Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-24 / 145. szám
Itt’Hon 4 Interjú Szamáron sem megy a juhász Egy hasonló ipari üzem a sokszorosát kapja a központi keretből-/fon Ripoi 5 Káló Béla Szendrő (ÉM) - Ez év január elsejétől újra a Bábolna Rt. Szendrői Gazdaságaként működik a bódva-völgyi kisváros határában székelő, korábban négy esztendeig önálló kft.-ként működő agrárcentrum. 1993-97 között a gépek, berendezések és az állatok egy korlátolt felelősségű társaság tulajdonát képezték, míg közel fél éve ezek a termőföld-tulajdonnal és az épületekkel együtt ismét a bábolnai központi székhelyhez kerültek (amely még most is többségi tulajdonú állami részvénytársaság). Közel három esztendeje eredményesen és haszonnal gazdálkodik a cég, melynek fő profilja a juhtenyésztés maradt. Három fajta, csak ebben a gazdaságban te- nyésztett húsjuh legel a környező legelőkön (egyébként az ország állományának csaknem fele itt, Szendrőben található). Saját nevelésű, új fajta a Bábolna Tetra, amely igen szapora, az év minden időszakában ellőképes, jó báránynevelő. A Franciaországból származó Ile de France vitális, európai minőségű vágóértékkel rendelkező fajta, míg az Egyesült Államokból eredő Suffolk szintén optimális tulajdonságokkal rendelkezik. Mint Zsemkó János igazgató (korábban a cég főmérnöke, országosan is elismert állattenyésztési szakember) elmondta, az ország minden részében megtalálhatók a szend- rői-bábolnai juhok, de jelentős érdeklődés mutatkozik irántuk Szlovákiából, Horvátországból, Ausztriából, de Németországból is. A gazdaság a juh-törzstenyésztésben országos szintű feladatokat lát el, hiszen hasonló minőséget 5-10-szeres áron lehetne csak importálni. A juhtenyésztés mellett a gazdaság Tetra- SL jérceneveléssel is foglalkozik: évente 350-400 ezer csirkét gondoznak, illetve mintegy 50 ezer darab tojó tojatásával foglalkoznak. A gazdaság 6500 hektár földterülettel is rendelkezik, a Szendrő-Putnok-Tomanádaska háromszög között 25 településen, két folyó völgyében, dombos, gyenge termőterületen a növénytermesztés is ágazat. Szénatermő területük 1300 hektárt tesz ki, 1100 hektár a kalászos, míg ugyancsak 1100 hektáron napraforgót, kukoricát termesztenek. Az egész termőterületből 1200 hektár biodinamikus minősítéssel rendelkező, biogazdálkodást igénylő terük van, amelyet a Nyugat-Európában magasan kvalifikált minősítés alapján forgalmaznak. Rendelkezik a cég továbbá 18 ezer tonna tárolótérrel, tisztító-szárítóüzemmel, plusz egy műszakban üzemelő keverőüzemmel. Összesen 160 ember látja el a gazdaság feladatait, de sokkal többet tudnának foglalkoztatni. Zsemkó János szerint a fejlesztés legnagyobb gátja a munkaerőhiány. Az állattenyésztést, a juhokkal való törődést már kevés ember óhajtja életformának választani, noha a lehetőségek mellett a felvevőpiac is igényelné az intenzívebb munkaerő-foglalkoztatást. A ..fiókcég” minden lehetőséget megragad, a szerkezetváltás-területfejlesztés és munkaerőfoglalkoztatottság terén, de ezek a támogatáA gazdaképző iskola kollégiuma A tenyészjuh, amelyik hasznot hozhat a térségben élők számára sok meglehetősen csekélyek. A közelmúltban erre a célra 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesültek. (Megjegyzendő: egy hasonló kvalitású és adottságú, nagyságú ipari üzem ennek az összegnek sokszorosát kaphatja a központi keretből). Pedig szükség van a régi, félig-meddig elavult gépek cseréjére és a géppark felújítására is. Noha kisebb összegeket ezekre is kaptak, egyre több önálló erőforrásra kell támaszkodniuk. Három takarmányboltot is üzemeltetnek, Szendrőben, Felsőkelecsényben és Putnokon, s a partnercégektől még soha nem érkezett kifogás. 1991 őszén a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat, a Bábolna Rt., Putnok város önkormányzata, a Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézete létrehozták a Gömör-Bábolna Gazdaképző- és Térségi Agrárfejlesztő Központ Alapítványt. Ennek az a célja, hogy az átalakuló, magántulajdonra épülő mezőgazdaság viszonyai között segítséget nyújtson a családi méretű farmergazdaságok létrejöttéhez és versenyképes működéséhez. Az alapítvány a benne résztvevők összefogásával és az Állami Fejlesztési Intézet támogatásával létrehozta a Putnok-Lóbérci mintafarmot, ahol mind a középiskolai, mind a felnőtt gazdaképzésben résztvevők megismerkedhetnek az állattenyésztés legmodernebb szakmai fogásaival. A gazdaképző is egy módja egy már- már kihalófélben lévő szakma megújításának és megújulásának, amelyre egyre nagyobb szükség lenne. Ami még megjegyzendő: a biogazdálkodás rövid idő alatt 40 milliós árbevételt hozott a gazdaságnak, amely egyben mintegy az újdonság varázsával a vidék fönntartóképességét is hivatott reprezentálni. Bábolna-Szendrő egyébként optimista, termel és termeltet, s egyben a területén kedvező bérleti lehetőséget is nyújt a kezdő vállalkozóknak, s egyben garanciát ad a gazdáknak a termelés biztonságára. Szorgos emberek lakják Galvácsot... Buzafalvl Győző Galvács (ÉM) - A bódvavölgyi parányi kis falucskának, Gal- vácsnak igazi ékessége a Tör- ley-kastély. A helyiek erejükhöz mérten felújították az egykori pezsgőgyáros tulajdonát, de a díszparkra már nem futotta. A szebb napokat „látott” épület jelenleg a polgármesteri hivatalnak, az orvosi rendelőnek és egy mini könyvtárnak ad otthont. De évente itt rendezik meg a szendrői íjásznapokat is, mely országos hírnévre tett szert. így aztán nem véletlen, hogy az önkormányzat azt szeretné, ha a kastély a falusi turizmus fellegvára lehetne. A Törley-kastély a falusi turizmus fellegvára lehetne! • Ez az egyetlen lehetősége Gal- vácsnak, hogy megmutassa magát a világnak és munkahelyeket is teremtsen - mondja Németh Józsefné polgármester. Szerény költségvetésünkből valóban csak az állagmegóvásra jut. Sajnos eddig mindegyik pályázatunkat elutasították a Megyei Fejlesztési Tanácsnál. De nem adjuk fel, az idén is pályáztunk. Ha valaki hasznosításra vásárolná meg épületünket, attól sem zárkóznánk el. Teljesen mindegy, hogy önkormányzati vagy esetleg külhoni fenntartásban működne. A lényeg az, hogy ne kerüljön ebek harmincadj ára. □ Aki körbejárja Galvácsot, arról győződik meg, hogy szorgos emberek lakják... • Jelenleg mindössze százötvenen élnek nálunk, azok is többnyire idősek. Az elöregedési folyamatot jelzi, hogy csak 12 a gyerekek száma. Még elkeserítőbb, hogy közülük egyetlen óvodás található, az én kisunokám, Pálinkás Tamás. Egyébként valamennyien Szendrőben koptatják az oktatási intézmények padjait. Meg is értem a fiatalokat, hiszen munkahely híján elvándorolnak tőlünk és a közeli nagyközségekben, városokban alapítanak családot. De nem beszélhetünk tartós „hűtlenségről”, mert hétvégeken gyakran keresik fel a rokonságot. Azokat a házakat, ahol kihalnak a szülők, nagyszülők nem adják el, hanem felújítják, a kerteket megművelik. Víkendtelekként használják. □ Az ide érkezőnek az az első benyomása Galvácsról, hogy szépen gyarapodik is a település... • Ha kevés is a költségvetésünk, azért van mivel büszkélkednünk. A rendszerváltás után 90 százalékos állami támogatással egészséges ivóvizet kapott műiden lakás. A törpevízművünket a Kazincbarcikai Vízmű Kft. üzemelteti. A község útjai aszfaltburko- latúak. Két utcában sikerült a járdát is kialakítanunk, amihez 36 százalékos saját erőt kellett produkálnunk. A távközlésbe tavaly kapcsolódhattunk be. A Kazincbarcikai Távközlési Centrum két hét alatt kiépítette a vezetékeket. Azonnal 27 igénylőnek be is kötötték a készülékeit. Eddig a gázberuházásra gyűjtögettünk, ami ötmillió forintba kerül. Már a tanulmányterve is a Tigáz Rt.-nél van. Községünk 60 lakásából a többség igényli a gáz bevezetését. Sokat segítene településünkön az, ha megépülhetne a homokbányánkat a Rakacai-tóval összekötő útszakasz. Ez csupán mintNémeth Józsefné polgármester egy két kilométer hosszúságú lenne, de a kirándulók, a horgászok számára is nagy könnyebbség lenne, ha kiépülne. A Törley-kastély rendbe tétele és a kapunyitás a Rakacai-tó felé még inkább ránk irányítaná a figyelmet idegenforgalmi szempontból. Az érett diák Szikszó (ÉM - BGY) - Nagy Réka a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola gimnazista végzős diákja. AIV/B. osztályban „koptatta” a padokat, ahol angolt és németet is tanult. Mostanra azonban már lezárult életének egy jelentős szakasza.- Milyen érzés „érettnek” lenni?- Az érettségi bizonyítvány már a kezemben van és nagy boldogsággal tölt el. De ott motoszkál bennem, hogy eddig tartoztam valahová, egy jó közösséghez, ami holnaptól már nincs. A felsőfokú intézményekben nincsenek ilyen szoros szálak, csak laza csoportok, esetleg barátságok vannak. Hogy ilyen kitűnő közösség kovácsolódott Szikszón, igen sokat köszönhetünk Merk-Balázs Judit tanárnőnek, aki másodikos koromban rendezte meg a Hair című musical-előadást. Ez rendkívüli hatással volt rám. De emberségből is jelesre vizsgázott Judit néni. De magammal viszem Nyit- rainé Juiácsik Antónia igazgatóhelyettestől kapott szakmai indíttatást is. Örömemet azért beárnyékolja az, hogy' mindig ötös voltam kedvenc tantárgyamból, a történelemből, de a gimnáziumi negyedik év végén azonban csak négyes került a bizonyítványomba. Félő, hogy’ mindez veszélyeztetheti főiskolai felvételemet. Egyébként az érettségin történelemből „dicséretes ötös” lettem. Réka minden vágya, hogy' újságíró legyen. Ezért jelentkezett, az egri tanárképző főiskola történelem-kommunikáció szakára. Riporterként az élet visszás jelenségeit szeretné kipellengérezni és krónikása akar lenni a közélet eseményeinek. így' aztan érthető, ha a történelmen kívül az irodalom, a költészet, a színjátszás, a versmondás áll hozzá a legközelebb. Belekóstolt három nyáron át a régészetbe is. A szikszói műemléki református templom ásatásainál segédkezett és a kiállítás rendezéséből is kivette a részét. A vizsgadrnkkos napokban a családja - édesanyja, aki ügyviteli szervező, édesapja, aki a szikszói mezőgazdasági szövetkezet melléküzemági csoportvezetője és a 12 éves Hedvig húga - együtt izgul Rékával a felvételi sikeréért.
