Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

1997» Április 30», Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 9 Energetika Miskolc (ÉM - MB) - Magyaror­szág egy dollárnyi GDP előállításá­hoz háromszor több energiát használ fel, mint a nyugati országok - fogal­mazott Szerdahelyi György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium közigazgatási tanácsadó­ja tegnap Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában megrendezett energetikai konferencián. - Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy pazarol­juk a rendelkezésünkre álló energi­át, ugyanis egy másik statisztika ki­mutatása szerint az egy főre jutó energiafelhasználás a felét sem éri el annak, amit nyugati szomszédaink felhasználnak. Ebből kitűnik, hogy a gazdaság energia-hatékonysága rossz. Ha az Európai Unióhoz sze­retnénk tartozni, különös figyelmet kell fordítani az energia felhasználás hatékonyságára. Mivel hazánk az energia nagy részét importból szerzi be, nemzetgazdasági szempontból is jelentős eredmény érhető el a tech­nológia és a szemléletváltással. A kormány az energiatakarékos szem­léletmód kialakításának ösztönzésé­re dolgozta ki a heteken belül életbe lépő új hitelkonstrukcióját is. E sze­rint kedvező kamatozású hitelhez juthatnak az önkormányzatok, ha a tulajdonukban lévő épületek - intéz­mények - felújítása révén energia­megtakarítást tudnak elérni. Állásbörze Miskolc (ÉM) - Állásbörzét szer­vez a Családsegítő Szolgálat és a Miskolci Humán Szolgálat Alapít­vány a Megyei Fejlesztési Tanács támogatásával május 22-én 9 órá­tól a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC Székház) aulájában. A rendezvényre május 10-ig várják a vállalkozók, vállalatok jelentke­zését. Érdeklődni lehet a (06-46) 362-947/805-s telefonszámon vagy személyesen a Családsegítő Szolgá­latnál, Miskolc Budai J. utca 4. Bőséges a palántakínálat a piacon A zord időjárás miatt késnek a tavaszi kerti munkák Miskolc (ÉM - MB) - „Nem kell nekünk Európába menni, eljön az ide a Búza térre” - fűzte hoz­zá megjegyzésként a kereske­dő, amikor a dinnye és a szőlő származását firtattuk. Valóban, a Miskolci Búza téri piacon szinte minden kapható. Kül­földről beszállított gyümölcs, hazai üvegházakban termelt primőr zöldség, ültetésre váró zöldségpalánta, megszámlálha­tatlan fajtájú virágpalánta, díszcserje.- A múlt héten két dinnyét is elad­tunk, és a szőlőt is viszegetik - ma­gyarázza a pult mögött álló fiatal­ember. - A most még újdonságnak számító olasz dinnye 300 forint, a chilei szőlő 550-600 forint kilón­ként, a spanyol eper 400 forintba kerül egy kis dobozzal, a spanyol zöld almáért darabonként 40 forin­tot kérünk, az olasz kivi kilója 220 forintba kerül, a banán pedig Equadorból származik, azért 150-180 forintot számolunk. A másik soron a „kister­melőknél” szerényebb a felhozatal. A tavalyi zöldség, alma, krumpli mellett már mindenütt megtalál­ható a zöldhagyma, és a hónapos retek. A Miskolc környéki, mező- gazdasággal foglalkozó nyugdíjas réteg így egészíti ki jövedelmét. A hagymáért 30, a retekért 16-25 fo­rintot kérnek. A primőr zöldséget árusító stan­dokra Szeged környékéről szárma­zik az áru. A paprika 26-44 forint darabonként, a paradicsom kilóját 240-340-ért árulják, az öklömnyi retek csomója 45-50 forintba kerül. Az új káposztának 200, a karalábé­nak 60, a fehér karalábénak 50, az itthon termelt kínai kelkáposztá­nak 160-200 forint darabja. Kezdődhet a kerti munka- Most már muszáj kiültetni a zöldség- és a virágpalántákat, mert itt a május, és még semmi sincs a kertben - diskurál két idősebb nő, öltözékükről ítélve valamelyik kör­nyékbeli faluból jöhettek. - A föld még hideg, szinte fázik az ember keze, ha benne dolgozik. Csak vége lesz már ennek a bolond áprilisnak - zárja a beszélgetést egyikük. Odafordul a virágpalántát áru­sító asszonyhoz, az árak felől ér­deklődik. A választékra nem pa­naszkodhat, mert - csak néhányat a kínálatból - a tejfölös pohárba ki­ültetett nárcisznak, agerátumnak, tagatesznek 30, a petúniának, ka­kastaréjnak 50, a futómuskátlinak 60, a holland tagatesznek 70, a tör­pedáliának 100 forint szálja. A következő asztalon zöldségpa­Fotó: Végh Csaba lánták sorakoznak. Az erősebbek tejfölös pohárban, földlabdával együtt eladók. A korai paradicsom­nak, vagy az egy méter magasra is megnövő holland paradicsomnak 25-20 forint szálja, akárcsak a fe­hér özön, a cecei, vagy a HRF-1 el­nevezésű paprikának. Uborka is ennyiért kapható ebben a kiszere­lésben. Zellert már 14-16 forintért is találni. A szálanként eladott pa­lántákat 3-5 forint közt kínálják. A piac Kertészáruház felőli vé­gében találni a gyümölcsfákat, díszcseijéket árusító termelőket. A málnának 20-25, az iskolázásra váró direkt termő szőlőnek 10 fo­rint szálja. Rózsatő 100-150, bu- xus 100, tuja (fajtánként különbö­ző) 400-700, a csavartfűz 250 fo­rintért kapható. Csökkenhet a Világbank profitja MÁV-os tanácskozás Miskolc (ÉM) - A MÁV Rt. korsze­rűsített árufuvarozási szervezetéről, az elmúlt év tapasztalatairól és az idei feladatokról nyílt tanácskozás tegnap Miskolcon vasutas árufuva­rozási szakemberek részvételével. A ma is folytatódó fórum programjá­ban stratégiai feladatok megvitatá­sa is szerepel, valamint megbeszé­lik azokat a célkitűzéseket, ame­lyekkel még jobbá tehető a fuvaroz­tatók kiszolgálása Záhonytól Szom­bathelyig. Washington (MTI) - A Világbank tisztségviselői figyelmeztettek, hogy minden bizonnyal csökken a pénzügyi szervezet nettó profitja, és így kevesebb pénz jut a fejlődő országok megsegítésére, épp akkor, amikor egyes nyugati kormányok is lefaragnak a fejlődőknek szánt segélyekből. Erről James Wolfenson, a Világ­bank elnöke is várhatóan szót ejt kedden az IMF és a Világbank ta­vaszi közgyűlésén - jelentette a Reuter. A Világbank tavaly 1,2 mil­liárd dollár profitot ért el. Égy része tartalékalapba került, a többiből az adósok kamatterheinek csökkenté­sét vagy a legszegényebb országok­nak szánt olcsó hiteleket finanszí­rozták. A pénzintézet profitja rész­ben azért csökken, mert kevesebb a haszna a kölcsönzésen - írta a Reu­ter. A Világbank szándéka, hogy jö­vőbeni profitja egy részéből a nem­zetközi adósságelengedési program rá jutó részét finanszírozza. A leg­szegényebb országok adósságának elengedése a hitelezőknek - a Vi­lágbanknak, az IMF-nek és Párizsi Klubhoz tartozó kormányoknak - összesen 8,4 milliárd dollárjába ke­rül. A kedvezményezettek listáján mintegy 20 ország szerepel. A bor mellé programok is kellenek Regionális idegenforgalmi központtá válhatna a bor hegyaljai fővárosa Tokaj (ÉM - PT) - Tokajban és vonzáskörzetében a bor ter­melésen túl minden termé­szeti adottság megvan ahhoz, hogy Északkelet-Magyaror- szág kiemelt idegenforgalmi központjává váljon - fejteget­te Májer János polgármester, a Tokaj és Hegyalja idegen- forgalmi helyzetét elemző - lapunk által szervezett - fó­rumon. A bor városának első embere sze­rint a rendszerváltást követő években végrehajtott nagyívű te­lepülésfejlesztés nyomán teljes kö­rűvé vált a városias infrastruktú­ra. A történelmi városrészben ki­épített sétálóutca épületei között az igényes turista is otthonosan sétálhat. Sajnos elsősorban szezo­nálisan jelennek meg nagyobb számban a tokaji nedű és a város egyéb értékei iránt érdeklődő uta­zók a településen, és a látogatás­kor is csupán egy-két napot tölte­nek el a szálláshelyeken. Az azon­ban örvendetes tény, hogy egyre nagyobb a kínálat a panziók, szál­lodák terén. A környező községek­kel összefogva arra törekednek a jövőben, hogy ebben a kistérség­ben - főleg nyál- elejétől a szüretig - mindig legyen valahol színvona­las kulturális vagy sport rendez­vény is, amiből kedvére válogat­hat a vendég. Ezzel bizonyára elérhető, hogy több napon át itt maradjanak a fizetőképes utazók. Király László, a Tokaj Terület- fejlesztési Rt. idegenforgalmi me­nedzsere arról szólt, hogy az idei szezon előkészítése már megtör­tént. Különböző hazai és külföldi szakvásárokon jártak, ahol min­denütt kitüntetett figyelemmel érdeklődtek Tokaj és a Hegyalja programkínálata iránt a látoga­tók. Érdekes az a tény is, hogy a Hajdúszoboszlón vagy éppen a szomszédos Szlovákiában - Tát­rában - üdülők programjuk szer­ves részének tekintik, a közeli To­kaj megtekintését, és híres borá­nak megkóstolását. Elégedetlenül beszélt azonban a színvonaltalan belvárosi üzletekről és kocsmák­ról, amelyek visszataszító hatású­ak lehetnek. Álláspontja szerint mindenképpen arra kell töreked­ni, hogy európai mércével mérhe­tő kereskedelmi egységek kínál­ják portékáikat az idegeneknek. Az idegenforgalmi menedzser ar­ra is kitért, hogy egyre inkább a konferencia turizmus irányába kellene elmozdulnia a városnak, de erre egyelőre nincs meg a több- funkciós rendezvényh'áz, amely­ben valamennyi, az elvárásoknak megfelelő programot le lehetne bonyolítani. Kovács Gábor, a Megyei Ide­genforgalmi Hivatal vezetője kije­lentette, hogy a külföldön szerzett tapasztalatok alapján a főváros, valamint a Balaton után Tokaj neve a legismertebb Európában és a világon egyaránt. Ezt az egyedülálló, befektetést nem igénylő tőkét kár lenne elpazarol­ni. Ézért mindenképpen arra kell törekedni, hogy a területet egyfaj­ta regionális turisztikai központtá fejlődjön, mely összehangolhatná Szerencstől Sátoraljaújhelyig az idegenforgalmi tevékenységet. Tóth Lajos - tokaji polgár - ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy abba kellene hagyni végre azt az eről­ködést, amely mindenáron csak a bort szeretné Tokaj meghatározó idegenforgalmi termékévé tenni. Természetesen vezető szerepe van az aranyló nedűnek a Hegy­alján. Erre az adottságra azonban a vendéglátás, a vizi sportok, a horgászás és megannyi más - szabadidős - tevékenység felfűz­hető. Persze elengedhetetlen az is, hogy a csupros, műanyag kan­nás borárusítást és fogyasztást felszámolják, mert nagy presz­tízsveszteséget okoz a tokajinak. Végül az egyik bortermelő a régi tokaji hagyományok feleleve­nítésére hívta fel résztvevők fi­gyelmét. Arra, hogy a borkóstolás során enni is illik valamit. Ha ezt az asztalra valót a gazda készíti el, akkor az ebben az élményben részesített vendég máskor is szí­vesen visszatér a bor fővárosába... A fórum résztvevő egyetértettek abban, hogy a hegyaljai települések­nek össze kell fogni az idegenforgalom fejlesztése érdekében Fotók: Puskár Tibor Újra kinyitott a Tokaj Aruház Tokaj (ÉM - PT) - Tegnap délelőtt ismét megnyitották a hónapokkal ezelőtt bezárt To­kaj Ániházat a város főterén. A helyi ÁFÉSZ- től az üzletet bérbe vevő László Sándor, a Hajdúdorogi Egyetértés ÁFÉSZ elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy' hónap alatt készítették fel az áruházat az újbóli megnyi­tásra. Átalakították a teljes belső rendszert, és igazi szupermarketet hoztak létre benne, amelyet mintegy húszmillió forint értékű áru­készlettel töltöttek fel. A polcokra Hajdű-Bi- harból érkezik á folyamatos utánpótlás, a húsárút pedig saját feldolgozó üzemükből szállítják. A földszinten ajándéküzlet, kávézó és egy mini látványpékség fogadja a vendége­ket, de kialakítottak egy úgynevezett Tokaji borsarkot is a turisták számára. A Hajdú-Bi­hari elnök elmondta, ez az első B.-A.-Z. me­gyei üzletük, de reméli hogy hamarosan meg­jelenhetnek megyénk más településein is. Átalakították a teljes belső rendszert Árfolyamok Kárpótlási jegy — pR e> — JQ R ö •— »- cj S - rű oo ” S n Tőzsde Index ápr. 29. 5952,92 +103,51 Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. április 29. VALUTA DEVIZA Angol font Ausztrál dollár VÉTEL 289.78 288,47 286,04 137,31 138,15 137,88 Eladás 305.50 303,59 304,33 147.98 145.99 „ 146,41 Középárf. 296,60 296,03 296,18 142,29 142,07 142,13 495,52 531,28 510,85 Belga frank* 494.96 525,00 509,98 494,94 525,55 510,25 26,72 28,80 27,69 Dán korona 26,63 28,63 27,63 26,82 28,48 27,65 33,83 36,46 35,06 Finn márka 33,75 36,23 34,99 33,96 36,06 35,01 30,33 32,52 31,27 Francia frank 30,31 32,13 31,22 30,42 32,05 31,24 90,88 97,44 93,69 Holland forint 90,76 96,26 93,51 91,15 96,01 93,56 139,04 149,84 144,08 japán yen* 139,52 148,24 143,88 139,65 148,29 143,97 125,93 135,72 130,50 Kanadai dollár 126,45 134,07 130,26 126,41 134,23 130,32 102,99 108,57 105,41 Német márka 102,32 108,10 105,21 102.65 107.91 105,28 24,81 26,74 25,71 Norvég korona 24,78 26,54 25,66 24,91 26,45 25,68 103,11 110,55 106,30 Olasz líra** 103,10 109,10 106,10 103,42 108,94 106,18 14,63 15,43 14,98 Osztrák schilling 14,54 15,36 14,95 14,58 15,33 14,95 99,81 111,36 105,21 Portugál escudo 101,16 108,58 104,87 101.77 108,07 104,92 120,75 130,14 125.13 : Spanyol peseta* 121,17 128.49 124,83 121,23 128,73 .124.98 121,07 127,64 123,92 Svájci frank 120,16 127,26 123,71 120,62 1 27,06 123,84 22,54 24,29 23,36 Svéd korona 22,49 24,13 23.31 22,63 24,03 23,33 178,40 188,08 182,60 USA dollár 177,77 186,77 182,27 177,80 186,92 182,36 198,53 213,96 205.73 ECU 198,27 212,43 205,35 199,28 211,61 205,44 A megadott szamok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitel­bank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók

Next

/
Thumbnails
Contents