Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-11 / 134. szám

1997. Túnius 11.« Szerda Kultúra ESZAK-Magyarország 7 □ Templomi koncert Miskolc (ÉM) - Jótékonysági hangversenyt rendeznek Miskolcon a mindszenti templomban június 13-án, pénteken délután 5 órától. A műsorban fellépnek: Forrás Kama­rakórus, Damaszkuszi Szent János kórus, a Kós Károly Szakközépis­kola kamarakórusa, Csanádi Ág­nes (ének), Sztahura Ágnes (orgo­na). A belépés ingyenes, az önkén­tes adományokat a Kiút Egyesület nyári gyermektáborának támoga­tására szívesen fogadják. Szülői fórum Miskolc (ÉM) - Fórumot rendez a Miskolci Szülők Egyesülete a Gyer­mekekért szervezet ma, szerdán délután fél 5-től a Polgármesteri Hi­vatal tárgyalótermében (Miskolc, Petőfi u. 1-3.). Az összejövetel témái: az oktatással kapcsolatos ki­adások, a szülői munkaközösség szerepe és lehetőségei, az iskolaszék jövője. A fórumon részt vesz Készéi Sándor, a Magyarországi Szülők Or­szágos Egyesületének elnöke. Agytorna Miskolc (ÉM) - Agytoma címmel tart előadást Csontos Péter június 12-én délután 5 órától a Rónai Mű­velődési Központban. Előadásából megtudható többek között, hogy agytornával és agyszinkronizáció- val milyen módon oldható a stressz Osztálybontás Mezőcsát (ÉM - CSKA) - A mező- csáti Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a jö­vő tanévben hatosztályos gimnáziu­mi képzést is indít egyedi tanterv alapján. Emellett a négyosztályos gimnáziumi képzésben fél osztály humán és fél osztály reál fakultáci­ót is terveznek, de közgazdasági szakmacsoport (8. osztály utáni képzés), és érettségi utáni szakkép­zést is meghirdetnek majd a beisko­lázási tájékoztatóban. Az érettségi utáni képzésben is lesz bontás, így általános gazdasági és statisztikai ügyintézői szakon fél osztályt, számviteli ügyintéző, vállalkozói szakon szintén fél osztályt szándé­koznak indítani. Hejcei tárlat Hollandiában A kiállítás csak a kapcsolat kezdete Hejce és Gorichem között Gorichemben a Hejcén készült alkotások szeptember 5-től láthatók Hejce, Gorichem (ÉM - DK) - A hét éve működő hejcei nemzet­közi alkotótábornak öt éve hol­land vendégei is vannak. Az ő sugallatukra kereste meg a hol­landiai Gorichem város polgár- mestere kollégáját a kis abaiiji faluban, s első lépésként meg­egyeztek egy szeptemberi hol­landiai kiállításban...- Tavaly öt holland vendégünk volt a nyári alkotótáborban, idén már heten jelezték részvételüket: négy szobrász, egy videós, két grafikus - mondja Lévai Csaba, Hejce polgár- mestere. Kiderül, nemrégiben Hol­landiában találkozott is velük, és megerősítették abbéli szándéku­kat, hogy itt - munkával - töltik a nyár egy részét. A lehetőségről kol­légájuktól, Henk Groeneveldtől hallottak, aki vállalta az összekötő szerepét a magyar település és a holland kisváros, Gorichem között. O tárgyalt az ottani kulturális bi­zottsággal, említette nekik ezt az alkotótábort, beszélt az itt készült értékes alkotásokról, felvetette a kiállítás lehetőségét... És egyszer csak jött a meghívólevél Hejeére: Lévai Csabát május 28-án várja Peter Ijjsels polgármester.