Észak-Magyarország, 1997. május (53. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-13 / 110. szám
Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - A sárospataki Árpád Vezér Gimnázium 1993-ban tárta ki kapuit. A Makovecz-tervezte épület hatalmas aulájában iskolagaléria is működik, amely több tárlatnak, kiállításnak adott otthont az elmúlt években. A műhelytitkokról a galéria rendezőjét, Frimmerné Ihnáth Mariann művésztanárt kérdeztük. □ Hogyan született a galéria ötlete? • Az új iskola alkalmasnak tűnt tárlatok rendezésére, hiszen az épület nemcsak kívülről, hanem belülről is impozáns, s a paravánokon kívül, amelyekre a képeket felfüggesztjük, nincs is szükség más kellékre. Gondolatban már korábban is sokszor foglalkoztam iskolagaléria megszervezésével, de előző munkahelyemen nem volt rá lehetőség. □ Mikor szervezett legelőször kiállítást? • Főiskolás koromban, 1964-ben Sárospatakon, Debreczeni Zoltán rajztanárom segítségével. Órá sokan emlékeznek a tanítványok közül. Abban az időben még nekem is több időm volt festeni. Életre kelt egy iskolagaléria Jelenleg Eperjesi János kiállítását láthatják az érdeklődők az ÁVG-ben Fotó: Puska r Tibor Itt’Hon «1®^— Interjú Balogh Sándor Sátoraljaújhely (ÉM) - Már államalapító királyunk, Szent István is tudta, hogy a tűznek milyen pusztító hatása van. Kevésbé rossz esetben anyagi károkat okozott, súlyosabbaknál emberéletet, emberéleteket követelt. A szándékos gyújtogatókat pedig nagyon szigorúan büntették, nem egy esetben csonkítással. A valamikor Zemplén vármegye székhelyéül kijelölt városban, Sátoraljaújhelyen a tűz elleni védekezés érdekében az első jelentős intézkedéseket 1827-ben Kossuth Lajos hozta meg, aki ekkor Sátoraljaújhely alispánja volt. Kendelkezéseiből idézve: a város tűztornyában állandó tűzőrség legyen felállíttatva, füst vagy láng észlelésekor a kürtöt fújja meg és mutasson annak irányába, a lakosok kötelesek a kürt hangjára vödörrel, csáklyával, lapáttal a kapu elé kiállni és szükség esetén a közelükben keletkezett tűz eloltásába besegíteni, aki e feladatoknak ellenszegül, vagy nem teljesíti, súlyos pénzbüntetésre ítéltetik. Kossuth Lajos a káros tüzek elleni védelemre az akkor hatezer lakost számláló településen 740 fős egységes és szervezett tűzőrséget hozott létre, melynek működését alapszabályzatban rögzítette imigyen: ha a kürtszó felharsan, a főtűzoltó utasítására a tűzoltók kötelesek a tűzőr által mutatott irányba vonulni és a tüzet fellelni, a tűzoltó köteles mindent Tűzoltók ünnepeltek Sátoraljaújhelyen Műtüzet és a szomjukat oltották megtenni annak érdekében, hogy a tűz ne terjedjen el, emberéletet és nagy anyagi kárt ne okozzon, a tűz eloltása után visszavonulni és a készenlétet folyamatosan biztosítani. Most, 1997-ben, amikor Sátoraljaújhely város első szervezett tűzoltósága megalakulásának 170. évfordulójához érkezett, utódja, a Sátoraljaújhelyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság emlékezett meg e jeles eseményről. A rendezvénysorozatot egyhetes tűzvédelmi kiállítással nyitották meg április 30-án, a Kossuth Lajos Művelődési Központban. Május 2-án a napi program a szerkocsik és gépjárműfecskendők felvonulásával kezdődött. A korábban felújított és immár ötödik éve közterületre kihelyezett Szent Flórián szobor megkoszorúzásával folytatódott az eseménysorozat, melyen részt vett a város polgármestere, Laczkó Károly is. A megemlékezés koszorúit helyezték el elsőként a hivatásos tűzoltók, majd az illetékességi területüket képviselő létesítményi és önkéntes tűzoltók. Végül az Újhelyben immár hetedik éve működő Tűzoltó Diák Szakkör általános iskolás tanulói helyezték el virágjaikat. A koszorúzási ünnepséget mentési és tűzoltási bemutató követte. A szép számmal megjelent közönség előbb egy négyemeletes épület legfelső emeletéről történő életmentési bemutatót láthatott, ahonnan egy „sérültet” természetes lejárón, míg egy másik embert gépezeA szokásos koszorúzás mellett bemutatót is tartottak az újhelyi tűzoltók Fotó: Bódisz Attila Itt-Hon Riport 5 tes tolólétrán át mentettek ki. Üde színfoltja volt az eseménynek az önmentési attrakció, amikor egy tűzoltó saját magát mentette ki a füstölő épület negyedik emeletéről. Az események gyorsan követték egymást, hiszen a mentési bemutató után egy „véletlenül” kigyulladt személygépkocsi tüzét kellett eloltani és az összeroncsolódott gépkocsiba beszorult értéktárgyat kimenteni a műszaki mentőszerben található felszerelésekkel. A megmentett „értéktárgy” nagy meglepetést okozott, hiszen az nem volt más, mint egy hordó sör, melyet a helyszínen csapra is ütöttek és a látogatók olthatták vele a szomjukat. Természetesen a fiatalabb generációról sem feledkeztek meg a szervezők, nekik színes prospektusokkal és üdítővel kedveskedtek. A szomjoltás közben tartották meg a tűzoltók a helyi önkormányzati újságban megjelent kétfordulós rejtvénypályázatra helyes megfejtést beküldők között a nyertesek kisorsolását, ahol tíz értékes díj talált gazdára. A sorsolás után az érdeklődők megtekinthették és kipróbálhatták a bemutatón résztvevő gépjárműfecskendőket is. A napi programot este hagyományos tűzoltóbál zárta, amely hajnalig tartott. Sátoraljaújhely tűzoltói büszkék lehetnek arra, hogy méltón ünnepelték meg védőszentjük Szent Flórián napját. A szervezők köszönetét mondanak a rendezvénysorozatban közreműködő személyi állománynak, valamint azoknak, akik e programot támogatták. □ Melyik volt az ÁVG-ben az első kiállítás? • Gyermekanyaggal indítottunk 1993-ban. Elhoztuk a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola tanterv szerinti rajzfeladáta- it, hogy diákjaink előtt körvonalazódjék a tananyag. Mivel már induláskor is voltak 6 osztályos gimnazistáink, kiállítottuk számukra a mosonmagyaróvári 6 osztályos gimnázium tanulóinak munkáit, hiszen az ő tantervűket vásárolta meg iskolánk. Azóta diákok és művésztanárok alkotásaiból felváltva szervezünk kiállításokat, hogy a tanulóknak a különféle technikákat bemutathassuk. Láthatták már a diákok Homyák Pál, Epetjesi János, Schlossemé Báthory Piroska, Csepeli Pálma, Tőkey Péter, Vinkler István, Bihari Zoltán képeit. Ezen kívül volt már történelmi jellegű fotókiállításunk Szent Erzsébetről, néprajzi kiállításunk a Napút Galéria Csomók című anyagából, valamint a Magyar Tehetség- gondozó Társaság éves közgyűlése alkalmából bemutattuk a holland rajzérettségi kísérleti feldolgozását. □ Hogyan szervez meg egy kiállítást? • A megbeszélés, az egyeztetés meganni részidő. Ha a kiállító felnőtt, akkor vagy' magával hozza műveit, vagy? a sárospataki polgármesteri hivatal autója szállítja ide. Utána már csak rendezni kell, elhelyezni, rögzíteni a paravánokon. Ha gyermekrajzokat állítunk ki, akkor kasírozni is szükséges. A kiállítást, általában Vei key László igazgató nyitja meg all órai nagyszünetben az iskola diákjai, tanárai és á meghívott vendégek részvételével. Ezután zeneiskolás diákjaink rövid műsora következik, majd néhány perces szakmai méltatás hangzik el valamelyik neves szakember részéről, aki közel áll a kiállító személyéhez. □ A gyerekek hogyan viszonyulnak a kiállításokhoz? • Tanítványaimmal mindig megbeszéljük a kiállítások anyagát. Elmondják véleményűket legyen az pozitív, vagy akár negatív. Arra szeretném őket nevelni, hogy nyitottak legyenek mindenre: mind a nonfiguratív, mind a természetel- yú dolgokra. □ Hogyan tovább? • Erre a tanévre még három kiállítást terveztem. Szeretnénk nyitni a határokon túlra is, ezért júniusra három erdélyi művészt ütemeztem be, akiknek képei a nyár elején lesznek láthatók az Árpád Vezér Gimnáziumban. Hugya Istvánná Legyesbénye (ÉM - SFLj - Abaújszántón született 1967 áprilisában, gyermekéveit Cekeházán töltötte ötéves koráig szüleivel együtt, majd Bekecsre költőül tek. Édesapja munkaegységben dolgozott a helyi termelőszövetkezetben, tehát nem pénzt kapott fizetésként. hanem á megtermelt javakból valamennyit, amit akár értékesíthetett is. Később a zsolcai betonelemei gyárban brigádvezetö lett. Édesanyja a ház körüli teendőket látta el, miközben nevelte három fiú és két leány gyermekét.. Mária a Bekecsen eltöltött általános iskolai évek után fodrász szeretett volna lenni, a szerencsi szakmunkásképző intézetben akarta folytatni tanulmányait, de nem talált gyakorlati oktatót. Miskolcra viszont a szülői féltés miatt nem mehetett. Maradt a nyolc általános után a termelőszövetkezet ahol működött focikészítő és egy bőrdíszmű üzem. Az utóbbit választotta, édesanyjával egyszerre ült a munkapadhoz és oda is ragadt napjainkig. Előzőleg ugyan kapott ajánlatot az esztergályos szakmára, de nem rajongott az ötletért, lévén nem tudta, mit keli majd csinálnia. A munka mellett beiratkozott a szerencsi Bocskai István Gimnázium esti tagozatára és ezzel párhuzamosan szeretett volna elvégezni egy gépírói tanfolyamot. Nem volt szerencséje. Negyedikes korában várandós lett. Ugyan a négy gimnáziumi osztályt és a gépírói tanfolyamot elvégezte, az érettségi bizonyítványt már nem kapta meg. mert a születendő bébi a vizsga előtt, kíváncsi volt a napvilágra. Kemény munkával teltek az évek. A bőrdíszművesség sem leányálom, de mellette minden éven harminc munkanapot a földeken kellett eltölteni babszedéssel, kapálással. Próbált kitörni, szabász-varrászatot tanult Miskolcon, fó megélhetési forrása azonban a bőrből készült dísztárgyak készítéséből szármázott. Később ipari varrógépeket kapott a cége, sorozatban ©’ártotta a fiúk által régen utált, kimenőkhöz használatos katonatáskakat, majd hótaposó cipőket. Férjével - Hugya Istvánnal - a termelőszövetkezetben ismerkedett meg, ő e© legyesbényei juhászdinasztia legfiatalabbja, u©’ancsak bőrdíszműves, a szakmát Ozdon sajátította el. A félj téeszben kapott bére a Marika gyes-étól is alacsonyabb volt, ezért otthagyta az üzemet és beállt édesapja mellé juhásznak. Később tehenészkedett, de a privatizáció véget vetett a munkahelynek. A család ekkor szarvasmarhákat vásárolt, amikkel másfel évet foglalkoztak. Közben a téesz olasz kézre került, újra indult a bőrdíszmű, Marika cipófelsőrészeket készített kevés pénzért, na©on sok munkával. A munkahelyi körülmények megviselték az idegeit, áprilisban ottha©'ta a céget. Most regisztrált munkanélküli. Egyelőre nem tudja mit hoz a jövő, ©érméké negyedik osztályos, ebben a helyzetben újabb utódot nem mer vállalni. Azt mondja, ez a világ nem alkalmas arra, ho© szüljön.
