Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

1997» MÁius 21», Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 □ Bábszínpadon a nagyapó meséi Az aranytollú madár bemutatója a Csodamalom Bábszínházban A bábjáték klasszikus mesék alapján íródott Fotók: Dobos Klára Nevelési jubileum Miskolc (ÉM) - A miskolci Nevelé­si Tanácsadó Intézet 25 éves műkö­dése alkalmából tartanak jubileu­mi konferenciát ma délelőtt 10 órá­tól a Herman Ottó Gimnázium dísztermében. A konferencián Meix- ner Ildikó logopédus, pszichológus A dyslexiás gyermek későbbi sorsa az iskolában, Popper Péter pszicho­lógus A problémás serdülő, Bese­nyő Márta pszichiáter Kisiskolások magatartás- és teljesítménybeli problémái, valamint Balogh László tanszékvezető egyetemi tanár A te­hetséggondozás aktuális kérdései címmel tart előadást. Rajzosok tárlata Miskolc (ÉM) - A miskolci Avasi Gimnázium végzett és jelenlegi rajz tagozatosainak munkáiból nyílik ki­állítás május 22-én, csütörtökön dél­előtt 10 órakor a gimnázium aulájá­ban. A tárlatot Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöke pánija az érdeklődők figyelmébe. Táltos hagyomány Miskolc (ÉM) - Maja és magyar táltos hagyomány és gyógyítás cím­mel Kovács András nyíregyházi ter­mészetgyógyász tart előadást május 22-én, csütörtökön este fél 6-tól - a Mandorla Közművelődési Egyesület szervezésében - Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban. Tanárképzős tárlat Miskolc (ÉM) - A nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főiskola végzős rajz szakos hallgatóinak munkáiból nyílt kiállítás a Mihez Képest Estek keretében tegnap a Miskolci Képes Műhely Kisgalériá- jában (Miskolc, Hunyadi u. 12.). A május 28-ig látogatható tárlatot Du- sza Éva, a Miskolci Galéria igazgató- helyettese ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. A kiállításon Forgács Zsolt, Laczkó Anita, Palkó Rita, Szől- lősi Émese (vezető rajztanáruk Bar- czi Pál grafikusművész), Botrágyi Mónika, Cifra Éva, Éles Tímea, Fo­dor Ildikó, Király Tünde, Néma Mó­nika, Soós Katalin, Szűcs Éva Csilla, Tolvaj Panna és Varga Judit (vezető rajztanáruk Horváth János festőmű­vész) munkái láthatók. Könyvtárosnapok Sárospatak, Szerencs (ÉM) - Határon túli magyar könyvtárosok harmadik zempléni nemzetközi ta­nácskozását rendezi meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zempléni Könyvtárosok Szervezete május 23. és 25. között Sárospatakon és Sze­rencsen. Május 23-án, pénteken 11 órakor Közkönyvtárak a könyvtári törvénykezés időszakában címmel a sárospataki Városi Könyvtárban kezdődik a tanácskozás első elő­adása. A rendezvény vendége Papp István, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese. Másnap, május 24-én, szombaton a szerencsi Városi Könyvtárban foly­tatódik a konferencia. Délelőtt 10 órától Ember és információ címmel Fülöp Géza (Marosvásárhely) tart előadást, majd Drótos László (Mis­kolc) A magyar elektronikus könyvtár című, számítógépes be­mutatóval egybekötött beszámolója kezdődik délelőtt fél 12-kor. Dél­után 4-től író-olvasó találkozó lesz, amelynek vendége Göncz Árpád író. A tanácskozás zárónapján, má­jus 25-én a résztvevők megismerik Zemplén nevezetességeit. Tantervismertető Izsófalva (ÉM) - Tanterv- és tan­könyvismertetőt szervez az izsófal- vai Izsó Miklós Általános Iskola és az Apáczai Kiadó május 22-én, csü­törtökön délután 2 órától az Izsó Miklós Általános Iskolában (Izsófal­va, Izsó Miklós u. 98.). A rendezvé­nyen az érdeklődők Csontos Jánosné iskolaigazgató Miért válasszuk az Apáczai-tantervet? című előadását hallgathatják meg, majd technika-, matematika- és irodalomórán vehet­nek részt. Délután 4 órakor nyílik meg az Apáczai Kiadó tankönyvbe­mutatója, ezt követően a pedagógiai programot készítő iskolák képviselő­inek részvételével a programkészítés szempontjairól tartanak kurzust. Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A mesébe belefe­ledkező gyerekkel együtt a fel­nőtt is minduntalan elcsodál­kozik: hányszor és hányféle módon variálhatók az ismert motívumok. A mese élvezetét az is ad(hat)ja, hogy a mese­mondó hogyan fűzi új rendbe a különböző történetek sokszor hallott fordulatait. A Csodama­lom Bábszínház legújabb be­mutatója, Az aranytollú madár a rácsodálkozás ilyenfajta „izgalmait” is kínálja. Benedek András több mese alapján írta meg bábjátékát. Elsősorban nagyapjához, Bene­dek Elekhez fordult, aki maga is több változatban örökítette meg a királyi pár kutyakölykökre kicse­rélt gyermekeinek történetét: Az aranytollú madár és Az aranyhajú királyfik című meséinek szereplői ugyanannak az ármánynak esnek áldozatul, de más úton találják meg szüleiket. A színpadi változat a legősibb népmeséi hagyományun­kig vezet vissza: a mesehősök a csillagok járását követve bejárják az égboltozatot is, amely népmese­kutatóink szerint az írást nem is­merő, egyszerű nép elveszíthetet- len mesekönyve volt - ahogy a csil­lagképek sorjáztak, úgy haladt a mese fonala. De a Grimm testvérek hagyatékához is fordul a feldolgo­zás: a királynő alakja - akárcsak a gyerekek meggyilkolásával megbí­zott vadász - többek közt a Hófe­hérkét idézi. A címszereplő madár alakváltozatainak pedig se szeri, se száma. Gazdag kincsből merített te­hát a darabíró, vigyázva a mese lo­gikájára, ősi funkciójára - mélyebb, archaikusabb rétegeiben beavatást látunk, a hősök visszatalálnak ere­detükhöz. A felszínen pedig közért­hető erkölcsi tanulság szövi át a történetet, ami az igaz emberi szó­ba vetett hitet fogalmazza meg, hi­szen a címszereplő az igazmondás és igazságosság jelképe. Benedek András a történet kö­zepébe vág, a gyerekek útrakelésé- től látjuk a történéseket. Ezzel a megoldással visszafogja a mese epi­kus hömpölygését, igazodik a báb­színházi játékidőhöz, az viszont Miskolc (ÉM - FG) - A bevételek jelentős része nem a filmklu­bok jegyeladásából származik, viszont a CINE-MIS Moziüzemi Szolgáltató Kft. elmúlt évi ta­pasztalatai szerint a Hevesy-te- remben működő hat filmklub­ban nőtt legnagyobb ütemben a nézőszám. Az előző évben összesen 365 ezer látogatója volt a miskolci mozik­nak. Az egy előadásra jutó néző­szám a filmklubok esetében a ko­rábbi esztendőhöz viszonyítva 71 százalékkal nőtt, még a nagyter­mekben ez a növekedés 20-30 szá­zalékos volt. Bár filmklubok hely­árait is emelték, még mindig ol­csóbban lehet megnézni egy filmtör­téneti jelentőségű alkotást, mint például egy-egy amerikai akciófil­met. Míg a CINE-MIS által működ­tetett két nagy miskolci vetítőhely­re, a Kossuth és a Béke moziba 250-300 forintért válthatunk je­gyet, addig a filmklubok esetében 150-200 forintba kerül a belépő. Az is kiderül a tavalyi évről készült összesítésből, hogy a bevételek 80 százaléka a nagytermekből szár­mazik.- A korábbi években jelentős mértékben csökkent a mozik láto­gatottsága, ez a tendencia megállni látszik, viszont ahhoz, hogy tartani tudjuk a színvonalat, a közönség minél jobb kiszolgálására kell töre­kednünk - mondja Bíró Tibor, a CINE-MIS ügyvezető igazgatója. - Az előző év jelentős beruházása volt, hogy új székeket vettünk a Kossuth moziba, az idén jó lenne folytatni a megkezdett székcserét, de most ennél sürgetőbb feladat a Béke mozi tetőszerkezetének meg­újítása. dramaturgiai figyelmetlenség, hogy már a játék legelső mondatai az előzményekről szólnak, amikor a gyereknéző még az épphogy megje­lenő látványra figyel. A mese per­sze így is érthető, az első jelenetek­ből összerakható a kezdő szituáció bonyodalma, s a rendező, Simándi Anna is arra törekedett, hogy jól áttekinthető, könnyen értelmezhe­tő előadás szülessen. A rendezés végig tiszta, egysze­rű eszközökkel él. Nemcsak jól si­kerültek, de szépen életre keltettek Ambrus Imre báfigurái. Tüne­ményszerű, titokzatos - mivel csak végigfut szárnyain a fény - az aranymadár, s alakjában akár egy tündér körvonalait is felfedezhet­jük. A legkarakteresebb a dudaszó­ra megjelenő, cigánykerekező ör­dögfióka figurája. Hozzá, és az ő varázslataihoz kapcsolódik a leg­több rendezői ötlet - hatásosak át­változásai, frappáns az égből pottyantott lakoma a fazékba masí­rozó gombákkal. Láthatunk azon­ban túlságosan is kézenfekvő meg­oldásokat. A rendező gyakran töb­bet bíz a szövegre, mint a játékra, kevesebbet mond el a látvánnyal. A Ezek a beruházások jelentős összeget elvisznek a CINE-MIS be­vételéből, ezért létfontosságú, hogy minél több kasszasikert hozó filmet vetítsenek. De nem mondanak le a kevesebb nézőt vonzó alkotások be­mutatásáról sem. Sőt, több ingye­nes rendezvényre is várják a közön­séget. így például rendszeresen tar­tanak különböző nemzeti - francia, német, ukrán - filmnapokat. Már tavaly is láthattunk egy válogatást a győri Médiawave bemutatóiból, és a szervezők ígérete szerint az idén egy performance is kapcsolódik majd a „fényírók” alkotásaihoz.- Most a hét hat napján van filmklub a Hevesy-teremben, de a következő időszakban még nagyobb lesz az igény ezen a területen, hi­szen a Nemzeti alaptantervben gonosz királynő pokolra jutása pél­dául „takarásban”, egy kőkorlát mögött történik. Az erdőben való előrehaladást kissé ügyetlenül jel­zik az összevissza mozgó fák. A hi­ányérzet leginkább azzal magya­rázható, hogy Barna Ildikó díszle­tei helyenként alatta maradnak a darab kínálta lehetőségeknek. Né­hány részlet - így a csodás tulipán­fa - még a bábszínházi közegben is papírmasészerűnek hat. A csillagos ég ragyogását, a repülés légiességét megtöri a fehér anyagra ragasztott csillagképek „kézzelfoghatósága”. A hazug embereket fává változtató sziget pedig akkor lenne hatásos, ha kezdettől fogva látnánk a fák­ban a lelkeket, később pedig kilép­nének a díszletfák síkjából. Az előadás elemei természete­sen erősítik egymást, így egészét tekintve hangulatos, szívhez szóló a játék, hatását végig igényes zené­vel fokozza Czidra László. Azt nem tudhatjuk, hányán lesznek azok a gyerekek, akik a zenére is fülelve megkedvelik a reneszánsz muzsi­kát, de a klasszikus mese - ahogy a premier nézőit is - minden bi­zonnyal mindnyájukat megérinti. szerepel a mozgóképkultúra okta­tása - mondja Kúrián Kornélia, a CINE-MIS művészeti menedzsere. - Magyar Mozgókép- és Médiaokta­tási Egyesület vállalta a koordináló szerepet, jelenleg a megyéből ket­ten járunk a Magyar Filmintézet továbbképzésére, és ősztől meg­kezdjük itt a megyében a pedagó­gusok felkészítését. Ahhoz, hogy bármit is mondjunk a filmről, a mozgóképkultúráról, először is lát­ni kell azokat az alkotásokat, ame­lyek mérföldkövet jelentenek a filmtörténetben. Ezért szeptember­től a pedagógusok számára is szer­vezünk filmldubokat, majd pedig - ha már a Nemzeti alaptanterv sze­rint oktatnak az iskolák - egyre több filmtörténeti sorozatra lesz szükség. Minden napra ezer mozinéző Hat filmklub a Hevesyben - egyre több látogatóval A beázó tető miatt is szükség van a kasszasikerekre Fotó: Farkas Maya Vizsga a Merlinben Miskolc (ÉM) - A budapesti Merlin Színház­ban háromnapos vizsgafesztivál kezdődött tegnap. Az először megrendezett seregszem­lén az országban működő különböző színész­képzők - iskolák, tanodák, stúdiók - fiataljai egymás előtt és a szakmai nyilvánossága előtt vizsgázhatnak. A legtöbb növendékét levizs­gáztató, a legszínvonalasabb produkciókat be­mutató, a legmagasabb követelményeket tá­masztó iskolákat, stúdiókat, tanodákat a fesz­tivált meghirdető szervek - MASZK Színész­kamarai Egyesület, Magyar Színjátékos Szö­vetség, Szabad Színjátszásért Egyesület - Arany Maszk-oklevéllel jutalmazzák. A Miskolci Nemzeti Színház Színitanodá­jának növendékei - Bodnár Edina, Varga Pé­ter, Lukács Gábor, Szitás Barbara, Ramocsa Emese, Deczki Klára, Láng Zsuzsa, Kiss Zsu­zsa - is részt vesznek a fesztiválon. Kornis Mihály Körmagyar című művéből adtak elő részleteket a tegnap délelőtti bemutatón. Közönségtalálkozó Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház közönségtalálkozót rendez ma délután 5 órá­tól a Kamaraszínház előterében. Az összejö­vetel témája a Zsótér Sándor által rendezett Macskajátékok című előadás. A beszélgetésen részt vesznek az előadás szereplői: Horváth Zsuzsa,, Péva Ibolya, Kuna Károly, Molnár Anna, Ábrahám István, Pásztor Edina, Né­meth László, valamint Ungár Júlia drama­turg, Zsótér Sándor rendező és Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező. Horváth Zsuzsa és Kuna Károly a Macskajá­tékokban _Tárlat Fából faragott titkok Sárospatak (ÉM) - Schmidt Sándor népi iparművész alkotásaiból nyílik kiállítás má­jus 23-án, pénteken délután 4 órakor Sáros­patakon A Művelődés Háza galériájában. Az alkotó hazánk több városában bemutat­kozott már, de voltak önálló kiállításai külföl­dön: Franciaországban, Németországban, Dá­niában is. „Schmidt Sándor alkotásainak lét­rejöttét éppúgy inspirálta személyes elkötele­zettség, mint a közvetlen környezete közvetí­tette társadalmi igény. E kettős meghatáro­zottságban születtek - a napi használati érté­keken túlmutató - remekei: emléktáblák, táblaképek, köztéri térplasztikák, emlékmű­vek, belső enteriőrök. Mindahány szuverén, öntörvényű műalkotás a régi titkok megfejté­sére, az ősi (beregi, kárpátaljai, kalotaszegi) hagyományok továbbfejlesztésére, mai létünk gazdagítására. A motívumok, munkaformák kiválasztása és újrafogalmazása, s a mai éle­tünkhöz történő igazítása nem pusztán Schmidt Sándor sikereinek forrása, hanem közös sorsunk történetisége nyomán a kor- szakalkotóan létközeli művészet megjeleníté­se is. Munkássága tehát nem öncélú, nem az önmegvalósítás művészi villogása. Tudatosan vállalt művészet, mely a magyar népművé­szetre jellemző egyszerűségből ered, s utánoz­hatatlan szépségével vezet esztétikai értékek mérhető magasságaiba, ahol közszolgálati fe­dezettel nemesít értelmet, lelket egyaránt” - olvashatjuk a kiállítás katalógusának beveze­tőjében Miklós Elemér gondolatait. A június 22-ig megtekinthető kiállítást Ja­nó Ákos ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Schmidt Sándor: Olgodi emlék □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents