Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-19 / 141. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság 1997. Június 19., Csütörtök □ Idegenforgalmi eredmények Budapest (MTI) - Az első negyedévben több mint 30 százalékkal növekedett az idegenfor­galom devizabevétele és az aktívum is na­gyobb 1996 első három hónapjához képest. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kide­rül, hogy 1997 első negyedévében 445 millió dollár volt az idegenforgalom bevétele és ez 32 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A kiadás 286 millió dollár volt, ami 30 százalékos növekedés. Az aktívum pe­dig 159 millió dollárra emelkedett az 1996 el­ső három hónapjában keletkezett 117 millió dollárhoz képest. „Árfolyamok Budapest (MTI) - Hatalmas, négymilliárd forintot is meghaladó forgalom mellett óriási árfolyamugrás történt a TVK piacán, de nagy forgalom során kisebb-nagyobb mértékben emelkedett a BorsodChem, a Danubius, az Egis, a Graboplast, a Mól, az OTP, a Príma­gáz, a Pick, a Pannonplast és a Richter ára is. Ennek megfelelően történelmi csúcsra érke­zett a BUX is. A részvényszekció összforgal­ma elérte a 8,726 milliárd forintot. Kiemelke­dően magas volt a diszkont kincstárjegyek adásvételének értéke is (9,967 milliárd fo­rint), 1,984 milliárd forint értékben forogtak az államkötvények. A tőzsde összforgalma meghaladta a 20,7 milliárd forintot. A kár­pótlási jegy árfolyama is követte a trendet: 710 forintos nyitóáráról 43,8 millió forintos forgalom mellett 740 forintig emelkedett. A részvények közül 37 forgott. Emelkedett 26 (19), csökkent 9 (6), nem/alig változott 2 (-) részvény ára. Kárpótlási jegy Tőzsde Index jún. 18. 6480,41 +167.23 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. június 18. 1 VALUTA DEVIZA VÉTEL Eladás Középáré. 296.80 312,90 303,79 Angol font 296,49 311,61 304,05 295,51 312,22 303,86 134,06 144,48 138,92 Ausztrál dollár 135,23 143,07 139,15 134,88 143,22 139,05 504.29 540,69 519,89 Belga frank' 505,51 535,55 520,53 504,66 535,87 520,26 27,18 29,30 28,17 Dán korona 27,21 29,21 28,21 27.35 29,04 28,19 34.63 37,33 35,89 Finn márka 34,70 37,18 .35,94 34,84 36,99 35,92 30,84 33,06 31,79 Francia frank 30,91 32,73 31,82 30,98 32,63 31,80 92,48 99,15 95,34 ' Holland forint-92.73 98,23 95,48 92,95 97,91 95,43 157,74 170,00 163,46 Japán yen* 159,23 167,95 163,59 158,59 168,40 163,50 128,83 138,84 133,50 Kanadai dollár 129,86 137,48 133.67 129,58 1.37,59 133,59 104,76 110,45 107,23 Német márka 104,49 110,27 107,38 104,64 110,01 107,33 24,75 26,68 25.65 Norvég korona 24,80 26,56 25,68 24,90 26,44 25,67 106,21 113,87 109,49 Olasz líra** 106,59 112,59 109,59 106,71 1 12,41 109,56 15,89 15,70 15,24 Osztrák schilling 14,84 15,67 15,25 ’•//Hm-/Z/vá 'A/&y 'tefe 14,87 15,63 15,25 101,03 112,73 106,35 Portugál escudo 102,75 110,17 106,46 103,21 109,59 106,40 fűn n 122,67 132,20 127.12 Spanyol peseta* 123,31 130,93 127,27 123.40 131,03 127.21 125,44 132,24 128,39 Svájci frank 125,01 132,11 128,56 125,15 131.83 128,49 ! 23,17 24,97 24,01 Svéd korona 23,21 24,85 24,03 23,30 24,74 24,02 180,81 190,62 185,07 USA dollár 180,82 189,82 185,32 180.57 189,83 185,20 ' ' •' ; '202.49 218,22 : ‘ 209,83 ECU 203,03 217,19 210,11 203,68 216,28 209,98 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység. **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP. a harmadikban a Postabank adatai olvashatók Harmincegymilliárd a költségvetésnek Továbbra is alacsony az egyéni vállalkozások jövedelmezősége Adóbevallás idején. Több mint 21 ezer egyéni vállalkozó nyújtotta be adócsomagját a '96-os gazdasági évről. Fotó: Bujdos Tibor Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - Az elmúlt évben tovább folytatódott a vállalko­zások számának csökkenése megyénkben. Az adóhivatal szakemberei szerint ez - az 1995 májusában megindult - fo­lyamat általában azokkal a tör­vényi változásokkal hozható összefüggésbe, amelyek az egyéni vállalkozások működé­sének pénzügyi, gazdasági fel­tételeit szigorították. Az 1996- os gazdasági évről 21 435 egyé­ni vállalkozó nyújtott be jöve­delemadó-bevallást. A bevallott jövedelemszint továbbra is rendkívül alacsony. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1995. december végén 27 374 egyé­ni vállalkozó tevékenykedett, ez a szám egy évvel később 26 647-re csökkent, 1997 elején pedig - a szfé­rát sújtó ismert törvényi szabályo­zások miatt - tovább apadt. Febru­ár 28-án 25 429 egyéni vállalkozót tartottak nyilván. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csökkenés el­sősorban a kényszervállalkozók kö­rében következett be. Vagyis ott, ahol az adóköteles bevétel, illetve annak jövedelemtartalma annyira alacsony volt, hogy már nem fedez­te a megemelt közterheket, a tevé­kenység folytatása gazdaságilag le­hetetlenné vált. Megyénkben az 1996-os gazda­sági évről 21 435 - a személyi jöve­delemadó törvény szabályai szerint adózó - egyéni vállalkozó nyújtotta be bevallását. Bevallott adóköteles bevételük 42 milliárd 661 millió fo­rint volt, ami 7 milliárd 851 miihó­val haladja meg az 1995-ös értéket. Ez a 22,5 százalékos növekedés azonban csalóka, mert ha figyelem­be vesszük a 23,6 százalékos inflá­ciót, kiderül, reálértéken már szó sincs javulásról. Az adóhatóság szakemberei ál­tal elvégzett elemzés azt mutatja: továbbra is rendkívül alacsony az egyéni vállalkozások jövedelmező­sége. A már említett - 42 milliárd forintot meghaladó - bevétel jöve­delemtartalma mindössze 155 mil­lió forint, ami 0,4 százalékos jöve­delemszintnek felel meg. Ez utóbbi mértéke akkor sem mutat más ké­pet, ha külön-külön vizsgáljuk a fő­állású, a munkaviszony- illetve a nyugdíj mellett tevékenykedő egyé­ni vállalkozókra vonatkozó adato­kat. Tavaly a megye 12 172 főállá­sú egyéni vállalkozója például 31 milliárd 181 millió forint adóköte­les bevétel mellett, 79 milliós nye­reséget vallott be, ami átlagosan 0,3 százalékos jövedelemszintnek felel meg. A 100 millió forint feletti árbevételt elérők kategóriájába 18 egyéni vállalkozó tartozik me­gyénkben, akik az összesen 2 milli­árd 389 millió forintos adóköteles bevétel mellett 39 millió forintos jö­vedelmet mutattak ki. Ez ugyan 1,6 százalékos bevételarányos jöve­delmezőségi szintnek felel meg, de az előzőekben említettekhez képest a különbség a gyakorlatban tulaj­donképpen elenyésző. A vállalkozásokból származó jö­vedelem az egyéni vállalkozói kör­ben adóalapot képez, és mivel a be­vallásokban alacsonyak a jövedel­mezőségi szintek, a vállalkozók adóterhelése is igen alacsony. Az egyéni vállalkozók éves szinten fe­jenként átlagosan 69 ezer forint sa­ját személyi jövedelemadó kötele­zettséget vallottak be. Ha ebből ki­emeljük a főállású egyéni vállalko­zói kört, akkor ez a szám lényege­sen kisebb az átlagnál, mindössze 33 ezer forint személyenként. A munkaviszony mellett vállal­kozók adóterhelése viszont 149 ezer forint éves szinten, ami azért magas, mert azt a főállásból szár­mazó jövedelmek személyi jövede­lemadó kötelezettsége jelentős mér­tékben megemeli. Tavaly megyénk a kiemelt adó­nemeket figyelembe véve - társasá­gi adó, általános forgalmi adó, fo­gyasztási adó, személyi jövedelem- adó - 31 milliárd 612 millió forintot fizetett be a központi költségvetés­be. Ebből 20 milliárd 818 millió fo­rint, vagyis a teljes összeg 65,9 szá­zaléka volt a személyi jövedelem- adó, amihez az egyéni vállalkozói kör 689 millió forinttal járult hozzá. Hirdetés ÁPV-s bevételek és kiadások Budapest (MTI) - Az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. má­jus végéig összesen 109,372 milli­árd forint bevételre tett szert. Ez­zel időarányosan már túlteljesítet­te idei bevételi tervét, amely az év egészére 180 milliárd forint. A pri­vatizációs szervezet az első öt hó­nap alatt ugyanakkor 44,8 milli­árd forintos kiadást számolt el - állapítható meg az ÁPV Rt. adata­iból. Az összes bevétel 77,75 száza­léka devizában, 21,9 százaléka fo­rintban érkezett. Az E-bitelhez kapcsolódó részletfizetés formájá­ban folyt be a bevételek 0,28 szá­zaléka, kárpótlási jegyben pedig 0,03 százaléka. A bevételekből 107,3 milliárd forint értékesítésből és vagyonhasznosí­tásból származott. Az állami tulaj­donú cégektől 590 millió forint osz­talékhoz jutott az ÁPV Rt. Egyéb címen pedig 363 millió forint bevé­tele volt. A 44,8 milliard forintnyi kiadásból 10,047 milliárd forint a privatizációhoz kapcsolódó költség volt. Ebből a privatizáció előkészí­tésére 1,76 milliárdot költöttek, az értékesítésért járó díjként 3,24 mil­liárd forintot fizettek ki. A vagyon­kezelés költségei 798 millió forintra rúgtak. Befektetésekre 2,6 milliárd forintot használtak fel. A saját mű­ködés költségei 1,5 milliárd forintot tettek ki. Gyáriparosok a vidékfejlesztésért Pécs (MTI) - A Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége fórumsorozatot indított a vidék fejlesztését célzó lobbizásra. Az első fórumot Pécsett tartották szerdán Baranya megye települési, megyei és a gazdasági önkormányzati vezetőinek, a helyi gazdaság képviselőinek és a közle­kedési kormányzat illetékes szak­embereinek részvételével. A tanács­kozássorozat célja, hogy alkalmat teremtsen az ország fővároson kívü­li régióinak fejlődésére, illetve a fej­lesztésben érdekelteknek az idősze­rű problémák feltárására, a megol­dási lehetőségek megvitatására. Kedvező pályázati lehetőségek Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Vállalkozói szempontból Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye min­den települése a kedvezménye­zett kategóriába tartozik, pá­lyázatok útján így akár hetven­százalékos támogatottságot is kaphatnak az itt működő vál­lalkozók egyes beruházásaikra. Ezt tegnap Feledi László, a Me­gyei Területfejlesztési Tanács Fejlesztési Ügynökségének munkatársa hangoztatta azon a sátoraljaújhelyi fórumon, amelyet a B.-A.-Z. Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara va­lamint a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány szervezett a város térsé­gében élő vállalkozók számára. Elhangzott azt is, hogy a kevésbé fejlett térségek számára ezúttal még nagyobbak a lehetőségek, mint azokon a területeken, ahol gazdasági téren már megmozdult valami. A fejlesztési tanács által meghirdetett, „Vállalkozói kezde­ményezésű fejlesztések” címet vise­lő pályázat lehetőségeinek ismerte­tése mellett egyéb pénzszerzési mó­dozatokat is felvázolt az előadó. Az agrárkiegészítési támogatásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a Föld­művelésügyi Minisztérium közpon­ti támogatásához még lehet plusz­pénzeket is szerezni, amellyel a fel­merülő költségek akár hetven szá­zalékát is fedezni lehet. Ez főleg ül­tetvényekre, valamint az állattar­táshoz szükséges tárgyi feltételek megteremtésére, illetve azok re­konstrukciójára igényelhetők, de nem maradnak ki ezen támogatási lehetőség alól a hal- és vadgazdál­kodással foglalkozók sem - hang­zott el. Jelentős támogatást igényelhet­nek a pályázatokon azok is, akik legalább középkategóriájú szállás­helyet hoznak létre, vagy fejleszte­nek. Az önkormányzatok speciális gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos beruházásaikra igényelhetnek pénzt pályázat útján, amelynek során a humán infrastruktúrát fejleszthetik. Mint kiderült a pá­lyázatokat folyamatosan fogadják, a végső beadási határidő augusz­tus 29-e. A fejlesztési tanács tagjai a beadástól számított kilencven napon belül bírálják el a pályáza­tokat. A beérkezett pályázatok mennyiségétől függően akár két ciklusban is dönthetnek majd az arra jogosultak. Mól: osztalékfizetés június 30-ától Budapest (MTI) - A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mól) törzsrészvényei után az 1996-os évre járó osztalékot június 30- ától vehetik át a részvényesek. A kifizetéseket a Postabank Ér­tékpapír Rt. és a Postabank és Takarékpénztár Rt. 26 fiókja végzi - derül ki a Mól rész­vényirodájának a Magyar Tő­kepiacban szerdán közzétett tájékoztatásából. A kifizető helyek a társaság rész­vénykönyvének június 24-ei állapo­tát veszik figyelembe. Az 1996-os üzleti év után elfogadott bruttó 37 forintos részvényenkénti osztalék szeptember 30-áig vehető fel az adó levonása után. A letétben lévő pa­pírok esetén természetesen a letét­kezelő intézkedik. Az osztalék-jöve­delmet terhelő tízszázalékos forrás­adót a kifizető levonja, és igazolást állít ki. Azok a nyugdíjasok, akik­nek az adott évben ezer forintnál kevesebb osztalékjövedelme kelet­kezik mentesülnek az adófizetés alól. A hatályos rendelkezések sze­rint adókártya nélkül a belföldi magánszemélyek 42 százalékos személyi jövedelemadó-előleget fi­zetnek. Az osztalékkövetelés nem évül el. 1998 januárjától a Mól részvényirodáját kell felkeresni. Itt pótolhatják a tulajdonosi egyezte­tést a részvényesek könyvébe ha­tárnapig nem szereplők is. KONZUMBANK ajánlata lakossági ügyfelei részére Családi Bankszámla Időt nyer családja számára, mert-együtt használhatja a család,-átutaltathatják rá a fizetésüket, jövedelmeiket,-átutalhatják róla közüzemi díjaikat. És gyarapítja pénzét, mert -lekötés nélkül is évi 16 % kamatot fizet,-amit a bank havonta jóváír, így éves hozama - változatlan kamatok mellett -17,23 %,-4 millió forint felett a lekötött és a látra szóló betétekre 1% kamatprémiumot fizet a bank. Budavár Betétjegy A megőrzött érték r ir:-'- í-pénzét két évig biztonságban 7 ' gyarapítja, /-az első 90 napra fix kamatot fizet, f»-a 91. naptól a lehető legkedve- * zöbben alkalmazkodik a változó IBS I kamatokhoz,-tulajdonosa egy év elteltével dönthet a kamatok felvételéről, pénze további sorsáról,-a kamat jelenlegi mértéke évi 19,5 %. Bástya ilapi Biztos alapon magas haszon-fixen kamatozó, sávos betét, amely a már elért kamatokkal együtt bármikor visszaváltható, ■éves átlagkamata 19 %. Konzumbank — Miskolc, Széchényi u. 99. Tel.: (46) 411-095

Next

/
Thumbnails
Contents