Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-15 / 87. szám

1

Itt-Hon

4

íxw/w.wsKv»:««™

;v:»x««wxw:-;

Interjú

lí.v

Hegyalja őrtornya - Abaúj kapuja

Bakonyi Béla

Abaújszántó (ÉM) - Ha a turista Tállya felől érkezik Abaújszántóra, a Kőrössi-parton megáll, s gyönyörködve szemléli Szántót négy templomtornyával, s az út melletti pincesor a Sátor-hegy lábánál árulkodva mutatja: ez szőlőtermelő település. Itt kezdődik Hegyalja, a Sátor-hegy, mint a régió őrtornya jelzi: ez a híres borvidék első vulkánikus „melegágya”, s a szőlőtermelő hegyvonulat záró őrtornya a sátoraljaújhelyi Sátor. Igen, de miért van kiírva a település névtáblájára, hogy Abaúj? Szívesen útba igazítom az érdeklődőt: ez a nagyközség nem Zemplénhez, Abaújhoz tartozik. A természet sok évezred alatt a Sátor- és a Súlyom-hegy között impozáns bejáratot alakított ki, s Aba- nemzetségről ezt a tájegységet Abaújnak nevezte el a történelem.

Itt élek 80 éve. Sokszor felmentem a Sátor-hegy keresztjéhez először gyerekként, azután tanítványaimmal osztályfőnökként. Gyermek- és ifjúkoromban az ősi hagyomány fennmaradt emléke úgy élt, hogy a Sátor-hegy vulkánikus eredetű tűzhányó morgásokat hallatott magából. A lakosság megrémült s az elöljáróság és az egyházak úgy határoztak: a hegyet meg kell szelídíteni. Könyörgő körmenetben ment fel Szántó népe a hegytetőre, s a nyolc ökörrel felvontatott

keresztet megszentelés után elhelyezték a csúcson. 1913-tól ez a felállított nagyméretű kereszt Szántó szimbólumává vált. Aki elhagyja Abaúj szántót közúton vagy vonaton, a Sátor keresztjére tekintve búcsúzik egy fohásszal. Sokan könnyes szemekkel, a visszatéréskor pedig hálatelt szívvel fejezi ki örömét a hegy keresztjére tekintve a szántói polgár. Ezt a nemes gondolatot belém nevelte édesanyám. Amikor elkísért az egri diákvárosba a vonat ablakából mindketten imádságos lélekkel búcsúztunk Szántótól. Később, amikor katonának vonultam be, s amikor SAS-behívóval a doni háborúba parancsolt az akkori rendszer, akkor is elköszöntem, majd hálát adtam a jó Istennek, hogy visszasegített vészterhes utamról.

A második világháború után Abaújszántón jeles szőlőbirtokosok termelték a szólót. Palackozva és gönci hordókban szállították a bort Krakkóba, Bécsbe. Nagy kiterjedésű szőlőterületeket műveltettek, s pincegazdaságaiban a borokat palackozták: Flegmán Sámuel és fia, Zimmerman Jakab, Biliczky Flórián, Kassa város borgazdasága. Kassa szőlő- és borgazdasága nőtt legközelebb a szívemhez, mert Berzeviczy János, a gazdaság vezetője családjával egész ifjú életemben igen jó kapcsolatban álltam. Csupa szív ember volt János bácsi. Megengedte, hogy elzongorázzam s elénekeljem kedvenc dalát: „...Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”. Utána elővette kedvenc mirjam cigarettáját és rágyújtott. Átkarolva levitt a gazdaság pincéjébe s a muskotály aszú kóstolása volt a jutalmazásom. A háború

A korszerű palackozóüzem

után, a pártállam időszakában mostohán bántak a patinás szóló- és borgazdasággal. A Hegyaljai Borkombinát ki is vágatta a Szántó és Golop közötti szőlőbirtokot.

Egy évtizeden át, amikor a hajdani Kassa városi udvarház előtt mentem el elfordítottam a fejemet, mert láttam az elhanyagolt udvar és pincekülsőt. Szertefoszlottak reményeim. Azt gondoltam: ez már csak temetőre hasonlító látkép, itt már nem lesz feltámadás. Mit ad Isten, pár évLátogatás a szántói Tokajvin Kft. borpalackozó üzemében

vei ezelőtt arra jártam s örömmel tapasztaltam, hogy az udvaron, a pince körül nagy sürgés-forgás van. Az építkezés erőteljesen folyik. Az ósdi épületeket, raktárakat elbontották, az udvart be- füvesítették. Szántói lokálpatriótaként szívemet melengette, amikor felismertem a három régi jó barátomat: az Imri testvéreket, s Hegyalja híres pincemesterét, Schmiedt Jánost. Azonnal rájöttem: az egykori Kassa város szőlő- és borgazdasága jó kezekbe került.

