Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

1997. Április 29«, Kedd A Megyéből Ielenttük ESZAICMagyarország 3 Mindenki alkalmas valamire Gyógypedagógiai konferencia a NAT-hoz kapcsolódó irányelvekről A bevezető előadást Illyés Sándor tartotta Fotó: Végh Csaba A kormányfő a majálison Miskolc (ÉM) - Immár hetedik éve, hogy nem járt kormányfő a miskolci majálison - mondta Tom­pa Sándor, az MSZP városi elnöke, aki tegnap bejelentette: Horn Gyu­la május 1-jén Miskolcra látogat, és részt vesz a csanviki politikai fóru­mon. A kormányfő találkozik Ko­bold Tamás miskolci polgármester­rel, valamint az MSZOSZ szervezé­sében szakszervezeti aktivistákkal is. A megye városainak május 1-jei programjáról lapunk az 5. oldalon közöl részletes tájékoztatást. Takarékosan és eredményesen Edelény (ÉM - PTA) - Az önkor­mányzat tavalyi gazdálkodását a rendkívüli takarékosság jellemezte. Év közben a képviselő-testület több, a gazdálkodását szigorító in­tézkedést vezetett be. Ennek ered­ményeként sikerült a tavalyi évet zökkenőmentesen, eredményesen zárni. Ez az edelényi képviselő-tes­tület tegnapi ülésén hangzott el, ahol a döntéshozók az 1996-os zár­számadást 771 millió 992 ezer fo­rint bevétellel, és 745 millió 285 ezer forint kiadással jóváhagyták. A részletekre visszatérünk. Veszélyes bőrfertőzések Sajókaza (ÉM) - Igen veszélyes és fertőző bőrbetegség megjelenését tapasztalták Sajókazán iskolás gyermekek körében. Erről helybéli­ek informálták lapunkat. Az ANTSZ barcikai tiszti főorvosa, mi­után kérésünkre utánanézett az in­formációnak elmondta, hogy a kör­zeti általános orvos megerősítette: ótvaros fertőzésről van szó, amely a sérült bőrfelület bakteriális megbe­tegedése, nagyon gyorsan fertőz és igen lassan, körülményesen gyó­gyul. Az ÁNTSZ vizsgálatot folytat az ügyben a helyszínen, hogy meg­állapítsa a fertőzésben érintettek számát, a veszélyeztetettek körét. Miskolc (ÉM - Hl) - A Nemzeti alaptanterv (NAT) lehetővé te­szi, hogy a fogyatékos gyerme­kek oktatása beilleszthető le­gyen a nagy oktatási rendszer­be. De a legfontosabb a másság társadalmi szintű elfogadása lenne - fogalmazott Illyés Sán­dor egyetemi tanár, az Orszá­gos Köznevelési Tanács elnöke tegnap A fogyatékos tanulók is­kolai oktatásának irányelvei című - a miskolctapolcai Juno Szállóban rendezett - kétnapos országos konferencián.- Magyarországon a rendszervál­tással a gyógypedagógiai oktatás­ban is kialakult egyfajta szemlélet- váltás - fogalmazott nyitóelőadásá­ban Illyés Sándor. - A dokumentu­mok még ma is használják a fogya­tékos kifejezést, a fogalom átértéke­lődött. Az eddigi felfogás szerint a fogyatékos gyermeket el kellett kü­löníteni a többiektől, és fogyatékos­ságát gyógyítani kellett. Ma már a fogyatékos és nem fogyatékos közti határ nem olyan éles. A korrigáló funkció megtartása mellett a he­lyettesítő kerül előtérbe. A hallás- károsodottakkal például a múltban Miskolc (ÉM - Hl) - A norvég ta­nárszakszervezet képviselői se­gítséget nyújtanak a Pedagógu­sok Demokratikus Szakszerve­zetének (PDSZ) jól működő me­gyei, városi szervezeteket ki­építeni - derült ki a PDSZ és a norvég Laererforbundet tanár­szakszervezet tegnapi közös Síy tótájékoztatóján. Befejeződött tegnap a PDSZ és a norvég szakszervezet kétnapos, Miskolctapolcán tartott szeminári­uma. A rendezvényen a Laererfor­bundet három megyei vezetője osz­elsősorban a hangos beszédet taní­tották, míg ma a jelnyelvet. A mai felfogás szerint a cél az lenne, hogy a fogyatékos gyermek a nem fogyatékosokkal együtt tanul­na az általános iskolában. Ennek egyik kritériuma, hogy a pedagógu­sok alkalmasak legyenek megtalál­ni a speciális mássághoz illő fejlesz­tési módot, hogy az illető a társada­totta meg tapasztalatait a B.-A.-Z., Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkező, mintegy 40 szak- szervezeti vezetővel.- A norvég szakszervezet és a PDSZ között hosszú ideje jó a kap­csolat. Ez volt a hetedik szeminári­um, amelyet Magyarországon tar­tottak. Azért keresték meg a PDSZ-t, mert szerintük a magyar szakszervezeti struktúrának segít­ségre van szüksége, ugyanis nem mindig jó a kapcsolat a képviseltek és a vezetők között - mondta Mol­nár Péter, a PDSZ országos választ­mányának ügyvivője. - A norvég lomban majd olyan helyet találjon magának, ahol nem számít fogyaté­kosnak. Az iskolának ezt a folya­matot kell segítenie, mert senki sem alkalmas mindenre, de min­denki alkalmas valamire - zárta előadását Illyés Sándor. Ma bemutatják az Országos Közoktatási Intézet tantervbankjá- ba kerülő programokat. szakszervezetnek fontos a nemzet­közi kapcsolatok ápolása. Közép- Kelet-Európában azért éppen Ma­gyarországot választották partne­rül, mert a két ország oktatásügyet érintő problémái hasonlóak - mondta Oie Nordmark megyei szakszervezeti vezető. Együttműkö­désük lényege anyagi - és szakmai támogatás biztosítása a PDSZ-nek. A tegnap befejeződött szeminá­riumon a résztvevők többek között a kollektív szerződéskötésre, az ön- kormányzatokkal való érdekegyez­tetésre vonatkozó, valamint jogi is­mereteket kaptak. Norvég-magyar szeminárium „Lövöldözés” az iskolában Miskolc (ÉM) — Országos lövész­bajnokságot rendeztek a Rendőr- Szakközépiskolában a napokban. 10 férfi és 9 női csapat, valamint egyéni versenyzők mérték össze tu­dásukat. A határőrség, a büntetés­végrehajtás, a vám- és pénzügyőr­ség, a rendőrtiszti főiskola, vala­mint a BM Tűzoltóság Országos Pa­rancsnoksága intézményei is képvi­seltették magukat. A Miskolcon el­ső ízben rendezett verseny eredmé­nyei: női egyéniben a miskolci Ta- nyikné Varga Krisztina a 3. helyen végzett, férfi egyéniben a szintén miskolci Czimle József rendőrszáza­dos az 1. helyet szerezte meg. A női csapat a 2., a férfi csapat az 1. he­lyen végzett, az összetett csapatvég­eredményben Miskolc a 2. lett. Tokaji Észak-fórum az idegenforgalomról A környező településekkel, a zempléni városokkal összefogva képzelhető el Tokaj és ezen ke­resztül a Hegyalja idegenforgalmá­nak fejlesztése - hallottuk a szak­emberek egybehangzó véleményét lapunk tegnap délutáni fórumán, amelyet a bor fővárosában szerve­zett az Észak-Magyarország. A gimnázium könyvtárában megtar­tott rendezvényen a résztvevők kérdéseire (képünkön jobbról) Má- jer János polgármester, Kovács Gá­bor, a Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője és Király László, a Tokaj Területfejlesztési Rt. idegen- forgalmi menedzsere válaszolt. (A fórumról lapunk holnapi számában olvashatnak részletes tudósítást.) Jó üzlet” a szemétdomb fölött Városháza: előnyös a megállapodás a „Közti" eladásáról Miskolc (ÉM - BAL) - A város­háza szakemberei szerint pénzügyi és szakmai szem­pontból egyaránt jó üzletet si­kerül kötni a közterület-fenn­tartó eladása kapcsán. A szer­ződés megkötése után többsé­gi tulajdonossá váló német cég 300 millió forintnyi fejlesztést vállal, ugyanakkor a szemétdí­jakat évente az infláció alatt maradó mértékben emelné. Áldását adta a miskolci önkor­mányzat legutóbbi ülésén a Mis­kolci Közterület Fenntartó Kft. 55 százalékos tulajdonrészének el­adására, azaz felhatalmazta a polgármestert, hogy írja alá a szerződést a RÉM Kft. nevezetű céggel. Az RWE Entsorgung Ma­gyarország, a német ipar kon­szern hazai cége lett a tavalyi pri­vatizációs pályázaton a nyertes, így 1,6 millió dollárért megkap­hatja az eddig teljes egészében városi tulajdonú miskolci szeme­tes cég több mint felét, a piac 80 százalékával egyetemben.- Már tavaly meg kellett volna kötni a nyertessel a szerződést - tájékoztatott Lencsés József, a polgármesteri hivatal környezet- védelmi csoportvezetője -, de a két fél álláspontja közötti nagy kü­lönbségeket csak hosszas tárgya­lások során sikerült felszámolni. A miskolci városháza nem akarta azt a konstrukciót bevezet­ni, ami Debrecenben honos: ott az RWE a helyi szemétcég 100 szá­zalékos gazdája, és az önkor­mányzattól kapja a díjat; annak lakossági behajtása a város gond­ja. Itt a szolgáltatónak magának kell beszedni, ráadásul nem is emelheti kénye-kedve szerint. A szerződés úgy szólna: csak a min­denkori infláció 95 százalékával nőhet a díj; kivétel 1999, és az azt követő két év, amikor további 10 százalékot rátehet a szolgáltató az esedékes beruházások költsé­gének fedezetként. A tárgyalás során alku tárgya volt, hogy hány százalék feletti kinnlevőséget vállaljon át a város. Végül 20 százaléknál találkozott a két fél elképzelése. Ekkora kinnlevősége azonban a szakem­berek szerint a „Közti”-nek sosem volt korábban, vélhetőleg ezután sem lesz; ezt tehát egy „veszélyte­len” kötelezettség-vállalásként ér­tékelik.- Ráadásul annak tisztázása, hogy mi számít kinnlevőségnek, további tárgyalások dolga és a szerződés tárgya - folytatta Len­csés József. - Ha úgy adódik, hogy mégis fizetnie kell a város­nak, az már akkor is „semmi” ah­hoz képest, hogy a RÉM 300 mil­liós vételárat ad, és további 300 milliós beruházásokat vállal a kö­vetkező években. Ezek közül legalább 30 millió forintot azonnal be kell fektetnie a vásárlónak: hídmérleg kell, új járművek, komputeres nyilván­tartás. Aztán jöhet a szeméttelep teljes korszerűsítése, valamint az illetékesek reménye szerint a né­metek átláthatóbb céggazdálko­dást is bevezetnek.- A helyzet nem lehet rosz- szabb, mint a szerződés megköté­se, azaz a cég eladása híján - ér­velt a szakember. - Egy meg­nyugtató megoldás kedvéért pe­dig az önkormányzat hajlandó akár néhány, egyesek által talán aggályosnak vélt kötelezettséget is vállalni. Ebben van némi veszély, hi­szen a miskolci szemétpiac nem nyugodt: háború dúl benne. Nem tudni, mi lesz azokkal a lakókö­zösségekkel, amelyek jelenleg jog­szabályellenesen nem a közterü­let-fenntartót tekintik kötelező közszolgáltatónak és más cégek­kel szállíttatják el a hulladékot. A városháza először „szelíd rábeszé­lést” alkalmaz velük szemben, de ha - a REM-mel folytatott további egyezkedés nyomán - rákénysze­rül, szabálysértési eljárásokat kezdeményez.- Ha a kinnlevőségekkel vagy más, nyitott kérdésekkel kapcso­latban nem sikerülne mégsem azonos álláspontra jutni a vásár­lóval, akkor nem adjuk neki oda a közterület-fenntartót - fejezte be Lencsés József. - Ha létrejön az egyezség, akkor viszont a város 25 évre szóló együttműködést köt a REM-mel, annál is inkább, hi­szen ígéretük szerint a németek Miskolcot kelet-európai központ­jukul szánják. Csak később nyitnak a strandok Miskolc (ÉM - BAL, ND) - Nem nyitnak május 1-jén a megye szezonális jelleggel működő nagyobb strandjai. Mezőcsáton és Kazincbarcikán egyelőre fel sem veszik a telefont a helyi fürdőkben. Óz- don is csak annyit tudnak, hogy - amennyi­ben megjön a jó idő - május közepén-végén megnyithatják a strandfürdő és a kemping kapuit. A cégvezetés minimálisnak mondott, 10-15 százalékos jegyáremelést tervez az idei nyárra. Miskolcon alighanem a tapolcai strand lesz a leglátogatottabb; itt május 24-re kalku­lálják a nyitást, hozzátéve: az időjárás függ­vényében. Addig még különféle munkálatok folynak, csempével burkolják az 50 méteres medencét, s talán a főépületet is kékre festik. Ami viszont már most biztos: 100-ról 140 fo­rintra emelkedik a belépők ára. A diósgyőri strandon május 15-től indul a nagyüzem, ár­változásokkal azonban ma még nem tudnak szolgálni, mondván: majd még körülnéznek a „piacon”. Tavaly mindenesetre 110 forint elég volt althoz, hogy a várfürdő hideg vízébe be­juthasson az oda kívánkozó. Az egész évben működő létesítmények kö­zül a sárospataki strandon most is látogatha­tó a termálmedence, a fürdő más részein azonban komoly munkálatok folynak, így a nyári és a gyermekmedence nyitása csak jú­nius 15-én lesz. A jegyárak még az év elején emelkedtek: a felnőttek 100 helyett 140, a di- ákok-nyugdíjasok-katonák pedig 60 helyett 80 forintért lubickolhatnak. A mezőkövesdi Zsóry gyógyfürdőben tavaly még 150, illetve 110 forint volt a belépő, idén május 1-jétől - ekkor teszik látogathatóvá az ikermedencés strandrészt is - már 190 és 140 forint a tari­fa. Ismét Miskolc: a selyemréti strand - az egykori „Augusztus 20.” - esetében szintén nincs igazi szezonkezdet, hiszen egész évben üzemel. A tavalyi éves bérletek érvényessége azonban éppen most jár le, az újaké május 1- jén kezdődik; az áruk azonban már nem 5000, hanem 6500 forint. Változatlanok vi­szont a belépődíjak: a szimpla felnőttjegy pél­dául továbbra is 180 forint. Baráti körben az énektanár Megyénk kórusmozgalmának ismert szemé­lyiségét, Bakonyi Béla abaújszántói ének-ze­netanárt hívták találkozóra a Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Budapesti Baráti Körének tagjai. A rendezvényt tegnap délután tartot­ták a fővárosi Fáklya-klub színháztermében. A vendéggel Nagy Károly, a baráti kör titkára beszélgetett. A másfél órás programot a bu­dapesti Váci u. 43. sz. alatti ének-zene tago­zatos általános iskola Kicsinyek kórusa mű­sora színesítette. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Szűkülő lehetőségek Szendrö (ÉM - BGY) - Az önkormányzat el­múlt évi költségvetésének teljesítéséről szá­molt be Mester Árpád polgármester a szend- rői képviselő-testület tegnapi ülésén. A ne­hézségeken úgy próbált úrrá lenni az önkor­mányzat, hogy mindent megtett a saját bevé­telek növelése érdekében. Rákényszerültek arra is, hogy értékesítsék részvényeik egy ré­szét. Helyi adókból négymillió forintos bevé­telt terveztek, ám a teljesítés meghaladta az 5,2 millió forintot. A túlteljesítés főleg az ipar­űzési adónál jelentkezett, de a kommunális adóból származó önkormányzati bevételek is kedvezően alakultak. Gondot okozott Szendrőben, hogy az álla­mi hozzájárulásból és az szja-ból származó bevételek még az alapvető, kötelező önkor­mányzati feladatok ellátásának fedezetét sem biztosították. Az adóztatás növelése azonban a Bódva völgyében nem járható út, és a lehe­tőségek inkább beszűkülnek. Takarékosan működtette intézményhálózatát az önkor­mányzat, de ez nem mehetett az ellátás rová­sára: a szükséglet volt a meghatározó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents