Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-22 / 93. szám
mam Itt-Hon Interjú Hernádkércs (ÉM-BGY) - Sikeres esztendőről számolhatott be a hernádkéresi Mezőgazdasági, Ipari Kereskedelmi Szövetkezet vezetése zárszámadó közgyűlésén. Áz adózás előtti eredmény 35 millió forint volt 293 millió forintos árbevétel mellett. Az egy főre jutó bruttó béreket 28 százalékkal növelték. Csákány Béla elnökkel arról beszélgettünk: mik az esélyei annak, hogy folytatódjon az idén is a térségben szinte példa nélkül álló sikerszériájuk.- Több összetevője is van eddigi eredményes tevékenységünknek - jelentette ki Csákány Béla. - A jó termésátlagunk annak is köszönhető, hogy évek óta gondoskodunk a megfelelő mennyiségű műtrágya-dózisok talajba juttatásáról. Ez hektáronként 250-300 kilogramm hatóanyagot jelent. Zárójelben jegyzem meg, hogy az országos átlag hektáronként csak 50 kilogramm. Növényvédelmünk célszerű, mert az egyes növényi kultúrákat mindig a legideálisabb védőszerekkel kezeljük. De ügyelünk a vetőmag kiváló minőségére is. Betartjuk a technológiai fegyelmet is, tehát időben alkalmazzuk a mezőgazdasági műveleteket. Szövetkezetünk igen korszerű és fiatal gépparkkal A mezogazdasag is lehet nyereséges! rendelkezik. Tavaly például 20 millió forintért vásároltunk egy John Deare kombájnt, 10 millió forintért pedig egy 150 vagonos gabonatárolónk épült. Mindezek együttes hatásaként rendkívül jó terméshozamot produkált szövetkezetünk. Búzából az országos 3,2 tonnával szemben 5 tonnát értünk el hektáronként, árpából 3,7 tonnát (az országos 2,9 volt), repcéből pedig hektáronként 2,7 tonnát (az országos csak 1,9 volt). A napraforgó nálunk is gyengébben fizetett: hektáronként 2 tonna volt (az országos átlag 1,7 tonna ), a kukorica hektáronként 6 tonnát hozott (5,5 az országos átlag). Csákány Béla szövetkezeti elnök arra is büszke, hogy az elmúlt évben 43 millió forint értékű fejlesztést, beruházást hajthattak végre. Az ipari tevékenységük összesen 108 millió forintos árbevételt hozott a konyhára. Ez az eredmény a tervezett szinten alakult. A vegyi üzemüknek hosszútávon igen jó esélyei vannak. De a lakatos-forgácsolóknak sincsenek gondjaik. A munkavédelmi kesztyűgyártás forgalma visszaesett ugyan, mert a korábbi évi 230 ezer párról lecsökkent 55 ezerre. Ez természetesen összefügg a megyei nagyvállalatok megszűnésével, látványos és drasztikus leépülésével. A veszélyes hulladéktároló üzem a szokásos rendben működött. A hemádákány Béla elnök Fotó: Buzafalvi Győző | Abból nem élünk meg, hogy panaszkodunk... | Buzafalvi Győző | Edelény, Szendrő (ÉM) - Milyen le- ! gyen a Bódva-völgyi jövőkép? Ez | a kérdés foglalkoztatja leginkább | a régió 47 önkormányzatának ve- | zetőit. Szilagyi Adolf, Edelény pol- ! gármestere azon fáradozik már | esztendők óta, hogy egyeztessék I a kistérségi stratégiát és végre si- j kerüljön közös álláspontot kiala- I kítani, mert biztató Bódva-völgyi I jövőkép csak úgy vázolható fel, ha | az itt élők valamennyien komple- § xen kezelik e témakört. Szilágyi | Adolffal, a Borsod-Abaúj-Zemplén | Megyei Fejlesztési Tanács tagjá- | val arról beszélgettünk, hogy mik 1 az esélyei a Bódva-völgyi embe- | reknek a krízis túlélésére. | □ Hogyan diagnosztizálná a jelenlegi I helyzeted | ® Nem rózsás, ezt mindenki jól tudja. 