Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

1 Itt-Hon 4 íxw/w.wsKv»:««™ ;v:»x««wxw:-; Interjú lí.v Hegyalja őrtornya - Abaúj kapuja Bakonyi Béla Abaújszántó (ÉM) - Ha a turista Tállya felől érkezik Abaújszántóra, a Kőrössi-parton megáll, s gyönyörködve szemléli Szántót négy templomtornyával, s az út melletti pin­cesor a Sátor-hegy lábánál árulkodva mu­tatja: ez szőlőtermelő település. Itt kezdődik Hegyalja, a Sátor-hegy, mint a régió őrtor­nya jelzi: ez a híres borvidék első vulkáni­kus „melegágya”, s a szőlőtermelő hegyvo­nulat záró őrtornya a sátoraljaújhelyi Sátor. Igen, de miért van kiírva a település névtáb­lájára, hogy Abaúj? Szívesen útba igazítom az érdeklődőt: ez a nagyközség nem Zemp­lénhez, Abaújhoz tartozik. A természet sok évezred alatt a Sátor- és a Súlyom-hegy kö­zött impozáns bejáratot alakított ki, s Aba- nemzetségről ezt a tájegységet Abaújnak ne­vezte el a történelem. Itt élek 80 éve. Sokszor felmentem a Sátor-hegy keresztjéhez először gyerekként, azután tanít­ványaimmal osztályfőnökként. Gyermek- és if­júkoromban az ősi hagyomány fennmaradt em­léke úgy élt, hogy a Sátor-hegy vulkánikus ere­detű tűzhányó morgásokat hallatott magából. A lakosság megrémült s az elöljáróság és az egy­házak úgy határoztak: a hegyet meg kell szelí­díteni. Könyörgő körmenetben ment fel Szántó népe a hegytetőre, s a nyolc ökörrel felvontatott keresztet megszentelés után elhelyezték a csú­cson. 1913-tól ez a felállított nagyméretű kereszt Szántó szimbólumává vált. Aki elhagyja Aba­új szántót közúton vagy vonaton, a Sátor kereszt­jére tekintve búcsúzik egy fohásszal. Sokan kö­nnyes szemekkel, a visszatéréskor pedig hála­telt szívvel fejezi ki örömét a hegy keresztjére tekintve a szántói polgár. Ezt a nemes gondo­latot belém nevelte édesanyám. Amikor elkísért az egri diákvárosba a vonat ablakából mindket­ten imádságos lélekkel búcsúztunk Szántótól. Később, amikor katonának vonultam be, s ami­kor SAS-behívóval a doni háborúba parancsolt az akkori rendszer, akkor is elköszöntem, majd hálát adtam a jó Istennek, hogy visszasegített vészterhes utamról. A második világháború után Abaújszántón je­les szőlőbirtokosok termelték a szólót. Palackoz­va és gönci hordókban szállították a bort Krak­kóba, Bécsbe. Nagy kiterjedésű szőlőterületeket műveltettek, s pincegazdaságaiban a borokat pa­lackozták: Flegmán Sámuel és fia, Zimmerman Jakab, Biliczky Flórián, Kassa város borgazda­sága. Kassa szőlő- és borgazdasága nőtt legköze­lebb a szívemhez, mert Berzeviczy János, a gaz­daság vezetője családjával egész ifjú életemben igen jó kapcsolatban álltam. Csupa szív ember volt János bácsi. Megengedte, hogy elzongoráz­zam s elénekeljem kedvenc dalát: „...Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”. Utána elővette kedvenc mirjam cigarettáját és rágyújtott. Átka­rolva levitt a gazdaság pincéjébe s a muskotály aszú kóstolása volt a jutalmazásom. A háború A korszerű palackozóüzem után, a pártállam időszakában mostohán bántak a patinás szóló- és borgazdasággal. A Hegyaljai Borkombinát ki is vágatta a Szántó és Golop kö­zötti szőlőbirtokot. Egy évtizeden át, amikor a hajdani Kassa vá­rosi udvarház előtt mentem el elfordítottam a fe­jemet, mert láttam az elhanyagolt udvar és pin­cekülsőt. Szertefoszlottak reményeim. Azt gondol­tam: ez már csak temetőre hasonlító látkép, itt már nem lesz feltámadás. Mit ad Isten, pár év­Látogatás a szántói Tokajvin Kft. borpalackozó üzemében vei ezelőtt arra jártam s örömmel tapasztaltam, hogy az udvaron, a pince körül nagy sürgés-for­gás van. Az építkezés erőteljesen folyik. Az ósdi épületeket, raktárakat elbontották, az udvart be- füvesítették. Szántói lokálpatriótaként szívemet melengette, amikor