- Nemcsak napra, de órára, Hejce, a nemzetközi alkotótábor otthona percre is előre meghatározták a tár­gyalásunk időpontját. Két és fél óra állt rendelkezésemre. De annyira belejöttünk a beszélgetésbe, hogy két aznapra kitűzött találkozót le­mondott miattam a polgármester. Elmesélte, hogy most kezd igazán nemzetközi kap- csolatpkat kiépí­teni. Én elmond­tam neki a kétsé­gemet, ami arra vonatkozott, ho­gyan tudna közö­sen tevékenyked­ni egy nagyváros és egy pici falu?! De a polgármes­ter megnyugta­tott: semmi prob­léma, a kultúrá­nak, művészetek­nek nincs határa, az ilyen ügyben együttműködni akaró települések nagysága pedig végképp nem le­het akadály. Megegyeztek abban, hogy át­gondolják, milyen lehetőségek van­nak az együttműködésre nemcsak a művészet, de az idegenforgalom, gazdaság területén is. Ha nem is testvértelepülésben, de egyszerű együttműködésben mindenképpen gondolkozik Hejce polgármestere, és ebben úgy tűnik, partnere lesz a holland város. Mindenesetre nagy eredménynek tartja Lévai Csaba, hogy ezt a kapcsolatot külső segít­ség nélkül sikerült megcsinálni. „Egy ilyen kis településtől ez nagy dolog” - mondta. A kiállítás időpontja már biztos: szeptember 5. és október 5. között láthatják az érdeklődők Gorichem polgármesteri hivatalának kiállítá­si csarnokában a hejfcei nemzetközi alkotótáborban készült munkákat. De csak a magyar művészek alko­tásait. A törzsanyagot azok az alko­tások adják, amelyeket letétben hagytak a faluban a művészek. De emellett természetesen máshová került, ott készült alkotások is elin­dulnak a nagy útra. És a művészi munkák mellett maga Hejce is be­mutatkozik néhány tablón... Jog és szokásjog a világi és az egyházi iskolákban Szabó Zoltán államtitkár gondolatai az egyházi iskolák finanszírozásáról Szabó Zoltán Fotó: Nagy Gábor (ISB) Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - Várhatóan júniusban sor kerül Magyar- ország és a Szentszék közötti szerződés megkötésére. A megállapodás szerint az egy­házi és világi iskolák a jövő­ben egyenlő elbánásban része­sülnek. A jelenlegi gyakorlat­ról és a várható változásokról kérdeztük Szabó Zoltánt, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium politikai államtit­kárát. • A közoktatási intézményekben a jelenlegi gyakorlat szerint sincs kü­lönbség - szögezte le Szabó Zoltán. - Az általános elv, hogy az intéz­ményeket a fenntartó látja el, s eh­hez az állam normatív módon hoz­zájárul. A normatíva pedig teljesen független a fenntartótól, azaz attól, hogy az intézmény önkormányzati, egyházi vagy alapítványi. □ A közalkalmazotti bértábla is ugyanúgy érvényes? • A bértábla csak szokásjog sze­rint vonatkozik az egyházi intéz­mények pedagógusaira. Hiszen ók a törvény értelmében nem közal­kalmazottak. Mégis rendszerint, a szokásjog értelmében ugyanazon elbírálás alá esnek. □ Mit jelent az, hogy szokásjog ? • A gyakorlatban ugyanazok vo­natkoznak rá, mint az önkor­mányzati intézményekben dolgo­zó pedagógusokra. Ugyanazok a kötelességek és jogok illetik meg őket - a szokás alapján. □ Hogyan lehet értékelni, ha intéz­mények sokaságában a pedagógu­sok mégsem kapják meg a „szokásjogalapján járó” fizetésüket? • A nem önkormányzati intézmé­nyek részéről ez nem jogsértés, mert semmilyen törvényben nincs előírva. Tudomásom szerint egyébként meg­kapják... □ Ez azért azt jelzi, hogy a jog és a szokás­jog mégsem ugyanazt az elbírálást jelenti. Sok intézmény nem is adja meg a bértábla szerint járó fizetést. • Az kizárólag a fenn­tartón, tehát az adott egyházon múlik. A bér­táblát a költségvetés nem finanszírozza az ön- kormányzatoknál sem, mert a normatívában már benne foglaltatik □ A normatívák - mint mondta - azonosak. • Igen. A közoktatási normatívák idén durván a költségek 60 száza­lékát fedezik. Az összes költség­hez viszonyítva 18 százalékkal több pénzt kaptak a fenntartók, mint tavaly, miközben a bértábla emelkedésének hatására az összes költség 13,6 százalékával kell nekik több pénzt fizetniük. A számokból is látszik: ki kell tudni fizetni a közalkalmazotti bértábla szerinti emelkedést. De ez már a fenntartó magánügye. Jogot nem sért, ha nem fizeti. □ Esetleg nem is tudja kifizetni? Van-e az egyháznak annyi önálló jövedelme, hogy a normattvákon kívüli költségeket fedezze? • Sajnos, az egyháznak nincs olyan jövedelme, amivel a norma­tívákat ki tudná egészíteni. En­nek a pótlásáról eddig az úgyne­vezett közoktatási megállapodá­sok gondoskodtak. Az egyházak az állami feladat átvállalásához kaptak többlettámogatást. A Szentszékkel való megállapodá­sunk következtében ehelyett ezentúl bizonyos fajta költségve­tésben megállapított automatiz­mus szerint megállapított jövede­lemforráshoz jutnak majd az egy­házak. Ebből a jövedelemből kipó­tolhatja a tényleges költség és a normatíva közötti különbséget. □ Már az 1998-as költségvetésben sor kerül erre? • Ha a Parlament elfogadja az egyházfinanszírozási törvénynek ezt a pontját, akkor igen. □S mi van jelen körülmények között? • A ’97-es költségvetésben ez a többlettámogatás költségvetési megállapodások címszó alatt sze­repel. Az előző évi tényleges átla­gos költség és a normatíva közötti különbséget kapják. □ Még egy elmaradásról hadd kér­dezzek. Minimális összegről, 5-6 ezer forintról van szó, de az el­vek szintjén mégis fontos. A tavaly év végi bruttó tízezres különjutta­tást példáid az egyházi intézmények pedagógusai nem kapták meg. • Nem a kormányon múlt, de idén a kormány intézkedik, hogy ezt az összeget a tartalékkeret terhére pótlólag megkapják. □ Visszatérve a normatívák sze­rint járó pénzre. Vajon nem arról van-e szó, mint a felsőoktatásban. Hiszen a felsőfokú oktatási intéz­mények rektori konferenciája is azt hangsúlyozta, hogy a közalkal­mazotti bértábla emeléseihez járó pénzt nem találják a költségvetés­ben, Feltehetően az egyházi intéz­mények is így vannak vele... • Külön kell választani a közok­tatási és felsőoktatási intézmé­nyeket. Egyébként a felsőoktatás­ban is megvan ez a pénz. □ Az egyházi felsőfokú oktatási in­tézményekben viszont ehhez képest is hátrányban vannak. • Tény, hogy az egyházi felsőok­tatási intézmények jelenleg még más finanszírozás alá esnek, mint az államiak. A Szentszékkel júni­usban kötendő megállapodásban viszont már kötelezettséget vállal­tunk arra, hogy a világiakkal tel­jesen azonos elbánásban részesít­jük az egyházi oktatási intézmé­nyeket. Ä jövő évi költségvetéstől már azonos lesz. □ Ebben a koalíciós partner is egyetért? Hiszen a Szentszékkel kötött egyezménnyel kapcsolatban fenntartásaikat hangsúlyozzák. • Az nem tragédia, ha két párt nem ért egyet, hiszen azért két párt. De az elég nagy baj, ha a saj­tóban elkezdünk olyasmiről vitat­kozni, aminek a felét se ismeijük. Meggyőződésem ugyanis, hogy a nézetkülönbségek 90 százaléka mögött félreértelmezés van. □ Ami az egyházi iskolák nor­matíváit érinti, abban van egyet­értés? • A hallgató az hallgató, és ha azo­nos minőségű szolgáltatást, ellá­tást, oktatást kap, akkor az állam­nak is mindegy: ezt melyik intéz­ményben vásárolja meg. Á szektor- semlegességben egyetértünk. Téka Bárdok és PR-menedzserek Filip Gabriella Szerző: Arany János. Cím: A walesi bárdok. Műfaja: ballada. Az első kérdés: Kik voltak a bárdok? És a választ is megadja a pedagógus. (Ugyan honnan tudná a magyar diák, hogy így hívták valaha a költőket?!) Tehát beírjuk a füzetbe: A bárdok kelta énekmondók... Az Arany-verset minden iskolás kötelező­en megtanulja. Tudja, hogyan kell értelmezni a walesi történetet. Tudja, hogy mit jelent a magyar történelemben a világosi tragédia. Tudja, vesznie kell a zsarnoknak. Tudja, hogy az ötszáz bárd közül egy se mondta: éljen Eduárd. De szó sincs az iskolában arról, miről énekeltek a bárdok, milyen költők voltak - ki­véve persze a három megszólalót. És tessék, most az ünnepi könyvhétre megjelent az Újmódi bárdok éneke című kötet! Huszonöt mai magyar bárd - író, költő, publicista - továbbmeséli a történetet. Sőt, Papp Tibor elkészítette New Montgomery tér­képét is. Pontosan bejelölt minden részletet, az agg bárd sugárutat, az ifjú körutat, a har­madik bárd főutat kapott... A többi szerző pe­dig elmondja a maga énekét. Esterházy Péter az 56. bárdét, aki a családi feljegyzések sze­rint az édesapja volt. („Kár, hogy ezt nem le­hetett 10-15 évvel ezelőtt elmondani, micsoda húzása lett volna ennek a sorszámnak...”) Farkasházy Tivadar a legnyugatibb bárd ne­vében szól: „Ugyan miért kellene nekem is lángsírba menni ezzel a 499 ostobával, akik nem látnak tovább az orruknál. A mi törzse­ink már annyit villogtak egymással, hogy az angolok előbb-utóbb úgy is meghódítottak vol­na minket. Ki fogja a leikor hagyományainkat, atyáink szokásait megtartani, az elnyomatás várható sötét évszázadaiban a hitet, a lelket tartani bennük!” Egyébként is élni kell, túl élni! A sorok közé is lehet, írni! Kérdezve is mondható: Éljen Eduárd? És így tovább - ez elmúlt évtizedek túlélési praktikáin át napja­inkig. Orbán Ottó megírja a walesi pártokat, Kövesdi Péter közreadja a hivatalos verziót, Csukás István a B-variánst, Balia D. Károly a Friderikusz-show vendégeként mondja el dédapja történetét. Megszólal három női bárd is, két borsodi illetékességű ifjú költő: k. ká­bái lorant és Vass Tibor... Wágner B. György az irodalom visszavág alcímmel jelentette meg Edward PR (ejtsd: pílyár) versét. Mert most Edward menedzser­ként érkezik a honba, cégének reklámköltőket keres, jó szlogent vár a tollnokoktól, hogy elad­ható legyen a betét - „érte kiált a honleányi lét”. Ez persze vicc. Ugye?! Reklámverset nem ír a költő! Nem adja akármihez a nevét! A mű­vészet, az irodalom szent dolog! Nem eladó! „Ha, ha!” - írta Arany János A walesi bár­dok című költeményében... _Ém-portré A némettudó Miskolc (ÉM - Hl)- A német nyelvet nem tanártól, ha­nem óvodásoktól tanulta. Kovácsik Zsuzsanna, a Sza­bó Lőrinc Általá­nos Iskola hetedik osztályos tanulója, az országos általá­nos iskolai tanul­mányi verseny harmadik helye­zettje ugyanis négy és fél éves korától egy ideig Németországban élt.- A szüleim állást kaptak Halle-Neustadtban, így kerültünk ki Németországba. Óvodába kezdtem járni, és emlékszem, először egy szót sem értettem abból, amit a többiek beszéltek. De ahogy ott voltam velük és hallgattam a be­szédüket, megtanultam a nyelvet. Körülbelül fél év múlva már mindent tökéletesen értettem. Zsuzsa két és fél évet töltött Németország­ban, egy kicsit iskolába is járt ott.- Izgultam egy kicsit, de szerencsére né­hány óvodás társam is abba az iskolába jött. Ugyan csak két hónapot jártam oda, de Stefi barátnőmmel azóta is tartom a kapcsolatot. Amikor hazajöttek, meséli, babázás köz­ben önkéntelenül is németül beszélt, így mi sem volt természetesebb, mint hogy Miskol­con kéttannyelvű osztályba iratkozik be. A Szabó Lőrinc Általános Iskolában emelt szin­ten, heti hét-nyolc órában tanulja a nyelvet.- Jól választottam, ugyanis vannak isme­rőseim, akik ugyanígy tanultak németül, mint én, de később hagyományos osztályba jelentkeztek, és szinte mindent elfelejtettek. Mint mondja, amikor Németországba ke­rült, csak úgy elfogadta, hogy az ország nyel­vén kell beszélnie, mostanra viszont már na­gyon megszerette a németet.- De hogy jól szerepeltem a versenyen, azt főként Sőrés Klárának, a némettanámőmnek köszönhetem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents