Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-20 / 142. szám
1997. június 20., péntek évfolyam, 142. szám MISKOLC ÉS BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Sikeres a törékeny üzlet Tíz éve nem volt olyan sikeres év a hollóházi porcelángyárban, mint tavaly. A siker nem csak a gyárat, de a környék foglalkoztatását is segíti. (5. oldal) Kifaragásra váró Petőfik Szobrot avattak tavaly, egy másikat pedig jövőre szeretnének. S hogy ki az ábrázolt? A ’48-as szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére: Petőfi... (7. oldal) Szárítják a miskolci szennyvizet Közel 1 milliárdos technológiát alkalmaz a Mivíz Rt. A miskolci szennyvíztelep. Az innen kikerülő „végtermék" ugyancsak újrahasznosítható. Fotók: Bujdos Tibor Pénzforgalmi korlátozások Budapest (MTI) - A készpénzfizetés korlátozásáról szóló, június 30- tól érvényes jogszabályok nem az adóteher növelését, hanem a bevételek láthatóbbá tételét szolgálják - hangoztatta Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: a pénzügyi kormányzat nem lát okot az intézkedés bevezetésének elhalasztására. Pulai Miklós, a Magyar Bank- szövetség főtitkára - az ezzel ellentétes véleményeket cáfolva leszögezte: a magyar bankok felkészültek a rendelkezéstől várható növekvő számlaforgalom kezelésére. (Részletek az 5. oldalon.) Ellenőrzött önkormányzatok Budapest (MTI) - Az önkormányzatok nagy részének rossz gazdálkodása nem a testületek „bűnös hozzáállásából”, hanem hozzá nem értésükből fakad. Nagy eredmény, hogy az önkormányzatok döntő többsége egyáltalán talpon maradt, és megpróbál erőforrásaival a lehető legjobban sáfárkodni. Az önkormányzatok tevékenységére, pénzügyi gazdálkodására vonatkozó szabályok helyenként nem kellően körülírtak, nem tisztázott például, hogy miért felelős a helyi önkormányzat, s miért annak felettes szeive. Többek között ezt hangoztatta Sándor István, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke és Dömötör Gyula, számvevőszéki igazgató azon a sajtótájékoztatón, amelyen az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzés tapasztalatairól számoltak be. (Az ASZ megyénket érintő megállapításairól lapunk 4. oldalán olvashatnak.) Megszűnik a vámpótlék Budapest (MTI) - Megszűnik július l-jével az 1995 márciusában bevezetett, jelenleg három százalékos vámpótlék. Ez megfelel a kormány eredeti kötelezettségvállalásának - jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A kabinet tárgyalt emellett az 1997-es és 1998- as keresetek várható alakulásáról is. (Bővebben a 2. oldalon) Kerékpárút a Mátrába Gyöngyös (MTI) - A közlekedési tárca tervei szerint az ezredfordulóra mintegy kétezer kilométernyi kerékpárút épül meg; az elmúlt év végére már az ezredik kilométernyi is elkészült és esztendőről-eszten- dőre 300 kilométerrel bővül a hálózat - mondta el Kovács Kálmán, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára abból az alkalomból, hogy csütörtökön felavatták a Gyöngyöst Mátraházával összekötő 6 kilométeres kerékpárutat. Az idegenforgalmi szempontból is jelentős beruházás 3 év alatt készült el, az építkezéshez szükséges 35 millió forintból 20 milliót az útalap állt, a fennmaradó 15 milliót pedig a Mátraházát is magában foglaló Gyöngyös városa teremtette elő. Miskolc (ÉM - ND) - Minőségi ugrás a város életében és a környezetszennyezés visszaszorítása terén a granulált (szemcsé- sített) szennyvíziszapot előállító, legújabb technológia - mondta Fejér István, Miskolc alpolgármestere a Miskolci Vízmű Rt. szennyvíztisztító telepén, az új berendezés átadását megelőző sajtótájékoztatón. Az alpolgármester kifejtette: ez a technológia az Európai Unió minMiskolc (ÉM - Hl) - Miskolc ön- kormányzata ebben az évben tízmillió forinttal támogatja a Miskolci Egyetem Továbbképző Központját. den követelményének megfelel, és nem csak a mi, hanem az unokáink életfeltételeit is javítják - vélte Fejér István. Vojtilla László, a Miskolci Vízművek Rt. (Mivíz) elnök-igazgatója beszédében visszatekintett a telep 25 éves működésére, megemlítette a fontosabb állomásokat. Bemutatta a technikai és technológiai fejlődést, majd a jövőre nézve a granulált iszap felhasználási területeiről elmondta: a mezőgazdaságban növényi tápanyagként, illetve A város és az egyetem közötti megállapodást tegnap írta alá Kobold Tamás, Miskolc polgármestere és Farkas Ottó, a Miskolci Egyetem (ME) rektora. tüzelőanyagként lehet felhasználni a végterméket. Az országban nem egyedülálló technológiáról van szó: Pécsett, Győrben és Egerben is alkalmazzák ezt a fajta szennyvízfeldolgozást - jelentette ki Vojtilla