felismertem a három régi jó barátomat: az Imri testvéreket, s Hegyalja híres pincemesterét, Schmiedt Jánost. Azonnal rájöt­tem: az egykori Kassa város szőlő- és borgazda­sága jó kezekbe került. Az újonnan épített palackozó előterében az ide- szálhtott üres palackok tömegei egyre magasod­nak. A megtöltött flakonokat az egymás után sor­ban álló teherkocsik szállították a vevőkör telep­helyeire. Az utcáról nézelődve elgondolkodtam: Is­tenem, ha látná ezt Berzeviczy János, bizonyára öröme telne a látványban s elővenné miijam ci­garettáját és mondaná: „Jól van fiaim, nem hoz­tatok szégyent Kassa patinás hírnevére”. Az üze­met március 27-én kerestem fel. Imri Gyuszi el­mondta, hogy a Tokajvin Kft. központja Nyíregy­házán van. Pincekapacitásuk 1500 hektoliter ér­lelő fahordó tárolásban. Abaújszántói gazdáitól vásárolják fel a szőlőt, saját gépesített feldolgo­zójukban préselik musttá s tárolják nagyméretű alumínium tartályokban. A tartályok befogadó ké­pessége 2000 hektoliter. Pincéjükben különleges minőségű hegyaljai borokat - furmint, hársleve­lű, édes szomorodni - s a borok királyát, az aszú különlegességeket helyezik el és kezelik. Ennek szakavatott gazdája Schmiedt János pincemester. Elámultam, amikor beléptem a modern pa­lackozóüzembe. A külföldi gépek tömege tölti pa­* ltt-Hon Riport 5 mm Buzafalvi Gyózó Tomaszenfjakab (ÉM) - Pász­tor József, Tomaszentjakab polgármestere esztendők óta azon fáradozik, hogy közsé­gük határába létrejöjjön a Sas-pataki víztározó. A Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) és az Országos Vízügyi Főigazgató­ság gondozásában már el is készült a tervezett tározó helyszínrajza. Pásztor József­fel arról beszélgettünk, hol áll jelenleg az ügy. A tornaszentjakabiak óhaja: Sas-pataki víztározó „Akár gyógyüdülőt is létesíthetünk, hiszen annyira érintetlenül tiszta a levegő itt" □ Mikor vetődött fel a víztározó ötlete? • A rendszerváltáskor, 1990-ben az első falugyűlésen már szó volt erről. Komjáti Miklós hidrogeo- lógus mondott először szakvéle­ményt. Akkor még úgy gondol­tuk: Hidvégardó és Tomaszent­jakab között kellene kialakítani a víztározót. A talajmechanikai próbafúrások után a szakembe­rek úgy nyilatkoztak, hogy a gát megépíthető, nem folyik majd el a víz, mert kötött a talaj. A ké­sőbbiek folyamán az Évízig azó­ta elhunyt főmérnöke, Stefán Márton is megerősítette belvíz­bejárása után, hogy kivitelezhe­tő elképzelésünk. Azóta sem ha­gyott nyugodni a gondolat, mert kistérségünknek a jövője múlik ezen, hiszen ahol tó van, ott azonnal megjelennek, a fürdő- zők, a horgászok és a keres­kedők. □ Hol tartanak most? • Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője, Varga Miklós arról értesített, hogy elkészítet­ték hazánk hegy- és dombvidé­ki vízfolyásainak hasznosítási le­hetőségeit bemutató tanul­mányt, melynek fő célja a tóépí­tési (tározási) lehetőségek feltá­rása. A maguk részéről igent mondtak a tervezett Sas-pataki tározóra. Felhívták a figyelmün­ket arra, hogy minél szebb és emberibb környezetet alakít­sunk ki. □ Konkrétan hol képzelik el a Sas-pataki víztározó megvalósí­tását? • A völgyszakasz a Cserehát hegység legészakibb szélén he­lyezkedik el, mint a Bódva ma­gyarországi szakaszának legfel­ső bal oldali mellékága. A Sas­pataknak a Bódva felé nyíló völ­gye morfológiailag három jól el­határolható részre tagolódik. Felső szakasza Tomaszentjakab mellett széles, lapos medence. Ez alatt hirtelen elkeskenyedik egy kilométer hosszúságban, majd egészen szűk, meredek fa­lu szurdokká alakul, mely ugyancsak egy kilométeren át a Bódva völgyéig tart. A szakaszo­A tornaszentjakabiak úgy gon­dolják: a térségben élők sorsa, jövője múlik azon, hogy megva- lósul-e a Sas-pataki víztározó Fotó: Buzafalvi Győző kát jól felismerhető vetők vá­lasztják el. Az elzárás javasolt szelvényét Tomaszentjakab fe­lett jelölték ki a Sas-patak 9+650 méter szelvényében. A tá­rozásra kiválasztott völgysza­kasz egyébként lankás dombol­dalak között van, fekvése észak­kelet, délnyugat irányú. A víz­zel borított völgy teljes hossza 7 kilométer, átlagos szélessége 250 méter. A tározó északnyu­gati oldala kissé tagolt, itt csat­lakozik két mellékvölgy vízfolyá­sa. A völgyfenék és az északi lej­tőoldal rét-legelő művelési ágban van, a délkeleti domboldal pedig zárt erdő. A patakmeder rende­zetlen: fákkal, bokrokkal benőtt. Átlagos mélysége fél méter és egy méter között váltakozik. □ Mik a tervezett tó főbb adatai? • A vízfelület 27,5 hektár. Üzemvízszintje 200 mBf, víztér­fogata 870 ezer köbméter, a völgyzárógát hossza pedig 227 méter. A Tomaszentjakab felet­ti medence alapkőzetét triátko- ri karsztosodé mészkő építi fel, melynek felszínét mállástermé­ke, szárazföldi eredetű vörös­agyag takarja több méter vas­tagságban, mely kellő vízzárást biztosít. A medence oldalait tli- océnkori nagy vastagságú agya­gos üledékek alkotják. A völgy­fenék allúvinma a tározó tér tel­jes területén vízzáró. A17 négy­zetkilométer kiterjedésű vízgyűj­tő terület lankás, dombos vidék. Főleg szántóművelés alatt áll, de számottevő a műveletlen füves legelő is. Erdőborítottsága gyér, vízzárósága a közepesnél na­gyobb. A Sas-patak főleg a fel­színen közvetlenül lefolyó csapa­dékvizekből táplálkozik, na­gyobb forráíai nincsenek. A tá­rozó egyszeri, első vízigénye 1 millió 541 ezer 750 köbméter, azaz kedvező csapadékos időjá­rás esetén egy év alatt megtör­ténhet feltöltése. □ Bizonyára többször is konzul­tált már a környező települések vezetőivel... • A jóléti víztározó kialakítása nem csak Tomaszentjakab érde­ke, hanem a hidvégardóiak, a viszlóiak, a debréteiek érdeke is. Akár gyógyüdülőt is létesíthe­tünk, hiszen annyira érintetle­nül tiszta a levegő itt. A Sas­pataki víztározó közvetlen köze­lében nincs se falu, se lakótelep. Tomaszentjakab vize se folyik bele a Sas-patakba. A Szirákó- patak töltené fel a víztározót, mely összeköttetésben áll a Sas­patakkal. Mindkettő egyébként a Bódva-folyó vízgyűjtő területe. Egy frappáns pályázattal, tervel­készítéssel minél előbb bele kell kezdenünk a víztározó kialakí­tásába. A terület felmérésére már akadt is jelentkező. A víz­tározót még a Torna-völgy, a Ka- niszló-völgy és a Gát-völgy víz­folyásai is táplálnák. Az új terü­letfejlesztési törvény alapján szeretnénk a pályázatot benyúj­tani, az infrastruktúra kiépíté­sét megvalósíthatónak tartjuk. Üdülőtelkeket is létrehozunk majd, elképzelhető, hogy a te­rület értékéért cserébe is talá­lunk majd befektetőket. A kö­zeli Szlovákia magyar lakosai bi­zonyára élnek majd az idegen- forgalom előnyeivel és kistérsé­günk lakosainak a jövője is meg­oldódhat a víztározó létesítésé­vel, mert e nélkül kilátástalan a sorsunk. Az érdeklődést jelzi az is, hogy június 12-14. között itt rendezik meg a Vredestein Ral­lye egyik gyorsasági futamát. Ez a szakasz egyébként nem veszé­lyezteti a létesítendő víztározót, mert a pálya attól két kilométer­re található. lackokba a borféleségeket. A napi kapacitás négy­ötezer palack. Mivel én is szőlősgazda vagyok, abaújszántói társaim nevében a borokat kóstol­gatva mondok köszönetét, hogy 1800-2000 má­zsa szőlőt vásárolnak fel. Á cég 1995-ben kezdte meg működését, s négy szakember irányítja a gépeket. A pincében borkóstolókat is rendeznek. Az idegenforgalmi irodák rendszeresen küldik vendégeiket a szántói Tokajvin Kft.-hez. Ötven vendéget tudnak egyszerre fogadni, akik gyönyör­ködhetnek Hegyalja pincéinek ékességében, a ne­mes penész érdekes rajzolataiban. Búcsúzás előtt megtekintem az iroda falára ki­függesztett megyei, hegyaljai és országos verse­nyeken elnyert borminősítések okleveleit. Több­ségében aranyéremről tanúskodnak. A szántói To­kajvin Kft. reményt nyújt. Abaújszántón a Tokaj­vin Kft.-n kívül több üzem kezd igen eredménye­sen gazdálkodni. Nem érzem magam jósnak, de Szántó fejlődési jelei azt mutatják, hogy telepü­lésünk városfejlesztése felé „kacsintgathatunk”. Egyelőre csak félszemmel. Már az is biztató, hogy összefogott a két Imri-testvér és Schmiedt Já­nos. Rövid idő alatt is szinte csodákat műveltek. Sohajda Sándor polgármester vezetésével, Szik- szay Tamás jegyző szakmai irányításával s ked­ves tanítványom, Plaszkó János helyettes polgár- mester közös nyelven beszélő harmonikus mun­kamódszerével Szántó a fejlődésben előbbre lép­het. S hála Istennek az én szemem még jó: az alagútban bandukolva is látom az éltető és re­ménykeltő napfényt. Hegyalja őrtornya, Abaúj ka­puja jó úton halad. A takarékszövetkezeti vezető Szendrő (ÉM - BGY) - Veres József Szendrőben született 52 eszten­dővel ezelőtt. A közgazdasági technikumot Budatétényben végezte el 1963-ban. Ez volt a Szövosz szakmai iskolája. Utána az edelényi OTP- fióknál helyezkedett el. Lakáshitelezéssel foglalkozott s közben ingá­zott be Szendróból Edelénybe. Nagy megtiszteltetésként érte 1970-ben, hogy a szendrói takarékszövetkezet akkori igazgatósági tagjai felkér­ték, a nyugállományba vonult Kovács Ernő helyiét töltse be. Igent mondott és azóta is a Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága elnöke. Az 1957-ben alakult takarékszövetkezet most ün­nepli 40 éves jubileumát. Április végén tartják küldöttgyűlésüket. Ami­kor 27 esztendővel ezelőtt átvette Veres József az irányítást, 9 millió forint volt a betétál­lomány, a hitel pedig ötmillió és 75 ezer forintos nyereséget könyvelhettek el. Mára nagyot fordult a világ a szendrői takarékszövetkezetnél is: a múlt év végére a betét elérte az 511 millió forintot, de a kölcsön is felszökött 190 millióra. Az eredményük viszont 15 millió fo­rint lett. Jelenleg 36 község tartozik a működési területükhöz Szendróládtól Hidvégardóig, Tor- naszentjakabig, a Rakaca-völgyig, Jósvafőtől Rudabányáig, Alsó- és Felsőtelekesig, Kánó- • ig, illetve Kazincbarcika felé egészen Izsófalváig teljed a „birodalmuk”. Van üzletegységük Szuhogyon, Szögligeten, Bódvaszilason, Rakacán, Rudabányán és Izsófalván is. Soha nem volt még olyan jelentős betétnövekedésük, mint tavaly: 140 millióval többet teljesítettek, mint 1995-ben. Veres József határozott meggyőződése: ez annak is köszönhető, hogy náluk családiasabb az ügyfelekkel való foglalkozás, mint más pénzintézeteknél. Mindig fordíta­nak arra időt, hogy meghallgassák az emberek ügyes-bajos dolgait. Az új kihívást a bank­kártya elterjesztése jelenti számukra. Ad ez feladatot bőven ebben a szegény régióban. Az új idők szellemének jegyűben Veres József 52 éves fejjel belevágott a bankárképző iskolá­ba, ahol makrogazdasági és tőzsdei ismereteket is tanul. Forgács Bálinttal közösen kiadás­ra készíti elő a szendrói takarékszövetkezet 40 évéről szóló kötetet. Pénzintézetnek „köszönheti” házasságát is. Az edelényi OTP-fióknál ismerte meg Kiss Ilonát, s 1971-ben esküdtek örök hűséget egymásnak. Két lányuk van. Csilla Nyáregyhá­zán végzett a főiskolán. A szabolcsi fővárosban él a férjével és tanári szakmáját gyakorol­ja. Judit pedig Egerben harmadikos főiskolai hallgató. Ó is pedagógus lesz. Veres József kevéske szabadidejében hobbijának, a kertészkedésnek hódol. Felesége révén örököltek Fül­kén egy szőlőültetvényt. Munka itt mindig akad: szorgalmasan pótolgatja az elöregedett tőkéket.

Next

/
Thumbnails
Contents