Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

Itt-Hon 6 Magasabb postai tarifák januártól Miskolc (ÉM) - Január elsejétől átlagosan mintegy 20 százalékkal emelked­tek a postai díjszabások. Drágább bélyeget kell ezentúl ragasztani a leve­lekre, a képeslapokra, s a külön szolgáltatásokért - ajánlott küldemény, exp­ressz kézbesítés, stb. - is többet kell fizetni. Hogy mennyit? Ehhez nyújtunk táblázatunkkal segítséget. LEVÉL BELFÖLDRE KÜLFÖLDRE Gramm súlyig Helyi Távolsági Közvetlen szomszédos országokba Egyéb európai országokba Élükre forint Szabvá-y méretű 30 ß-* 20.­27.­27­Egyéb 20 90­90­100­100 40.­45.­180­180­190­250 55.­58.­420.­420­430­500 6S­70.­810­810­840­•1000 75.­85­1580­1580­1640­*2000 85.­95.­2400­240).­2520­LEVELEZŐLAP, KÉPES LEVELEZŐLAP KÜLFÖLDRE BELFÖLDRE : Közvetlen szomszédos: országokba j Egyéb európai országokba Egyéb külföldre ____________ Helyi Távolsági forint 16­20­20­60­72­' ,, y'í'',/'" /V , 4' '// ' ' / ' V/'/' ^MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK,^ FIGYELEM!---------------------------­A fényeslitkei Tiszagyöngye Mg. Term, és Szóig. Szöv. ajánlja nagykereskedelmi áron a következő hibrid-kukorica-vetőmagvakat: EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK: Albánia, Andorra, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Francia- ország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettor­szág, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, San-Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Vatikán. A külföldre feladott levélpostai küldemények súlydíján felül kg-onként további 4200 Ft-ot kell megfizetni abban az esetben, ha- egy napon belül ugyanazon feladó ugyanazon országba 1500 vagy ennél több küldeményt ad fel,- kéthetes időszakon belül ugyanazon feladó ugyanazon országba 5000 vagy ennél több küldeményt ad fel. *Csak postafiókra címzett küldeményeknél KÜLÖNSZOLGÁLTATÁSOK Belföldre Külföldre forir H Ajánlott 55.­120­Ajánlott biztosítási díja 70­­Könnyített kézbesítésű küldemény 45.­­Expressz 110­ISO­Tértivevény 22­60.­Saját kezéhez 20­20­Gyorsan romló csomag 110­­Törékeny csomag a súlvdíj 50%-a ■■ Légiposta Levél, levelezőlap, postautalvány és értéklevél után 10 g-onkém 12.­Nyomtotvány, kíscsomag, hírlap után .20-gonként t2.­KÖZVETLEN SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK: Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. PIONEER - kukorica-vetőmagvak közül:- Colomba, Stira, Julianna, Marista, Helga, Pi-3965/A, Pi-3764/A, Zita, Kinga; CIBA - hibridek:- Furió, Dolár, Ocitán; valamint:- Maja, MV-333, Gazda, Norma, KK-297, KK-240, MV-287, DE-377 Tavaszi árpa és zab-vetőmag és UT-I-es Kondor és Desiree vetőburgonya értékesítése. 5000 Ft érték fölötti vásárlás esetén kedves vásárlóink között 10 zsák különböző fajtájú hibridkukorica- vetőmag« sorsolunk ki 1997. május 1-jén! Nagy olajtartalmú napraforgómag, takarmányzab termeltetési és felvásárlási szerződések kötése. A termeléshez szükséges anyagokat meghitelezzük, folyamatos szakmai segítséget biztosítunk és vállaljuk vonzáskörzetünkben a betakarítási munkák elvégzését. Továbbá: növényvédő szerek, gyomirtó szerek, műtrágyák, vetőmagvak és MOL-CARRIER kenőanyagok nagykereskedelme. Ökotető és multimédia Hon Infórum 3 A tokaji középiskolások büszkék az új iskolájukra Tokaj (ÉM - KS) - Tokaj 4600 lakosával Ma­gyarország egyik legkisebb városa. A Bodrog és a Tisza összefolyásánál, a hegy lábánál hú­zódik meg a település, amely nemcsak csodá­latos természeti környezetének és világhírű bo­rának köszönheti hírnevét, hanem abból adó­dóan is különleges helyzetben van, hogy kisvá­ros létére középfokú intézete van. Ezek közül most kapott új épületet a Tokaji Ferenc Gim­názium és Környezetvédelmi Szakközépiskola. Tervezője Bodonyi Csaba, Széchenyi-díjas fő­építész. A kollégium legfelső csúcsától a szint­emelkedés továbbtart, mert az út túloldalán az iskola tornyai magasodnak, s ez a képzeletbe­li vonal tovább emelkedik a tokaji hegy szint­jére, hiszen az iskola a tokaji hegy tövébe épült. A homlokzat egyediségét várszerű megjelení­tésében hordozza, sajátosságát az iskolában fo­lyó szakképzést visszatükröző jellege adja meg, amely mind a belső, mind a külső felületeken megjelenik. A külső és a belső felületeken csak természetes építőanyagokat használtak, ezek a környéken fellelhető építkezésre alkalmas kő­zetek és a fa. Az építmény hegyhez olvadó ré­szét ökotető borítja, amely ma még ritka ná­lunk, de elterjedőben van. Ilyen ökotetó borít­ja a körfolyosót, a laboratóriumokat és néhány előadót. Az ökotető azt jelenti, hogy az épület­részeket termőfölddel borították be, ezeken a felületeken kívánják bemutatni a Tokaj-bod- rogzugi Tájvédelmi Körzet növényvilágát egy tanösvény beültetésével. Az épületben először egy háromszintes au­la tárul elénk, melyet körfolyosók futnak vé­gig. Ezekből nyílnak a tantermek. Az aula fé­nyes és csillogó. Mennyezetvilágítás tesz látha­tóvá mindent, a harmadik szint tájékán Tokaj címere, a földszinten jobbra a könyvtár. Ten- kács Tibor évtizedeken át volt a gimnázium művészettörténelem és rajz taná­ra. Az iskolában 582 tanuló tágas környezetben töltheti szabadidejét. Van két aulájuk, és egy, szintén oszlopos körfolyosós zárt udvaruk. A korszerű iskolában beindították a környezetvédelmi szakképzést, amelyhez az eszközöket a PHARE- program biztosította számukra. Ugyanebből a programból kapják meg a közeljövőben a 32 MB-os Server gépet és a tíz darab multi­médiás gépet, amelyet a számítás- technika és az idegen nyelvek ok­tatásában is felhasználnak. A régi épületből nemcsak a pe­dagógiai tapasztalatokat hozták át, hanem azokat az eszközöket is, amelyek a többprofilú iskola kép­zéséhez szükségesek. Teljesen új a kémiai elő­adó, amelyet már egyedi bútorokkal rendez­tek be, a padsorok lépcsőzetesen emelkednek, minden tanulói padban van gáz, víz, villany. A tanári asztal mögött tábla és kémiai kísér­leti szekrény. Az ökológiai oktatás legújabb esz­közeit a folyadék és mérőműszeres laboratóri­umban helyezték el. Ilyen eszközök a spectro- photométerek, a lángphotométerek, az anali­záló berendezések, a hordozható laboratóriu­mok, az analitikai mérlegek és a legkorszerűbb mikroszkópok. Az épület valamennyi oktatást szolgáló helyiségébe bekapcsolható a zártlán­cú televízió és az Internet. A beköltözés több szakaszban történik, 1996. szeptember 1-jén már itt kezdték meg az új tanévet. Ekkor vették birtokba az új közokta­tási szárnyat, ebben 18 osztályterem van, öl­tözők, zuhanyozók, raktárak, szertárak és a 18 ezer kötetes könyvtár, amely már médiatárrá bővült. Októberben költöztek be a második ütemben elkészült ökológiai szárnyba, itt van négy előadóterem, hét laboratórium és a szá­mítógép szaktantermek. Ennek a résznek a körfolyosóján 64 vitrinben olyan kiállítási anya­gok láthatók, amelyek szakirányba orientálják a tanulókat. A harmadik ütemben, február 1-jén vették át az ötszáz négyzetméteres aulát. A negyedik ütemben április végén foglalják el a nemzetkö­zi méretű sportcsarnokot, ekkorra tervezik az iskola avató ünnepségét is. Déváid István igaz­gató elmondja, hogy a teljes befejezéshez az anyagi erők nagy koncentrálására van szük­ség. Az Itt-Hon kérdésére, hogy az érintettek miként fogadták a költözést, az igazgató úr vá­laszolt: - „Van aki nagy várakozással, van aki aktív részvétellel működött közre. Az ifjúsá­got pedig büszkeséggel tölti el, hogy ilyen szép épületben tanulhatnak”. A vadászat mindig is úri passziónak számított a köz­vélemény szerint. A rend­szerváltás előtt pártvezetők kiváltságainak tartották, a '90-es években pedig a gaz­dagok hobbijának. Persze az igazi vadászok mindig is til­takoztak a címkézés ellen. Az, aki a természet és a vad szerelmese lett, úgy látta: a puskázás közepette nincse­nek „hatalmasok és hajtők", mindenki egyszerű közle­génnyé válik, és csak az szá­mít: mennyire sportszerű és kitartó valaki. Minden bizonnyal az előíté­letek is vezették akkor a tör­vényhozókat, amikor tavaly ősszel (majdhogynem egyöntetűen) voksolt a par­lament az új vadászati, vad­gazdálkodási és vadvédelmi törvényre, amely új alapok­ra helyezi (március 1-jétől) a vadászati jogot. A politi­kusok azt mondják: régen volt óhaj szentesült: akié a föld, azé a vadászati jog. El­ső hallásra persze szépen hangzik e tétel (bár a világ fejlettebbik felén a jog és a ján 13, jobb partján pedig 15 vadászati területre adta áldását az FM-hivatal. Arról is döntöttek a tulajdonosok, és jelezték a hatóságoknak: végrehajtási utasításba. Az éves bérleti díj nem halad­hatja meg a területen beter­vezett kilövendő vadak után fizetendő vadvédelmi hoz­Buzafalvi Győző Józan fék vad is állami tulajdonban maradt!), de aki az elmúlt hónapok eseményeit, folya­matát figyelte, rájöhetett: akad még jócskán hiányos­ság a törvény körül. A zempléni tájegység erdő- tulajdonosait is igencsak ér­zékenyen érintette az új sza­bályozás. A rendelkezés ér­telmében ugyanis a gazdák kérhették erdejük vadászte­rületté nyilvánítását. Ennek értelmében a Szerencs kör­nyékén, a Hernád bal part­haszonbérbe szeretnék adni földjeiket. Az egyezkedés órái most kö­vetkeznek. A gazdáknak az érdeke első nekifutásra az, hogy minél magasabb árat kapjanak hektáronként; a vadászoké pedig az, hogy ne rugaszkodjanak el a va­lóságtól az éves bérleti dí­jak. A Földművelésügyi Mi­nisztérium alkotmányossági okok miatt nem mondhatott országos árat, de „józan fé­ket" mégis csak beépített a zájárulás megszabott mérté­két. Az apróvadak esetén ez négyszerese, a nagyvadak­nál pedig a nyolcszorosa. Tehát ha egyes tulajdonosok ennél magasabbra teszik a mércét, bizony pórul járhat­nak, mert a vadászati ható­ság nem el lenjegyzi a ha­szonbérleti szerződésüket és az ő költségükre keres újabb hasznosítót az idő lejárta után. A törvényben jártas szakér­tők azonban arra hívják fel a vadászati területtel rendel­kezők figyelmét: a bérbe­adáskor ne a bérleti díj nagysága lebegjen a szemük előtt. Mert mára már kide­rült: ebből ugyan meggaz­dagodni nem lehet. Nehogy bakot lőjenek tehát a tulaj­donosok. Sokkal lényege­sebb ennél az, hogy meg­bízható, korrekt vadásztár­saságokkal kössenek üzletet, akik azonnal kifizetik a vad­károkat is. Mert mit ér az az éves hektáronkénti pár száz forint akkor, ha a vad­disznó a kukoricásba vagy a búzásba „téved" és akár 60 ezer forintos kárt is okozhat. Ezt az összeget egyébként ugyanis csak hosszú évek után, bírósági procedúrával lehet csak be­hajtani. Mindettől megkí­mélhetik magukat a vadá­szati tulajdonnal rendelke­ző erdőtulajdonosok, ha a földön maradnak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents