Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-22 / 117. szám

1997» Május 22»« Csütörtök A Megyéből Telentiük ÉSZAK'Magyarország 3 □ Leváltott hegyközségi választmány Az exelnök fellebbez, de más tisztségeiből távoznia kell Megalakult a Borút Egyesület Tárcái (ÉM) - A Tokaj-hegyaljai borút létrehozására, a történelmi borvidék sajátos arculatának és egységes képének kialakításái'a, to­vábbá a borturizmus és a magyar borkultúra erejének növelése érde­kében 51 fő részvételével tegnap es­te a Tarcali borok házában megala­kult tarcali székhellyel a Tokaj- hegyaljai Borút Egyesület. A pol­gármesterekből, borász szakembe­rekből, más magán- és jogi szemé­lyiségekből álló alapító grémium el­nökké Pataky Sándort, Tárcái pol­gármesterét, alelnökévé Sója Sza­bolcsod a megyei közgyűlés alelnö- két, titkárává pedig Szedmák Sán­dort, a Tokaj-hegyaljai Hegyközségi Tanács titkárát választotta meg. Torlódott a vonatforgalom Miskolc (ÉM) - Hetvennyolc per­ces késéssel gördült be a Tiszai pá­lyaudvarra tegnap a menetrend szerint 8 óra 45 perckor érkező Borsod InterCity szerelvénye. A Keleti pályaudvar - Kőbánya-felső állomás közötti vasúti szakaszon ugyanis műszaki hiba következté­ben torlódás alakult ki. Közvélemény-kutatás a szemétszállításról Encs (ÉM) - Több encsi képviselő is felvetette a legutóbbi ülésen, vizs­gálják felül a szemétszállítással és -díjjal kapcsolatos korábbi rendel­kezést. Két érdekes javaslat is el­hangzott: hetente csak egy szállítás legyen az észak-abaúji városban (ezzel jelentősen csökkenne a díja), illetve a 70 éven felülieket mentsék fel a fizetés alól. Az Encsi Polgár- mesteri Hivatal a témában közvéle­mény-kutatást tervez. Tanfolyam munkanélkülieknek Szikszó (ÉM - BGY) - Számító­gépkezelői tanfolyam indul június 5-én a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola szervezésében. Az augusztus 4-ig tartó tanfolyamon csak munkanélküliek vehetnek részt. Jelentkezni az iskolában le­het személyesen, vagy a 46/396- 146-os telefonszámon, illetve a me­gyei munkaügyi központ helyi ki- rendeltségén lehet. Új harangra gyűjtenek Putnok (ÉM) - A város evangéli­kus gyülekezetének templomában négy éve nem szól a mechanikus harang, s a gyülekezet lelkésze sze­rint - bár erőn felül adakoznak a hívek -, az elektromos megoldású harang beszerzéséhez szükséges összeget nem tudják előteremteni külső segítség nélkül. A városveze­tő testület 40 ezer forint támoga­tást szavazott meg kérelmük nyo­mán, ám a cseréhez még mintegy 200 ezer forintra volna szükségük. Mád (ÉM - PT) - A hangos beki­abálásoktól sem mentes április 8-i mádi hegyközségi ülésen le­váltották a héttagú választ­mányt. A sorok közül valaki a vezetőség felmentését javasolta, amit a jelenlévők el is fogadtak. Leskó István, a leváltott hegyköz­ségi elnök szerint valóságos pucs- csot hajtottak végre ellene a köz­gyűlésen. Álláspontja szerint azon­ban több törvénytelenség is felme­rül a szavazás kapcsán. A szavazók között olyanok is voltak, akik nem tagjai a hegyközségnek, sőt az új választmányba is került ilyen sze­mély. Ezért a régi választmány ne­vében fellebbezést nyújtott be a he­lyi szervezet ellenőrző bizottságá­hoz, de az eset kapcsán tájékozta­tót küldött a felügyeleti szervhez, a megyei földművelésügyi hivatalhoz és a megyei bírósághoz is. Leskó István jelenleg is a mádi hegyköz­Miskolc (ÉM - FG) - Akik látták, azoknak tetszett a Miskolci Nemzeti Színház Macskajá­tékok című előadása. Ennek el­lenére foghíjas nézőtér előtt játsszák a darabot. Mi lehet en­nek az oka? Erre próbáltak vá­laszt találni a tegnap délutáni közönségtalálkozó résztvevői. Talán az a levél tartotta vissza a di­ákokat, melyet, Hegyi Árpád Juto- csa, a színház igazgató-főrendezője írt az iskoláknak, vetette fel egy pedagógus. A levélben meghívták a tanárokat a színházba: a bemutató előtt jöjjenek el, nézzék meg a talán kissé szokatlan felfogásban készült darabot, és aszerint készítsék fel ta­nítványaikat, vagy esetleg kéijenek a bérlet helyett egy másik előadás­ra szóló jegyet. Ezzel a lehetőséggel *- a színház tudomása szerint - mindössze három pedagógus élt. Néhány iskola kért is a bérlet he­lyett más előadásra szóló jegyet, a többiek közül nagyon sokan el sem hozták növendékeiket a színházba. Az okok találgatása során félve­Miskolc (ÉM - FG) - A város da­dog, nehezen találja a szavakat, amikor próbálja meghatározni önmagát. Még mindig az egyko­ri acélvárosról beszélnek, arról elfeledkeznek: itt minden reg­gel 45 ezer gyerek megy iskolá­ba. Ezekkel a szavakkal nyitot­ta meg Káli Sándor alpolgár­mester tegnap a miskolci Neve­lési Tanácsadó negyedszázados fennállása tiszteletére rende­zett szakmai konferenciát. A társadalomban, a város életében történt változások hatással vannak ség törvényes elnökének tartja ma­gát. Azt szeretné elérni jogorvoslati úton, hogy a bíróság vonja vissza a választmány visszahívásáról szóló mádi döntést. Krusinszki Ferenc - civil foglal­kozását tekintve ügyvéd - a Tokaj- hegyaljai Hegyközségi Tanács alel- nöke úgy véli, hogy a Leskó István által benyújtott fellebbezésnek a hegyközség döntésére mint önkor­mányzati szerv határozatára nincs halasztó hatálya. A voksok alapján az új elnök Kardos József lett, a le­váltott hegybíró - Monyók József - posztját pedig Csontos György vette át. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyanis szavazatképesnek ítéli meg azt a közgyűlést, amelyen legalább tíz tag jelen van. Hiába tartanak nyilván mintegy ezer fős hegyközsé­gi tagságot Mádon, az ilyen - a szervezet életét jelentős mértékben befolyásoló - döntést is meghozhat akár egy tucat aktív résztvevő tag. tődött, hogy talán nem a Kamara- színházban kellene játszani a dara­bot, hiszen Zsótér Sándor is stúdió- színházi rendezőnek mondja ma­gát. Talán későn volt a bemutató, és az iskolai elfoglaltságok tartják a gyerekekre is. A megélhetési gon­dokkal küzdő felnőttek nem biztos, hogy nyugodt légkört biztosítanak családjuk számára. így a Nevelési Tanácsadó fejlődése - kezdetben két fő dolgozott itt, ma huszonhe­ten vannak - az ünnepi alkalom el­lenére is elgondolkodtató, még ak­kor is, ha nem csupán szociális okokra visszavezethető problémák­kal hozzák ide a gyermekeket. Ha Miskolcon évente körülbelül 1500 elsős kezdi az általános isko­lát, közülük - az országos adatok alapján valószínűsíthető - 120-150 dyslexiás lehet, mondta Meixner II­Csontos György szerint nem az a fontos, hányán hoznak meg egy dön­tést. O abban látja a csere okát, hogy a két felmentett vezető nem képviselte hatékonyan a mádiakat a magasabb hegyközségi fórumokon. Áz ellentmondásokkal teli ügy­nek tehát nyilvánvaló folytatása várható még, de előbb meg kell vár­ni az exelnök beadványának első fo­kon, majd valószínűleg másodfokon történő elbírálását. Bármilyen dön­tés születik is, az bizonyos, hogy Leskó Istvánt felmentik a Tokaj- hegyaljai Hegyközségi Tanács elnö­ki tisztéből, hiszen - mivel már nem hegyközségi elnök, és küldött­nek sem választották meg - nem le­het tagja ennek a szervezetnek. Rá­adásul a hegyközségek országos fó­rumának - a Nemzeti Tanácsának - tagjai sorából is távoznia kell, mert ezt a szerepkört a Tokaj-hegy­aljai Hegyközségi Tanács elnöki tisztének birtokában láthatta el... vissza a diákokat. Talán délutáni előadásokat kellene tartani... Min­denestre ma és holnap este 7 órától még játsszák az Örkény István kis­regénye alapján készült Macskajá­tékok című előadást. dikó logopédus. A dyslexiát, az ol­vasási zavart sokan modern beteg­ségnek tartják, nem veszik komo­lyan a megelőzés, a kezelés szüksé­gességét. Azt viszont örömmel nyugtázta: Miskolcon két óvodában is folyik megelőző program. Nem a serdülőkkel vannak problémák, hanem velünk - ezek­kel a szavakkal nyitotta előadását Popper Péter pszichológus, aki nem nevelési tanácsokat, nem recepte­ket, hanem az iskolára, a nevelési elvek megcsontosodására, az érték- változásra vonatkozó kérdéseket adott a hallgatóságnak. Eev sikeres színielőadás kudarca Nézők és színházi emberek közösen keresték az okokat Fotó: Dobos K. Negyedszázados nevelési tanácsok Jogállamiság: nincs már fehér folt Miskolc (ÉM - BAL) - A jogál­lamiság alapintézményeinek, a jogrendszer legfontosabb szegmenseinek kialakítása mára jórészt befejeződött: nincsenek a törvényalkotás­ban „fehér foltok” - állították a tegnapi „Jogállamiság és jogalkotás” című konferencia résztvevői, akiket arról kér­deztünk: milyen tennivalók várnak a törvényalkotókra a jogállam intézményeinek megszilárdítása érdekében. Zsuffa István, a Belügyminiszté­rium közigazgatási államtitkára:- A tör­vényhozás napjainkban olyan folya­mat, amely­nek egyre nehezebben látni a vé­gét. A rend­szerváltás­kor magától értetődőnek tűnt, hogy meg kell újítani a jogrend­szert. Azt hittük, ez egy-két évig fog tartani. Nem így lett. Az eltelt hét év alatt többszáz kormány- rendelet és törvény született. En­nek eredményeképpen az alkot­mányos rendhez szükséges alap­vető törvények már léteznek. A további jogalkotó munkát illetően három fő irányt látok: az egyik a kezdeti időszakban - olykor kap­kodva, vagy rutintalanul - hozott jogszabályok korrekciója lenne; gondolok itt például a köztisztvi­selők jogállásáról szóló, illetve az önkormányzati és a választójogi törvényekre. A jelenleg hatályos jog szabályainak fele a rendszer­váltás előtti, ezek még felülvizs­gálatra szorulnak; például a bün­tetőeljárásról szóló törvény. A harmadik fontos terület pedig - bár talán már közhelynek tűnik - a jogharmonizáció, azaz a rend­szernek az európai uniós normák­hoz való igazítása. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára: - Az előt­tünk álló törvényho­zási munká­val kapcso­latban van­nak politikai és szakmai követelmé­nyek: most csak az utóbbiakra utalnék. Növelni kell a törvényelőkészítésben dolgozók számát, szakmai műhelyek kiala­kítására van szükség, méghozzá az „Európai Unióból” jobban fel­készült emberekből. A fő feladat véleményem szerint is a joghar­monizáció: hogy a remélt csatla­kozás nyomán valóban partnerek lehessünk. Ez a külső késztetés - belső már nem nagyon van: a jog- államiság és a piacgazdaságra épülő demokrácia továbbfejleszté­se tekintetében immár nincsenek jelentős hiányok. A hatályos jog­szabályok közel fele - a legfonto­sabbak, a politikailag frekventál­tak -1990 után született. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára:- Magam is úgy lá­tom: a jogál- 1 a m i s á g alapintéz- ményeit 1989-90-ben kialakította a parla­ment, kezd­ve a köztársasági elnöki poszt be­vezetésétől a folyamat végét je­lentő ombudsmani irodákig. Ügymond eltűntek a „fehér fol­tok", a kiegészítésre, kidolgozásra váró területek. Most már a gaz­dasági törvényhozás kerül előtér­be. Jó lett volna ugyan az új alap­törvényt még a jelenlegi kor­mányzati ciklusban elkészíteni, illetve elfogadni, de a mostani vi­ták így is kellő háttérrel szolgál­nak majd a későbbi alkotmányo­zási munkához. Roma-rendőr kapcsolat Miskolc (ÉM - BAL) - A megye rendőrsé­ge és cigány kisebbségi önkormányzatai készek az együttműködés lehetőségeiről tárgyalni - ezt bizonyította a miskolci roma önkormányzat által tegnapra szer­vezett konferencia is. „Higgyék el, engem itt most nem érdekel, hogy melyik kisebbségről van szó - kezdte1 előadását Solymosi István, a megyei rendőr­főkapitányság bűnügyi osztályvezetője -, a bőrszín ugyanis nem számít, ha bűnmegelő­zésről, -felderítésről van szó.” A szakember elismerte, hogy statisztikailag ugyan felfedez­hető bizonyos összefüggés a bűnelkövetési gyakorisággal, ez azonban szerinte nem rend­őrségi, hanem társadalmi-szociális kérdés. A romáktól a rendőrség ugyanazt várja, mint bármely más állampolgártól - erősítet­ték meg a megye kisebbségi vezetői előtt a konferencián részt vevő hatósági illetékesek; vagy ahogy egyikük fogalmazott: „a cigány képviselők ne vamzeroljanak”, azaz ne válja­nak besúgókká. Azt viszont jó szemmel nézik a rendőrök, ha „egyszer a cigány fogja meg a betörőt” - mondta Solymosi István. „Aki éhes, enni akar, aki pedig enni akar, az fog is” - hangzott el a megelőzés fontosságát indokol­va, egyúttal utalásként a mind gyakrabban megjelenő megélhetési bűnözésre. A résztve­vők azt is kénytelenek voltak bevallani: az elő­ítéletek ma még kölcsönösek; az elhallgatása azonban nem oldja meg a konfliktust. Többen vélték úgy: megoldást jelenthet, ha növelik a cigány származású rendőrök szá­mát. A rendőrök polgárőr-szervezetek alakítá­sára biztatták a romavezetőket, továbbá arra: az esetleges rendőri intézkedést ne vegyék automatikusan etnikai támadásnak. Kovács László rendőrszázados bejelentette: a megyei főkapitányságon ő az az „összekötő”, akihez a kisebbségi önkormányzatok a rendőrséggel kapcsolatos gondjaikkal fordulhatnak. Emléktábla Edelény szülöttjének Csenkeszfai Poóts András születésének 250. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak az edelényi városi könyvtár homlokzatán, és tudományos ülésen idézték fel életének ese­ményeit. Csenkeszfai Poóts András 1747-ben Edelényben született, és Ungváron halt meg 1815-ben. Református lelkészként tevékeny­kedett, ám nyugtalan természete miatt sorra elvesztette állását, fél évig börtönben is ült, s élete végén görög katolikus pap lett. Költé­szetét Kazinczy „gyermeki csámcsogás"-nak nevezte, Csokonai keblére ölelte, Weöres Sándor pedig az utókor figyelmébe ajánlotta. Szükséges, de nehezen meghatározható: a PR Miskolc (ÉM - SZK) - A Magyar Public Relations (PR) Szövetség tudomásul vet­te és támogatja a B.-A.-Z. megyei tagozat megalakulását - jelentette be Pető György elnök a Miskolci Médiacentrum­ban tegnap tartott tagozati ülésen. Kiss László tagozatvezető, a Déli Hírlap főszer­kesztője bevezetőjében kiemelte, a - 15 taggal alakult - tagozat létrejötte jelentős lépés ah­hoz, hogy magunkat, azaz e régiót - beleértve a megyét és Miskolcot is -, jól el tudjuk adni”. Sarlós Gábor elnökhelyettes nem tagadta, a PR meghatározása nem egyszerű, legalább 400 definíció létezik rá. Ő így fogalmazott: a bizalomteremtés művészete. Fő elemei: a pon­tosság, a hatékonyság, és a szervezet. Pető György elnök az 1990 óta létező, je­lenleg 370 főt számláló szövetség eddigi ered­ményeit taglalta. Mint mondta, már hét évvel ezelőtt nyilvánvaló volt, hogy szükség van a PR-re, de a feltételei nem voltak adottak. Azóta sikerült elérniük, hogy önálló szakterü­letként ismerik el Magyarországon, ismerete­it egyes egyetemeken és főiskolákon külön ok­tatják. Beszélt arról: e szakma akkreditációs rendszerének kidolgozása is fontos feladat. De legalább ilyen fontos, hogy a felhasználók­kal elfogadtassák: az akkreditáltakat jobban fizessék meg, mint azokat, akik felkészültsé­gük és képességük alapján nem mérettettek meg. (Amerikában legalább 30-40 százalékkal jobban honorálják az előbbieket.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents