Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-23 / 94. szám
1997. Április 23., Szerda A Megyéből Telenttük ÉSZAK-Magyarország 3 □ ÖNHIKI: még időben jön a segítség Miskolc (ÉM) - Az ÓNHIKI-s pályázatok (az önhibáiükből hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását nevezik így) igénybejelentéséhez kíván segítséget nyújtani a Belügyminisztérium B.-A.-Z. Megyei Területi Állam- háztartási és Közigazgatási Információs Szolgálata (TAKISZ) az április 24-én délelőtt 10 órától szervezett értekezlettel, amelynek előadója Szadai Erzsébet, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa lesz. Az előadás helye: az ÉMÁSZ nagytanácsterme (Miskolc, Dózsa György út 13.). A következő pályázati beadási határidő (a TÁKISZ-hoz) április 30-a, úgyhogy az értekezletet követően még minden érdeklődőnek lehetősége lesz feltenni a pályázat elkészítése során felmerült kérdéseit. Gázprogram, az ózdi sikersztori Ózd (ÉM - BTGY) - A közelmúltban befejezett gázprogram megvalósításának tapasztalatait tekintette át tegnapi ülésén az ózdi képviselő-testület. Ez a közel fél milliárdos nagyberuházás egyike a manapság ritka ózdi sikersztoriknak - hangzott el a napirend tárgyalása kapcsán. A program keretében megépült 93 kilométernyi vezetéknek és több mint 400 leágazásnak köszönhetően ugyanis a település gázellátása teljeskörűnek tekinthető. A közeljövőben - szögezték le mintegy zárszóként a képviselők - a fő figyelmet a helyreállítási munkálatokra kell fordítani, miközben ezen jelentős önkormányzati vagyon működtetésének, illetve hasznosításának legcélszerűbb módozatait is ki kell dolgozni. Tokaji PHARE tapasztalatcsere Tokaj (ÉM) - A Tokaji Ferenc Gimnázium és Környezetvédelmi Szakközépiskola a rendelkezésére álló modern műszaki berendezéseire, a korszerű labor nyújtotta lehetőségeire építve - az oktatáson túl - külső cégek felkérésére fizikai, vegyi elemzést is végezhet a jövőben. Ezzel az intézmény saját bevételeit növelheti. A plusz pénzt az iskola tevékenységének finanszírozása fordíthatják - hangoztatta Májer János polgármester a PHARE környezetvédelmi program keretében szakmacsoportos foglalkozáson résztvevők számára összehívott kötetlen beszélgetésen. A szakemberek, és a PHARE megbízásából tokaji tapasztalatcserén lévő Jef van den Hurk arra keresték a választ, milyen forrásból tudták előteremteni az iskola létrehozásához és működtetéséhez szükséges anyagi alapot a mai pénzszűke időben. Előny a középvállalkozásoknál A kormány a kockázati tőketársaságok megalakítását tervezi Miskolc (ÉM - MB) - A kormány középtávú gazdaságpolitikájának részeként a kis- és közép- vállalkozások támogatásáról, illetve életképességük, fejlődési lehetőségeik javításáról készített tervezetet a Pénzügyminisztérium, valamint az ipari tárca. A kormány számára előkészített javaslatról tartott eszmecserét tegnap Miskolcon a borsodi vállalkozóknak Szakács Anna, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosa. A kormány szándéka, hogy a gazdaság gerincét adó - 50-300 főt foglalkoztató - középvállalkozásokat segítse - hangzott el az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség rendezvényén. A vállalkozások számát tekintve csak mintegy 1,18 százalék a középvállalkozás, mégis jelentős a gazdaságban betöltött szerepük. Két fő problémával küzdenek, egyik az alultőkésítés, másik a piacra jutás nehézsége. A kormány az alultőkésítés kiküszöbölésére elhatározta, hogy úgynevezett kockázati tőke- társaságok megalakítását szorgalmazza, akik tőkéjükkel