László. Turzó László Mivíz-osztályveze- tő a telep körbejárása során elmondta: a telep maximálisan 29 tonna száraziszapot lesz képes termelni a szeptember 15-i átadás után. A beruházás közel 1 milliárd forint értékű. A miskolci önkormányzat és az egyetem együttműködési törekvéseit rögzíti a tegnap aláírt megállapodás. A tízmillió forintos városi támogatást a Miskolci Egyetem Továbbképző Központjának modernizálására fordítják. Erre a célra hosszú ideig Miskolctapolcán béreltek helyiségeket. Az egyetem területén lévő épületet, ahová a közelmúltban beköltözött a központ, eddig a Bay Zoltán Kutatóintézet bérelte az egyetemtől. A kutatóintézet és a továbbképző központ a közelmúltban helyet cserélt. Az előbbi megvásárolta a tapolcai ingatlant, így a továbbképző központ a kampuszon belül működhet. Az épület azonban felújításra szorul, tantermeket kell berendezni, modern felszerelést kell vásárolni. Erre a célra mintegy 80 millió forint kellene. Az államtól 50 millió forint támogatást szeretnének, ehhez adnának hozzávetőleg 20 millió forint saját forrást, és természetesen a város támogatását is felhasználnák - foglalta össze Farkas Ottó rektor. Mint mondta, régiónkban különösen fontos, hogy legyen egy korszerű továbbképző központ, amely lehetővé teszi a diplomások átképzését, növelve ezzel elhelyezkedési esélyeiket. (Folytatás a 3. oldalon.) Kobold Tamás és Farkas Ottó szerződést cserél az aláírás után Tízmilliós támogatás továbbképzésre Együttműködési szerződés a Miskolci Egyetem és a város között Kommentár Füst Csörnök Mariann A május 15-i kormányülés fogadta el a magyar katolikus egyház finanszírozásáról és ingatlanigényeiről a Vatikánnal kötendő megállapodást - amit június 20-án, azaz ma írnak alá. A kormányülés döntése a miniszterelnök tegnapi nyilatkozata szerint egyhangú volt (más források úgy tudják, a szabaddemokraták nemmel szavaztak). Azóta viszont nyilvánvalóan ki- színeződött a véleménypaletta. Rögtön az első körben ott vannak a pártok. A koalíciós SZDSZ immár egyértelműen és egy hónapja folyamatosan óv az aláírástól, míg az ellenzékiek - hangsúlyozva, hogy ritkán esik meg ilyesmi - egyetértettek a megállapodást favorizáló MSZP-vel. A közvetve vagy közvetlenül, de érintett egyházak is (a kormány már a második naggyal, a református egyházzal sem köt különalkut) legalább kétféleképpen vélekednek - elsősorban attól függően, hogy úgynevezett nagy- vagy kisegyházak. És ez ugyanúgy hangzik, mint a pártok véleménye: az egyik oldal az esélyegyenlőséget, a másik pedig éppen az egyenlőtlenséget hangsúlyozza. Ettől azonban nem tudtunk meg sokkal többet, mint a legelején: a megállapodás szerint az egyházi és világi iskolák a jövőben egyenlő elbánásban részesülnek. A furcsa azonban az, hogy más sem tudott időben eleget: a Vatikánnal folytatott, több mint fél évig tartó egyeztetések során a kisebbik kormánypárt szakértőit és minisztereit meglehetősen késve tájékoztatták az újabb fejleményekről. És nem kell lóugrásban gondolkodni ahhoz, hogy eszünkbe jusson: esetleg már a jövő évre gondolva ezzel az egyezséggel próbál magának (katolikus) híveket toborozni az MSZP. Persze az is igaz, ezt a felvetést - ugyancsak tegnap - cáfolta Horn Gyula. Viszont nem biztos, hogy a mai aláírással fel is száll a fehér füst. A megállapodás ugyanis ősszel az Országgyűlés elé kerül. Ott egyrészt a szabaddemokraták ismét kifejtik majd változatlan ellenvéleményüket. Másrészt - és elsősorban - az egyezség törvényi változásokat kíván. A T. Házat azonban az aláírt megállapodás sem kötelezheti a módosításra. Márpedig ha nemet mondanak arra - mint tavaly az 1 százalékos törvény kapcsán -, amit a kormány már megígért az egyházi vezetőknek, visszafelé sülhet el az egész és csak újabb konfliktusforrás lehet. Háromszáz lakos kellene a váláshoz Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Nem valószínű, hogy sikerrel jár az a kezdeményezés, amelyik Zsóry-fürdó önállóvá válását szorgalmazza: ehhez háromszáz állandó lakosnak kellene élnie a telepen. Mint arról tegnap beszámoltunk: Zsóry üdülőtelepén gyűlésre hívják össze az állandó lakosokat, és a nyaralótulajdonosokat,s összejövetelük fő témája a Kövesdtól való elszakadás. A közigazgatásilag Mezőkövesdhez tartozó telepen mintegy hatszáz nyaraló van, az állandó lakosok száma száz körüli. Az üdülőtelepnek egyik része a heves megyei Sziha- lomhoz tartozik, négyszáz körül van az ingatlanok száma, két állandó lakossal, de ott, információink szerint nem szervezik az elszakadást. Szihalom polgármestere, Farkas József sem tud ilyesmiről. (Folytatás a 3. oldalon)