Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

Íg97. Március 26., Szerda Kultúra ÉSZAK-Magyarország 7 ^ancsó-fotók j^iskolc (ÉM) - Vancsó Zoltán fo- “>ból válogatott kiállítás látható Március 27-től április 27-ig a Mis­ter* Galériában (Miskolc, Rákóczi • 2-). A tárlatot hétfő kivételével aPonta délelőtt 9-től délután 5 órá- 8 tekinthetik meg az érdeklődők. Jézus élete j^skolc (ÉM) - A Bibliaiskolák ozössége által támogatott Jézus ete és tanításai című sorozat kö- . kező előadása március 28-án, Pénteken este 6 órakor kezdődik a g lskolci Akadémiai Bizottság ,2®kházaban. Reisinger János iro- al°mtörténészz most Jézus búcsú- lédéről tart előadást. Elsősök beíratása j^skolc (ÉM) - Az 1997/98-as tan- tankötelessé váló 1. osztályos öulók beíratása Miskolc általá­éi* iskoláiba április 24-én, csütör- j. kon reggel 8-tól este 6 óráig, ápri- töi pénteken pedig reggel 8- s , “Miután 2 óráig tart. Tankötele- , k azok a gyermekek, akik 6. évü- az • május 31-ig betöltik, és 1 pJ • lába lépéshez szükséges fej- hat e'®rték- Tankötelessé vál­. t a szülő kérelmére az a gyermek tn’lF i ®v®t 1997. december 31-ig ..be. A tankötelezettség kezde- óva 3Z ’s^°'a igazgatója dönt az ,,°da véleménye, illetőleg a Neve- g?1 Tanácsadó Intézet (Miskolc, arsony János u. 14.) véleménye •apján. Az 1. osztályosok hittanbe- (a t?a,*8 a fenti időben történhet lokK bániákon és a lelkészi hivata- nak T1 mas időpontban is biztosíta- r ,k tehetőséget a hittanbeíratás- „á' , beiratkozásra a szülőnek ma- lr«Va beb vinnie a gyermek anya- i nW kivonatát, és a fejlettségét j°ló óvodai vagy nevelési taná- ^aai^szakvéleményt. kodások lesznek Sq7k°lc (ÉM) - Miskolc óvodáiban kék*' maíus 5-töl 9-ig jelentkezhet- . ov°dai felvételre a szülők óvo- a Koró gyermekeikkel. Óvodába az évit?11?. vehető fel, aki a 3. élet­té .. fűtötte. A módosított közokta- élpt s^ny értelmében a gyermek 5. Vgj^yónek betöltésétől kezdve a ne­dűd '1 ~ szeptember 1-től - kez­lvó óvodai nevelés keretében fö­lállt 1S™'a* életmódra felkészítő fog- ^^óson köteles részt venni. Mő-tárlat (ÉM) - Pető János festő- ^afiknsművész alkotásaiból nyí- tgj-ü a btás március 27-én, csütör- Gal n- .^őlután 4 órától a Miskolci * inában (Miskolc, Rákóczi u. 2.). VéWKs 27-ig látogatható tárlatot aiánt-ari Tajos művészettörténész érdeklődők figyelmébe. ^amaravetíté s 5|olc (ÉM) - Varga Rudolf Le- Ütik á bogár című filmjét ve- ófit.^Prilis 1-jén, kedden délután 5 há2;- a Miskolci Galéria Rákóczi- kamaratermében. ^ a*igolosok lye^Co|c.(ÉM) - A miskolci Se- hon^T Általános Iskola adott ott- .az Országos Általános Tanul- döntjy Verseny angol nyelvi megyei nuu,;|enek- A versenyen azok a ta- f°rdu] <Vettek részt, akik a korábbi gas °n bebizonyították, hogy ma- Vet. f^ten ismerik az angol nyel- «ZítöT'íg ők versenyeztek, felké- h0nt „ ?naraik a versenynek ott- vábbk - ’sk°tában módszertani to- A le^Pzésen vehettek részt. batef1-0.. an szereplő diákok: 7/1. •hisk„1n.ában: Körmöndi Tamás, a tata,).. 1 45. Sz. Általános Iskola lstvátlJa; kategóriában: Kovács Ciw.’.a miskolci Herman Ottó aban-^p,'Urn faoulója; 8/1. kategóri- Tózoq n r*. Balázs, a kazincbarcikai tapp]-■ yőrgy úti Általános Iskola ki vJa>?/2. kategóriában: Tárno- fenc p.pmka, a miskolci Földes Fe- A nvpv!nnáz'um diákja, kcjg., • <rseknek a B.-A.-Z. Megyei Zet gg és Közművelődési Inté- ^áníriffr Oxford University Press utt fel könyvjutalmat. Foltos takarók a tárlaton Rézágy színesíti a II. Országos Foltvarró Kiállítást A II. Országos Foltvarró Kiállítás ezen a héten még megtekinthető a tisza- újvárosi Városi Kiállítóteremben Fotó: Dobos Klára Tiszaújváros (ÉM - DK) - A pá­lyázat tematikus volt. Magyar- ország kerti és mezei virágait lehetett „folton-foltosan” ábrá­zolni. A tiszaújvárosi Városi Ki­állítóterem falára sok érdekes - és különleges - munka került. Illetve egy közülük vaságyra - Braun Andrásné Tavirózsák cí­mű díjazott alkotása.- Igen pepecs, aprólékos munka ez- mondja a miskolci foltvarró. - A takaró 2500 darabból, a párnák kétszer 125 darabból készültek. Szerencsére türelmem van hozzá. Régóta varr, hímez. Első mun­káját négyévesen készítette: síelőt hímzett egy térítőre. Azóta folya­matosan kézimunkázik. A kiállított ágytakaróhoz hason­lót egy divatlapban látott, akkor gondolta, ő is megpróbálja. Volt ott­hon egy szép rézágy, elképzelte, mi­lyen is lenne „foltos” takarókkal. Az­tán belevágott a megvalósításba... Egy idős hölgy meg a beszélgeté­sünkbe vág a kérdésével: - Eladó ez a munka?- Persze, rézággyal együtt - mo­solyog az alkotó. De árat nem tud mondani, meg egyébként is, innen előbb mindenképpen egy másik ki­állításra, Debrecenbe megy az ágy­terítő. Meg az ágy.- A féljem egy hétig tisztította az ágyat, hogy ilyen fényes legyen- jegyzi meg, miközben figyeli, ahogy a néni a szemével simogatja a tárgyat. Üzlet végül is most nem köttetik, de megbeszélik, majd ta­lálkoznak.- Nem lenne rossz eladni - szól aztán. Nem sajnálná, csinálna ma­gának másikat. A megjegyzésre, miszerint ezzel az olcsó hobbival ezek szerint keresni is jól lehet, le­gyint.- Nagyon is költséges hobbi ez. Gondoljon csak bele: egy-egy visszatérő nagyobb motívumhoz kevés, ha van egy ingem, amit fel­darabolhatok. S ráadásul a darabo­lás miatt sok anyag el is vész. Egy- egy motívumsorhoz a leeső darabok miatt háromszoros anyagmennyi­ség szükséges. A kiállításon sokan papfrral, ce­ruzával járkálnak, meg-megállva egy-egy szimpatikus alkotás előtt. Aztán skicceinek, hogy otthon to­vábbgondolhassanak.- Természetesen én is gyűjtök - és kapok is - itt ötleteket, de elég jól el tudom rakni a fejemben. Ott­hon aztán én is lerajzolom magam­nak a legjobbakat. A Vizitáció és a kölcsönkért képek Az Angyali üdvözlet hiányzik MS mester Selmecbányái oltáráról Budapest (ISB - DÁ) - MS mes­ter Vizitáció-képének és az egy­kori Selmecbányái főoltár to­vábbi darabjainak bemutatása az idei Budapesti Tavaszi Fesz­tivál igazi kultúrtörténeti ese­ménye. A kiállítás május 25-ig látható a Magyar Nemzeti Galé­riában, de a legjobban az a láto­gató „időzít”, aki megvárja a hó­nap végét, amikor Szlovákiából megérkezik a Jézus születése cí­mű kép, s akkor a nyolc darab­ból hetet láthat (Az első kép, az Angyali üdvözlet elveszett.) A Poszler Györgyi és Mikó Árpád által rendezett kiállítás célja az is, hogy felvázolja a festmények művé­szeti környezetét. Ezért a késő kö­zépkorban széles körben elterjedt rézmetszet bemutatására is vállal­kozik. Dürer művei is ott vannak azok között, melyeket a nürnbergi MS mester Vizitáció című táblaképe Germanisches Natinalmuseum, a müncheni Graphische Sammlung, a bécsi Graphische Sammlung Áí- bertina és a Szépművészeti Múze­um kölcsönzött e kiállításra, A né­metek egyik feltétele volt, hogy a metszetek megóvása érdekében na­gyon korlátozott fényviszonyok kö­zött mutathatók be a művek, így MS mester, illetve Dürer munkái szinte félhomályban láthatók. A kiállítás középpontjában per­sze a galéria saját tulajdonában lé­vő Vizitáció című táblaképe áll. Menráth Péter és Hemády Szilvia restaurátormunkája eredménye­ként a képet eredeti pompájában állították a közönség elé. Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint önmagában ez a tény is elegendő lenne egy „rend­kívüli kiállítás” létrehozásához. A Vizitációt korábban is lehetett látni a Galéria tróntermének előterében. A tervek szerint a kiállítást követő­en békéiül majd a trónterembe. Ez a kiállítás most azonban nem pusz­tán a magyarországi gótika tábla­képfestészetének „csúcsmúvét”, de az egész egykori Selmecbányái főol­tárt mutatja be. Azt a főoltárt, amely az egyik leggazdagabb ma­gyarországi bányavárosban, Sel­mecbányán, a Mária-templom szentélyében állt egykor. A híres Selmecbányái főoltár mintegy 5 méter széles lehetett, s szekrénye önmagában is 3,5 méter magas volt. Mozgószárnyának bel­ső, ünnepi oldalát aranyozott hát­terű, gazdagon faragott mérművek- kel ékesített, kétalakos - feltehető­en szenteket ábrázoló - dombormű- vek díszítették. A mozgószárnyak külső oldalain, illetve a merevszár­nyakon elhelyezett táblaképek az oltár becsukott állapotában voltak láthatók. A felső sorban Jézus éle­tének négy örömteli eseménye je­lent meg: az Angyali üdvözlet (amely tehát elveszett), a Vizitáció, a Jézus születése (ezt a ma Szlová­kiában lévő hontszentantali plébá­niatemplomban őrzik, de március végére ez a kép is itt lesz a kiállítá­son) és a Királyok imádása (amely ez alkalomra Éranciaországból ér­kezett „haza”). Az alsó sorban lévő négy tábla ma az Esztergomi Keresztény Mú­zeum tulajdona. A Krisztus az Olajfák hegyén különös értéke most, hogy a Képzőművészeti Főis­kola Restaurátorképző Intézetének igazgatója, Varga Dezső ez alka­lomra frissen restaurálta. A továb­bi alsó táblák: Keresztvitelen, Kál­vária és Feltámadás. A kiállítás a bányavárosi művé­szet e remekéből fennmaradt fest­mények együttes bemutatására vállalkozik. Először szerepel az esz­tergomi négy passiójelenet a Vizi- tációval. A múlt század végén a lil- le-i Museé des Baaux-Arts tulajdo­nába került Királyok imádása című táblát pedig azóta Magyarországon még be sem mutatták. Ez utóbbi­nak a Selmecbányái oltárhoz való tartozását éppen a mostani bemu­tatás, az ehhez kapcsolódva várha­tóan megélénkülő kutatás igazolja vagy cáfolja végérvényesen. Mint Mojzer Miklós, MS mester monográfusa úja, a művész azono­sításához c. stiláris érvelés mellé egyelőre hiányoznak a történelmi adatokkal is alátámasztható, félre­érthetetlenül azonos jelleget hordo­zó alkotások. A középkori magyar- országi művészet e minden kétsé­get kizáróan legkitűnőbb festőjének kiléte ismeretlen. Tfka A festő és az ember Új album Holló Lászlóról Debrecen, Putnok (ÉM) - Három évvel ez­előtt új kiállítóhellyel gazdagodott Gömör: meg­nyílt Putnokon a Holló László Galéria. A gyűj­teményt megalapozó adomány jelentős részét képezték Holló László munkái. Az adományozó - gömöri születésű - Ujváry Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora javaslatára vette fel az intézmény a festőmű­vész nevét. A professzor szerkesztésében Hollo László a művész és az ember címmel szép kiad­vány jelent meg a napokban a művész születé­sének 110. évfordulója alkalmából. „Azt szerettük volna, ha az ünnepi alka­lomra olyan kötet lát napvilágot, amely az 1907-ben készült festményektől kezdve az 1976-ig átívelő életműből mutatja be Holló László - témák és korszakok szerinti - legjel­lemzőbb alkotásait. Ez legkevesebb száz szí­nes oldalt jelentett volna, hiszen a művész té­mái széles skálán mozognak: történelmi, mito­lógiai, vallásos témák, a paraszti élet és a ter­mészet jelenségei, valamint a szenvedélyes, belső izzású önarcképei egyaránt megjelentek a vásznain. A témák mellett a 69 év művészi pálya képileg is érzékelhető jellemző változá­saira úgyszintén szerettünk volna figyelmet fordítani” - olvashatjuk Ujváry Zoltán elősza­vában. Ez a terv a magas nyomdai ár miatt nem valósulhatott meg. De azért így is került a kötetbe 69 színes (plusz kettő a borítón) és jónéhány fekete-fehér rajz, illetve fotó. A képek mellett írások is szólnak a mű­vészről. Az első részben olvashatunk művé­szettörténeti tanulmányt Pogány Ö. Gábortól, de a második rész az emberhez visz közelebb bennünket. A mester ismerősei, barátai szól­nak a vele való találkozásokról, emlékekről. Elsőként a kötet szerkesztője: „Szeretetét kez­dettől éreztem. Boldog melegség járta át a szí­vemet, amikor egy alkalommal a sámsoni ta­nyavilágban rajzoló Laci bácsitól egy nézelődő parasztasszony megkérdezte: a fia vagyok-e? Laci bácsi válasza: ’Nem. O az én unokám.’ Ebben a válaszban nem csak egy pillanatnyi tréfa nyilvánult meg. Ragaszkodása hozzám és nekem őhozzá apai-fiúi-unokai szeretetben gyökerezett. Olyasmire is vállalkozott, amit addig nem végzett. Kívánságomnak betegen is eleget tett. A kedvemért illusztrációkat készí­tett a felvidéki - gömöri - magyarok körében gyűjtött népballadáimhoz. Ezek voltak élete első könyvillusztrációi. És utolsó munkái...” Holló László: Szent Antal megkísértése (1926) Múzeumnyitás Putnok (ÉM) - Új állandó kiállítás nyílik a putnoki Gömöri Múzeumban (Serényi tér 10.) ma, szerdán délután 3 órától. A Társadalom és természet címet viselő új tárlatot a belső felújí­tásnak köszönhetően megújult környezetben láthatják az érdeklődők. Á kiállítást Gyárfás Ildikó, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke, va­lamint Ujváry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Paródiakoktél Miskolc (ÉM) - „És nagy gyönyörűség volna, ha minden magyar írót kicsúfolnának végre” - írta 1910-ben Ady Endre, aki nagyra be­csülte a paródiát - mint az irodalmi élet hasz­nos, értékes jelenségét. A paródia elszórakoz­tatja az olvasót, aki jókat derül a kifigurázott írókon, miközben megkedveli vagy még job­ban megszereti őket. A Paródiakoktél című összeállításban Móiicz Zsigmondtól Csoóri Sándorig, a nyugatosoktól kortárs szerzőkig ível mind a parodizált írók, mind a parodisták sora. De Üngvári P. Ta­más előadóestjén - március 27-én este fél 7- tól a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban - nemcsak a szépirodalom, de a történettudo­mány és a filozófia egy-egy jeles magyar kép­viselője is „pellengérre kerül”. V

Next

/
Thumbnails
Contents