beszállnak egy-egy középvállalkozás fejlesztésébe, majd néhány év elteltével természetesen elhagyják azt. A piacra jutás lehetőségét úgy teremtik meg, hogy tőkével segítik külföldi (elsősorban a volt szocialista országokban) cégek privatizációjában való részvételüket. Ebbe a tevékenységbe csak kevés középvállalkozás tud majd bekapcsolódni - vélekedett a miniszteri biztos. A több mint 800 ezer vállalkozás mintegy 97 százaléka 11 fő alatti alkalmazottal működik. Ez óriási szóm, de gazdasági súlyuk nincs arányban létszámukkal. A kormányprogram róluk sem mond le, hanem az adminisztráció egyszerűsítésével, a munkájukat segítő információs hálózat és az oktatás megszervezésével támogatja őket. A program egyéb elemei tartalmazzák többek között a beszállítói háttérpiaci tevékenység kiszélesítését, a kisvállalkozások hitelképességének erősítését, valamint a közbeszerzési törvény módosítását is - hangzott el. Könyv, kommunikáció, kultúra Kunt Ernőnek, a fiatalon elhunyt néprajzkutatónak, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéke alapítójának ajánlotta Utry Attila (jobbra) kultúrakutató most megjelent - jegyzetnek szánt - Kommunikáció és kultúra című könyvét. A kötet bemutatóját tegnap este Miskolcon a TIT Ka- zinczy-klubjában tartották. Utry Attila doktori disszertációjának témája is a kommunikációelmélet volt, és ezt tanítja a Miskolci Bölcsész Egyesület, és postgraduális kurzusok hallgatói számára. A kötet a Miskolci Bölcsész Egyesület kiadásában jelent meg, Gyárfás Ágnes, az egyesület elnöke (balra) köszöntötte a szerzőt. A tegnapi könyvbemutatón Eszenyi Miklós (középen), az egyesület könyvtárosa beszélgetett a szerzővel. Fotó: Jármy Loretta Az április nem vész el, csak átalakul Nem ritka a tavaszi havazás, volt, hogy megbénította az országot Miskolc, Budapest (ÉM - SZA) - Tévednek, akik azt hiszik: szokatlan az olyan tavaszi havazás, mint amiben tegnap volt részünk - derült ki a meteorológus nyilatkozatából. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Török Dénes tájékoztatása szerint az évszakhoz képest jóval az átlag alatti a hőmérséklet, s ilyenkor gyakran a havazásjelenti a csapadékot. Mint megtudtuk: egyáltalán nem szokatlan jelenség, hogy április második felében sűrű pelyhek- ben hull a hó. így volt ez 1982-ben, amikor is április 27-28-án ugyancsak ilyen hideg időjárást tapasztaltak az ország északkeleti részén, s a nagy havazásnak köszönhetően 28-án a Mátrát 7 centiméteres összefüggő hótakaró fedte. Az évszázad elején is feljegyeztek egy hasonló esetet. Akkor 1912. április 20- át írtak. Ekkor olyan hómennyiség zúdult hazánkra, aminek következtében gyakorlatilag megállt az élet. A meteorológus elmondta: délutánonként már 16-17 foknak kellene lennie, de a hőmérő higanyszála alig kúszik 10 fokig. A hét végén viszont lassú felmelegedésre és kevesebb csapadékra lehet számítani, de helyenként még előfordulhatnak záporok. Bár szombaton és vasárnap melegebb levegő érkezik, ez még egyáltalán nem jelenti az igazi tavasz beköszöntét. Hozzátette: tőlünk északra - Szlovákiában, Kárpátalján - is ilyen télies az idő. Végül elárulta, a bolondos áprilisi időjárás miatt egyre többen, és gyakrabban érdeklődnek: mikor lesz végre jó idő, milyen időre számíthatnak az elkövetkezendő napokban. így tesznek reggelenként Török Dénes meteorológus gyermekei is, akik viszont azt kérdezik tőle: ,,Mond, papa, milyen évszak lesz ma?”... Mintegy 55 millió a megye útjaira Budapest (ISB) - Tizenhárom borsod-abaúj- zempléni település kapott támogatást az Útalap pénzéből csomópont, illetve út építéséhez. Á félévenként meghirdetett pályázatok keretében csaknem 12 milliárd forint értékű önkormányzati beruházás valósult meg négy év alatt az országban. Csomópont építésére Mezőkövesd kapott 4,72 millió forintot. Útépítésre a következő települések jutottak támogatáshoz: Felsőberee- ki 3,571, Felsőregmec 5,786, Füzérkajata 2,99, Gagybátor 5,695, Gagyvendégi 2,951, Hejőkeresztúr 3,483, Hidasnémeti 3,438, Rá- sonysápberencs 3,161, Szakáid 7,16, Szögliget 7,929, Tiszakarád 1,144 és Tornyosnémeti 3,060 millió forint. Az első félévben még két pályázat lesz. Folyamatban van a kerékpárút és járda építésének támogatására kiírt pályázatok elbírálása. Az összekötőút-pályázat második fordulójára április 30-ig lehet benyújtani az igényeket. Csurka: „Beavatkozás a politikai életbe” Tiszaújváros (ÉM - BAL) - Durva beavatkozás történt a magyar politikai életbe - kommentálta tegnap Tiszaújvárosban Csurka István a kereszténydemokrata unió levelét, amely távolságtartásra intette a KDNP-t. A MEEP viszont nyílt kártyákkal játszik, nincs vesztenivalója - mondta a pártelnök, aki politikai nagygyűlésére érkezett a borsodi városba. A pártelnök a gyűlést megelőző sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy megemlítette: a tisza- újvárosi MIÉP-szervezet a közelmúltban ünnepelhette fennállásának első évfordulóját. Majd mindjárt úgy folytatta: holnap kíván pártja és a KDNP kapcsolatáról bővebben értekezni; ezt a témát napjaink egyik legégetőbb belpolitikai kérdéseként jelölte meg. Nekünk sokkal többet kell mozognunk - magyarázta szervezete aktivitását, ami bevallottan a ’98-as választások előkészületeként fogható fel több várost meglátogatni csapatostul, mert egyébként a nyilvánosság elől el vagyunk zárva. Az ellenzéki összefogással kapcsolatos felvetésekre: ezt véleménye szerint a mai kormányerők gátolják. „Ez nem magyar célokat szolgál. A csatlós elit egyetlen menekülési útvonala az, hogy az ellenfeleit szétrombolja” - vélte a MIÉP-elnök. Végül mégis tett utalást a kereszténydemokrata párttal való viszonyukra. A KDNP- vel nem formálisnak, hanem „színesnek” minősítette: mint mondta, ez megnyilvánul az önkormányzatokban, illetve különféle rendezvényeken való közös részvételben. • A VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT működési feltételeinek javítására, a gyermekorvosi rendelő kialakításra, illetve ez utóbbi tárgyi feltételeinek megteremtésére nyújtott be pályázatot Szendrő önkormányzata a Népjóléti Minisztériumhoz. „Emberi tartózkodásra alkalmatlan” A pótfűtésért a szokásos hődíjnak csupán a hetven százalékát kell fizetni Miskolc (ÉM - SZK) - A megye- székhely 33 ezer távfűtéses lakásából - tegnapi adatok szerint - 800 maradt fűtetlen, az adott lakóközösségek többségi akarata szerint. A Mihő igazgatója úgy véli: nem éri meg napi száz forint miatt fagyoskodni - mindössze ennyibe kerül ugyanis egy átlagos méretű lakás pótfűtése. Tegnapra 3,4 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet ígértek a meteorológusok, ami jóval jellemzőbb a februárra, mint az áprilisra. Ez azt jelenti, hogy a fűtetlen lakások - különösen igaz ez a betonlakásokra - emberi tartózkodásra alkalmatlanná váltak - jelentette ki Balogh Árpád, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. igazgatója. Tőle tudtuk meg, hogy Miskolc 33 ezer távíűtött lakásának fűtéséről 270 közösséggel kötöttek megállapodást, amely rendelkezik a törvényben meghatározott fűtési szezonon - vagyis az október 15-től április 15-is tartó időszakon - túli szolgáltatásról. Valamennyi közösség két változat közül választhatott: vagy automatikusan kapcsolják be a fűtést, ha egy nap 10 fok, illetve három napon át 12 fok alatti külső hőmérsékletet mérnek; vagy a lakóközösség többségi véleménye alapján kérik a fiítés be-, illetve kikapcsolását. Az utóbbi változatot mindössze 55 közösség (a lakások 22 százaléka tartozik hozzájuk) választotta, nyilván anyagi okok miatt. Két hete ezen közösségek is egymás után jelentik pótfűtési igényüket. (Kérdésünkre a Mihó központi ügyeletén elmondták, hogy a fűtetlen lakások lakói gyakran hívják fel őket, érdeklődnek a meleghez jutás lehetősége felől, ugyanakkor a pótfütés hőfokára eddig egyetlen panasz sem érkezett.) Tegnap 800 lakásban volt ok a fagyoskodásra. Pedig az igazgató állítja, egy átlagosnak mondható, 55 négyzetméteres lakás fűtése (ami a normál hődíj 70 százalékával számolandó) mindössze 100 forintba - egy liter tej ára - kerül. Ennél csak többet emészthet föl mindenféle egyéb fűtési megoldás, a különféle elektromos készülékek használata. Az éves fűtési alapdíjat pedig akkor is fizetni kell, ha nincs fűtés. Ámely közösség mondjuk reggel 8 órakor jelenti be pótfütési igényét, az ahhoz tartozó lakásokban már 10 órakor felmelegszenek a radiátorok - állítja Balogh Árpád. Kopcsó Józsefné azon közös képviselők egyike, akik a tegnapi napig nem rendelték meg a fűtést, így a Vörösmarty 56-58. alatti 66 lakásban hidegek maradtak a radiátorok. Sőt, az egyik lakó azt jelezte a közös képviselőnek, hogy a végfalnál lévő szobában még a leheletük is látszik. A közös képviselő mesélte, hogy épp ezen - két kisgyermekes család kedvéért - megismételte a véleménygyűjtést. Az előző felmérés - amelyre a fűtési idény vége előtt kerített sort - eredménye szerint mindössze 9 család szerette volna, ha fütenek, 50 pedig nem. Az újbóli megkeresésre este 7 és fél 8 között kerített sort. A 66 lakásból 50-ben nyitottak ajtót, s 29-en nyilatkoztak úgy, hogy nem kérik a fűtést, 21-en igényelték volna, főként azok, akik egész nap otthon tartózkodnak. (Később még 2-en jelezték, hogy ők is szeretnék, ez viszont még mindig nem a többség.) Kopcsó Józsefné állítja, minden egyes lakónak előadta, hogy a pótfütés nem növeli jelentősen a költségeket, hogy a hideg okozta betegség gyógyszerköltsége többe kerül, de nem sikerült a többséget meggyőznie. Sőt, olyanok is akadtak, akik az ajtót sem voltak hajlandók neki kinyitni. „Félnek. Nem is csoda a mai Miágban. Tavaly, amikor azt a megbízást írtam alá a Mihővel, hogy a hőfoktól függő fűtést választjuk, engem is majd’ meglincseltek.” A Miskolci Ingatlankezelő Rt III. számú házkezelőségéhez 4 ezer lakás tartozik, ebből 200-ban nincs fűtés. A kezelóség vezetője, Fidrus Bertalan elmondta, hogy kérdőíveket bocsátottak útjára, illetve a lépcsőházakban függesztették ki azokat - igaz, nem tüntették fel a papíron, hogy mekkora kiadást jelent a pótfűtés. A vélemények megoszlottak, ám mindössze 4 épületben maradtak kisebbségben a meleget kívánók. Fidrus Bertalan azért arra is felhívta a figyelmet, hogy az egy liternyi tej mellé a költségek szemléltetésére még egy liternyit mellé kell tennünk, hiszen a közös helyiségek pótfűtését is a lakóknak kell állniuk. Ha az eddig hidegre szavazók meggondolnák magukat, a jelzés után a házkezelőség a nap bármely órájában kész a szükséges lépéseket megtenni a sokak által hőn áhított hőért. Ahol nincs fűtés, ott már 14 fokra „lecsúszott" a hőmérséklet Fotó: Bujdos T. □