Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

4 ESZAK-Magyarqrszág Helyi Hírek 1997- Április 11.« Péntek □ Holnap... • MEGYEI MSZP-KÜLDÖTTGYŰLÉS. Tisztújító megyei küldöttgyűlést tart holnap délelőtt fél 10-től Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban a Magyar Szoci­alista Párt. A résztvevők értékelik az MSZP elmúlt két évben megyénkben végzett mun­káját. , • MIEP-NAGYGYŰLÉS. Nagygyűlést ren­dez szombaton Kazincbarcikán a Béke film­színházban a Magyar Igazság és Elet Pártja. A MIÉP délután 5-kor kezdődő rendezvényé­nek szónoka Csurka István pártelnök. • PECÁSOK A GÓLEMEN. Idénynyitó horgászversenyt rendez serdülő és ifjúsági korú tagjainak az Észak-magyarországi Horgász Egyesület szombaton a nyéki Gó- lem tavon. Nevezni fél nyolctól lehet a hely­színen. • EGÉSZSÉGÜGYI BÁL MÁLYIBAN. Az egészségügyi intézmények dolgozói rendez­nek bált szombaton este 7 órától Mályiban a Móra Ferenc úti általános iskolában. A mű­sorról a Miskolci Nemzeti Színház művészei gondoskodnak. • MÁRCIUS 1-JE ÓTA INGYEN VISZIK a 65. évüket betöltött tiszaújvárosiak szemetét. Az áprilisi testületi ülésen arról is döntenek, hogy az idős, saját lakással rendel­kező tiszaújvárosiakon kívül a bérlakásokban élőket is illesse meg a kedvezmény. ^ Piaci Árak Miskolc sö Marcika Ózd Zöldpapríka/db 35 50 26 Paradicsom/kg 300 300 280 Üborka/kg __ 140 1 40 140 Burgonya/kg 14 20 12 Úi burgonya/kg 100­­Sárgarépa/kg 100 80 90 Petrezselyemgyökér/kg 100 80 90 Karalábó/kg 70 80 90 Úi karalábe/db 50­60 Zeller/kg 90 90 90 Vöroshagyma/kg 80 60 70 Fokhagymáig l~B0O ”700 700 Gomba/kg 300 300 200 Karfiol/kg__ 30 0 250, 200 Kelkáposzta/kg 80 90 80 Fejes káposzta/kg 50 40 30 Vöröskáposzta/kg 70 40 60 Tojás/db 14 15,50 13,50 Aíma/kg 60 70 60 Szárazbab/kg 220 290 260 Lencse 220 240 Öiobél 450 600 600 Mik 400 400 400 Savanyúkáposzta/kg 80 80 80 Cékla 50 70­Citrom 180 230 140 Banán 220 240 230 Narancs 130 150 130 Méz 400 550 550 Retek (hónapos) 30 35 40 Saláta 60 55 36 Zöldhagyma 30 45 201 A táblázatban ázereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Hangosan gördülő tapolcai kövek Az útlezárásra is készek az üdülőövezetben a zajos szállításra panaszkodók Nagy Dezső Miskolc (ÉM) - Ahol már a bu­szok sem járnak, ott kezdődik a teherautók világa. Hajnali 5 órától délután 5-ig furikáznak a kővel megrakott dömperek - állítják a környékbeliek, akik szerint a zaj és a por el­viselhetetlen. Pedig mindez adózás szempontjából is ki­emelt üdülőterületen törté­nik, az örök szezon birodal­mában: Tapolcán. Panaszos levélben vázolja lapunk olvasója: a Tapolca közelében talál­ható kőbányából naponta hatalmas teherautók szállítják a kózúzalékot valahová. Az üdülőterületet ke­resztül szelő utat szinte járhatat­lanná koptatták a dömperek kere­kei. A zaj elviselhetetlen, a por ful- lasztó, s mindezt hajnal 5 órától délután 5-ig kell eltűrniük azt ott lakóknak. Zaj és por Tapolcai délután: az út valóban le­hangoló látványt nyújt. A kerekek hullámosra koptatták a burkolatot, a padkák mellett rozsdás hordó he­ver, kőtörmelék mindenfelé. Ezt a szakaszt senki sem takarítja, a fá­kat senki sem metszi, a növények szimbiózisban élnek a villanyoszlo­pokkal. A téli szóróanyagot néha- néha felkapja a tavaszi szél, hogy néhány méterrel odébb, a rendben tartott udvarokra hordja, a frissen mosott, kötélen száradó ágyne­műkre kenje, vagy csak egyszerűen befújja a nyitott ablakon át a sző­nyeg közepére.- A teherkocsik leszorítják az autómat az útról, nem tartják be a 40 kilométeres sebességkorlátozást sem - áll meg egy percre a munká­val a kertjében veteményező Tus­kán József. A felesége hozzáteszi: Tapolca önkormányzati képviselője bizony nem Tapolcán lakik, így nem is látja, mi folyik itt. Hiába kérik, hogy tegyen valamit az ügy Megoldást várnak a tapolcaiak a kőszállítás miatti évek óta tartó kelle­metlenségekre Fotó: Bujdos Tibor megoldása érdekében, nem sok minden történik. Pedig a helyzet már tarthatatlan: a nagy teherau­tóforgalom miatt szinte lehetetlen a személyautós (és főleg lakókocsis) közlekedés, a zaj zavaija a nyara­lók és a helyiek nyugalmát is. Zimmer Frei Az út mellett nagy házak, némelyi­ken a hűvös tavaszban is tábla hir­deti: Zimmer Frei - szoba kiadó. Az egyik közeli panzió tulajdonosa szintén panaszkodik:- Sajnos, á vendégeink nem iga­zán tudnak pihenni a hajnali for­galom miatt - mondja Kozma Lászlóné, majd így folytatja: - Kö­zel egy éve önkényesen lezártuk az utat az itt lakókkal, mert már elvi­selhetetlen volt a teherautóforga­lom. Most is ezt tesszük, ha nem szüntetik meg ezt a helyzetet. A beszélgetésből kiderül: tavaly szeptembertől a lakók tudomása szerint 4 perces követési időt szab­tak meg a teherautóknak, de ezt nem tartják be. Molnár Pál képviselő - akit munkahelyén érünk utol - állítja: tud a problémáról. ígéri: az egy-két évvel ezelőtti önkormányzati egyeztetéshez hasonlóan, ismét fel­veti a problémát a polgármesteri hivatalnál. Csoba Tamás megtiltotta Egyeztetni persze fontos dolog, ám a zaj és a helyzet megoldatlansága miatt elégedetlenek egy öt évvel ezelőtti polgármesteri döntésre hi­vatkoznak. Még a néhai Csoba Ta­más rendelt el a kőbányára 1992. április 8-tól tehergépjármű-forgal­mi tilalmat, mivel a teherautók - meglátása szerint - súlyosan káro­sítják a környezetet. Ez a rendelet még ma is él - állítják a lapunknak nyilatkozó tapolcaiak. A polgármesteri hivatal szak­értője, Lévai István viszont arra emlékeztet: a citált rendelkezést az a forgalomkorlátozás követte, amely meghatározza, hogy a má­jus 1-től szeptember 15-ig tartó üdülési szezonban csak különle­ges engedéllyel szállíthatnak kö­vet a bányából. A szezon után, il­letve előtt pedig hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között, akkor is csak 5-7 perces követési idővel. Most 5-6 fuvarozó szállít a kőbá­nyából. Nem tehermentesíthetik az utat azzal a megoldással, hogy a Hejőcsabai Cement- és Mészipa- ri Rt. futószalagján több követ szállítsanak a HCM-ig (a cég ilyen módon gondoskodik a saját számára szükséges szállításról), mert a szalag alatt is lakóházak állnak. Az ott élők panaszai miatt éjjel nem működhet a szalag- Ez­zel együtt is az a városháza állás­pontja, hogy kompromisszumra kellene jutni a tapolcaiakkal- Hogy miért van szükség kompro­misszumra? A bánya működése a városnak is érdeke, hiszen innen szállítják a követ az utak és laká­sok építéséhez, a szennyvízcsator­názáshoz. A városháza szerint szezonon kívül kevés a vendég Tapolcán, ezért engedélyezhették a szállí­tást. Ennek ellentmondani látszik a tapolcaiak állítása: vannak, akik télen is üdültetnek. Ráadásul Ta­polca nemcsak nyáron üdülőöve­zet, ez megmutatkozik a hely* adózásban is, hiszen egész évre fi­zetik az idegenforgalmi adót. Ezt Falvai László aljegyző annyival pontosítja: az idegenfor­galmi adó nem szezonra szól, ha­nem a vendégéjszakák után kell befizetni. Az egyeztetés időpontját meg nem tűzték ki. Addig is: viszik a köveket. Az engedélyek április 30- ig szólnak. A ZAB vezetése a megegyezés híve A gázosok készek tárgyalni Sárospatak 40 milliós kárigényéről Szerencs (ÉM - PT) - A Zemp- lén-Abaúj Közműfejlesztő és Gázszolgáltató (ZAB) Kft. a tár­saság jogi szakértőivel történő egyeztetés után nem zárkózik el a velük szemben negyven- millió forint kárigénnyel fellé­pő sárospataki önkormányzat­tal való tárgyalástól. Mint tegnap már beszámoltunk ró­la: a pataki önkormányzat arra hi­vatkozva szeretné megkapni a pénzt a ZAB-tól, hogy a település­nek kára származott a gázprogram késedelmes megvalósításából. A pénzből elsősorban a város útjait szeretné rendbe hozni az önkor­mányzat. Czike Gábor, a ZAB Kft. igaz­gatója most arról tájékoztatta la­punkat, hogy előbb a sárospataki­ak konkrét követelésének jogsze­rűségét, valóságalapját kívánják majd megvizsgáltatni jogászaik­kal. Szeretnék megismerni a má­sik fél álláspontját. Amennyiben felmerülhet, hogy a kártérítési igénynek valós alapja van, akkor nem zárkóznak eí a konfliktus tárgyalásos úton történő megoldá­sától sem. Egyelőre csupán erről az egye­di kárigényről van szó - tudtuk meg a ZAB-vezetőtől. Más önkor­mányzatok rendben lévőnek talál­ták a gázprogram megvalósulási ütemét. Amennyiben a sárospataki ügy kapcsán bizonyítható a ZAB mu­lasztása, készek a valós kárösszeg megtérítésére is. Fórum a Barlangfürdőben Miskolc (ÉM) - Az idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeiről, a kör­nyezet rendezettebbé tételéről, rend­őrőrs alapításáról lesz szó azon a fórumon, amelyet Molnár Pál es Feledy Péter (mindketten: KDNP' önkormányzati képvisélő tart hét­főn délután 5 órától a tapolcai Bar­langfürdő előcsarnokában. Az ér­deklődő környékbeliek mellett a rendezvényre várják a többi között Kobold Tamás miskolci polgármes­tert, Tuza László ezredest, a megyeszékhely rendőrkapitányát és Vojtilla Lászlót, a Miskolci Vízművek Részvénytársaság elnök­igazgatóját is. Vita a barcikai kábeldíjról Ha az önkormányzat nem intézkedik, majd lép az állampolgár Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - A díjbesze­dők mondják: a legutóbbi testületi ülésen elhangzottakra hivatkozva so­kan nem hajlandók fizetni a kábelte­levízió díjat a városban. A bűvös szó: szerződésszegés, amely a Barcika TV Kft. idei, 40 százalékos díjemelése kapcsán merült fel. A kérdést önkor­mányzati ad hoc bizottság vizsgálja. A szerződés nem erről szól Kazincbarcikán az önkormányzat (mint a kábelrendszer tulajdonosa) és a Barcika TV Kft. (mint a rendszer bérlője) hosszútávú kábelüzemelteté- si-fejlesztési szerződést kötött, amely­ben megfogalmazódott, hogy a vállal­kozó legfeljebb az inflációs ráta ará­nyában emelheti a szolgáltatás díját, esetleg az áfa mértékének változását érvényesítheti. Ekkor még nem léte­zett a médiatörvény, amelyik azóta viszont előírja: jogdíjat kell fizetni a műholdas programokért. Ezt a barci­kai szolgáltató kénytelen volt a lakos­ságra hárítani, így jóval túllépte a megengedett díjemelés mértékét. A nézők február óta többször is panaszkodtak emiatt. A polgármes­ter az ügyben levelet írt a vállalko­zásnak, Szilágyi Sándor ügyvezető igazgató pedig válaszában kifejtette, hogy a szerződéskötéskor még nem ismert körülmények aránytalanul nagy terhet róttak a társaságra. Összesen 102 forint az emelkedés ha­vonta (254 helyett 356 forintot kell fi­zetniük a nézőknek a 22 csatornáért, s az emelkedés magában foglalja az infláció miatti díjtételnövelést is). A közkedvelt, fizetésre kötetezett prog­ramok helyettesíthetők lennének an­gol nyelvű hírcsatornával, szlovák il­letve orosz közszolgálati adással, ám a csatornaszám és a programok meg­határozásának joga a vállalkozóé és az említett díjmentes műsorok beállí­tása ellentétes a társaság üzleti érde­keivel. A megoldást jelentő korszerű, csillagpontos házhálózatok kialakítá­sát megkezdték, így változik az előfi­zetés szerkezete: programcsomagok­ra lehet majd előfizetni. „A lakosság nevében” A téma az önkormányzat napirend­jén is szerepelt: több képviselő úgy vélte, ez tisztán jogi probléma. A bí­rósághoz kell fordulni, mondja ki, ha szerződés-szegés történt, illetve dönt­sön a szerződésmódosításról. Más vé­lemény szerint külső jogi szakértőt kell fogadni. Megint mások ad-hoc bi­zottságban és peren kívüli megegye­zésben gondolkodtak. Végül megszü­letett a hattagú bizottság, amelynek feladata a probléma tisztázása, a szerződésbeli előírások teljesülésének vizsgálata. Talpas Pál képviselő a lakosság ne­vében a februári után a márciusi tes­tületi ülésen is szót kért. Úgy vélte, a képviselő-testületnek nem az a dolga, hogy a szerződésszegőt „kimossa”, s ha az önkormányzat nem tesz semmit az ügyben, akkor ő mint állampolgár fog bírósági eljárást kezdeményezni ma­gánjogi szerződése alapján.- Egyszerű bányásznyugdíjas va­gyok, aki néha besegít a Fogyasztóvé­delmi Egyesületnek, de sokan egyetér­tenek velem - magyarázza. - Ne a tes­tület mondja ki a szerződésszegést, vi­szont állapítsa meg, történt-e vétség. Ha ezt most esetleg egy sima szerző­désmódosítással el lehet kenni, akkor legközelebb majd a kábel árának eme­lése lesz a hivatkozási alap, mert azt sem lehetett előre tudni, aztán követ­kezik a többi szolgáltató anarchiája, a fogyasztó jogbizonytalansága. Beszél­jék meg velem a díjemelést, ha az el­tér a szerződéses mértéktől, hadd döntsem el én, hogy ezek után akarok- e szerződést kötni, és ne egy bedobott cetlin állítsanak kész tények elé! Talpas Pál egy tavplyi esetet is említett a testületi ülésen, mondván: „Szilágyi úr nem először követ el tör­vénysértést”, hiszen a kft. „kollektív büntetést alkalmazott” két lépcsőház­ban, ahol a lakók egy része nem fize­tett díjat. Ezt az esetet sérelmesnek találja Riespler Pál közös képviselő is, aki mint városatya, az ad hoc bi­zottság elnöke. Szerinte a polgármes­ter és az ő közbenjárására kapcsolták vissza a lépcsőházakban a szolgálta­tást. Az ügyvezető másra emlékszik: a lépcsőházak lakói egy-két kivétellel nem kötöttek velük szerződést, és nem fizették a díjat sem közköltség­ben, sem közvetlenül. A kikapcsolás után mindannyian pótolták ezt, ezért kapták vissza a szolgáltatást. Sérelem itt, sérelem ott A vizsgálódásban a díjemelésen kívül több szempont is felmerülhet, például hogy miért maradt ki a szerződésből a csillagpontos fejlesztés határideje, amikor éppen ezért született megál­lapodás a vállalkozóval. Mindeneset­re a pályázat kiírásával kezdve min­den egyes írott anyagot kikért a bi­zottság a jegyzőtől. Az elnök azt is le­szögezi, nem hajlandó semmiféle vé­leményt mondani addig, amíg a vizs­gálat zajlik. Annál is inkább, mivel a vállalkozóval kötött önkormányzati szerződést sem ismeri; a szerződéskö­téssel a testület a polgármestert bíz­ta meg. Talán mégis szerencsés volna külső jogászt bevonni, véli, bár a bi­zottsági képviselők közül ketten is jo­gi doktorok. Ha a szerződés megköté­séhez sem kellett, akkor most sincs szükség speciális médiaszakértőre, állítja Riespler Pál, aki annak idején a kábelhálózat bérbeadása ellen vok­solt, mert ez biztos bevétel lett volna a városnak. Az eredmény az áprilisvégi ülésen derül ki, ám az már tény, hogy a kft- feljelentést kíván tenni Talpas Pál el­len, mivel igencsak sértőnek találta néhány nyilvánosan elhangzott kije­lentését. A lakosság egy része a vélel­mezett vétséget készpénznek véve máris megtagadta a díjfizetést. A szerződés kimondja: a külön nem sza­bályozott kérdésekben a Polgári Tör­vénykönyv előírásai a mérvadók, va­gyis, ha a jogszabályváltozással ki­alakult helyzet valamelyik fél jogos érdekeit lényegesen sértené, a bíró­ságnak kell döntenie. D

Next

/
Thumbnails
Contents