Észak-Magyarország, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

BOLDOG SZULINAPOT KÍVÁNUNK CSIIKONAK ENCI, KULCSI, ÉS A CSOSZACSA AZ ITT-HONOK VÁRJÁK AZ EGYESÜLETEK HÍREIT! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum ötsoros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információikat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről. Híreiket térségünk regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: Itt-Hon Szerkesztőség Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon: 46/341-611 SZÜKSÉGES: Az egyesület neve: Címe: Telefonszáma: Hivatalos képviselőjének neve: CSERPÁK GYULA MISKOLC, SZEDER U. 2. SZERETETTEL KÍVÁNUNK BOLDOG NÉVNAPOT ÉS NAGYON JÓ EGÉSZSÉGET. ÉVA ÉS CSALÁDJA SÁROSPATAKRÓL Emléktábla az uradalmi épületeken Diósgyőr, Hámor és Ómassa lett Miskolc har­madik kerülete az 1950. október 22-én megtar­tott tanácsválasztás után. Az alakuló gyűlést követően a, tanácstagokat szakbizottságokba osztották. Én a művelődésügyi állandó bizott­ságba kaptam beosztást, melynek 1952-től el­nöke lettem. Egyik munkaterületünk a műem­lékek védelme volt. Iskolaigazgató-helyettesi és tanácstagi tevékenységem révén - mely utóbbit valamennyien ingyen, megtisztelő ha­zafias kötelességként végeztük - sok helybelit ismertem és még többel kerültem kapcsolat­ba. Tudtam, szót lehet érteni velük és készek önzetlenül cselekedni, ásót, lapátot fogni, ha diósgyőri érdekről van szó. A lakosság jó érzéssel és örömmel fogad­ta, amikor 1953-ban a várrom délkeleti tor­nyát állványokkal vették körül, és megkez­dődött annak restaurálása, megóvása. Bizott­ságunk minden évben kiment és szemlét tar­tott a vár udvarán. A munka lassan, de fo­lyamatosan haladt. Bizottsági gyűlé­sen 1957-ben arról tárgyaltunk, hogy a vár környékén van­nak jól megépített több száz éves há­zak. Megkezdtük azokat jegyzékbe foglalni építésük idejük és funkciójuk alapján. De miután ilyen információk­kal senki nem ren­delkezett, december 27-én tartott gyűlé­sünkre meghívtam Komáromy József akkori múzeum­igazgatót is. 0 ma­gával hozta a volt koronauradalom di­ósgyőri épületeire vonatkozó latin szö­vegű, 1775. évi lel­tári összeírást, de az nem szolgált azonosítás­ként. Ezután kezdtem - iskolai és tanácstagi munkám mellett - kutatni a helyi egyházak­nál, a levéltárnál, a múzeumnál, Sárospatakon, valamint levelezni az Országos Levéltárral. Sok töprengéssel, a történelmi mozaikok egybeil- lesztésével megismertem a település előbbi év­századait és épületeit. Megfogalmaztam 1960- ra a legfontosabbnak ítélt épületek megőrzésé­hez, megjelöléséhez az emléktáblák szövegét. Ezek a következők voltak: 1. Az uradalom kor­mányzósági épülete, a „Dominális Ház.” (1997- ben Nagy Lajos király útja 32. sz. ház, a Pető­fi Sándor Könyvtár.) 2. Az uradalmi börtön. 3. Az uradalom pénzügyi főnökének hivatalhá­za. 4. Az ispáni ház. A szöveget engedélyeztettük és a kivitele­zéshez bizottságot alakítottunk, melynek Bor­dás Géza lett az irányítója, aki a Lenin Kohá­szati Művek gyáregységének volt a vezetője és az ómassai őskohó megépítésénél is elisme­rést érdemlő tevékenységet végzett. Ő tervez­te a táblák méretét és azokon a szöveg elosz­tását. A vasból öntött táblák negatív részét a kohászat lelkes dolgozói, míg pozitív részét a Kohóipari Technikumban készítették el in­gyen. Felszerelésükben pedig - Orosz József tanácstag közreműködésével - a 114. számú ipari Szakmunkásképző növendékei működ­tek közre. ' Az említett épületeket 1973-ban az emlék­táblák és a rájuk vonatkozó tanulmányaim mentették meg a lebontástól. Balázs József A diósgyőri koronauradalom egykori kormányzósági épületében ma a Pe­tőfi Sándor Fiókkönyvtár működik Fotó: Farkas Maya A szociális rendelet változásai (I.) Miskolc (ÉM - BO) - Egy tavalyi tör­vényi felhatalmazás alapján a mis­kolci képviselő-testület februári köz­gyűlésén módosította a szociális el­látásokról, a rendszeres nevelési se­gély és a lakbértámogatás helyi sza­bályairól szóló, 15/1996 (IV.l.) számú önkormányzati rendeletet. A soka­kat érintő téma napirendre kerülé­sét többek között az indokolta, hogy - miként az korábban számtalan fó­rumon is felvetődött - az egyes tá­mogatási formáknál meghúzott na­gyon alacsony jövedelemhatár miatt többen kiszorultak a segélyezésből. A két változatban elkészített hatá­rozati javaslatból a grémium végül is azt a variánst fogadta el, amelyik nem fix összeghez, hanem az öreg­ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez köti a szociális juttatá­sokat. Többen lehetnek jogosultak ez évtől %t-Hon :ili| Inforum rendszeres szociális segélyre Aktív korúakra is A pénzbeli ellátásokkal összefüggően az egyik legfontosabb módosítás a rendsze­res szociális segély folyósítására vonatko­zó kritériumok megváltozása. Bár ezek megítélése eddig is az önkormányzatok hatáskörébe tartozott, de a feltételeket egy 1969-es egészségügyi rendelet tar­talmazta, mely szerint e támogatási for­mában azok az idős és rokkant személyek részesülhettek, akik társadalombiztosítá­si ellátásokra nem szereztek jogosultsá­got, és megélhetést biztosító jövedelem­mel, vagyonnal nem rendelkeztek. Most azonban a szociális törvény passzusa sze­rint azok az aktív korúak is részesülhet­nek e segélyben, akik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából kiszorul­tak, és munkájuk, megélhetést biztosító jövedelmük, vagyonunk nincs. Esetükben azonban bizonyos kikötéseket is megfo­galmaz mind a szociális törvény, mind az arra épülő helyi önkormányzati rende­let. így többek között a Családsegítő Szol­gálattal való folyamatos együttműködé­süket, illetve a szociális helyzetükhöz és mentális állapotukhoz igazodó progra­mokban - életvezetési tanácsadás, spe­ciális támogató, önsegélyző csoportok, stb. - való részvételüket. Nem csak fűtési szezonban A lakásfenntartási támogatás újraszabá­lyozása ugyancsak kedvezőbb a korábbi­nál, hiszen ez a támogatási forma ezen­túl egész évben adható. A folyamatos fo­lyósítás szükségességét egyrészt az ener­giaárak háztartásokra gyakorolt tartós hatása, másrészt a szolgáltatás nyújtó szervezetek ebben az évben befejeződő pri­vatizációja tette szükségessé. Miután vár­hatóan a magántulajdonban lévő szolgál­tatók piaci árakat fognak érvényesíteni, így kompenzálásuk - az arra rászorulók esetében - igencsak indokolt. Erre vonatkozóan kétféle formát lép­tetett életbe a módosított szociális tör­vény. Az egyik esetben - amikor a lakás- fenntartási támogatás indokolt költségei elérik, vagy meghaladják a háztartás ha­vi jövedelmének 35%-át - egy évre, a má­sik esetben - amikor a lakás fűtési költ­ségeinek havi összege eléri, vagy megha­ladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át - egy fűtési szezonra kell a tá­mogatást megállapítani, amelynek azon­ban egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál. Mindezekkel összefüggésben alakította át a támogatás mértékét a helyi önkormányzati rendelet, amely a korábbi szabályozással szemben - ami csak a lakás komfortfokozatát és alapterületét