Az újonnan épített palackozó előterében az ide- szálhtott üres palackok tömegei egyre magasodnak. A megtöltött flakonokat az egymás után sorban álló teherkocsik szállították a vevőkör telephelyeire. Az utcáról nézelődve elgondolkodtam: Istenem, ha látná ezt Berzeviczy János, bizonyára öröme telne a látványban s elővenné miijam cigarettáját és mondaná: „Jól van fiaim, nem hoztatok szégyent Kassa patinás hírnevére”. Az üzemet március 27-én kerestem fel. Imri Gyuszi elmondta, hogy a Tokajvin Kft. központja Nyíregyházán van. Pincekapacitásuk 1500 hektoliter érlelő fahordó tárolásban. Abaújszántói gazdáitól vásárolják fel a szőlőt, saját gépesített feldolgozójukban préselik musttá s tárolják nagyméretű alumínium tartályokban. A tartályok befogadó képessége 2000 hektoliter. Pincéjükben különleges minőségű hegyaljai borokat - furmint, hárslevelű, édes szomorodni - s a borok királyát, az aszú különlegességeket helyezik el és kezelik. Ennek szakavatott gazdája Schmiedt János pincemester.

Elámultam, amikor beléptem a modern palackozóüzembe. A külföldi gépek tömege tölti pa* ltt-Hon

Riport

5

mm

Buzafalvi Gyózó

Tomaszenfjakab (ÉM) - Pásztor József, Tomaszentjakab polgármestere esztendők óta azon fáradozik, hogy községük határába létrejöjjön a Sas-pataki víztározó. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság gondozásában már el is készült a tervezett tározó helyszínrajza. Pásztor Józseffel arról beszélgettünk, hol áll jelenleg az ügy.

A tornaszentjakabiak óhaja: Sas-pataki víztározó

„Akár gyógyüdülőt is létesíthetünk, hiszen annyira érintetlenül tiszta a levegő itt"

□ Mikor vetődött fel a víztározó ötlete?

• A rendszerváltáskor, 1990-ben az első falugyűlésen már szó volt erről. Komjáti Miklós hidrogeo- lógus mondott először szakvéleményt. Akkor még úgy gondoltuk: Hidvégardó és Tomaszentjakab között kellene kialakítani a víztározót. A talajmechanikai próbafúrások után a szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a gát megépíthető, nem folyik majd el a víz, mert kötött a talaj. A későbbiek folyamán az Évízig azóta elhunyt főmérnöke, Stefán Márton is megerősítette belvízbejárása után, hogy kivitelezhető elképzelésünk. Azóta sem hagyott nyugodni a gondolat, mert kistérségünknek a jövője múlik ezen, hiszen ahol tó van, ott azonnal megjelennek, a fürdő- zők, a horgászok és a kereskedők.

□ Hol tartanak most?

• Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Varga Miklós arról értesített, hogy elkészítették hazánk hegy- és dombvidéki vízfolyásainak hasznosítási lehetőségeit bemutató tanulmányt, melynek fő célja a tóépítési (tározási) lehetőségek feltárása. A maguk részéről igent mondtak a tervezett Sas-pataki tározóra. Felhívták a figyelmünket arra, hogy minél szebb és emberibb környezetet alakítsunk ki.

□ Konkrétan hol képzelik el a Sas-pataki víztározó megvalósítását?

• A völgyszakasz a Cserehát hegység legészakibb szélén helyezkedik el, mint a Bódva magyarországi szakaszának legfelső bal oldali mellékága. A Saspataknak a Bódva felé nyíló völgye morfológiailag három jól elhatárolható részre tagolódik. Felső szakasza Tomaszentjakab mellett széles, lapos medence. Ez alatt hirtelen elkeskenyedik egy kilométer hosszúságban, majd egészen szűk, meredek falu szurdokká alakul, mely ugyancsak egy kilométeren át a Bódva völgyéig tart. A szakaszoA tornaszentjakabiak úgy gondolják: a térségben élők sorsa, jövője múlik azon, hogy megva- lósul-e a Sas-pataki víztározó Fotó: Buzafalvi Győző

kát jól felismerhető vetők választják el. Az elzárás javasolt szelvényét Tomaszentjakab felett jelölték ki a Sas-patak 9+650 méter szelvényében. A tározásra kiválasztott völgyszakasz egyébként lankás domboldalak között van, fekvése északkelet, délnyugat irányú. A vízzel borított völgy teljes hossza 7 kilométer, átlagos szélessége 250 méter. A tározó északnyugati oldala kissé tagolt, itt csatlakozik két mellékvölgy vízfolyása. A völgyfenék és az északi lejtőoldal rét-legelő művelési ágban van, a délkeleti domboldal pedig zárt erdő. A patakmeder rendezetlen: fákkal, bokrokkal benőtt. Átlagos mélysége fél méter és egy méter között váltakozik.

□ Mik a tervezett tó főbb adatai? • A vízfelület 27,5 hektár. Üzemvízszintje 200 mBf, víztérfogata 870 ezer köbméter, a völgyzárógát hossza pedig 227 méter. A Tomaszentjakab feletti medence alapkőzetét triátko- ri karsztosodé mészkő építi fel, melynek felszínét mállásterméke, szárazföldi eredetű vörösagyag takarja több méter vastagságban, mely kellő vízzárást biztosít. A medence oldalait tli- océnkori nagy vastagságú agyagos üledékek alkotják. A völgyfenék allúvinma a tározó tér teljes területén vízzáró. A17 négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő terület lankás, dombos vidék. Főleg szántóművelés alatt áll, de számottevő a műveletlen füves legelő is. Erdőborítottsága gyér, vízzárósága a közepesnél nagyobb. A Sas-patak főleg a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizekből táplálkozik, nagyobb forráíai nincsenek. A tározó egyszeri, első vízigénye 1 millió 541 ezer 750 köbméter, azaz kedvező csapadékos időjárás esetén egy év alatt megtörténhet feltöltése.

□ Bizonyára többször is konzultált már a környező települések vezetőivel...

• A jóléti víztározó kialakítása nem csak Tomaszentjakab érdeke, hanem a hidvégardóiak, a viszlóiak, a debréteiek érdeke is. Akár gyógyüdülőt is létesíthetünk, hiszen annyira érintetlenül tiszta a levegő itt. A Saspataki víztározó közvetlen közelében nincs se falu, se lakótelep. Tomaszentjakab vize se folyik bele a Sas-patakba. A Szirákó- patak töltené fel a víztározót, mely összeköttetésben áll a Saspatakkal. Mindkettő egyébként a Bódva-folyó vízgyűjtő területe. Egy frappáns pályázattal, tervelkészítéssel minél előbb bele kell kezdenünk a víztározó kialakításába. A terület felmérésére már akadt is jelentkező. A víztározót még a Torna-völgy, a Ka- niszló-völgy és a Gát-völgy vízfolyásai is táplálnák. Az új területfejlesztési törvény alapján szeretnénk a pályázatot benyújtani, az infrastruktúra kiépítését megvalósíthatónak tartjuk. Üdülőtelkeket is létrehozunk majd, elképzelhető, hogy a terület értékéért cserébe is találunk majd befektetőket. A közeli Szlovákia magyar lakosai bizonyára élnek majd az idegen- forgalom előnyeivel és kistérségünk lakosainak a jövője is megoldódhat a víztározó létesítésével, mert e nélkül kilátástalan a sorsunk. Az érdeklődést jelzi az is, hogy június 12-14. között itt rendezik meg a Vredestein Rallye egyik gyorsasági futamát. Ez a szakasz egyébként nem veszélyezteti a létesítendő víztározót, mert a pálya attól két kilométerre található.

lackokba a borféleségeket. A napi kapacitás négyötezer palack. Mivel én is szőlősgazda vagyok, abaújszántói társaim nevében a borokat kóstolgatva mondok köszönetét, hogy 1800-2000 mázsa szőlőt vásárolnak fel. Á cég 1995-ben kezdte meg működését, s négy szakember irányítja a gépeket. A pincében borkóstolókat is rendeznek. Az idegenforgalmi irodák rendszeresen küldik vendégeiket a szántói Tokajvin Kft.-hez. Ötven vendéget tudnak egyszerre fogadni, akik gyönyörködhetnek Hegyalja pincéinek ékességében, a nemes penész érdekes rajzolataiban.

Búcsúzás előtt megtekintem az iroda falára kifüggesztett megyei, hegyaljai és országos versenyeken elnyert borminősítések okleveleit. Többségében aranyéremről tanúskodnak. A szántói Tokajvin Kft. reményt nyújt. Abaújszántón a Tokajvin Kft.-n kívül több üzem kezd igen eredményesen gazdálkodni. Nem érzem magam jósnak, de Szántó fejlődési jelei azt mutatják, hogy településünk városfejlesztése felé „kacsintgathatunk”. Egyelőre csak félszemmel. Már az is biztató, hogy összefogott a két Imri-testvér és Schmiedt János. Rövid idő alatt is szinte csodákat műveltek. Sohajda Sándor polgármester vezetésével, Szik- szay Tamás jegyző szakmai irányításával s kedves tanítványom, Plaszkó János helyettes polgár- mester közös nyelven beszélő harmonikus munkamódszerével Szántó a fejlődésben előbbre léphet. S hála Istennek az én szemem még jó: az alagútban bandukolva is látom az éltető és reménykeltő napfényt. Hegyalja őrtornya, Abaúj kapuja jó úton halad.

A takarékszövetkezeti vezető

Szendrő (ÉM - BGY) - Veres József Szendrőben született 52 esztendővel ezelőtt. A közgazdasági technikumot Budatétényben végezte el 1963-ban. Ez volt a Szövosz szakmai iskolája. Utána az edelényi OTP- fióknál helyezkedett el. Lakáshitelezéssel foglalkozott s közben ingázott be Szendróból Edelénybe. Nagy megtiszteltetésként érte 1970-ben, hogy a szendrói takarékszövetkezet akkori igazgatósági tagjai felkérték, a nyugállományba vonult Kovács Ernő helyiét töltse be.

Igent mondott és azóta is a Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága elnöke. Az 1957-ben alakult takarékszövetkezet most ünnepli 40 éves jubileumát. Április végén tartják küldöttgyűlésüket. Amikor 27 esztendővel ezelőtt átvette Veres József az irányítást, 9 millió forint volt a betétállomány, a hitel pedig ötmillió és 75 ezer forintos nyereséget könyvelhettek el. Mára nagyot fordult a világ a szendrői takarékszövetkezetnél is: a múlt év végére a betét elérte az 511 millió forintot, de a kölcsön is felszökött 190 millióra. Az eredményük viszont 15 millió forint lett.

Jelenleg 36 község tartozik a működési területükhöz Szendróládtól Hidvégardóig, Tor- naszentjakabig, a Rakaca-völgyig, Jósvafőtől Rudabányáig, Alsó- és Felsőtelekesig, Kánó- • ig, illetve Kazincbarcika felé egészen Izsófalváig teljed a „birodalmuk”. Van üzletegységük Szuhogyon, Szögligeten, Bódvaszilason, Rakacán, Rudabányán és Izsófalván is. Soha nem volt még olyan jelentős betétnövekedésük, mint tavaly: 140 millióval többet teljesítettek, mint 1995-ben. Veres József határozott meggyőződése: ez annak is köszönhető, hogy náluk családiasabb az ügyfelekkel való foglalkozás, mint más pénzintézeteknél. Mindig fordítanak arra időt, hogy meghallgassák az emberek ügyes-bajos dolgait. Az új kihívást a bankkártya elterjesztése jelenti számukra. Ad ez feladatot bőven ebben a szegény régióban. Az új idők szellemének jegyűben Veres József 52 éves fejjel belevágott a bankárképző iskolába, ahol makrogazdasági és tőzsdei ismereteket is tanul. Forgács Bálinttal közösen kiadásra készíti elő a szendrói takarékszövetkezet 40 évéről szóló kötetet.

Pénzintézetnek „köszönheti” házasságát is. Az edelényi OTP-fióknál ismerte meg Kiss Ilonát, s 1971-ben esküdtek örök hűséget egymásnak. Két lányuk van. Csilla Nyáregyházán végzett a főiskolán. A szabolcsi fővárosban él a férjével és tanári szakmáját gyakorolja. Judit pedig Egerben harmadikos főiskolai hallgató. Ó is pedagógus lesz. Veres József kevéske szabadidejében hobbijának, a kertészkedésnek hódol. Felesége révén örököltek Fülkén egy szőlőültetvényt. Munka itt mindig akad: szorgalmasan pótolgatja az elöregedett tőkéket.