Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-21 / 143. szám
Június 21., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III □ Égerszög, Teresztenye, Szőlősardó - falvak festői völgyben és kátyúban Faragó Lajos A közlekedési statisztika az Égerszögöt Perkupával összekötő - hét kilométer hosszú, keskeny - úton 1000 jármű/nap alatti forgalmat regisztrált. így a közútkezelő szabályzata szerint ezen az úton csak a legszükségesebb javítási munkákat végzik el. Még akkor sem tehetnek többet, ha ez a rossz minőségű út akadályozza az érintett településeknek kitörési lehetőséget ígérő falusi turizmus terjedését. Az Éger-völgy csodálatosan szép, közel érintetlen természeti környezetében lévő, egészséges levegőjéről híres három településén kevés ember él: Szólősardón 169, Égerszögön 107, a közbülső Te- resztenyén pedig 29 lakost számlálnak. A „világ végén” lévő égerszög - perkupái utat naponta többször megteszi egy 18 személyes autóbusz, amelyik, előfordul ugyan, hogy nem telik meg, de legtöbbször zsúfolt. Természetesen személy- és tehergépkocsik is közlekednek az úton, melynek burkolt felületét mindössze négy méter szélességűre méretezték. Ott is, ahol egyenes, és ott is, ahol veszélyesen kanyarog. Út az élet- A három község, Szőlősardó, Égerszög, Teresztenye vezetése azzal a kéréssel fordult a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. igazgatójához, hogy a kezelésükben lévő 26109. számú. Égerszögöt Perkupával összekötő út állapotát vizsgálják meg, és végezzék el a szükséges javításokat - kezdi az út történetét Veres Károly, Szőlősardó polgármestere. Napi tapasztalataik szerint ugyanis az út állaga - a karbantartás többéves elmulasztása miatt - erősen leromlott, egyes részeken különösen veszélyes. A közúti biztonság hiánya a polgármester szerint azért is különösen aggasztó, mert településeiken sem óvoda, sem általános iskola nincs, így a gyermekeket nap mint nap Perkupára kell utaztatni. Ez azonban csak egyik érve az összekötő út megjavításának szükségessége mellett. Mint mondja, községeikben az utóbbi időben jelentősen fellendült a falusi turizmus, ennek következtében tavasztól őszig a forgalom is nagyobb, de a további fejlődés gátja lehet a rossz út.- Már külföldiek is be-betévednek az Égervölgyi medencébe, de ilyen úton nem szívesen jönnek - folytatja a polgármester. - Ha már általános szélesítésről nem lehet szó, legalább a be nem látható kanyaroknál jo lenne elvégezni ezt a munkát. Ez a bárom falucska csak a turizmus révén maradhat életben, a turizmushoz, az utazáshoz pedig út kell. Kicsike pénz- A három községben úgynevezett hétvégi ház nem épült, hanem a régi, megüresedett házakat vásárolták meg városiak. Azokat újították fel, rendezték be, így mindhárom településen van 4-5 olyan ház, amelyekben 40-45 vendéget is tudnak fogadni, elhelyezni egyszerre. Az emberek megöregednek, munkalehetőség nálunk nincs, a falusi turizmus hozhatna lelket, kicsike pénzt is ide - reménykedik Veres Károly polgármester. Az önkormányzatok levele a közútkezelő társaság putnoki üzemmérnökségéhez került, ahol Tarr István üzemvezető-helyettes foglalkozott az üggyel.- Nem fedi a valóságot az önkormányzatok azon megállapítása, hogy az út karbantartása több éven keresztül elmaradt - állítja a szakember. - A közútkezelői szabályzat a forgalom nagysága szerint írja elő szátnunkra az üzemeltetés és fenntartás műszaki paramétereit, és a beavatkozás gyakoriságát. Ez az égerszög- perkupái út esetében az egyszeri padka- és ré- zsúkaszálást, a havi egyszeri útellenőrzést, valamint a táblák és a burkolat javításának elvégzését úja elő az észleléstől számított 30 napon belül. Ezen az útszakaszon télen alig 100 jármú/nap forgalmat regisztráltak, mely alapján feladatunk az út hómentesítése - a felsőbbrendű utak takarításának befejezése után. Mi ezeknek az előírásoknak eleget is teszünk. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy az út üzemeltetésére, fenntartására a közlekedési minisztérium csak a kezelési szabályzatban előírtak szerint juttat pénzt a közútkezelő számára. Nagyobb mérvű beavatkozásra csak akkor van kilátás, ha az igénylők - jelen esetben az önkormányzatok - ahhoz pénzügyileg is hozzájárulnak.- Hozzá tudnak ehhez járulni? - térünk visz- sza kérdésünkkel ismét az önkormányzatokhoz.- Útépítésre nincs pénzünk. Örülünk, ha az intézményeinket fenn tudjuk tartani. Többszörösen hátrányos helyzetű települések vagyunk. Viszont három alkalommal volt már ezen az úton autós rali. Ezzel kapcsolatban is megkerestük a közútkezelőt: mivel a verseny tovább rontja az út minőségét, arra kértük őket, hogy legalább, amikor a verseny véget ér, akkor hozzák rendbe. Huszonöt év A közútkezelőtől remélhető segítségről Stoll Gábort, a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.- Az autós rali nem teszi jobban tönkre az útfelületet, mint amilyen állapotban most van. Ha a verseny során úttartozékok - szalagkorlát, útjelző tábla - sérülnek meg, azokat a rendezők helyreállítják. Erre fedezetül letétet is kérünk tőlük. Ami pedig az önkormányzatok többletigényét illeti: anVajda János Fotók: Nem kellene arra várni, hogy az út szélesebb legyen. Ez a hátrány, amiről Égerszögön, Teresztenyén, Szólősardón beszélnek, hatalmas előny, csak ki kell tudni használni. A keskeny út, amelynek egyenes szakaszában is csak nehezen fér el egymás mellett két jármű Vendégfogadásra berendezett ház Teresztenyén Veres Károly polgármester get. Az Égerszöget Perkupával összekötő út ügyében viszont kizárólag a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. az illetékes. Előnyös hátrány A Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetségének elnökét, Csáky, Csabát is megkérdeztük: mit tud ajánlani az Éger-völgyben élőknek?- Nem kellene arra várni, hogy az út szélesebb legyen. Ez a hátrány, amiről Égerszögön, Teresztenyén, Szólősardón beszélnek, hatalmas előny, csak ki kell tudni használni. Előnyök közé sorolom a csodálatos környezetet, a tiszta levegőt, a nagy gépkocsiforgalom által nem zavart csendet, nyugalmat, a kicsi falvak barátságos, vendégszerető lakóit, mindezzel nemcsak a környékiül, nemcsak az ország távolabbi részeiről, hanem még Nyugat-Európá- ból is lehet vendégeket odacsalogatni. A meglévő szálláshelyek mellett családi vendégfogadásra is be kellene rendezkedni. Ahol hagyományos disznóvágáson, netán falusi lagzin vehetnének részt a vendégek. A csendhez, a nyugalomhoz a mostanihoz hasonló forgalmú út kell, hogy itt autók ne dübörögjenek. A Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége a helyi szándékokhoz, erőkhöz a tapasztalatát kínálja fel. Az Európában már jól bevált, eredményesen működő módszereket ajánljuk. Szövetségünk a hazai és az európai piacra tudja juttatni ezeket a falvakat. Út a falusi turizmus útjában nak kielégítésére nincs fedezetünk. A megyei közútkezelő kht. üzemeltetésében legalább 1000 kilométer ilyen minőségű, Égerszöghöz hasonló kis településeket a világgal összekötő út van. Mindegyik keskeny, valamennyi kátyúsodó és balesetveszélyes. Éves keretünkből azonban csak 100 kilométer teljes újraburkolásra futja, miközben 2400 kilométernyi hosszúságú út üzemeltetéséről kell gondoskodnunk. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetünkben azt jelenti, hogy egy út teljes felújítására csak 25 évenként kerülhet sor, holott az - szakmai számítások szerint - 10 év alatt elhasználódik. Hozzáteszem: véleményem szerint az ország az utakat nézve is „kettészakadt”, a városoktól a vidék e tekintetben is fényévnyi távolságra került. Személy szerint egyetértek az aprófalvak, köztük az Éger-völgyiek kérésével is, de azt teljesíteni sajnos nem áll módunkban. Kis túlzással szólva az M3-ashoz szükséges forintokat nem fordíthatjuk a kisforgalmú utakra. Jog és valóság- Önkormányzatunk a tényekkel nem akar vitatkozni, csakhogy ezek mellett azt is figyelembe kellene venni, hogy az Éger-völgyben élőknek ugyanolyan joga van a korszaknak megfelelő szintű életvitelhez, mint a fővárosiaknak - kapaszkodik a jogba a szőlősardói polgármester. - Mi azt várjuk, hogy ezt az állam biztosítsa. Mi, a három falu néhány száz lakosa, és a térség sok ezer lakosa a túlélésért harcolunk. A hatalom ezt vagy respektálja, vagy lemond rólunk.- Választókerületemben két nagyon rossz állapotban lévő útról tudok - mondja Vargáné Kerékgyártó Ildikót, a térség országgyűlési képviselője -, az egyik a Rakaca-vonalon lévő, ami a tóig elfogadható, azon túl viszont rossz, a másik pedig a Perkupa és Égerszög közötti. Megértem, hogy a település lakói azt szeretnék, ha ezeknek az utaknak a minőségét állami pénzből javítanák fel, de tudomásul kell venni, hogy a közútkezelő társaság csak ott tud építeni, ahol ahhoz a lakosság is hozzájárul. Ahol nagyobb a település, ahol nagyobb a forgalom, ahol az önkormányzat is hozzájárul, ott nagyobb az esély az útépítésre. Megoldásként azt ajánlom, hogy a sok kicsi település összefogva, együtt pályázzon a térségi kiegyenlítő alapra. Ha összefognak, közös erővel sikerülhet, de ehhez áldozatot is kell hozni. A B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanácsnál Ruszthi Károlyné főtanácsost kérdeztük arról, remélhetnek-e esetleg tőlük segítséget az Éger-völgyiek?- A megyei területfejlesztési tanács még nem írta ki erre az esztendőre a terület-kiegyenlítő alapra vonatkozó pályázatát, mert égy ezzel kapcsolatos kormányrendelet még nem jelent meg. Ha ezt közzéteszik, akkor harminc napon belül kiírjuk a pályázatot. Ettől az alaptól az elmaradott térségek infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló beruházásokhoz lehet támogatást kérni. A szőlősardói körjegyzőséghez tartozó települések is pályázhatnak, de csak az önkormányzat kezelésében lévő, tehát belterületi utak javításához kaphatnak segítsé1Egyedül nem megy A végszót a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium miniszteri tanácsosától, Holnapy Lászlótól kapjuk:- Kétségtelen tény, hogy' színvonalasabb kiépítés, szélesítés feltételeit az Útalap jelenleg nem tudja finanszírozni. Az országban közel 3000 kilométer hasonló állapotú és forgalmú közút található, melyek felújításához 30 milliárd forintra lenne szükség. Ezt jelenleg az Útalap nem tudja finanszírozni, mivel a kiszélesített utak növelik a burkolatfelületet, melynek fenntartása, felújítása további forrásokat igényel. A térség polgárainak el kell dönteni, hogy' megfogadják-e Csáky Csaba tanácsát, vagy pedig megpróbálkoznak különböző alapok, támogatások megpályázásával, elnyerésével a közúti szolgáltatás színvonalának javítása érdekében. Amennyiben sikerül elegendő támogatást szerezniük, úgy a mintegy 30 millió forint költségigényű minimális szolgáltatásjavítás (ívbővítés, a járművek kikerülését biztosító lokális szélesítések, a burkolat összefüggő felületvédelme stb.) fele — ez 15 millió forintot jelent - biztosítható az Útalapból úgy, hogy' más helyről csoportosítunk át forrásokat e célra. A pályázatot segítő, a feladatokat pontosító műszaki tervet a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. elkészíti.