vette figyelembe - az egy fő­re jutó jövedelem havi nettó összegét és a lakás alapterületének nagyságát veszi a támogatás alapjául. (A jogosultság összeghatára az idén is a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (jelenleg 11 500 Ft) 130 százaléka, egyedül élők esetében + 4000 Ft. (Egyéb módosításokról, mint például a gyermekét egyedül nevelő szülővel kapcso­latos rendelkezésről, a temetési segély igénybevételének korlátozásáról, a neve­lési segély megállapításánál a család fo­galmának újbóli megfogalmazásáról, az ápolási díj feltételeinek újraszabályozásá­ról és a támogatás mértékének változása­iról következő számunkban szólunk bőveb­ben. - szerk. megj.) A gyerek többnyire min­denkit kénytelen meghall­gatni, de nem hallgat min­denkire. Szabállyá, zsi­nórmértékké általában a kisebb közösség morális szokásjoga válik, s meg­határozó szerep jut a szó­szólónak. E felismerésből kiindulva a tiszaújvárosi általános iskolákban érde­kes, hasznos, a siker re­ményével kecsegtető pró­bálkozás kezdődött. Egy- egy osztály, vagy egy még kisebb csoport hangadóit egy jó ügy érdekében igyekeznek megnyerni, hogy ők szóljanak a többi­ekhez, ha szólni kell: akár a tanári katedráról, akár az óraközti szünetben, akár az utcai csatangolás közben. Legyetek jók, ha tudtok... A Dianetikai Központ két vezetője (Sar­kadi Zsolt és Sávolyi Judit) arra vállalkozott, hogy drogellenes akcióba kezd a legveszélyeztetetteb­bek, a tizenévesek között. Nem kampányról van szó, Brackó István munkára. Hajdanában előfordult diákjaik köré­ben a szipózás, a mosta­nában terjedő kábítósze­rek fogyasztóival szeren­csére még nem találkoz­tak iskolájukban. Jobb gyei hadjárat indul a „beetető" bélyeg, a diszkó­tabletta, a cigarettába so­dorható fű, a fölszippant­ható fehér por, az injekci­ós bódulat ellen. A szán­dék közös, s vannak, lesz­Legyetek jók, ha tudtok.,. s nemcsak a kábítószerről. A TVK anyagi támogatást nyújtott, a központ szak­mai segítséget adott. Ti- szaújváros hál' istennek ebben az ügyben nem ki­vétel. Mint azt Bolykiné Katona Erzsébettől, az óz­di József Attila Gimnnázi- um és Egészségügyi Szak- középiskola tanárától megtudtuk, városukban is felkészültek a folyamatos megelőzni a bajt - mond­ja a tanárnő - felkészíteni a gyermekeket a rájuk le­selkedő veszélyre, ennek szellemében tartottak már tájokoztatókat az AIDS- ről és fognak majd beszél­getni a diákokkal osztály- főnöki órákon is. Amint azt lapunk is hírül adta, február végétől átfo­gó, több szerv által patro­nált, s egy éven át tartó mé­nek kapcsolódási pontok a lokális és az egyetemes ér­dekek, kezdeményezések között. A különbség a módszerekben van. Az „Ésszerű útikalauz a jobb élethez" alcímet viselő fü­zet nem vallásos, hanem morális kódex. Személyre szóló. Nevét adja hozzá, aki adja és aki kapja. A 21 passzust felsoroló köny­vecske úgy állít tilalomfát, hogy nem fenyeget, hanem magyaráz. Ügy rettent, hogy nem ijeszt. Figyelem­re és fegyelemre int. Nem azt mondja, hogy ne fo­gyassz alkoholt, hanem a mértékletességre kér. A szex pedig „nagy lépés a boldogsághoz és az öröm­höz vezető úton, semmi rossz nincs benne, ha együtt jár vele a hűség és a jó ízlés betartása". A fenti­eket összeadva, s a közke­letű rövidítéssel élve a DA­DA jön ki.-A négy káros, pusztító, korunkra jellem­ző közellenség. Messzire kanyarodtunk a tiszaújvárosi példától, s a példaadó életvitelt fölmu­tató és a felvilágosítást végző diákoktól. De így teljes a kép, így kerek a történet.

Next

/
Thumbnails
Contents