Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

V A tnunkäheiy nem keres meg téged. I neked kel! megkeresőt! Ne csak a-hir- deicseket figyeld, hívj fel számba jöhető cé­geket telefonon. akkor is. ha nem találkoztál állááUKÍetesukJke! jlta hirdetésben lalállá! állislehetősegd, llelefönon egyeztess időjxrobH az iíleté­késekké!. «•fcA váratlan lehetőségekre készen mindig le-; '•ígyeii készen tszaháh'ősaii jiu-gju unelcír^}- zod és tenyképed íponréi. ; A: M A diplomamunkád. referenciáid időző mun­kahelyedről. tanfolyamokról) is legyenek mindig kéznél. A beszél getés előtt fcésaiii lel a cégből! Készüli lel arra. hogy próbamunkái kd! esté TCészüij el kérdésekkel az állasoddal ka})C«>- latban! (Egyrészt jó benyomás! tesz az. aki mtlittl je^yzétSuzet. és jiersze toli. 1 e- |y időpdto, sth. fel kel! jegyezni, ídosságot. precizitást sugall,; 'jj Az elbeszélgetés« p«nHNbi svi-uz 1 -2 perccel hamarabb. de ne Figyelj mit beszelsz légy ősziig® mai pcdtrivui#iä® koncentrálj! w pi Az álláskereső 12 pontja í>> o 4-3 m „Amíg a műnk becsűié. k dolga én tisztességgel megszomjazom...” A nyékiádházi TÖRÖK JULIANNA 21 éves, szép és kedves. Az időpont­megbeszélésnél halasztást kér:- Tudod, tegnap sokáig dolgoztam, későn értem haza Tiszaújvárosból. Tiszaújváros és Nvékládháza mint­egy 30 kilométerre van egymástól.- Minden nap bejársz? A hangja v idám, amikor azt mondja:- Valamit v alamiért, nem?- Gyerekkoromban én is óvónő akartam lenni, meg fodrász meg újságíró. Mint mindenki. Azután jött, hogy szeretnék egy vállalkozást - talán mert épp ak­kor volt a rendszerváltozás... így mentem a kereske­delmi szakközépbe. Ott lett belőlem papír szerint belkereskedelmi áruforgalmi és gazdálkodási előadó.- A valóságban pedig pályakezdő munkanélküli.- Az az igazság, hogy továbbtanulni nem volt ked­vem. Viszont szerettem volna még jobban megtanul­ni olyan dolgokat, amiket fontosnak tartottam. Apu is mindig azt mondta, inkább eltart, mint hogy fillé­rekért más csicskása legyek. így nem törtem magam össze az állás után, hanem elmentem a munkaügyi központ német nyelv- tanfolyamára. Az nagyon fárasztó volt. Fél évig napi hat óra né­met. Tudod, így egészen más volt tanulni, mint az iskolá­ban, rá ment az egész na­pom. Mégsem sikerült a végén a középfokú C vizs­ga. Azután - két éve - be­indult a nyéki tévé. és ott műsort szoktam vezetni. De minden második hét­főn van csak adás, ez nem igazi munkahely. Azért vonz a média, egy­szer a Mis­kolci Rádiónál is próbálkoztam. Készültem rende­sen, jól is ment, viszont azt mondták, túl kislá- nyos a hangom. Ez a kudarc nagyon lehan­golt. De mivel a nagy álmom még mindig egy saját vállalkozás, a barátnőmmel elvégeztünk egy önköltséges vállalkozói tanfolyamot is. Úgy ültünk ott, mint a nyuszik. Vagy nyilván­való dolgokat mondtak, vagy olyanokat, ami­ből egy szót sem értettünk. A legtöbb hasznát még a központ gépíró-szövegszerkesztő tanfo­lyamának veszem majd.- Hiszen egy új sportklub ügyviteli munka­társa lettél. Hogy jött most ez az állás?- Ismerősön keresztül. Soha nem böngésztem az ál­láshirdetéseket.- És ha böngészted volna?- Az egyik barátnőmnek közgázos érettségije van, és elvégzett még egy olyan tanfolyamot, ahol azt tanulta, amit mi a kertben. November óta keres állást. Akár­hányszor próbálkozott, akárhogy is fogalmazták meg a hirdetést, mindig kiderült, valójában ügynököt ke­resnek. Ráadásul róla mindent tudni akarnak, miköz­ben a munkáról nem mondanak semmit, csak köntör- falaznak. És rendes fizetést sem akarnak adni. Arról nem is beszélve, hogy leggyakrabban feketén kínálják a munkát, eszükben sincs bejelenteni.- Van egyáltalán olyan barátod, aki talált munkát?- A tanfolyamokon húsz és negyven év kö­zöttiek voltunk, a németen volt még két öt­ven fölötti „tanuló” is. De nem azért, mert bárki is nagyon bízott volna abban, hogy most már ezzel a tudással állást ta­lál. Mint ahogy nem is sikerült. A gép­írótanfolyamról talán ha hárman elhe­lyezkedtek. A barátaim többsége pedig úgy talált állást, mint én: ismerős révén. Szerintem egyébként az, hogy valakinek érettségije van, az egy dolog. Ha szakmája is van, az már szupe- rebb, de az igazi a felsőfo­kú végzettség. Persze az emberen is múlik. Hiába van dip­lomája, ha ! mulya. 1. Captain Jack;_____Together and forever Tearin’up my heart Kéz a kézben Don’t speak 7. No Doubt 9. Real McCo’ One more time KERÉKGYÁRTÓ KRISZTIÁN, Ozi) 2. Carpe Diem Alomhajó Mama 8. Soundiovers People BLU- feheren ? Az 1600-as évektől Amerikába rabszolgaként harcolt afrika feketék zenéi az európaiak dallamaival és hangszereivel keveredtek. Ezek képezték az alapját olyan • máig is kölcsönhatásban álló • zenéknek, mint a spirituálé, a gospel, a dzsessz, a ragtime és blues. Utóbbi elsősorban a falusi néger énekesek kezdetleges húros hangszerein előadott improvizációiból fejlődött ki. L étezik a régi, érdes hangzású Mississippi- Dlues, a hajlékonyabb és változékonyabb Texas-blu- es, a falusias East Coast- azaz Keleti Part-blues és az ehhez közelálló nagyvárosi vagy Chicago-blues. Száza­dunkban a műfajnak már olyan nagy előadói váltak Amerika-szerte ismertté, mint Leadbelly, Robert Johnson, vagy a háború utá­ni “vadabb” generáció sztár­jai: Bo Diddley, Willie Di­xon, Sonny Boy William­son, Muddy Waters. Ez utóbbi használt először a bluesban elektromos gitárt, amivel hosszú időre megha­tározta a fejlődési irányt. angulat jelentés ES v feketén / / „ . , , n , , ^ A hatvanas evekben robbanásszerűen vált népszerűvé es a fehérek által is játszottá a blues. Angliában Alexis Korner w szárnyai alól olyan zenészek nőttek ki, mint Eric Clapton P” (Yardbirds és Creaní), vagy Mick Jagger és Charlie Watts a Rolling Stonesból. Az államokban is egyre több fehér ze­nész játszott a fekete sztárokkal. A lázadó ifjúság meghatá­rozó zenéje lett a blues és a stadionok elektromos hangzá-' sában kikeményedett blues-rock (Ten Years After, Canned Heat). Voltak előadók, akik önmaguk kifejezéséhez igyekeztek felhasználni (Jimi Hendrix, Doors), vagy önmagukat adták a blu­es ,.feeling”-nek (Savoy Brown, Chicken Shack, Fleetwood Mac), mert a blues életérzést fejez ki. Többnyire 12 ütemből áll, és nem igényel túlzott hangszeres virtuozitást. Ami viszont elengedhetet­len, az a lelkiállapot, amely a rabszolgasors keserűsége, a hit és á szeretet erejében feloldva, a zene segítségével. „Ha senki sem tö­rődik veled, ha szegény vagy és kitaszított - akkor énekelj bluest” (Bessie Smith, blues-énekesnő). A blues szövegei nem bo­nyolultak, általában valamilyen élethelyzetet mutatnak be tény­szerűen ábrázolva a keserű, melankolikus, olykor ironikus való­ságot. Újabb és újabb generációk tömegei érzik magukénak, ami modern civilizációnk elidegenítő hatásának köszönhető.Improvi- zatív, hangszeres oldalát a dzsesszben, míg szöveges formáját in­kább a pop-rock zenében láthatjuk kiteljesedni (pl. getto-rap). A tradíciót őrző, máig is élő “nagy öregeket” igazi sztárként becsüli a világ, mint pl. John Lee Hookert, vagy B.B.Kinget. ______~ He p A helyes válaszok: 1975, Kutya éji dala. VHK-kazettát nyert: Kiss Csaba (Hosszúpályi), Kun Tamás (Vaja), Lente Zsolt (Debrecen). Nyereményeteket postán küldjük el. M ár a blues sem a régi! Chicagóban is alig pár kocsma van, ahol az igazi városi vagy citybluest játszák. Annál több turistalátványosságot jelentő hely van, ahová amcsi ibuszok szállítják a bankóktól duzzadó zsebű japán és európai turistákat. A csoportok várnak a kocsma előtt, aztán beülnek, egy órácskát hallgatják a zenét, bámuldoznak, aztán irány az újabb program. Ez tehát az egyik irány; a másik őshazája a Mississipi partjai mellett elterülő városok, leginkább New Orleans. Ez az igazi feketeblues, merthogy ez nem más, mint a feketék panaszdala, siratóéneke. Az ilyen igazi, értékekkel bíró valódi zenének már csak nyomai vannak, helye pedig alig akad. Ez a világ már techno és haus-örületeknek helyet adó, kiglan­colt diszkóké, kluboké, oda pedig nem való a zene. Mondjuk a blues, amelye­ket az érzelmek húrjain játszanak. Ez nem tompítja az agyat, mint a dobgépes szintimuzsikák, hanem beléd bújik, átjárja sejtjeidet, együtt pulzálsz, lélegzel, élsz a dallammal és ütemmel - A Zenével. Ennek már csak leginkább otthon egyedül vagy egy jó házibuliban (fű sem kell, és pia is csak módjával) lehet adózni, mert ennek a zenének tisztelet jár. Mert mély­ről jövő érzelmeket transzformál érzékszer­vekkel foghatóvá. Ez nem volkmenzene, ehhez hangulat, befogadóképesség kell. Olyan, mint a nyíregyházi Open Doors-é, mely túlzás nélkül állíthatjuk: országos hírű szórako­zóhely, ahová szívesen és örömmel jönnek zenélni a legnagyobbak is. Erről bízvást ha­sonlóan vélekedne Hobó (egy hónapja sincs, hogy ragyogó műsort adott), Charlie, vagy éppen Tátrai de Szakcsi Lakatos (ez már persze másik műfaj) de még a Tank­csapda is. Furcsa kettősség, vagy éppen sokaság, de ez a hely, amellett, hogy valóban igazi klubhangulatot áraszt, befo­gadja szinte minden irányzat képviselőit és rajongóit. E hely főnöke igen fon­tosnak tartja azt, hogy az eltérő ízlésű fiatalok mindegyike (persze nem egyidő- ben) elmélyülhessen kedvencei muzsikájában, vagy éppen pogóz- zék. És nem csak a nagyok járnak oda zenélni. Immár hagyo­mány, hogy minden évben egy nap az amatőröké, akik lehe­tőséget kapnak arra, hogy a világot jelentő deszkára lépés első tipegéseit megtegyék. Mert azért azt ne feledjük, hogy a legnagyobbak is így kezdték, az alapokon! Ehhez is kinyitja ajtait a nyíregyházi Open Doors... Mán László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents