Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-25 / 70. szám
Itt-H ön Interjú 4 Naponta látunk éhező Fotók: ]ármy Loretta gyermekeket Faragó Lajos Ároktő (ÉM) - Szegény település Ároktő, szerény körülmények között működik iskolája is. Olyannyira mostoha viszonyok között, hogy arra napjainkban az egész megyében alig akad példa. A nevelő-oktató munka feltételeinek javítására márcsak azért is sürgetően szükség volna, mert tanulóik nagy része hátrányos helyzetű és veszélyeztetett. Minderről az iskola igazgatójával, Sipos Sándorral beszélgettünk. □ Miként mutat iskolájuk a számok tükrében? • Tanulólétszámunk jelenleg 147 fő, évről évre kis mértékben csökkenő. A cigány származású kisebbség aránya évenként 43-46 százalék között van. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek aránya közöttük a legnagyobb. Szegényes szókinccsel, esetenként beszédhibával, magatartászavarokkal kerülnek az első osztályba. A cigány származásúak mulasztási átlaga négy-ötszöröse az iskola többi tanulójának. Elsősorban betegségre hivatkozva, de az is előfordult, hogy a gyereknek nem volt lábbelije, ezért nem jöhetett iskolába. Iskolánkban 13 pedagógus dolgozik. Korábban eggyel többen voltunk, de a felső tagozatos napközis csoportot szüneteltetnünk kell. A szülők ugyanis nem tudják fizetni a térítési díjat annak ellenére sem, hogy ehhez az önkormányzat is hozzájárult. A pedagógusok nettó átlagbére túlórákkal együtt 26 és fél ezer forint körül mozog, ami főleg a többgyermekes családok esetében még a minimális megélhetést sem biztosítja. □ Milyen feltételek között dolgoznak? • Három iskolaépületben, különböző körülmények között. Az 1-4. ősziwW'Äwm.v;'.'.« x^swíwí-xwx-x-:::::-: tályok kiszolgálására nincs például vizesblokk, nincs bent WC. A kicsik kénytelenek az udvaron elhelyezett illemhelyet használni, amire a megye iskoláiban már alig van példa. Az iskola bútorainak 90 százaléka 40-50 éves. Új taneszközök beszerzésére az utóbbi 5-6 évben nem volt pénzünk. Kielégítő az ellátásunk a nem általunk vásárolt színes televízió készülékekből és videó-berendezésekből. A taneszköz fejlesztés nálunk kimerül 15 darab füzet és golyóstoll, 8 doboz táblai kréta és 8 darab táblai szivacs megvásárlásában. Az elmúlt két évben az összes lehetséges tankönyvet az iskolai könyvtárból kölcsönözzük a tanulóknak. A felsőNehéz körülmények között dolgoznak az ároktői általános iskolában söknek csak a munkafüzeteket kötelező megvásárolniuk. O Milyen eredményekkel dicsekedhetnek? • Iskolánkban a Házirenddel súlyosan ütköző, nagyobb fegyelem- sértés nem történt. A toleráns magatartás, a másság, egymás személyiségének tiszteletben tartásával kapcsolatban kevés kifogásolni való akad. Református és római katolikus hitoktatás hat éve folyik az iskolában. Az erkölcsi nevelés szempontjából ez jelentősen segíti munkánkat. Az egészséges életmódra nevelés terén megfigyelhető eredmények az edzettség, az állóképesség fejlődésében mutatkoznak meg. Jelentős eredmény, hogy a testnevelő tanár és az iskolai sportkör vezetői együtt az 1-4. osztályos nevelőkkel lehetővé teszik a mindennapos testedzést. Sok keserűséget okoz azonban, hogy a tanulók egy része hiányosan táplálkozik. Naponta látunk éhező gyermekeket. Az osztályok tanulmányi átlageredménye a másodikosok 4,21 és a nyolcadikosok 2,92 század százaléka között mozog. Ebből viszont nem tűnik ki,-Hon 5 hogy az iskola tanulóinak 35-40 százaléka jó és jeles eredményt ért el, miközben a nagyon hátrányos helyzetűek alig vagy egyáltalán nem érik el az elégséges szintet sem. Az országos rajzpályázaton hatezer tanuló munkái közül négy ároktői gyermek festményeit is kiállították, közülük ketten elismerő oklevelet is kaptak. A mezócsá- ti körzetben 9 iskola részvételével folyó sportversenyeken - például kézilabdában, asztalteniszben - fiaink és lányaink másodikok lettek. Atlétikában több első és második helyet szereztek. Az I. és II. kor- csoportosok kispályás fiú labdarúgó tornáját, a II. korcsoportos lány kézilabda bajnokságot tanulóink nyerték meg. □ Milyen álmot, vágyat dédelget magában, igazgató úr? • Legsürgősebbnek tartom, hogy tudjuk támogatni a napközis gyermekek étkeztetését, hogy ne legyen éhező gyermek az iskolában. Aztán jó volna, ha lenne néhány számítógépünk. A szülők ezeket anyagi helyzetük miatt nem tudják megvásárolni, pedig erre az ároktői gyermekeknek is szükségük lenne. Papp Tímea Edelény (ÉM) - A történelmi Magyarország területén előforduló valamennyi mintát varrták már, és varrják jelenleg is az edelényi hímzőszakkörös asszonyok. A már több mint húsz éve fennálló szakkört egykor az ifjúsági ház indította el, s azóta is felügyeli. A kezdetek óta a közösség egyfajta nagyobb családdá nőtte ki magát. Minden hét csütörtöki napjának délutánja a hímzőké az edelényi ifjúsági házban. Negyed ötkor kezdődik hivatalosan a foglalkozás, ahová ezúttal mi is ellátogattunk. Még csak alig néhány tag érkezett meg, de a beszélgetés így is azonnal elkezdődik, kiterítik az asztalra készülő térítőikét, párnáikat az asszonyok. Mindegyiken felfedezhetők az ősi motívumok, mégis más mindahány. Gál Andrásné a szakkör vezetője megmagyarázza: - Mindenki olyat varr, ami a kedvére való. A mi hímzéseink távol állnak a magas művészettől, „egyszerű” népi hímzések. Ahogy most látom, mezőségi, rábaközi, nyit- ra-vidéki, cipés matyó minták és kalotaszegi írásosok készülnek. Ez utóbbit szívesen varr- ja mindenki közülünk. A „népszerű” kalotaszegi, házi szövésű vastag vászonra készül gyapjú vagy kecskeszőr hímzővel. A színe lehet piros, fekete vagy fehér - ez az esetleges foltok könnyebb eltávolítása miatt egyre kedveltebb. A mintákat szakirodalomból, könyvekből állítja össze a vezető.- Motívumokat könnyen lehet szerezni, akár folyóiratokból is, de nagyon kell vigyázni arra, hogy ne torzítsuk el az eredeti jelleget. Például vetett ágyakat már nem használunk, ezek hímzési motívumait szépen át lehet alakítani, hogy a ma is használatos holmikat díszíthessük velük. Hogy szép munkákat csinálnak, az első pillantásra is látszik. Azt pedig, hogy minőségit is, jelzi a kiállításokra elfogadott darabok nagy száma. A húsz éves fennállás ideje alatt már jó néhány kiállításon vett részt a közösség, eredményeik országos szinten is kiemelkedó- ek. A két éve megrendezett szerencsi Kaláris kiállításon felvidéki keresztszemes kollekciójukkal második helyezést értek el, s a hímzéseiket Budapesten is kiállították. Tavaly a mezőkövesdi Kis Jankó Bori pályázaton a megyei önkormányzat különdíját nyerték el. Korábban szőtteseket is készített a csoport, és ma is szívesen vállalkoznának rá, csakhogy kevés a rendelkezésre álló hely.- Jó lenne, ha szőni is tudnánk, de manapság annak is örülünk, hogy egyáltalán hímezni összejöhetünk. Nekem, ha már egy alkalmat kihagyok, hiányzik az itteni közösség. Ha szétválnánk valami miatt, biztos vagyok benne, hogy ilyen családias hangulatú, összetartó közösséget nem lehetne mégegyszer „összeállítani”. A jó eredmények és a közösség ellenére valami mégis hiányzik a szakkörből. A fiatalság, akiknek át lehetne adni a tengernyi sok tapasztalatot, tudást.- Jelenleg úgy néz ki, hogy nincs utánpótlás. Saját fiam és lányom is járt ide valaha, de ahogy kamaszodni kezdtek, elfordultak a körtől. Néhány év elteltével azonban újra jelentkezett az igény az ősi szépség iránt. Az a Pirkó Istvánná, és a megyei önkormányzat különdíjas darabjai Fotó: Papp Tímea baj, hogy mostanság a fiatalok többségének alkalma sincs megismerni népünk legősibb kultúráját. Szívből készül az edelényi hímzés Aprólékos, a maga módján nehéz munka a hímzés, de sok örömöt is tud okozni. Az időközben kiteljesedett létszámú csoportban mindenki keze jár, közben felszabadultan társalognak, nevetnek. Gyakran előfordul, hogy egy-egy kipróbált és jól bevált recept cserél egymás között gazdát. Beszédtéma az a darab is, amit külföldi sze- rettének készít egyikük. A megszokott egyszínű hímzés helyett színes matyó mintákat fog kapni az anyag. Merthogy ez az elfogadott a külföldieknél.- Sajnos a színes kalocsai minták alapján ítél meg minket a „külföld”. Ezt azért sajnálom, mert ettől sokkal régebbi, értékesebb, ha úgy tetszik nemesebb népi hímző kultúránk van, amit ápolnunk és átmentenünk kellene a jövő számára. Nemcsak térítők, párnahuzatok, komoly nagy darabok készülhetnek népi hímzéssel, hanem akár ízléses, divatos ruhadarabokat, tarisznyákat, könyvjelzőket is díszíthetnek a motívumok. Varrnak is ilyeneket, de az árusításuk elől azonban elzárkóznak. A szíwel-lé- lekkel készült munkától csak a legjobb barátok, családtagok kedvéért válnak meg.- Vallom, hogy ez a szakkör csak azért maradhatott meg húsz éven keresztül, mert akik ide járnak, tiszta szívből szeretnek hímezni. A két évtizedes évfordulót eddig még nem ünnepeltük meg, de feltétlen sort kerítünk rá. Természetesen minden munkánkat lehetetlen kiállítani, de igyekszünk majd bemutatni a kezdeti lépésektől kezdve, hogy mit tudunk, és mennyit fejlődtünk a hosszú évek során. Az edelényi hímző szakkör Kalotaszegi írásos hímzései A locsolkodók Tiszaújváros (ÉM - PE) - Csuka Imi 11, testvére Viktor 9 éves. Már elővették házilag összefűzött Húsvéti versgyűjteményüket és együtt készülnek loesolkodni.- Húsvét másnapján már 6 órakor felkelünk. Először bekopogunk édesanyámék- hoz, mert mindig őt köszöntjük elsőként és persze meglepetés-ajándékot is készítünk. Nyuszit, tyúkanyót, tojásokat papírból - mondja Imi.- Mi már előre izgulunk, hogy ugyan fog-e tetszeni anyának, de eddig még mindig nagy volt az ajándék sikere - egészíti ki Viktor. - Azonkívül mindenben segítünk édesanyának. A takarításban, sütésben, főzésben mi vagyunk a mellékszereplők, de sokszor főszereplés is jut, mivel sonkát, tojást főzni kiválóan tudunk és a portörlés is erős oldalunk. Ami a lényeg most: a húsvét! Jó sok a munkánk. Persze festés közben van úgy, hogy a vékonyhejú tojás eltörik, aztán majd lesz vele valami. Ha főtt tojás ' az „illető” sebesült, akkor nincs gond, megesszük.- Együtt tervezzük meg például a locsolkodás útvonalát is egész napra - folytatja Imi. - Ha távolabb megyünk, akkor édesapám kocsival elvisz bennünket. A benzin árát mindig tervezzük, hogy kifizetjük, hiszen estére már van pénzünk, de mire kész az elszámolás, a pénz szét- rakása, már minden fillérnek három helye van. Még az a szerencse, hogy apa megértő.- Üdítővel, sonkával, sütővel kínálnak meg ilyenkor mindenütt bennünket, mindenütt bőséggel van mindenféle finomság... Úgyhogy alig kívánjuk, mert szinte a látásától jóllakunk - magyarázza Viki. - Hát csak úgy csipegetünk. De mindenütt elmondjuk a verset, aztán megkapjuk érte a hímes tojást, vagy kindert, meg a pezetát, ha már meglocsoituk a lányokat meg a néniket. Vizes locsolást nem rendezünk, az mar nem divat.