1 Ezt igen sokszor elmondtuk már, is- | mételjük unos-untalan. De az az ér- | zésem: abból nem élünk meg, hogy panaszkodunk, mert ezt nem veszik figyelembe és nem vevők erre a főhatóságok sem. Egyszerűen saját magunknak kell kezünkbe venni sorsunk jobbra fordítását, mert arra hiába várunk, hogy mások segítsenek. Az is jól látszik, hogy az állami hatóságok sem a bányabezárások, sem más munkahely megszűnések helyett nem teremtenek újakat. A szociális problémákat ugyan áthárítják az önkormányzatokra, de forrást nem adnak hozzá, hogy ezeket kezelhessük. Ennél fogva folyamatosan egyre nagyobb a feszültség. Ebben a pillanatban a legnagyobb gondot az okozza, hogy még azt a kicsi lehetőséget is elvették tőlünk, hogy közmunka pályázat útján foglalkoztassuk a lakosság azon részét, akiket legalább lehetne, mert sokan úgy sem fognak dolgozni akkor sem, ha lenne is elegendő munkahely. □ Az Országos Közmunkatanács pályázatot hirdetett, ahol az volt a kritérium, hogy 100 fő feletti munkaerőt alkalmazzanak. Ez a lehetőség azért is jelentős, mivel nemcsak a munkabért, de a költségeket is finanszírozza a közmunkatanács. Ismételje el nekünk részletesen, hogy a Bódva völgyéből közösen, Edelény koordinálásával kik pályáztak és milyen célokra? • Épp az a probléma, hogy nem Edelény gesztorságával pályáztunk. Meggyőződésem: ha így történik a jelentkezés, akkor biztosan nyerünk, mert a mi pályázatunk jó volt és a kiírásnak megfelelően adtuk be. A szempontok szerint is, de a formai, alaki követelményeknek megfelelően is. A Megyei Fejlesztési Tanács pályázataként nyújtottuk be, mert arra biztatott bennünket Halmos Csaba, a Közmunka Tanács címzetes államtitkára, hogy' nagyobb az esélyünk a nyerésre, ha a fejlesztési tanács pályázataként adjuk be. Illetőleg sokkal kedvezőbb a dologi költségek finanszírozási lehetőSzilágyi Adolf polgármester sége, ha ezt a megoldást választjuk. Éppen ezért volt nagyobb csalódás számomra is, hogy a Megyei Fejlesztési Tanács pályázatát sem vették figyelembe. A pályázatot egyébként a megyei fejlesztési főosztály készítette el, de a magunk adatait (létszámot, munkaügyi elképzeléseket, programokat) hozzátettük. □ Az elutasításnál formai hibákra is hivatkoztak... ® Úgy gondolom lényegesen kevesebb volt a keret, mint amit erre leoszthattak és erre valamit mondani kellett, ezt látom az ügy hátterében. Az azonban biztos, hogy nem szerencsésen döntöttek, mivel hogy lehet egy településnek nagy összeget leosztani akkor, amikor a megyének semmit sem adnak? Nem értem az egészet. □ Pályáznak-e ismét? • Erről nem mondhatunk le. Beadjuk külön is, együtt is. Más célra és más programmal indulunk. Május 31. a határideje az újabb pályázatnak, ám ennél jóval kevesebb idő áll rendelkezésünkre, mert a Megyei Fejlesztési Tanácsnak április 25-ig nyilatkoznunk kell, hogy együtt vagy külön kí- vánunk-e pályázni. Szerintem is-is... □ Mit veszítettek azzal, hogy korábbi pályázatukat visszautasították, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a hasznos nyári időszak esett ki. Köztudott ugyanis, hogy télen már jóval nehezebb bármit is építeni... • A nyár elmegy, mire ebből valami pénzünk lehet, s ez rendkívül nagy veszteség számunkra. Mindaddig, amíg munkát nem biztosítunk az embereknek, segélyként ugyanezt a pénzt kifizetjük azoknak, akik most már kiestek a jövedelempótló támogatásból, de kötelezően segélyezettekké váltak. A kötelező szó törvényi kötelezettség, de ugyanakkor ehhez az állam nem nyújt semmiféle fedezetet, így óriási teher ez az önkormányzatoknak. A dolog másik része, hogy valóban az értelmesebb munkára alkalmasabb időszak múlik el így. A foglalkoztatás csak az őszi esős-sáros időben valósulhat meg, amikor lényegesen rosszabb hatékonysággal lehet ugyanazt a munkát elvéFolytatódik a hernádkércsi szövetkezet sikerszériája az idén is... kérési szövetkezet dolgozói bérmunkát is végeznek a hűtőházban és az útépítő cégeknél. Az átlagos létszám 160 fő, de csúcsidőszakban - májustól novemberig - eléri a 220 főt is. Az ipari tevékenység volumene az utóbbi 6-7 esztendőben visszaesett a szövetkezetben az 1989 évi 40 százalékára. Mindez érződik a törzslétszám alakulásában is, hiszen ez jelenleg 130-140 között váltakozik az 1990-es 250 fővel szemben. Az idei kilátásokról szólva Csákány Béla kétkedésének is hangot adott. Ennek oka a rendkívül mostoha, hideg időjárásban keresendő, ráadásul csapadék sincs elegendő. Eddig mindössze 30 milliméter hullott le, de legalább 150 milliméterre lenne szükség. Még ugyan nem történt végzetes hiba, van idő a javításra. Nem visszafordíthatatlan a folyamat. Az időjárás még jóvá teheti vétkét. Fokozottan érvényes lesz az a mondás, miszerint a májusi eső aranyat ér. Ebben az esetben még lehet jó a termés. Mert most késlelteti az időjárás a vetéseket, különösen a napraforgóét. A tápanyagellátottság biztosításával segít be a növényeknek a hernádkéresi szövetkezet, mert így valamivel könnyebben tudják átvészelni a csapadék és a meleg hiányát. A növények is úgy viselkednek a zord éghajlat idején, mint az emberek: összehúzódnak, dideregnek, védekező reflexeik kerülnek előtérbe. A búza, a repce, a tavaszi árpa vetése már kikelt. A vetésszerkezet ebben az esztendőben sem változik. Búza 950 hektáron lesz, tavaszi árpa 440 hektáron, napraforgó 350, repce pedig 262 hektáron. Az ipari tevékenységnél az elmúlt évihez hasonlóra számítanak most is Hemádkércsen. Dinamikus beruházásban gondolkodnak: 55 millió forintos fejlesztést terveznek megvalósítani. Ebből 21 millió forintot John Deare traktor vásárlásra költenek, 15 milliót pedig a 75 vagonos gabonatárolóra. 5 millió forintot a magtisztító kapacitás növelésére szánnak. Ugyancsak 5 millió forintért oldják meg a gázprogramot a telepen. Mindezt saját erő és pályázati pénzek felhasználásával kívánják elérni, de hitel felvétele nélkül. Az elmúlt évben a különféle pályázatokon összesen 16,8 millió forintot nyert a hernádkércsi szövetkezet. Ezt az idén sem szeretnék alább adni. Hosszabb távon szeretnék megoldani a burgonyafeldolgozást is. Megbízták a Budapesti Műszaki Egyetem tervezési tanszékét egy tanulmányterv elkészítésével egy burgonyaszesz-gyártó üzem létesítésére. Amennyiben 100-120 millióból kijönne a beruházás, akkor pályáznának 1998-ban a létrehozására és 1999-ben már át is adnák rendeltetésének. A hernádkércsi Mezőgazdasági, Ipari Kereskedelmi Szövetkezet vezetése nagy gondot fordít arra, hogy a tagság elégedett legyen a bérekkel. Már múlt év november elsején kiadták az 1997-es 26 százalékos bérfejlesztést. Tavaly a fizikai dolgozók éves bérük 17 százalékát is felvehették december 15-én, ami plusz két ha\ú fizetésnek felel meg! Az idén csak egy havi jutalmat terveznek, de mindenképpen bíznak abban is, hogy a végén majd ismét sikerül kifizetniük a 14. havi fizetést is a tagoknak. Egyszeri jutalomként 7 ezer forintot kaptak a nyugdíjasok. Erről a szokásukról az idén sem szeretnének lemondani. Évente 400-500 ezer forinttal támogatja a szövetkezet telephelyük sportkörét, iskoláját és egyházát. Saját tárolást akarnak megvalósítani az új beruházásukkal, mert csak így engedhetik meg maguknak, hogy termelvényeiket késleltetve adják el a piacon. A jövedelmezőség szempontjából ugyanis ennek nagy jelentősége van. A számadatok tükrében is egy jól prosperáló cég a hernádkéresi szövetkezet. Éz Aba- újban és a Csereháton ritkaságnak számít. Receptjük titkát is hajlandó megadni Csákány Béla elnök: - Mindig a jövőbe nézünk, nem nyalogatjuk a sebeinket. Önmegtartó módon nem osztjuk szét a jövedelmet, hanem fejlesztünk a jövő érdekében. Már január végére mindig elkészül az az évi terv. A középvezetők is előre ismerik feladataikat. Pontosan tudja mindenki kinek mi a dolga. Nem ragadunk le a siránkozásnál. Az újat és a jövőt kutató progresszív gondolkodásunknak köszönhető sikerünk: mert az elvitathatatlan tény, hogy egy kis szigetet jelent Hernádkércs régiónkban. Együtt, de külön is kívánnak pályázni a Bódva- völgyi önkormányzatok geztetni, vagy egyáltalán nem. □ Megtörtént-e a kistérségi stratégia egyeztetése a Bódva-völgyi települések között? • Kezdettől fogva azon voltam, és most is azt szeretném, hogy - és remélem ez a véleményem, elképzelésem most már teljesen otthonra talál a települési önkormányzatoknál is - térségben gondolkodjunk és ne egy-egy községben. Csak térségeket fognak támogatni a jövőben, ezért ilyen szellemű koncepciókat és stratégiákat kell kidolgoznunk, mert egy-egy települést figyelembe se vesznek. Az április 2-i edelényi tanácskozáson polgármester kollégáimmal finomítottuk a programunkat. A Bódva-völgyi önkormányzatok 95 százaléka eddig is részt vett volna a projektekben olyan mértékig, amilyen aränjü náluk a munkanélküliség. Akadt olyan község, ahol csak öt-tíz, máshol viszont 30-40 munkaerőt is tudnának alkalmazni. De például Szendrő önmagában is képes lett volna a minimumelvárást - azaz a 100 főt foglalkoztatni - teljesíteni, de Edelény is. 47 település tartozik ide: délről kezdve Boldvától Hangácson, Zilizen, Nyomáron át a laki völgyig, Irotáig, Szakácsiig, Tomorig, beleértve természetesen Hegyme- get, Damakot, aztán Szendrót, Szuhogyot, Galvácsot érintve a Rakaca völgyig, egészen Hidvé- gardóig, Bódvaszilasig, Szögligetig, majd a Jósva- és az Éger-völgyét. A hajdani edelényi járásból csak Aggtelek nem számít ide, mert az az 504-es statisztikai körzethez tartozik. Itt húzódik a határ. A Szuha-völgye már amoda esik. Azt is látnunk kell, hogy sem a mezőgazdaság pályára állításának nincsenek meg a feltételei, sem egy komoly ipartelepítésnek, mivel ez százmilliókat igényelne. Az is biztos, hogy csak vékonyan fog csordogálni a pénz mihozzánk a megyei integ- i rált szerkezetátalakítási prog- | ramból is. Az elmaradott társé- i gek méginkább fokozatosan el- | süllyednek, mert nincsenek meg | azok a vállalkozások, azok az | üzemek sem, amelyek legalább pályázhatnának, hogy kiegészítést vagy fejlesztést hajtsanak végre. Ez folyamatos lemaradást jelent, hiszen az önkormányzatok is szegények: a legtöbb helyhatóság a saját erőt is képtelen letenni egy-egy pályázathoz. Ez a rendszer azzal jár, hogy a szegényebb még szegényebb lesz. A civil szférában is ez az elv érvényesük aki már megszedte magát, ahhoz könnyebben érkezik a pénz. Aki lemaradt, úgy tűnik véglegesen elveszti reményeit a felzárkózásra. AbaTji-Tornai Póriké Az Eszterházy-díjas Torramádaska (ÉM - BGY) - Szabados Miklós, a Tor- nanádaskai Gyógypedagógiai Intézet testnevelő tanára áz Eszterházy Miksa-díjat vehette át Úrvári Sándortól, a sportot felügyelő belügyminiszter tanácsadójától, E nem mindennapos kitüntetést a sportban elért kiváló teljesítményeiért kapta a tornanádaskai Szabados Miklós. A történelmi Torna megyében, Szesztán látta meg a napvilágot 1943. december 3-án Szabados Miklós. Édesapja görög katolikus pap volt. A családnak Miklós születése után másfél esztendővel át kellett települnie Szlovákiából. 50 kilogrammos csomaggal érkeztek meg hazánkba. Egy évig Kány- ban éltek, majd két esztendeig Szikszón, aztán Abaújszánton várta a lelkészi állás az édesapát. A népes család - hat fiú és két lány gyermek - 1963-ig a Hegyalja kapujában. Abaújszánton lakott. Érthető, hogy Miklós az abaújszántói mezőgazdasági technikumba iratkozott be. Ennek elvégzése után a szántói tejipari vállalatnál dolgozott, majd Aba- újkéren a Gyógypedagógiai Intézetben vállalt munkát. A katonaságtól 1967- ben szerelt le, de nem vették vissza Abaújkérre. Képesítés nélküli nevelőként Tornanádaskán kapott megbízatást. 1970-ben felvették a gyógypedagógiai főiskolára, melyet levelezőként végzett el. Azóta a tornanádaskai intézet testnevelő tanára. 1970-ben nősült meg, felesége Gógán Márta ugyanitt gyermek- felügyelő. Házasságukból két fiú született: Miklós 26 éves, Zsolt pedig 25 esztendős. Szabados Miklós fiatalabb korában atletizált, súlyt emelt, de a labdajátékokat is kedvelte. Időközben autodidakta módon szakkönyvekből megtanulta az edzőség fortélyait. A gyerekekkel mindig is szót tudott érteni, jelenleg Tornanádaskán a 110 férőhely ellenére 135 tanulót helyeztek el. A gondjaira bízott diákokat fanatizálni tudja, így aztán az intézet „dicsőségfalán” sorjáznak az érmek. Tanítványai világversenyeken öregbítették a bódvavölgyi település hírnevét. Horváth Sándor például az atlantai speciális olimpián szerepelt sikeresen. Bartus Erzsébet New Havenben a 100 méteres síkfutásban utasította maga mögé a speciális olimpia mezőnyét, Szabados Miklós bízik abban is, hogy három esztendő múlva a Sydneyben rendezendő paraolimpiára is küldhet majd versenyzőt Tomanádaskáról. Rendkívül fontosnak tartja a sportversenyeken való résztvételt, mert ez sokat segít az értelmileg fogyatékos tanulók rehabilitációjában, a társadalomba való beilleszkedésben.
