Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
Itt-Hön A interjú Edelény (ÉM - KB) - Tetszik vagy nem tetszik: Edelény és vonzáskörzete az ország egyik legneuralgikusabb pontja foglalkoztatás-munkáltatás szempontjából. Az egykori bányavidék még mára sem nőtte ki az ipari központ hajdanvolt státuszát, a tömegével munka- nélkülivé vált egykori bányász-földművelő kétlaki réteg manapság a kényszermunkás - feketemunkás bélyegét viseli, s bélyegnek mondható ez, hiszen maga is szégyelli, aki hordja, s ebből úgy tűnik, nincs kiút pillanatnyilag. Adatok: 1991-től 1996 decemberéig 2329 főről 3713-ra nőtt a munkanélküliek száma, miközben 1993 szeptemberében több mint 5000 embernek nem volt munkahelye a Bódva-völgyben. Az idén ugyancsak romlott a munkaerőpiaci helyzet, hiszen 1997 első két hónapjában túlhaladta a 3800-at a munkát-dolgot keresők létszáma. lényi körzetnek. Elvándorolni persze lehet innen, de a lakosság jelentős részének itt kell élnie. A hagyományok köteleznek, s az agyonkoptatott kifejezéseknek: az összefogásnak itt és most kell hogy értelme legyen. A Bódva-völgy többérintős „vállalkozás”. Budai Sándor az edelényi munkaügyi központi kirendeltség vezetője a hírek szerint a legjobb nyugati (német) mintákat követi precizitás, minőség szempontjából. A hajdani, múlt századi védegylet fogalma szerinte is jelenvaló, létező fogalom ma, hiszen e terület is a helyi, rendkívül kicsiny és szűk iparra, mezőgazdaságra van utalva olyan bérek mellett, amely a fővárosi jövedelmek negyedét-harmadát jelentik. A munkaügyi központ vezetőjének természetesen nem feladata a jövő fölvázolása, de a régióhoz tartozó települések adatait és mutatóit összegző táblázatok azt sejtetik, hogy e mostoha körülményekkel bíró területnek sincs más választása, mint a bevált nyugateurópai példák nyomába eredni. A táblázatok rögzítik többek között az infrastrukturális, közüzemi felszereltséget, a gazdasági, jogi személyiségű vállalkozások számát és erejét, továbbá a települések természetes szaporulatát és fogyását. Az adatok összesítése utáni állapot azt mutatja, hogy a Bódva-völgy a halmozottan hátrányos helyzetű régiók közé tartozik, s a közeljövő sem ígér mélyrehatóbb változást. Hogy mégis csekély optimizmussal bájon a terület polgára, annak egyik biztosítéka éppen a pályaorientációval, tanácsadással és felnőttképzéssel is foglalkozó munkaügyi központ lehet. „...a mélyen alulképzett cigány lakosság létszáma e térségben rendkívül magas, s a helyzeten a mindenféle kozmetikázás sem változtat, sőt ront.”-Hon Ripo A munkanélküliek legelőször itt kérnek tanácsot Fotók: Slezsák Zsolt Nyugat-európai minták nyomában Az okok rendkívül egyszerűen meghatározhatók: nincsenek új munkahelyek, a befektetők nem pályáznak az ország eme vidékére, s nincs is olyan meghatározó erő, amely a németeket, japánokat, amerikaiakat Eszak- vagy Kelet-Magyarországra von- zaná. A munkanélküli ráta a megyei átlagnál is sokkal magasabb ebben a régióban, s ez aligha változhat a közeljövőben. Pedig Edelény és vonzáskörzete (hogy a számok bűvöletében maradjunk) 94 miihó 300 ezer forintot kapott közhasznú munkavégzésre, azaz a tartósan munkanélküliek támogatására. Egy dolgot már végre ki kellene mondani mindenféle struccpolitika mellőzésével: a mélyen alulképzett cigány lakosság létszáma e térségben rendkívül magas, s a helyzeten a mindenféle kozmetikázás sem változtat, sőt ront. 1996-ban Edelény .161 millió 200 ezer forintos támogatást kapott munkahelyek létesítésére, új beruházásokra, illetve pályakezdők támogatására. De: ezen a területen kevés a munkáltató, az önkormányzatokra számítani önmagában rendkívül szűk látókörre mutat, a közhasznú munkások foglalkoztatása csak egy kevéske időintervallumra Budai Sándor, a munkaügyi központ ve- tervezhető. Edelényhez zetője 47 település tartozik, s írd és mondd: a régióban 13 te- A tervek, az elképzelések és a lepülésen van orvos, s mindössze juttatások végre összhangban áll- 20 medicinát ismerő szakember nak, állhatnak a jövőben, hiszen dolgozik a területen. megyei szinten is több jut az edeCentrumban van Edelényben a Munkaügyi Központ Nagy Zoltán Gelej (ÉM) - Először 17 éves korában vőfélyeskedett rokoni háznál. Ezt követően megkedvelték strófáit, előadásmódját és mind gyakrabban kérték fel nagyvőfélynek a szülőfaluján kívül a környéken is. Miskolctól Szihalomig sokhelyütt „vezényelte” a lakodalmat. Évente olyan öt-hat helyre hívták, Kovács Károly ez évben lép 63. életévébe, könnyű kiszámolni, hogy az évek során több mint kétszázszor tűzték mellére a vőfélykendőt, a rigmusok pedig mind szebbé csiszolódtak. Úgy alakult az élete, hogy tízévente váltott munkahelyet, előbb a helyi tsz-ben dolgozott, majd a mezőnagymihályi állami gazdaságban, végül a mezőkeresztesi szövetkezetből vonult nyugdíjba, így most már több ideje marad lagziba járni. Kezdődik a szertartás a beköszöntővel, amikor a vőlegény és kísérete a me- nyasszonyos házhoz érkezik. Ez pedig így hangzik Kovács Károly előadásában: (legutóbb mezőkeresztesről indult a násznép) „Ma hajnalban alig, hogy virradt a reggel, Mezőkeresztesen összegyülekeztünk szép számos reggel... Násznagy uramhoz van egy kis kérésem, Idekint várakozik a szép sereg vendégem. Legyenek szívesek őket befogadni, Mi sem fogunk érte adósok maradni." Ezután bemennek a lányos házhoz vagy a sátorba és következik a menyasszony kikérése: „Menyasszony, asszonyom jöjjön ki kedvemért, A mi seregünk nagy fáradságáért. Elsőbb majd elkísérjük ez Isten házába, És ott összekötjük az üdvnek láncával, Hogy vidám örömben, tartós boldogságban Éljen majd mindhalálig szerelmes párjával. Adják ki tehát a menyasszonyt, legyenek szívesek Mivel sok a dolgom, hamar végezhessek. Hisz várja vőlegénye is őt türelmetlenséggel, Szánják meg a szegényt, már ne vesztegessék, Hanem a menyasszonyt karjába vezessék." Ekkor a nagyvőfély elővezeti a menyasszonyt és mondja tovább a rigmust: „Itt van hozománya ezen tisztelt háznak, Hogy a karomon tartom a szemeim nékem is szikráznak. Az ő ékessége, szépsége, mind eme lélek fő gyönyörűsége. Itt van a koszorú a szép homlokán, Ekkor szép a lány, ekkor csak igazán. Szerelmes vőlegény nézz csak a szemébe, Ugye te sem láttad még őt ilyen szépségben. Már ezentúl a tiéd, őt szeretheted, S vele napjaidat vígan eltöltheted. Hisz a boldogság fénye ragyog a szemében. A szerelem tüze lángol a szívében..." Végül a vőlegény elé vezeti a menyasszonyt, megcsókolják egymást és következik a búcsúztatás. A menyasszony az édesapjától, az édesanyjától, testvéreitől, a lányoktól, a rokonoktól, szomszédoktól, ahogy illik. Mindezt természetesen a vőfély teszi helyette: „Szólna ő, de nem tud, látom a bús arcáról, Én tehát most elmondom, amit ő elgondolt... Hullanak könnyeim, mert tőletek válók kedves jó szüleim. Úristen az égben, világ teremtője, Tekints le a földre, szegény gyermekedre, Tekints szüléimre, akik felneveltek És az én jó dolgomért sok mindent megtettek. jó testvéreimre, akiket most itt hagyok. A jó hangulatot „vezényli” a lakodalmakban Már több mint kétszázszor tűzték a geleji Kovács Károly mellére a vőfélykendőt Nyugdíjasként előnevelt csirkékkel is foglalkozik Fotók: Végh Cs. Emiatt boldog is, szomorú is vagyok. Ha el is megyek innen, messze távol, Istennek áldása szálljon rá e házra. Kedves jó szüleim, kedves testvéreim Búcsúzom tehát most tőletek, nevetve és sírva." íg>r folytatódik a búcsúzkodás külön az édesapától, külön az édesanyától, a testvérektől, ahányan vannak, mindig a megfelelő zene kíséretével. A lánypajtásoknak szóló jó kívánság: ók is találjanak megfelelő párra. Ezt követi a vőlegény búcsúztatása hasonló sorrendben, aztán elindul a lakodalmas menet az anyakönyvvezetőhöz és a templomba. Ezután majd a vacsora előtt és alatt van nagy szerepe a vőfélynek, asztalhoz hívja a vendégsereget, beszámol a konyhabeli előkészületekről. Itt már tréfálkozóba váltanak az eleddig érzelemre apelláló rigmusok. Kovács Károly például emí- gyen adja tovább a szakács üzenetét: „Az első tál étel lesz a patkány nyerítés, Utána jön a rántott kocsizörgés, Csirke turbékolás, borjú röfögés, Utána pedig a kemencében a nyöszörgés. Tessenek elhinni, kivasalt nyakkendő Szépen nyársra húzva Sült pecsenye helyett lesz itt tarisznya fóka. Utána következik a háromszáz esztendős kirántott vén kakukk...” E mókázás után jönnek az ételek, a vőfély beajánlja a kakas-jérce levest, húst, mondván, pusztuljon a kakas, hogy éljen a menyecske. „...A szomszédasszony megmondta, hogy állítólag Ez a kakas csínyt tett, Két napja a menyasszonyán lyukat csípett. A vőlegény ezért megfogadta, Amíg él, ő majd foltozgatja. Azt mondta délelőtt kétszer, délután négyszer rákérdeztem, nem lesz ez egy kicsit sok? Mondta éjfél után tizenháromszor... De honnan veszed a foltnak valót?" így zajlik az ungarkodás, amelynek egy másik fénypontja a töltött káposzta kínálása. „Én az egész magyarország jó részét bejártam, De ilyen finom káposztával még nem találkoztam. Belevágtam két oldal szalonnát, kilenc disznónak Elejét, hátulját, mindnek megmostam a fülét meg a farkát. Ti lányok azon iparkodjatok, ha füléből nem is, a farkából kapjatok! Kedves vendégeim, és a menyasszony mit keressen a káposztában"? Ilyenkor beszólnak: „a vőlegény farkát!” A vőfély pedig masnit köt két farokra és úgy kínálja, hogy a hosszabbikat választhassa a menyasszony, a vendégek derültségére, hogy lám a hosszabbikat választja. No, de akkor kié legyen a rövidebb? Megint beszólnak: „A násznagynéé!” Meg is kapja a megjegyzéssel együtt: „Neki már ez is elég.” Ez így megy a vacsora végéig, azután már csak a zene és tánc uralja a lakodalmat. És úgy illik, hogy a menyecskék, az asszonyok megtáncoltassák a nagyvőfélyt is, aki most már fogadkozik: ideje abbahagyni. De csak fogadkozik, hiszen még csak 63 éves Gelej és környéke népszerű vőfélye. A messze földön híres Kovács Károly vőfélyi díszben Versíró diák Kazincbarcika, Sajó- szentpéter (ÉM - LM) - Még nincs tizenhat éves, de eredményes iskolai tanulása mellett szépén gitározik, jói szaval, verseket ír és választott hivatása szerint hivatásszerűen készül ápolónőnek Csóka Julianna. Osztályában meghatározó személyiség, társai felnéznek és büszkék rá. - 1981-ben születtem Kazincbarcikán es Berentén lakom 15 éve. Hatan vagyunk testvérek, de már csak a bátyámmal élünk otthon. 0 Miskolcra jár a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, én pedig Sajoszentpéteren tanulok a Pattantyús Ábrahám Géza Szakközépiskolában. Apám rokkantnyugdíjas, anyám szintén. A szakközépiskola elvégzése után ápolónő szeretnék lenni a kórház gyermekosztályán. A szakma elméleti részét az iskolában, a gyakorlatokat pedig a szociális otthonban végezzük. Én nagyon szeretem a gyerekeket, az időseket, a betegeket, ezért választottam az ápolónői szakmát. A tanulás mellett verseket írok, ezen kívül hobbim még a gitározás és a táncolás. Gitározni a kazincbarcikai zeneiskolában tanultam. Főleg táncdalokat, de cigánydalokat is játszom osztálytársaimnak. Gitárommal már felkerestem az idősek otthonát is, ahol műsorom nagy tetszést aratott. Részt vettem a Nemzetközi Kórház Hálózat Alapítvány Egészséges Otthon címmel kiirt pályázatán, amelyen első helyezést értem el. A Sa- jószentpéteren 1996-ban meghirdetett Lévay József szavalóversenyen első díjat nyertem. Februáriján elküldtem anyagomat a Magyar írók Szövetsége által kiírt pályázatra. Itt középiskolás írók, költők bemutatkozását várták 20 gépelt oldal terjedelemben. Amennyiben pályázatom sikeres lesz, meghívnak a Diák írók, Diák Költők Országos Találkozójára Sárvárra. Remélem, ott leszek.
