alkotmánybírák azt a rendelkezést, amely a magyar állampolgárságú orvosokkal szemben támasztott követelményeknek mindenben megfelelő külföldi orvosok esetében semmiféle feltételt nem tartalmazott, hanem teljesen a kamara mérlegelésére bízta, felveszi-e sorába a kérelmezőt vagy sem. Ez a rendelkezés lehetetlenné tette azt is. hogy a bíróság érdemben felülvizsgálhassa a kamara esetleges elutasító döntését. A határozat szerint nem alkotmányellenes az. hogy a kamara felfüggesztheti az orvos tagságát vagy ki is zárhatja a kamarából, ami gyakorlatilag a foglalkozástól való eltiltással lesz egyenértékű. Az indokolás szerint a kizáró határozatot a kamara csak jogerős bírósági ítélet alapján hozhatja meg. A tagság felfüggesztése estén pedig az érintett a bíróságtól kérhet jogorvoslatot. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat is, amelyek szerint szerzett jogokat sért, hogy az építész- és mérnöki kamarának csak felsőfokú végzettséggel rendelkezők lehetnek tagjai, és így tervezői, szakértői tevékenységet is csak ők folytathatnak. Ezzel a rendelkezéssel a törvényhozó megszüntette azt a korábbi lehetőséget, mely szerint bizonyos korlátozott tervezői tevékenységet az 1991 előtt technikusi képzettséget szerzők is végezhettek, ha névjegyzékbe vették őket. Az indokolás szerint ez korábban is kivételes lehetőségnek számított, a törvényalkotó pedig az érintettek számára elegendő időt biztosított az uj helyzetre való felkészülésre. Száj- és körömfájás Budapest (MTI) - Hazánkban a sertéseket soha nem oltották száj- és körömfájás ellen. Magyarországon utoljára 1973-ban volt száj- és körömfájás-járvány. A szarvasmarhákat 1989-ig oltották rendszeresen a kór ellen, a sertéseket azonban sohasem vakcinázták. Ezért vérükben ellenanyag kimutatása lehetetlen. Erről a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztálya tájékoztatta kedden a tárca illetékes főosztályának szakvéleménye alapján az MTI-t. Mint ismeretes: a hírügynökségi jelentések a napokban arról számoltak be, hogy Hollandiában Magyarországról szállított sertéseknél végzett vérvizsgálatok során egy vérmintában száj- és körömfájás betegséggel szembeni ellenanyagot mutattak ki. A holland hatóságok eddig azonban semmiféle hivatalos értesítést az ügyben a magyar hatóságoknak nem küldtek. A betegség megállapításának megfelelő és elfogadott módszere a vírusizolálás. A magyar állategészségügyi szakemberek tudomása szerint azonban a Hollandiába kiszállított sertéseknél ez nem történt meg. Gyakran ugyanis az újra elvégzett vizsgálatok nem erősítik meg az első vizsgálat eredményeit. Emiatt a hír- ügynökségi jelentésekben szereplő vizsgálati eredmények szakmailag nem megalapozottak - hangoztatják az FM illetékesei. „Árfolyamok Budapest (MTI) - Az értéktőzsde összforgalma 12,7 milliárd forintot tett ki, amiből a részvények részesedése 6.4 milliárd forint volt. A diszkont kincstáijegyek 2,8 milliárdos és az államkötvények 3,3 milliárd forintos forgalma mellett a kárpótlási jegyekre 177 millió forintért kötöttek üzletet. A jegy 795 forintos csúcsot ért el, az átlagár 759 forint volt. Kárpótlási jegy Tőzsde Index jún. 24.: 6597,28 +108,65 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. június 24. VALUTA DEVIZA 1 VÉTEL Eladás Középáré. 301.34 317,68 308,43 Angol font 300.89 316.01 308,45 299.99'316,95 .308.47 134,13 144,55 118,99 Ausztrál dollár 135,11 142,93 139,03 134,85 143,19 139,02 505.93 542,44 521,58 Belga frank* 506.73 536,77 52175 505,99 537.29 521.64 17.27 29,39 28,26 Dán korona 27,27 29,27 28,27 27 A 1 29,1 1 28,26 34.75 37.45 . 36,01 Finn márka 34.80 37,28 ;- 86.04 34,93 37,10 36.02 30,94 33,18 11,90 Francia frank 31,00 32,82 31,91 31.07 3273 31,90 92.79 99,49 95.66 Holland forint 92,92 98,42 95.67 93.18 98,18 95.67 155,94 168,06 161,60 Japán yen* 157,26 166,98 161,62 156,84 166,54 161,69 128.54 138,53 ; 133,20 kanadai dollár 129,44 137,06 1 13.25 129,21 137.26 133,21 105,14 110,85 107,62 Német márka 104,76 110,54 107,65 104,95 110,33 107,64 24,67 26,58 25,56 NorvéR korona 24,70 26,46 25.58 24,30 26,33 25.56 10671 1 14,41 1 10.01 Olasz líra** 107,03 1 13,03 1 10,00 107,16 1 12,88 110,02 . 14,94 1575 15,29 Osztrák schillinß 14.88 1570 15.27. 14,98 15,68 A-'-15.29 101,32 113,05 106,65 Portugál escudo 102,97 110,39 106,68 103,46 109,86 106,66 123,01 132,57 127,47 Spanvol peseta* 123,86 131,18 127,52 123.66 131,31 127,48 126,26 133,11 129,23 Svájci frank 125,74 132,84 129,29 125,88 132,60 129,24 23,2225,02 24,06 Svéd korona 23,27 24,91 24.09 23,34 24,78 24.06 180,72 190,42 184,87 USA dollár 180,44 189,44 184,94 180,27 189,51 184,89 203,72 219,55 211.11 ECU 204,12 218,28 211,20 204.81 217.48 21 1.14 A megadott számok egy egységben értendők, ioiintban ': 100 egvseg, *': 1OOO egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi es Hitelbank. a másodikban a/ OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók
