Észak-Magyarország, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-10 / 133. szám
-4 Itt-Hón pul Interjú 4 Az alma ellensúlyozhatja a barack kiesését Iit-Hon Ripo 5 Nem támogatást, lehetőséget, esélyegyenlőséget várnak a fancsali fa I u szövetkezetben Nagy Zoltán Fancsal (ÉM) - Az időjárás az utóbbi években nem kedvez a faluszövetkezetnek. Aszály, majd fagykár okozott gondot. A szakembereknek, a tagságnak bőven adódott feladata, hogy elhárítsák a nehézségeket és biztosítsák a gazdaságos működést. Végül is az 1996-os évet 11 milliós eredménnyel zárták, miközben jutott fejlesztésre is. • Számomra vízválasztó a tavalyi év, mert jóllehet a 11 milliós eredmény kevesebb az 1995. évinél, akkor szövetkezeti szinten, adózás után ez 17 milliót jelentett, viszont elindíthattuk azt a fejlesztést, amit már korábban is szerettünk volna, csak ekkor hiányoztak az anyagiak. 1996-ban aztán a két év nyereségéből 35 milliós gépi beruházást valósíthattunk meg - újságolja Abonyi József elnök. - Konkrétan: vásároltunk egy Class kombájnt 18 millió forintért (plusz áfa), valamint három MTZ traktort, műtrágya szórót, ásó-boronát. Szerencsések voltunk, mert vásárlásunk után 1 millióval emelkedett az MTZ traktor ára, így a három gépnél nyertünk 3 millió forintot. Ennek jelentőségét az is mutatja, hogy az előző három esztendőben csak használt gépet tudtunk vásárolni. E szerény, de biztos eredmények biztosítják a következő évek tervszerű fejlesztését. Még ebben az esztendőben rendbe akarjuk tenni az erőgép-parkot, amit követnek a munkagépek, illetve az ültetvények felújításának, telepítésének előkészítései, amit 1998-99-re tervezünk. □ A fancsali faluszövetkezet, mint elődje is, a megye apró gazdaságai közé tartozik, de híres gyümölcsöséről. Mit ígér az idei év? • A 998 hektár föld negyede gyümölcsös, 112 hektáron termelünk almát, 98-on pedig barackot. De van még 14 hektárnyi cseresznye, meggy, egyéb szórvány gyümölcs és szőlő, de ezek nagyon régi telepítésűek. Földterületünk másik negyede rét és legelő, a többi szántó. Sajnos a barackosban nagy a fagykár, ezt 30-40 millióra becsüljük - és nem volt biztosításunk. Mi nem a kárból akarunk megélni, 32 millió lett volna a biztosítás, ezt inkább gépekre költjük. Hát ez kockázat. Most bizakodunk, mert az alma kötődése biztató a virágzás után. Ha jeget nem kapnánk rá, jó hozama és jó ára lehetne, mert másfelé nem ígérkezik jó termés, ismerve az országos képet: 20-30 százalékos a kár, Európában pedig még nagyobb. □ A gazdaság vezetői büszkén mutatják a határt. Mondják, külföldi látogató is dicsérte... • Fekete Zoltán vezetésével működik egy debreceni kft., a Pomex, ebben tulajdonos Medivi Hóim izraeli üzletember is. Ok vásárolják fel a fancsali almát, barackot. Feldolgozzák, hűtik, exportálják. Elégedettek vagyunk velük, nagyon korrektek. Például tavaly, amikor 13-15 forintért vették az almát, ők szerződés nélkül 17,50-ért vették át, mert hosszú távon piaci kapcsolatban gondolkodnak. Ez számunkra a szövetkezet nyereségét jelentette, 330 vagon almát adtunk el nekik. Nos, nálunk jártak az említett üzletemberek, és dicsérték a határt, a majort, mondták, hogy ilyen rendben lévőt keveset láttak az országban. □Az állattenyésztést mindössze 60 szarvasmarha és szaporulata jelenti a szövetkezetnek. Terveznek-e fejlesztést? 9 Tavaly sikerült lényegesen csökkenteni a veszteséget, amit nem a tartás, hanem az alacsony létszám okozott. Ezért szeretnénk úgy 200-ra fejlesztem, az már nyereséges lenne. így is ragaszkodunk hozzá, szükség van a szervestrágyára. Nem beszélve arról, hogy munkaalkalmat jelent, csak hát ugyanennyien több állatot is ellátnának. □ Mit terveznek még ebben az esztendőben? • Vizsgáljuk a gyümölcsöst, mert azt gyanítjuk, hogy a barackosnál a fagykár mellett más kötődési gondok is adódhatnak. Tudni akaijuk: csak az aszály-e a ludas, vagy a tápanyag-utánpótlás is. Hosszú távon gondolkodunk a politikától függetlenül is. Ez az ezer hektárnyi kis gazdaság 87 állandó dolgozó tag megélhetését biztosítja, 130 nyugdíjasunk van és ugyanúgy biztosítunk számukra kedvezményeket, mint akár 20 évvel ezelőtt. Támogatjuk az öregek otthonát, a heti három orvosi ellátásból mi biztosítunk kettőt. Az óvodát, az iskolát, a focicsapatot is segítjük. Mi nemcsak a mezőgazdaságban, hanem Fancsalban is gondolkodunk. Emellett szezonban - metszéskor, a gyümölcs betakarításakor - a környéken még 200-300 embernek biztosítunk munkát. □ A kormányfő nyilatkozata szerint jövőre megoldódik a mezőgazdaság válsága. Mit várnak ettől Fancsalban? • Már kételkedünk, de egy biztos: az agrárágazatban olyan szellemi erő halmozódott fel, melynek kevés párja van, elég ha csak a felét használja ki bármilyen kormány, már nyert ügye van. Szerintünk ebben az országban két igazán menő ágazat van: a mezőgazdaság és az idegen- forgalom. Mi dolgozni akarunk, nem támogatást, hanem lehetőséget, esélyegyenlőséget kérünk az ágazaton belül. Ha ez adott, nem kell ígéretes a fancsali határ Fotó: Farkas Maya tartanunk Európától. Emlékeim pedagógusnapra Gulyás János Encs-Abaújdevecser (EM) - A Cserehát egyik kis falujában, Baktakéken, szülőházam mögött keskeny kis köz (iskola-köz) vezet a régi iskola és a templom mellett a temetőn át egészen a szőlőkig. Édesapám valahányszor a szőlőbe ment, mindig magával vitt, közben mesélt gyermekkoráról, egykori iskolájáról, Ternyei István tanító úrról. Ez az iskola a századforduló iskolája, Ternyei István pedig ezidők iskolamestere volt. Apám gyermekkorában rangja és tekintélye volt mindkettőnek. Ha a szőlőbe mentünk, édesapám mindig kalapot emelt az ódon falaknak és a templom mellett eltemetett, negyvenhárom évet élt egykori tanítójának. Ez a kalapemelés egy hűséges tanítvány hálája és köszöntése azok nevében is, akiket kiemelt a zsellért sorsból és elismert kisiparosokká váltak. A tehetséggondozás úttörője volt, aki az akkori pénz nélküli világban a manuális készséget látta a kivezető útnak. Ezt a tiszteletadást örököltem, s ha arra járok, én is kalapot emelek egy múltba vesző iskolának, egy máig is emlegetett iskolamesternek, ugyanakkor édesapám sújának. Én még ugyanebbe a krétasza- gú iskolába jártam, amelyet Gárdonyi Géza rajzolt meg a Lámpás című művében. Én még abba az iskolába jártam, ahol Ponghó Sándor egykori hat osztályt tanító mesterem 32 betűvel ajándékozta meg tanítványait, hogy egyszer összerakják belőle életüket. Gyermek fejjel akkor fel sem fogtam, hogy ez a 32 betű egykor kincseket ér. Ha illendőképpen egymás mellé rakjuk, alkalmas életek, sorsok megrajzolására, emlékek átmentésére. A napokban újra megnéztem a baktakéki iskolatörténeti gyűjteményt. Minden tárgyhoz kedves emlék fűz. Iskolás éveim filmszerűen újra leperegtek előttem. A háromlábú fekete tábla, az elnyűtt térképek, a fali táblák, a földgömb, hazánk történelmi eseményeinek képei, a palatáblák a spongyával, a tanító úr által készített szemléltető eszközök és a mindent pótló kréta. Én mégis mögöttük azt a Ponghó Sándor tanító urat láttam, aki néptanítói bölcsességével életet lehelt ezekbe a tárgyakba, hogy táguló szemekkel úgy szívjuk magunkba szavait, mint szomjazó föld a tavaszi esőt. Azt a Ponghó Sándor tanító urat, akinek számtalan tehetséges falusi gyermek köszönhette, hogy felsőbb iskolába került. Aki éjt nappallá téve győzködte a szülőket a továbbtanulás fontosságáról. Nem véletlen, hogy Bakta- kékről 30 pedagógus gazdagította a magyar pedagógiát, bejárta a pálya göröngyös útjait. Bandukolok a baktai iskola-közön. Máig is fülembe cseng, hogy édesapám az emlékek ködéből hogyan varázsolja elém iskolájának történetét és a benne folyó munkát. Köszönöm édesapám, hogy négy tanító fiadnak átmentetted ezeket az emlékeket még akkor is, ha ezt a korszerű pedagógia ma már csak kézlegyintéssel minősíti. Elszürkülnek a pedagógus napok. Kevesebb fény esik az ott dolgozókra. Nem a kierőszakolt ünneplést hiányoljuk, csak a nyugodt munkakörülményeket, az anyagi megbecsülést. És ma sem tudom igazából eldönteni: tanárnak lenni csapás vagy áldás. Annyit tudok csak: nehéz is, meg gyönyörű is ez a pálya. Azt hiszem, az „igazi” tanárok is így gondolják. A főkertész Fancsal (ÉM - GJ) - Mogyorósi Menyhért, a fancsali faluszövetkezet főkertésze (fóagro- nómus) határszemlére vitt. Gyümölcsösük - az almás, a barackos, a cseresznyés és a meggyes - koszorúba fogja a falut. A gyümölcstermesztésüket. kiegészíti a búza, a tavasziárpa, a napraforgó és a silókukorica. A növénytermesztés reményt keltő termést ígér. Ápoltak, látszik rajtuk a jó gazda gondossága. A gyümölcsöst megviselte a kedvezőtlen időjárás. A barack 80 százalékát elvitte a szokatlan hideg. Ám a virágzás idején alig lehetett a szorgos méhektől látni, az almás termése bizakodásra ad okot. A gyümölcsös majd 100 embernek ad rendszeres munkalehetőséget, fóidényben ez megsokszorozódik - de sajnos nem mindén esetben párosul a szakember elképzelése a végrehajtók ügybuzgalmával. Mogyorósi Menyhért nem a község szülöttje, de már hét éve Fancsalban lakik. Második munkahelye a helyi faluszövetkezet, korábban Hernádvécsén dolgozott, miután Nyíregyházán elvégezte a mezőgazdasági főiskolát. A főkertész elmondása szerint a több mint száz nyugdíjas a mai napig élvezi a háztáji hasznát , a szociális juttatásokat, a kedvezményeket, Fancsal szerencsés, hisz szakembere nemcsak kiválóan felkészült, de szívéhez nőtt a föld szeretete, a magyar paraszti sors. Ó nem a borúlátók vészharangját kongatja, hanem bizakodik, reménykedik a magyar falu újbóli felvirágzásában. Díjat nyertek a szövetkezéssel Baktakék (ÉM - NZ) - Szádváry Gyula, a Baktakéki Körzeti Általános Iskola tanára 1962-től tagja a szövetkezetnek, akkor még FMS-nek nevezték. 1984-ben hívta életre az Encs és Vidéke ÁFÉSZ keretében a máig működő iskolaszövetkezetét. Most a diákság 80 százaléka iskolaszövetkezeti tag.- Ilyen módon is biztosítani szeretnék az áfé- szek utánpótlásukat, népszerűsítik a szövetkezés eszméjét - mondta Szádváry Gyula. A gyerekek megismerkednek a kereskedelemmel, a szövetkezeti keretben demokratikus ön- kormányzati ismeretekre, gyakorlatra is szert tehetnek. Választhatnak különböző tevékenységi formák, például a kisállattenyésztés, a növénytermesztés, a hulladékgyűjtés, az iskolabolt működtetése között. Az ÁFÉOSZ által létrehozott Diákszövetkezeti Alapítványnál minden évben lehet pályázni, a bak- takékiek eddig kiváló címet, egyszer nagydíjat és MÉSZÖV díjat, ötször pedig nívódíjat nyertek. Ezek 10-25 ezer forintot jelentettek számukra, amiből kirándulást, üdülést, színházlátogatást támogattak.
