Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-07 / 105. szám

1997» Május 7», Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 r A részekre bontott életműrész Drozsnyik István képzőművész hét egyidejű kiállítása elé Fotó: Dobos Klára Reményi-emlékterem Miskolc (ÉM) - Reményi János emlékteremmé avatják a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Mis­kolci Tanárképző Intézetének 304- es tantermét május 10-én, szomba­ton délután fél 5-kor. Az ünnepély után, délután 5 órakor hangver­seny kezdődik In memóriám Remé­nyi János címmel. A hangverse­nyen fellépnek Reményi János volt miskolci kórusai, valamint a Ma­gyar Rádió gyermekkarából alakult együttes. A koncert befejezéseként Purcell: Dido és Aeneasából csen­dül fel néhány részlet Pászthy Jú­lia és a Reményi Ede Kamarazene- kar közreműködésével, az egykori Bartók Kórus tagjainak előadásá­ban. Várják a régi kórustagok je­lentkezését. A kaktusz virága Miskolc (ÉM) - A kaktusz virága című zenés vígjátékkal vendégsze­repei május 10-én, szombaton este 7 órától az ITC Humor Színpadán (Mindszent 1.) a budapesti Ruttkai Éva Színház. A kaktusz virága sikerdarab. Maga a történet - hogyan lesz a „kak­tuszból” vonzó nő, hogyan alakul ki az igaz szerelem - mindenkor és mindenhol érdekli az embereket. A mostani előadás érdekessége, hogy a főszereplők az előadóművészet különböző területein szereztek ma­guknak nevet. Csepregi Éva, a Ne- oton együttes sztárja játssza példá­ul az asszisztensnő szerepét, de lát­hatjuk a darabban színészként - és barátként - Szakály Györgyöt, a Kossuth-díjas táncművészt, Varga Szabolcsot, akit a Manhattan együttes alapító tagjaként ismer­het a közönség, Harangozó Teri eb­ben az előadásban is önmagát adja, hiszen az énekesnő szerepét játssza. Az előadás további szerep­lői: Nagy Miklós, Harsányi Böbe, Dózsa Erzsébet, Tényi Anett, és a Miskolci Nemzeti Színház közönsé­ge által is jól ismert színész: Dézsy Szabó Gábor. Az angol beteg Premier előtti vetítésen mutatják be a miskolci Kossuth moziban május 9-én este 7 órától a kilenc Oscar-díjjal kitüntetett Az angol beteg című angol-amerikai filmet. Bíró Tibor, a Cine-Mis Kft. ügyveze­tő igazgatója, aki már korábban a budapesti díszbemutatón is látta a filmet, úgy érzi: az idei nyár legsi­keresebb bemutatója lesz ez a pro­dukció. Ezért is tartják majd május 15-től három héten át a miskolci mozik műsorán. A film magyar vo­natkozásai miatt is különösen fon­tos számunkra, hiszen hőse gróf Al- másy László magyar származású, és az ugyancsak Oscar-díjjal kitünte­tett filmzene fő motívuma a Szere­lem, szerelem című magyar népdal, melyet Sebestyén Márta tolmácso­lásában hallhatunk. Az angol beteg romantikus film, személyes dráma, szerelmi történet a II. világháború döbbenetes tragédiáktól terhes évei­ből. Anthony Minghella rendező al­kotásáról a külföldi kritikák máris mint a filmtörténet új klasszikusáról beszélnek. Alternatív képek Miskolc (ÉM) - Latorcai László festményeiből nyílik kiállítás Alter­natívák címmel ma, szerdán dél­után fél 4-től a Miskolc-Tiszai pá­lyaudvar olvasó-várótermében. A műsorban közreműködik a SZIRT- csoport. A Vasutasok Vörösmarty Művelődési Háza által rendezett tárlat június 3-ig látogatható. La­torcai László Miskolcon a MÁV Rt.- nél dolgozik mint villamosmoz- dony-műszerész. Miskolc (ÉM - DK) - A Rákóczi- házban a székek... A Mini Galé­riában egy installáció, fekete­fehér rajzokkal... A megyei könyvtárban színes rajzok, a Fotógalériában pedig fotók, kollázsok, diák... A kiállítás fo­lyamán videovetítések, a meg­nyitón - holnap délután 5 óra­kor a Miskolci Galéria Rákóczi- házában - egy variációs játék... Az alkotó, a szerző: Drozsnyik István. • Muszáj sok mindennel foglalkoz­nom a képzőművészeten belül is. Ha nem így csinálnám, belelőrül- nék, hogy nem tudom megmutatni azt a sok gondolatot, ami a fejem­ben van. Bennem tombol az exhibi­cionizmus. Mindig készen állok. Ha azt mondja valaki, hogy holnap gyere hozzám kiállítani, ha nincs is anyagom, holnapra meglesz. □ Párhuzamosan foglalkozik az összes művészeti területtel? • A pénz erősen befolyásol. Ha több pénzem van, jönnek a szobrok, azok kerülnek a legtöbbe. Ha pedig nincs pénzem, akkor nem fotózok, mert drága a nyersanyag, hanem festek. Vagy még olcsóbb a ceruza... □ És ha nincs kedve rajzolni? • Akkor elfoglalom magam a ház körül, vagy a gyerekeimmel va­gyok. □ Ha Drozsnyik István nevét hall­juk, a szék-szobrok jutnak eszünkbe... • A széket már ’84-ben „meg­találtam”, aztán eltelt néhány év, amíg úgy gondoltam, hogy komo­lyabban foglalkozom a témával. Élőször kidobott, elnyűtt székek­ből fabrikáltam, aplikáltam a szob­rokat. Ma már alig használok régi széket, az a jellemző, hogy leskicce- lem és „legyártom”. Amíg élek, a szék-szobrok születni fognak. Ez olyan csont, amin el lehet rágódni egy egész életen keresztül. A Rá- kóczi-házban most sok széket kiál­lítok. □ Nem nagyon emlékszem, megtör­tént-e valaha, hogy a város jelentős kiállítótereiben egyetlen művész al­kotásait lehetett látni... • Én sem emlékszem. Nemcsak a városban, de az országban sem. Hozzáteszem azt is, hogy két győri Miskolc (ÉM - FG) - Kazincbar­cikán született, a megyében vé­gezte iskoláit, itt él, munkái el­jutottak Németországba, leg­utóbb egy müncheni aukción szerepeltek a festményei, de a megyében eddig még nem mu­tatkozott be. Barnóczky Ri- chárd szerint, aki fest, aki ezzel keresi a kenyerét, az nem na­gyon ér rá kiállítást szervezni. Május 9-től két hétig a miskolci Montázs Galériában láthatjuk alkotásait.- Nem tudnám megmondani, meny­nyit festettem eddig. Talán nem is mindenkinek merném elárulni. A számok itt egyébként sem jelente­nek semmit. Mi a sok?! És mi a ke­vés?! Ha valaki könnyedén fest, ar­ra van, aki azt mondja: termékeny alkotó, más meg gyanakvóan figye­Késziil a kiállítás a Rákóczi-házban kiállítóteremben is az ÉLET-MŰ­RÉSZEK darabjai láthatók. □ Tehát egyszerre Miskolcon és Győrben... • És Szekszárdon. Egyidőben há­rom városban hét kiállítás. És ez még nem takaija az egész életmű­vet. Mivel rengeteg munkám van, ezért vált szükségessé a több kiálli- tóhely, részekre kellett bontani az életművet. És persze erősen meg kellett szűrni. A hét helyszínen mint­egy ötszáz munkám látható. Ezek nagy része a közelmúltban készült. □ Miért érzi most fontosnak ezt a nagy megmutatkozást? • Több apropó is van. Egyrészt elég hosszú ideje, 12 éve nem állí­tottam ki önállóan a városban. Az­tán meg benne vagyok abban a korban, amikor érzi az ember, illő jobban megmutatnia önmagát... □ Ilyen nagy kiállításokat főleg ju­bileumokhoz szoktak kötni... li: hátha nem elég elmélyült - mondja a festő, aki az elmúlt he­tekben azon fáradozott, hogy összehozza első kiállítása anyagát.- Váratlanul jött a felkérés, és elég nehéz bekérni a képeket... De azt hiszem, meg tudom mutatni, mit csináltam eddig. Barnóczky Richárd tudja, nem olyan jól hangzik: eladja a festmé­nyeit, a legkedvesebb képeitől is megvált. De élni kell, gondoskodni a családról, felnevelni a kislányu­kat, Reginát.- Számomra nem jelent megal­kuvást úgy festeni, hogy másoknak is tetsszék. Csak azt a képet veszik meg az emberek, ami igaz. Ha úgy érzem, hogy ezt nem tudom vállal­ni, ez nem őszinte, nem önmaga­mat adom, akkor inkább összetö­röm a képet. Amikor a mestereiről kérdez­• Van az is: húsz éve kezdtem a pályát. Amíg 12 évig távol voltam szőkébb hazámtól, addig körbejár­tam az országot, rengeteg helyen megfordultam. Ha a művészember tartja magát valamire, akkor nem­csak szőkébb környezetében kell bemutatkoznia, hanem az ország más pontjain is vállalnia kell a megmérettetést. Ez nemcsak az al­kotóművészekre vonatkozik, de mindenkire, aki ilyen habitussal rendelkezik, van benne valamilyen istenadta tehetség, vagy szerencse, vagy bánat, vagy keserűség, fontos­nak érzem, hogy ne csak itthon labdázzon az illető, hanem messzebb is. □ De labdázzon itthon is! • Természetesen. A jubileumot például, akárhány éves, minden­kinek illik abban a városban meg­ünnepelnie, ahonnan szakadt, ahova visszatér mindig. Ezért ajánlottam fel Miskolcnak egy zük, először édesapját említi, aki már nagyon korán letette elé a leg­nagyobb mesterek albumait. Látta, hogyan fest az édesapja, hogyan készíti nagynénje a finom textil­munkákat. Maga is könnyedén ke­zelte az ecsetet, ügyesen rajzolt, természetes volt, hogy a kezével, a kézügyességével fogja megkeresni a kenyerét. A hollóházi porcelán- gyárban kezdte a pályáját, de nem elégedett meg a „másolással”. így születtek meg hét évvel ezelőtt az első festmények, aztán kiderült: másoknak is tetszik, amit csinál. Dunai Zoltán, a Miskolcról elszár­mazott, Münchenben élő festőmű­vész figyelt fel alkotásira, és az ő segítségével jutottak el a képei Né­metországba. A Montázs Galériában rende­zett tárlaton - május 9-től 24-ig - csendéleteket, tájképeket látha­tunk, aktot is festett, de azt nem biztos, hogy visszakapja az új tulaj­donostól. ígérete szerint bemutat néhány portrét is. Ezek jelentős ré­sze ugyancsak megrendelésre ké­szült.- Az utóbbi időben egyre többen keresik a gyökereiket, felértékelőd­tek a tradíciók. Talán ezzel is ma­gyarázható, hogy az emberek meg­festetik családtagjaikat. Nem könnyű mesterség a portréfestés. A modell sem tud nyugton ülni. Ezért inkább készítek egy-egy fotót, né­hány vázlatot, hogy megörökítsem az arc jellegzetességeit, amelyeket nem ad vissza a fényképfelvétel, és ami még nagyon fontos: beszélge­tek a modellekkel, figyelem a te­kintetüket, a szemüket. Az min­dent elárul az emberről. A szemek nem hazudnak, ahogy a képeknek sem szabad... Barnóczky Richárd kiállítása május 9-től 24-ig látható a miskolci Mon­tázs Galériában (Széchenyi u. 36.1/1 ■) Igaznak kell lennie a képnek Barnóczky Richárd első miskolci kiállítása a Montázs Galériában Lézerszínház Miskolc (ÉM) - A Pink Floyd, vagy a Queen együttesek zenéihez kitalált lézer-fényvilágot már láthatták az érdeklődők a Diósgyőri vár­ban. Most a Beatles című műsorát hozza le a Budapesti Planetárium, s rendezi meg fény­koncertjét május 10-én, szombaton este fél 9- től a várban. A Lézerszínház 1980-ban mutatta be első multimédia fénykoncertjét, ahol a láthatóvá tett zene addig sehol nem volt hangulatok közvetítője volt. Az alapvetően zenei ihletésű előadásokban a zeneirodalom majd minden jelessége képviseltette magát, hiszen Beetho­ven, Handel, Muszorgszkij, Ravel, Carl Orff mellett Jean Michel Jarre, Mike Oldfield, Vangelis, U2 és Pink Floyd fénykoncertekkel találkozhattak a Planetáriumba látogatók. A Beatles a Lézerszínház talán legnagyobb res­tanciája volt. A műsort létrehozók csapata olyan fiatalokból áll, akik már jóval a legen­dás Beatles-évek után születtek, így alkotói szabadságukat nem korlátozták nosztalgikus érzések. Az egyórás előadás különleges hang­kollázs, amely közel hatórányi eredeti felvétel felhasználásával készült. Az előadás nézői ta­lálkozhatnak a BBC legsikeresebb élő kon­certfelvételeivel és a legújabb digitális techni­kával újrakevert számokkal is. A fénykoncert szabadtéri változatát rövid tűzijáték koronáz­za meg, amely után a zeneirodalom egyik leg­fantasztikusabb dallama zárja az előadást. Alkotótábor Mályi (ÉM - SZN) - Május 10-17. között rendezi meg ötödik országos alkotótábo­rát a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület. A helyszín a tavalyi sikeres rendezvény után ismét a Mályi-tó partja. Az első alkotótábort 1992-ben rendezték az ipar- és képzőművészet iránt érdeklődő értel­mileg akadályozott emberek számára. Az alko­tás varázsa, a művészet igézete azóta egyre több otthont és rehabilitációs intézményt vont be a munkába, ahogyan a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület vezetői fogalmaz­nak: az évek folyamán tapasztalható érdeklő­dés, a mind nagyobb résztvevői szám azt bizo­nyítja, hogy az egyesület reális igényekre épülő gondolatokat valósít meg. Szombaton délután 4 órakor a rendezvény védnöke, a megyei köz­gyűlés elnöke, Gyárfás Ildikó nyitja meg a tá­bort, s ő lesz az is, aki május 16-án délután 3- kor a foglalkozásokon készült tárgyakból be­rendezett kiállítást az érdeklődők figyelmébe ajánlja. Az egyhetes program számos támoga­tója között egyébként az egyik legnagyobb a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés. A műhelymunkák irányítói évről évre visszatérő, ismerős népművelők és művészek. A 13 szociá­lis otthonból és más fogyatékos intézményből érkező táborlakók nagy része sem először talál­kozik a kézműves élményekkel. Egy órában egy élet Nemcsak az Észak-Magyarország szerkesztő­sége találta érdekesnek a Tállyán élő Frey- berger Klára életét. A megjelent cikkek elju­tottak a Magyar Televízióba Vitray Tamás­hoz, aki felkereste stábjával az idős hölgyet. Freyberger Klárát az '50-es években depor­tálták Budapestről a hegyaljai településre - Teller Ede, az Amerikában élő atomfizikus családjával együtt. A kitelepítettek közül egyedül Klára néni maradt Tállyán, itt ünne­pelte február 20-án kilencvenedik születés­napját. A mintegy háromórás filmforgatás után Vitray Tamás megjegyezte, rendkívül friss szellem­mel áldotta meg a sors Freyberger Klárát, roppant jól vág az esze, van humora. A vele megtörtént borzalmakat tudatosan fogja fel egy nagy kalandnak, más talán belehalt vol­na a megpróbáltatásokba. Az elkészült filmet Vitray Tamás Töltsön velem egy órát című műsorában láthatjuk. Képünkön: Freyberger Klára és Vitray Tamás a tállyai forgatáson Fotó: Serfőző László . □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents