Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997. Május 28., Szerda Téka Ne féljünk Hitlertől! Brackó István A könyvet megelőzte híre, hiszen a televízió bemutatta a mű alapján készült, s annak ta­golását követő dokumentumfilmet. Ne féljünk Hitlertől! Ez áll a címlapon, s ilyen címen fu­tott az ötrészes, korabeli felvételeket és mai visszaemlékezéseket tartalmazó sorozat. A szerző Guido Knopp és néhány munka­társa arra vállalkozott, hogy mérleget készít­sen: Hitlerről és a náci Németországról, a bűnről és a búnhődésről, a lelkiismeretről és a lelkiismeretlenségről, a győzelemről és a gyalázatról, a hitelesnek hitt hiteltelenségről és a vezérnek képzelt diktátorról... A história szerint eddig százhúszezer írás látott napvilá­got a Führerről. Am ez a mű „csapást szeret­ne vágni a Hitlerről szóló ismeretek őserdejé­ben. Nem újabb életrajz. Adolf Hitler létének öt szintjét tárgyalja, öt neuralgikus területet. Hitler - a csábító, a magánember, a diktátor, a hódító és a bűnöző. A hamis Hitler-képnek senki sem mondhat jobban ellene, a valódi Hitler-képet senki sem támaszthatja alá, mint ó maga.” Ebből is kitetszik, hogy a máig ható kór „legjobb fertőtlenítőszere” az isme­ret. A németek katarzisa ötven éve tart, s ar­ról az emberről, ilyen őszintén - akinek világ­szerte többen ismerik a nevét, mint Becken- bauerét, Helmuth Kohlét és Boris Beckerét együttvéve - csak német írhatott. Leomlott a berlini fal, megváltozott a vi­lág. Az eredendő káinizmus, a történelem leg­nagyobb emberiségellenes merénylete, a holo­caust stigmája nem feledhető. Az egyesített Németország nagyhatalom. Gazdag ország, jobbára jól élő állampolgárokkal. Csak az a 14 esztendő ne lett volna! Vagy menjünk vissza az első világháborút lezáró „békéig’? Vagy a Mein Kampf megjelenéséig? Vagy idézzük az „asztali beszélgetéseket”, amelyek hamarabb körvonalazták az eszelős terveket, mint a ka­tonai parancsok? Vagy rágódjunk a kérdésen: hogyan lehet meghülyíteni, terrorizálni egy népet? Emlegessük föl a klasszikus véleke­dést, mely szerint ahol könyveket égetnek, ott előbh-utóbb embereket is égetnek? Sok a kérdőjel. A cím felkiáltójeles. Ne fél­jünk Hitlertől! A Magyar Könyvklub gondozá­sában megjelent kiadvány továbbgondolásra érdemes. Próbálunk megfelelni a XXI. század kihívásának, de a múltat még mindig nem tudtuk bevallani, nem tudtunk leszámolni ve­le. Ez a század legnagyobb kudarca. Szent Margitról Miskolc (ÉM) - Árpádházi Szent Margit jö­vendölései címmel tart előadást - a Mandorla Közművelődési Egyesület összejövetelén - Szántai Lajos május 29-én, csütörtökön dél­után 5 órától a Földes Ferenc Gimnáziumban. Rendhagyó óra Miskolc (ÉM) - Csorba Piroska költő-peda­gógus tart rendhagyó irodalomórát ma dél­előtt 10 órától - a Dayka Gábor Fiókkönyvtár szervezésében - a Könyves Kálmán Általános Iskola tanulói szárnál a. Szlovák program Bükkszentkereszt (ÉM) - A szlovák nyelvet oktató iskolák tantervi programja címmel tart előadást a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet szervezésében Kraszlán Erika pilisszántói pedagógus május 30-án, pénteken délelőtt 10 órától a Bükkszentke- reszti Általános Iskolában. Délután 1 órától szlovák nyelvű tankönyvek szerzőivel és ki­adóival találkozhatnak az érdeklődők. Abaúji alkotótábor Encs (ÉM) - A húszéves alkotótábori hagyo­mánnyal rendelkező abaúji kisváros, Encs közművelődési intézménye és önkormányzata a megyei önkormányzat támogatásával ama­tőr képzőművészeti alkotótábort rendez július 7. és 19. között. A tábor résztvevői festő, grafi­ka, kerámia és fotó szekcióban alkothatnak. A táborban rendszeresen részt vesznek hatá­rainkon tűi élő magyar fiatalok is, az egyik szekciót pedig Szabó Vilmos, erdélyi festőmű­vész vezeti. A tábor művészeti vezetője Mezey István grafikusművész, aki kollégáival együtt (Kováts Ferenc grafikus, Horváth Kinga gra­fikusművész, Kovács Gábor keramikus, Mat- kócsik András operatőr) irányítja a munkát. A jelentkezés alsó korhatára 15 év. A rész­vételi díj 15 800 forint. Egy középiskolából, egy kistelepülésről, kisvárosból minimum 3 fő jelentkezése esetén 1000 forint/fő kedvez­ményt biztosítanak. Jelentkezni június 12-ig lehet. Felvilágosítást a következő címen kér­hetnek az érdeklődők: 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: 46/385-025. Mesterségük címere és cégére Cégérkiállítást nyitottak meg teg­nap délután a mezőkövesdi Városi Galériában. A jó bornak nem kell cégér, és ezeknek az iparművészek által készített alkotásoknak sem kellett túl nagy hírverés, anélkül is szép számban jelentek meg érdek­lődők a kiállítás megnyitóján, ahol a fazekasságtól a kádárig, a filc­nyomótól a háncsfonóig, a gomb­kötőtől kezdve a paszományosig sokféle mesterség cégérét, és per­sze termékeiket is bemutatták. Papp Péter, a Művelődési Ház igazgatója megnyitószavaiban el­mondta, hogy a Törökszentmiklós- ról érkezett vándorkiállítás tulaj­donképpen egy pályázat munkái­ból állt össze, s a cél az volt, hogy ne angol nyelvű feliratok kerülje­nek az üzletek, műhelyek fölé, ha­nem magyar cégérek, hiszen egy város hangulatát is meghatározzák ezek a tárgyak. A cégérekből és népi iparművésze­ti alkotásokból készült tárlatot júni­us közepéig tekinthetik meg az ér­deklődők. Fotó: Gál Péter Szinyeisek Szirmabesenyő (ÉM) - Szinyei Merse Pál (1845-1920) festőmű­vész nevét veszi fel a szirmabese- nyói Általános Iskola. Az ünnepsé­get május 30-án, pénteken délelőtt 10 órától tartják. A rendezvényen felavatják a névadó - Jószay Zsolt szobrászművész által készített - domborművét. Az iskola korábban a Szirmay család 18. században barokk stílus­ban épült kastélyában működött. A műemlék jellegű épület 1975-ben életveszélyessé vált, az iskolának el kellett költöznie. Szinyei Merse Pál pedig korábban sokáig ugyanebben a kastélyban vendégeskedett, a ha­gyomány szerint több képét, a Lila­ruhás nő, a Sárgaruhás nő, vagy a Pádon című alkotását is itt-tartóz- kodása alatt festette, de a szirma- besenyői kastélyparkot is megörö­kítette - számolt be lapunknak az iskola és a festő közötti kapcsolat­ról Kovács János iskolaigazgató. Ma az általános iskola 431 diák­ját 28 nevelő oktatja. A 24 tanter­mes épület füves udvaráról látszik a mára már romossá vált kastély valamikor szépen rendezett parkja. Ötéves a szorobán Makó (ÉM) - Az Első Szorobán Alapítvány most ünnepli ötéves fennállásának jubileumát. Az ala­pítvány a matematikai kultúra emelése érdekében tevékenykedik. Ősi japán számolóeszköz - az aba­kusz - elterjesztését tűzték ki cél­jául, amit az egyik legszélesebb körben alkalmazható szemléltető eszköznek tartanak. Az eltelt 5 év alatt megteremtették a szorobán hazai szakirodalmát.Továbbra is szerkesztik a szorobán segítségével számolók szaklapját. Fenntartják tájékoztató szolgálatukat a 06- 20/450-857-es telefon számon. Leg­közelebbi feladatuk a pedagógus nyári továbbképzése, amelyek egy­hetes turnusai június 23-án, 30-án és július 7-én kezdődnek. Továbbra is váiják azon pedagógusok jelent­kezését, akik az elsők között kezd­ték oktatni a szorobán használatát. Cím: 6901 Makó, Pf. 114. Ki mit tud? Amót (ÉM) - Ki mit tud?-bemuta- tót tartanak az amóti Weöres Sán­dor Általános Iskola tanulói május 29-én, csütörtökön délután 5 órától az iskola aulájában. Jegyet csak a felnőtteknek kell váltani. Mesenincs királyfi Sárospatak (ÉM) - Zalán Tibor - Pásztor Attila: Mesenincs királyfi című zenés mesejátékát mutatja be a Közép-Európa Táncszínház tár­sulata ma, szerdán délután 1 és 3 órától Sárospatakon A Művelődés Házában. A bemutatóra belépőjegy 100 forintért váltható. Összevont osztályok Miskolc (ÉM) - Az összevont tanu­lócsoportok helyi tanterveiről és pe­dagógiai programjairól rendez ta­nácskozást a B.-A.-Z. Megyei Peda­gógiai és Közművelődési Intézet ma, szerdán délelőtt fél 10-től az intézet Andrássy u. 96. szám alatti épületében. Baráti körben Budapest (ÉM) - Borsodi tudósí­tó voltam címmel számol be életé­ről, a sajtóviszonyokról és lapjáról Eötvös Pál, a Népszabadság fő- szerkesztője május 29-én, csütör­tökön délután fél 5-től megyénk budapesti baráti körében (Magyar Nők Szövetségének székháza, Budapest, VI. kér. Andrássy u. 124. szj. Kulturális szemle Mezőcsát (ÉM - CSKA) - Kultu­rális seregszemlét tart a mezőcsá- ti általános iskola a helyi közössé­gi házban május 29-én, csütörtö­kön délután 3 órától. A tanulók táncolni, szavalni fognak a közön­ség előtt, és mindazon műsorok, melyeket év közben előadtak a di­ákok, és sikeresek voltak, a kultu­rális szemle „terítékére” kerülnek. „Keményre döngöltük a fundamentumot” Takács Márta, az Avasi Gimnázium igazgatója „felosztotta" Pro Urbe-díját Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - „Köszönöm a gratulációt! De most már nem rólam kellene írni, ha­nem Szuhánszki Tamásról, Homonna Györgyről, Jobbágy Lászlóról, Papné Ve­res Ildikóról, Kosztolányi tanár úrról...” - sorolja a telefonba Takács Márta igazgató az Avasi Gimnázium tantestületének tagja­it. De vissza kell utasítanunk ajánlatát, mert mégiscsak ő az ünnepelt, ő kapta meg Miskolc város ünnepén a Pro Urbe-díjat. Aztán a véletlen úgy hozza, hogy az iskola aulájában az igazgatónő Szuhánszki Ta­más, Homonna György és Ihászi Zsuzsan­na társaságában fogad.- Jöjjenek csak! - invitálja a kollégáit is az igaz­gatói irodába Takács Márta. Biztatja őket, be­széljenek a saját munkájukról, tanítványaik si­keréről. De csak nem akar senki előre „tolakod­ni”. így az igazgató kezdi bemutatni kollégáit.- Érdemes megnézni a rajz tagozatosok kiál­lítását az aulában! Abban benne van az elmúlt tíz év munkája. Benne van az a csendes, aláza­tos tisztelet, az a kitartás, ahogyan Homonna tanár úr foglalkozik a tehetségekkel... A tagozat ellenére évekig egyetlen rajztanára volt az iskolának, fel sem vetődött, hogy ő is be­teg lehet, esetleg helyettesíteni kell. Aztán - ahogy nőtt az iskola, jöttek sorban az újabb év­folyamok - Korpásné Ihászi Zsuzsannát hívta meg az iskolába Takács Márta.- Zsuzsa most éppen tankönyvet ír, az idén fejezi be a képzőművészeti főiskolát... - folytatja a bemutatást az igazgatónő. - Tamás pedig most kapott kamagyi különdíjat az Éneklő Ifjú­ság versenyen, a kórusaink arany minősítést szereztek, felterjesztették őket az év kórusa címre... Azért örülök igazán ezeknek a sikerek­nek, mert bennünket elsősorban német két tannyelvű gimnáziumként tartanak számon. Nagyon jó eredményeket hoznak a növendéke­ink az országos szaktárgyi versenyekről: német­ből, magyarból, matematikából, számítástechni­kából is, de a művészetek sem lettek „készség- tárgyak”. Ugyanolyan fontos, a személyiség szempontjából legalább olyan jelentős az esztéti­kai értékek megláttatása, a szépség felismerése, mint a tárgyi tudás. Persze, minden mindennel összefügg. A raj­zosok kiállítás-megnyitóján természetesen a kó­rus ad műsort, az énekkarosok rendezvényéhez a rajzosok készítik a plakátokat, a német kap­csolatnak köszönhetően utazhatnak külföldre a zenészek, a kórusok külföldi sikere újabb meg­hívást, újabb testvériskolai kapcsolatot, újabb nyelvtanulási lehetőséget jelent...- Itt mindenki szíwel-lélekkel végzi a mun­káját. Ezért mondtam én, hogy ez a Pro Urbe- díj a többieké is!- Mindenkié?- Nem. Nem állítom én, hogy itt már senki sem tudna többet kihozni önmagából és tanítvá­nyaiból. De azt hiszem, nagyon sokan megérde­melnék az elismerést.- Tegyük hozzá - és ezt nem udvariasságból mondom - minden segítséget megkapunk Már­tától - mondja Ihászi Zsuzsa. - És az elismerés sem marad el. Hogy mi ez az elismerés?! Az Avasi Gimnázi­umban sem magasabbak a tanári fizetések, mint máshol, itt sincsenek soronkívüli jutal­mak. Aki az előző héten valami kimagaslót, elis­merésre méltót tett, az kap a faliújságon a neve mellé egy virágot...- Ennek a virágnak óriási ereje van - ismerik el a tanárok. - Ahogy a gyerekekre pozitívan hat a dicséret, az odafigyelés, ugyanígy fontos nekünk is. De ugyanilyen ereje van a személyes példa­adásnak. Hiszen Márta az igazgatói teendők mel­lett is ugyanúgy foglalkozik a tanítványaival, mint korábban. Ha kell szombaton és vasárnap is bejön, és bejönnek a gyerekek, hogy minél jobban felkészüljenek egy-egy német versenyre...- Szigorú önmagával és másokkal szemben? - vetődik fel a kérdés, de mint kiderül, erre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. Inkább egy történetet mesélnek el, mely éppen Szu­hánszki Tamással esett meg. Tantestületi értekezlet volt, mindenki rend­ben megjelent, csak az énektanár hiányzott. Senki sem tudta, hogy hol van. Aztán az énekte­remben felcsendült a dal...- Az értekezletnek köszönhetően minden gyerek ráért, végre nyugodtan próbálhattunk a kórussal - mentegetődzik utólag Szuhánszki Tamás.- Nem kell minden lovat ugyanabba a sze­kérbe befogni... Nem szabad lenyesni a táltosok szárnyát. Addig tudunk dolgozni, amíg enged­nek - adja meg az „elnézés” magyarázatát az igazgató. Takács Márta - mint igazgató - rövidesen elengedi kollégái kezét, hiszen az új igazgatói ciklusra már nem adta be a pályázatát.- Nem sajnálja-e az iskolát? Nem félti-e mind­azt, amit az elmúlt tíz év során felépítettek? Takács Márta Pro Urbe-díjas pedagógus- Ennek az iskolának olyan keményre döngöl­tük a fundamentumát, hogy nem dőlhet össze. De nem hagyom el az iskolát, nem is tudnék el­szakadni innen. Szeretnék tanítani, megírni az iskola történetét - rengeteg dolgom van még. A beszélgetés másnapján érkezik a levél: melyből kiderül a pedagógusnap alkalmából május 29-én Takács Mártát kitüntetésben ré­szesíti a magyar köztársaság elnöke. Tehát egy újabb elismerés! Egy újabb öröm! És a Ta­kács Márta-i magyarázat: „Ami engem illet, nehogy azt hidd, hogy olyan együgyű szelíd boldogságban lebegek, hanem úgy vagyok in­kább, mint Michale Ende Momo című mesere­gényében az utcaseprő. Mindig a következő, a következő seprésre gondol, az mutatja tiszta magát, így halad örömmel előre, látva rögtön munkája eredményét. Ugye térdig járunk ál­mokban itt - nekem van egy kedves izraeli bölcsességem: ’Ha csillag nem tudsz lenni, légy mécses a házban!’ így a mécses szívóssá­ga, a következő seprés realitása, meg az örök felismerés, hogy egyedül nem megy, hisz való­ban még megszületni sem tudnánk egyedül —, hát ezek visznek előre.” A

Next

/
Thumbnails
Contents