Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

Itt-Hon Riport ■ÍX«Í»K'»»K'»K»»K 4 Zempléni gyermektalálkozó Fotók: Puskár Tibor Sárospatak (ÉM) - Zempléni gyermektalál­kozó és családi nap cí­men rendezett tanévzáró bulit a zempléni-abaúji Tarisznya gyermekújság Sárospatak a Rákóczi- vár kömj'ékén június 15- én. Becslések szerint a rendezvényen több mint tízezer gyermek és fel­nőtt vett részt.. Képeink­kel most Felidézzük az esemény hangulatát. Életművéért köszöntötték az idős karnagyot 75 év a zene szolgálatában Szerencs (ÉM - ÁA) - Bakonyi Béla ze­netanárt, karnagyot köszöntötték az éle­tét és munkásságát bemutató, Három­negyed évszázad a zene szolgálatában című könyv megjelenése alkalmából jú­nius 7-én Szerencsen, a Rákóczi-várban. Az ünnepség kezdetén felolvasták Vitányi Iván országgyűlési képviselőnek, Bakonyi ta­nár úr ifjúkori barátjának ez alkalomra írt le­velét. melybe többek között a következők sze­repeltek: .... reménykedem, hogy nem ez az u tolsó Bakonyi-ünnepély a Szerencs patak partjain. Jövőre, öt év múlva, tíz év múlva megismételjük. Annyi biztos, hogy Bakonyi Béla megérdemli. Egyszerűen csodálatra mél­tó az a fáradhatatlansag, az az akaraterő és az az igényesség, amely minden munkáját jel­lemzi. Legutóbb Pesten, amikor tizenéves ta­nítványával együtt négykezest, játszott, néz­tem ót és csodáltam azt a zenei és emberi biz­tonsagot és erőt., ami egész magatartásából áradt. Ez a szó jutott eszembe: őserő... Íme egy idős zenetanár, akit az alkotni akaras bel­ső tüze vezetett keresztül az életen. Mind- annyiunk számára például szolgálhat..." Ezt követően Várhelyi Gyula, a Városi Kulturális Központ igazgatója méltatta az idős zenetanár munkásságát. Kiemelte, hogy Bakonyi Béla munkásságának értékrendje túlmutat Borsod-Abaúi-Zemplén megyén. Hetvenöt éves pályafutása során mint jeles karnagy, tanító, zenetanár, kórus vezető, nép­művelő és publicista, népdalgyűjtő és. -közre­adó, a szerencsi vonósnégyes vérbeli hegedű­se mindig úgy dolgozott, hogy az idő múlásával és változásaival sem értékelődött át munká ssága. Bíró László jegyező. Szerencs önkor­mányzatának és polgármesteré­nek jókívánságait tolmácsolta, hangsúlyozva, hogy Bakonyi Béla tevékenysége a pedagógus kórus révén kitörölhetetlenül beleveső- dott a telepitíés kultúrtör tónerébe. Nagy Károly, a B.-A.-Z Megye Bu- dapesti Baráti Kör titkára vissZá- cmlékezett arra, hogy nem túl ré­gen a fővárosi Fáklya Klubban kö­szönthették a tanár urat. ahol egyéniségével magara 1 ragadta a jelenlévőket; Nagy Károly, a zene­tanár és karnagy életpályáját megörökítő könyv szerzője kiemel- te, hogy Bakonyi Béla elismerésre méltó munkásságát Csak olyan biztonságos és nyűgeik háttér ni el­lett fejthette ki, mint amilyet a fe­lesége, a családja nyújtott, számá­ra. A köszöntőket követő dalosta­lálkozón az Abaúji Pedagógus Ve­gyeskor. a Szerencsi ..Hegyalja” Pedagógus Kórus és a 'Szerencsi Cukorgyár Rt. Férfikara énekszó­val köszöntötte az idős mestert. Az alkalomból „Bakonyi Béla életút­jának állomásai a dokumentumok tükrében” címmel kiállítás is nyílt a Városi Kulturális Központban. Rozsnyóiak kapcsolatai a sátoraljaújhelyi szlovák Iskolával Sátoraljaújhely (ÉM) - Immár három éve tart a sátoraljaújhelyi szlovák iskola és'a szlo­vákiai rozsnyói Úttörők utcai alapiskola együttműködése. Ez a szívélyes és virágzó együttműködés a tanulók kölcsönös cseréjét jelenti: a rozsnyóiak télen az újhelyi gyereke­ket, az újhelyiek júniusban a rozsnyóiakat lát­ják vendégül. Idén június 2-től a hét végéig huszonhét szlovák ötödikes tartózkodott Sátor­aljaújhelyen három nevelő kíséretével. Első­rendű céljuk volt egy úszótanfolyam volt, me­lyet sajnos csak Sárospatakon tudtak megva­lósítani, az ottani fürdőben. (Annak ellenére, hogy az újhelyi, régóta nem működő fürdő az újhelyi iskola közvetlen szomszédságában van). A vendégeknek ezért minden nap autó­buszon, vagy vonattal kellett utazni a szom­szédos Sárospatakra. Igyekezetük nem volt hi­ábavaló. Kitartásuk eredményeképpen ugyan­is tovább nőtt az úszni tudók száma, itt tar­tózkodásuk vége felé nem váratott magára a napsütés és a jó idő sem. Mivel az újhelyi is­kola saját épületében biztosította a szállást, a vendégek és a hazai tanulók minden nap ta­lálkozhattak. Ezeket a lehetőségeket jól ki is használták a szlovák nyelv gyakorlására, is­merkedésre, barátkozásra, továbbá sportvetél­kedésekre a tornateremben és a sportpályán. Az ismerkedés eredményeképpen folytatódik a kölcsönös levélváltás, az újhelyi gyermekek pedig jövőre el is utazhatnak síelni Rejdová- ra, ahol a rozsnyói gyermekeknek természeti iskolájuk van. Júlia Kuczíková (Szlovákból fordította: Petik Rezső) * A fentiekhez néhány megjegyzés: Rozsnyó vá­rosa Sátoraljaújhelytől északnyugatra kilenc­ven kilométerre fekszik. Lakóinak száma 1980- ban 18 039, ebből 6305 a magyar (35 száza­lék). Ősrégi bányaváros. Környékén vasat, ara­nyat s más érceket bányásztak. Ami az isko­la melletti uszodát illeti, Sátoraljaújhely nem lehet büszke ez uszoda-torzóra. Petik Rezső nyugalmazott tanár A hegyaljai felkelés 300. évfordulója Sárospatak (ÉM) - Nemzetközi konfe­renciát rendez a Ma­gyar Nemzeti Múze­um Rákóczi Múzeu­ma Sárospatakon jú­lius 3-án és 4-én a Hegyaljai felkelés 300. évfordulója al­kalmából. Az esemé­nyen neves előadók biztosítják az össze­jövetel nívóját. Diáktűzoltók Füzérradványban Sátoraljaújhely, Füzérradvány (ÉM) - A Sátoraljaújhelyi Hivatásos Önkormány­zati Tűzoltóság immár harmadik alka­lommal nyitotta meg június 23-án a fes­tői környezetben lévő füzérradványi if­júsági tábor kapuját a megye általános iskolás korosztályú diákjai előtt. A tábor hat napig ad otthont a tűz elleni vé­dekezés, a tűzoltóság tevékenysége iránt ér­deklődő fiataloknak. A táborszervezők elsőd­leges célja, hogy e korosztályt'oly módon ne­velje a káros tüzek elleni védekezésre, illetve azok megelőzésére, hogy közben sokat játsszanak, szórakozzanak. A programok kö­zött szerepel elméleti oktatás is, ahol megis­merkedhetnek az új tűzvédelmi törvény elő­írásaival, a tűzoltóság történelmével, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzattal. Gya­korlati oldalról kipróbálhatják az alapvető tűzoltó-felszereléseket, megmutathatják töm­lőszerelési és „tűzoltói” készségüket. Termé­szetesen a szórakozás a sport, a játék és a tűzőrség sem hiányozhat egy ilyen táborban, így tehát kirándulás is lesz erdei kisvasúttaí és ha lehetőség nyílik rá, meglátogatnak egy lovasfarmot is. A programot külön színesíti majd egy mentő-rendőrség-tűzoltóság közös bemutatója. Az elmúlt évekhez hasonlóan eb­ben az évben is lesznek elmélet, egyéni és csa­patversenyek is, melynek eredményhirdeté­sén remélhetőleg sok ajándék talál majd gaz­dára. A táboiTÓl későbbi lapszámunkban be­számolunk. Riport ^ Zfmpiém Portré i ; I ű !; Kőhalmi Andrea Rátka (ÉM - SFI.) - Kőhalmi Andrea 1977 ja­nuárjában született Miskolcon. Zemplén- egyik apró, nemzetiségi településén, Rátkán él szüle­ivel, értve ezalatt az eyes tanulmányi szünete­ket és a hétvégi szabadnapokat, egyébként Sá­rospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskolán másodikos hallgató. Ezt megelőzően Miskolcon végezte el a Kossuth Lajos Pedagógiai Szakkö­zépiskolát. Mar a középiskola megválasztása sem volt véletlen: azért járt a Kossuthba, hogy, későbbi pályájához megszerezze az alapokat pe­dagógiai és pszichológiai vonalon. Mivel kitűnő eredménnyel érettségizett, csak a kőtelező al­kalmassági vizsgákon kellett megfelelnie a fel­vételinél. Andreának egyik hobbija a népzene, illetve) ezen belül a citerázás, A hangszerkezelés forté­lyaira édesapja tanította tizenkét éves korában csakúgy, mint húgát, Viktóriát. Kezdetben nem tulajdonított túlzottan nagy jelentőséget a zené­lés e műfaja iránt, sőt kifejezetten utálta az édes­apja által készített húros hangszert. Nem egy­szer sírva vette kezébe a pengetőt, ám a sanyar­gatásnak vélt oktatás mára a szülők iránti ha­la alapja lett. Az apai allhatatosság és az anyai helyeslés meghozta gyümölcsét. Két. csoport­ban is zenélt amíg megállapodott a rátkai Kö­körcsin Citerazenekarban. vezéregyénisége az együttesnek. A népzenének köszönhetően elju­tott Dániába, Németországba, Lengyelországba. Erdélybe, Kárpátaljára. Szlovákiába, itthon be­járta az ország szinte valamennyi tájegységét. Játszott államfők, miniszterek, országgyűlési képviselők és a televízió kamerája előtt, de nerc utasította vissza a legkisebb települések meghí­vásait sem. A citerázás és főiskolás tanulmányai mellett a sátoraljaújhelyi központtal rendelke­ző Művésztanoda alkalmazottja, néptáncot ok­tat. A gyakorlati tudást a Bodrog Népláncegvüt- tes tagjaként sajátította el magas szinten. A jövőben német nyelvtudása mellett szeret­né elsajátítani az olaszt, a franciát és az an­golt Egyelőre korai arról beszélni, hogy a főis­kola után hol helyezkedik majd cl, abban viszont bizonyos, ha az élet egy' kis településre veti, pe­dagógusként fog dolgozni és fel fogja hívni az apróságok figyelmét a magyarság népi kultú­rájának értékeire; Itt-Hon

Next

/
Thumbnails
Contents