Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-11 / 134. szám

2 ÉSZAK'Magyarország Országban - Világban 1997» Túnius 11»« Szerda _Parlamenti Mozaik • A NYUGDÍJREFORMMAL kapcsolatos törvények parlamenti vitájában az ellenzéki és a kormánypárti képviselők egyetértettek abban, hogy a változtatásra szükség van. En­nek időpontját, mikéntjét azonban továbbra is eltérően ítélték meg. A javaslat mellett érve­lők azt hangsúlyozták, hogy az új, vegyes rendszer megtöri az eddigi egyetlen járulékke- zelő-szervezet monopolhelyzetét, tulajdonossá avatja a befizetőt, a demográfiai helyzettől független időskori biztonságot teremt. Az el­lenzéki képviselők ezzel szemben kétségeik­nek adtak hangot mind a költségvetési hiány pótlását, mind a pénztárak gazdaságélénkítő hatását illetően. • A VÁMJOGRÓL, a vámeljárásról, a vám- igazgatásról szóló törvényjavaslatot 250 igen, 2 nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők úgy határoztak, a Házelnök kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A törvényben a leglé­nyegesebb változtatás az, hogy a páneurópai kumulációs rendszer életbe léptetéséhez kap­csolódik. Ennek lényege, hogy egy alternatív vámvisszatérítési megoldási lehetőséget iktat­tak be. A törvény segíti a gazdálkodók tevé­kenységét, s a feketegazdaság jelenségeinek további tompítása érdekében is tartalmaz ren­delkezéseket: ilyen a vámfizetésre kötelezett személy kilétének tisztázása, a vámbiztosíték­nyújtás rendszerének szabályozása. • AZ ÉVI HÁROM NAP orvosi igazolás nél­küli betegszabadság a jövőben is jár a munka- vállalóknak - döntött 188 igen, 89 nem szava­zattal, 8 képviselő tartózkodása mellett a T. Ház a Munka Törvénykönyvének módosításá­hoz benyújtott módosító javaslatok határozat- hozatala során. • A MŰEMLÉKVÉDELMI TÖRVÉNYT nagy többséggel, 26 ellenszavazattal, 34 tar­tózkodással fogadta el az Országgyűlés. • A HÁROMPÁRTI EGYÜTTMŰKÖDÉS kérdéseire június 21. után vissza kell térni. Erről a napokban levelet váltott egymással Orbán Viktor, a Fidesz és Lezsák Sándor, az MDF elnöke. / ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Csomók Mariann, Filip Gabriella, Méhes László Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszkyu. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341 -700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341 -866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341 -611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162,411-276,341-611* Lapunk eladott példányszámát rendszeresen • vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­___________ ellenőrzés Szövetség (MATESZ). A z előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvá­nyon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 26 forint, a pénteki lapszám 29 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! A gazdasági folyamatosság ígérete Befektetői csúcs - multinacionális cégek képviselőivel Budapest (MTI) - Bármilyen eredményt hozzanak az 1998-as parlamenti választások, a gaz­daságpolitika folyamatossága megmarad - hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök kedden, a Budapesten megrendezett be­fektetői csúcstalálkozón. A Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek képviselői előtt a miniszterelnök kifejezte re­ményét, hogy a közelgő választások nem eredményezik a befektetői len­dület megtorpanását. Horn Gyula kijelentette: a kormány törekszik arra, hogy hosszú távú együttmű­ködést építsen ki a Magyarorszá­gon jelenlévő befektetőkkel, tá­maszkodjon véleményükre. A kor­mányfő megerősítette: az Or­szággyűlésben helyet foglaló politi­kai erők egyetértenek abban, hogy a magyar társadalom továbbfejlő­désének feltétele az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás. Ez a külföldi befektetők érdeke is, akik szószólói lehetnek Magyaror­szág felvételének. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a kormány működésének 34 hónapjából 29 a stabilizációs erőfeszítésekkel telt el. A cél az, hogy a közelmúltban elfogadott hároméves program megvalósítása során se engedjék felborulni a kialakult stabilitást. Ehhez nincs szükség megszorító és rendkívüli intézkedésekre - hang­súlyozta Horn Gyula. A kormányfő úgy értékelte: a gazdasági átalaku­lás folyamata befejeződött, kiala­kultak azok a pontok, melyeken a magyar gazdaság eséllyel kapcsoló­dik a világpiaci folyamatokba. Csiha Judit privatizációs mi­niszter beszámolt arról, hogy az utóbbi években Magyarországra beáramlott 16 milliárd dollárnyi működőtőkéből 5-6 milliárd érke­zett a privatizáció útján, a többi tő­keemelés és zöld mezős beruházás révén. A miniszter hangsúlyozta: a privatizáció a „végkiárusításnál” tart, de ez nem okozhat kapkodást a hátralévő értékesítéseknél. Lotz Károly közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter arról szólt, hogy évi mintegy 100 milliárd forint beruházásra van szükség, ahhoz, hogy Magyarország az EÚ-csatla- kozás idejére jó infrastruktúrával rendelkezzen. Ehhez jelentős állami és befektetői pénzekre van szükség. Konferencia a szervezett bűnözésről Újabb vád Cser ellen Budapest (MTI) - Az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat úgynevezett over-bizottsága, illetve a felügyelő bizottság vizsgálatai során felszínre került újabb mulasztások miatt döntött úgy az önkormányzat el­nöksége, hogy haladéktalanul kez­deményezi a kormánynál az OEP főigazgatójának felmentését. Sinkó Eszter, az over-bizottság elnöke el­mondta: vizsgálódásuk során meg­állapították, hogy Cser Ágnes fő­igazgató gyakorlatilag semmit nem tett a működőképes vényellenőrzési rendszer kialakítása érdekében. A főigazgató korrekten bár, de túlsá­gosan jogi szempontból kezelte az over-ügyet, és csak azon igyekezett, hogy bebizonyítsa: a HiCare Kft. nem teljesítette kötelezettségeit. Budapest (MTI) - A szervezett bűnözés a legnagyobb veszélyt je­lenti a szabad társadalmi rend és a demokrácia intézményei számára. A politikusok és jogászok közül azonban még mindig kevesen értik, hogy a szervezett bűnözés nemcsak a polgárok ilyen, vagy olyan mérté­kű biztonságát fenyegeti. Arról is szó van, hogy társadalmi rendsze­rünk és jogállamunk „a hatalmas mértékben felénk közeledő terhe­lésnek” ellent tud-e állni, vagy pe­dig kezdetben lappangva, később nyíltan olyan viszonyok alakulnak ki, mint Oroszországban, Dél-Ame- rikában, vagy Olaszországban - szögezte le Tonhauser László ezre­des, az Országos Rendór-főkapi- tányság főosztályvezetője a Jelen­ségek az európai szervezett bűnö­zésben című konferencián. A kor­mány vendégházában tíz ország és két európai szervezet képviselőinek részvételével kedden megkezdődött háromnapos tanácskozást a szerve­zők nevében Kuncze Gábor belügy­miniszter és Demszky Gábor, Bu­dapest főpolgármestere nyitotta meg. Kuncze Gábor kijelentette: a nemzeti stratégiák ma már nem elegendőek a nemzetközi szervezett bűnözés legyőzéséhez. Demszky Gábor kifejtette: a szervezett bűnö­zés hálóját egyedül a jól szervezett bűnmegelőzés és bűnüldözés téphe­ti szét. Nemzetközi, állami, önkor­mányzati és civil szervezeteknek kell összefogniuk egymással, hogy a városok polgárait megóvhassák. Bizalmat kapott a cseh kormány Prága (MTI) - Bizalmat kapott a cseh parlamentben a Václav Klaus vezette koalíciós kor­mány. A jobbközép koalíció 101 szavaza­tot kapott a kétszáz fős képviselő­házban. Százat a koalíciós pártok tagjaitól, egyet pedig egy független képviselőtől, aki a vitában ígéretet kapott a kormányfőtől, hogy a kö­vetendő privatizációs elveket a par­lament elé terjesztik. Jozef Wagner volt szociáldemokrata, azaz ellen­zéki képviselő előzőleg még úgy nyilatkozott, hogy Klaus elképzelé­sei nem elégítik ki, ezért ellene fog szavazni. A bizalmi szavazást Václav Kla­us cseh miniszterelnök kérte kor­mánya nevében. Rövid beszédében Klaus a kérelmet a koalíciós kor­mányban történt sze­mélyi változásokkal, valamint a kormány gazdasági és pénzügyi intézkedéseivel indo­kolta, amelyek célja - mint mondta - a gaz­dasági gondok megol­dása és a gazdaság ■ helyzetének stabilizá­lása. Klaus kifejtette: a hosszú távú gazdasági problémák torlódása következtében ez a fe­szültség tovább fokozó­dott, ami a politikai problémákkal együtt az utóbbi hetekben a korona árfolyamának csökkenésé­hez vezetett. Tekintettel az új stabi­lizációs gazdasági program fontos­ságára, a kormány szükségesnek véli, ismét bizalmat kérjen maga iránt a parlamenttől. 9 HORN GYULA miniszterelnök június 20-án látogat a Vatikánba, hogy aláírja a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenysé­gének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdés­ről szóló megállapodást. • SZER­DÁN ÜL ÖSSZE a Külügyminisz­tériumban az a fegyelmi tanács, amely végső döntést hoz Széles Adolf chilei nagykövet ügyében, a Külügyminisztérium vezetése hét­főn felmentette nagyköveti posztjá­ról Széles Adolfot. • A VÁRPALO­TAI LŐTÉREN kedden megkezdő­dött a szlovén hadsereg tüzér és légvédelmi alegységeinek magyar- országi gyakorlata. • AUGÜSZ- TUS 20-IG az utolsó földárverése­ket is elvégzik és a tulajdonjogok 70 százalékát az év végéig bejegyzik, a jogvitás ügyek rendezése azonban áthúzódik 1998 első felére - közölte Nagy Frigyes földművelésügyi mi­niszter. • KOALÍCIÓRA LÉ­PETT és az egyesülés lehetőségét is vizsgálja a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Munkaadói Szövetség. 9 MEGKEZDŐDÖTT A DELTA ’97 elnevezésű gyakorlat Veszprém szomszédságában. 9 BUKAREST - A román parla­ment hétfőn elvetette az ellenzék újabb bizalmatlansági indítványát, így a kormány 4 napon belül a má­sodik kihívást is sikeresen vissza­verte. Az indítvány 152 voksot ka­pott, 268-an szavaztak ellene. 9 MADRID - Hétfőn Madridba ér­kezett I. Mihály volt román király. A spanyol fővárosban igyekszik megszerezni Spanyolország támo­gatását Románia EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozásához. 9 PRÁGA - Prágában kedden megnyílt az Európa Tanács tagor­szágai igazságügyi minisztereinek kétnapos konferenciája, amelynek középpontjában a szervezett bűnö­zés, a korrupció és a pénzmosás el­leni harc időszerű kérdései állnak. 9 MOSZKVA - Folytatódik az orosz műkincstörvény körüli huza­vona: az orosz parlament felsőháza kedden aláírásra ismét megküldte Jelcin elnöknek a második világhá­ború idején a Szovjetunióba hurcolt kulturális javakat orosz tulajdonná nyilvánító szabályozást. 9 SZALONIKI - Oroszország és Görögország kedden kezdeményez­te, hogy 1998-ban tartsanak csúcs- értekezletet Délkelet-Európa biz­tonságáról a térségbeli államok, az Európai Unió és a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai részvételével. Alkotmányellenes tb-szabályok: kérdéses a folytatás Budapest (MTI) - Az Alkot­mánybíróság teljes ülése dön­tött azokról az indítványok­ról, amelyek az új társada­lombiztosítási szabályokat ki­fogásolták. Az Alkotmánybíróság alkotmány- ellenesnek ítélte és visszamenőleg, 1997. január elsejei hatállyal meg­semmisítette azokat a rendelkezé­seket, amelyek szerint legalább a minimálbér ötven százaléka a já­rulék alapja azoknál a legalább heti harminchat órás munkavi­szonyban dolgozóknál, illetve a fel­sőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinál, akik emel­lett vállalkozóként is munkát vé­geznek. Nem alkotmányellenes vi­szont a tb-törvény azon szabálya, amely többszöri jövedelemforrás esetén többszöri biztosítási jogvi­szonyt hoz létre. A hozzájárulás mértéke Az Alkotmánybíróság megállapí­totta, hogy a tavaly bevezetett egészségügyi hozzájárulás a tár­sadalombiztosítási jogviszonyon kívül eső, olyan adójellegű fizetési kötelezettség, amely nem érinti az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére irányuló jogosult­ságot. A testület alkotmányelle­nesnek ítélte, és a határozat ki­hirdetésének napjával megsemmi­sítette az egészségügyi hozzájáru­lásról szóló törvény azon rendel­kezését, amely szerint havi ezer­nyolcszáz forint egészségügyi hoz­zájárulást köteles fizetni minden­ki, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik és más nem fizet utá­na egészségügyi hozzájárulást. Az Alkotmánybíróság rámutatott ar­ra, hogy mivel adójellegű kötele­zettségről van szó, amelynek az alkotmány értelmében a jövedel­mi és vagyoni viszonyokhoz kell igazodnia, a kifogásolt rendelke­zés sérti a közteherviselés alkot­mányos elvét. A határozat - egy különvéleménnyel - elutasította azokat az indítványokat, amelyek azt sérelmezték, hogy az egyéni vállalkozó arra az időre is köteles hozzájárulást fizetni, amikor tevé­kenységét nem gyakorolja. Honor és társasházak Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a járulékfizetési kötelezettséget a szerzői művekből származó jöve­delmekre kiterjesztő szabályokat támadták. 1997. december 13-i hatállyal megsemmisítette vi­szont a testület azokat a rendelke­zéseket, amelyek a szerzői díjat kifizető egyes jogi személyek kö­zött kellő indok nélkül önkénye­sen tettek különbséget. Elutasították a járulékkötele­zettséget támadó indítványokat a társasházi, lakásszövetkezeti tisztségviselők tekintetében is, mi­vel nem látott okot sírra, hogy az ő jövedelmüket más jövedelmektől eltérően kellene kezelni. Osztalék Az Alkotmánybíróság szerint al­kotmányellenes a személyi jövede­lemadóról szóló törvény azon ren­delkezése, amely az osztalék után fizetendő adóelőleg mértékét 27 százalékban állapította meg. A vi­tatott rendelkezést 1997. decem­ber 31-i hatállyal megsemmisített te. Megállapították azt is, hogy a jogalkotó alkotmányellenesen írt elő az osztalék után járulékfizetési kötelezettséget. Az érintett szöveg­részeket visszamenőleges ha­tállyal, 1997. január elsejével meg­semmisítették. Tb-reagálások A Nyugdíj-, illetve az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat alelnökei szerint az Alkotmánybíróság ked­di, társadalombiztosítást érintő döntései nemcsak ez évi költségve­tésük teljesíthetőségét, hanem az Országgyűlés előtt fekvő tb-tör- vénytervezetek megalapozottságát is kérdésessé teszik. Szeremi Lászlóné, a nyugdíjbiztosító alel- nöke úgy nyilatkozott: jelenleg nem lát más lehetőséget, mint­hogy a kormány vagy visszakéri átdolgozásra a tb-törvénycsomagot a parlamenttől vagy az alkotmány módosítását kezdeményezi. Ä Népjóléti Minisztérium nem kí­vánta kommentálni az Alkot­mánybíróság határozatát. Draskovics Tibor, a Pénzügy­minisztérium államtitkára szerint az általa fontosnak és pozitív ha­tásúnak minősített döntések min­den lényeges elemét megerősítet­ték a járulékrendszer 1996. év vé­gi átalakításának, amelynek célja az igazságosabb közteherviselés és a társadalombiztosítás finan­szírozhatóságának biztosítása volt. Becslése szerint mintegy 7-8 milliárd forintos kiesést okoz a tb- alapok bevételéből az, hogy négy ponton egyes rendelkezéseket al­kotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság. Ez azonban nem veszélyezteti az alapok költ­ségvetését. Ugyanakkor megemlí­tette, hogy más okokból előrelát­hatólag mintegy 20 milliárd fo­rinttal haladja majd meg a tb-ala- pok hiánya az ez évre tervezett 13-14 milliárd forintot. * Göncz Árpád kedden aláírta a tár­sadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvényeket módosító jogszabályt, amelyet a múlt héten fogadott el az Országgyűlés.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents