Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
4 Interjú „Állami támogatás nélkül nem lehet előrelépni” Iít-Hon ÍmÍ Interjú 5 Bódisz Attila Bodroghalom (ÉM) - Bodrogha- lom a Bodrogköz közepén helyezkedik el, egyforma távolságra a térségbe vezető két útvonaltól. A község lakosainak lélekszáma 1550 fő körül mozog, ez a szám állandó, ugyanis kiköltöznek néhányan ugyan a városból a faluba, ám körülbelül ugyanennyien el is mennek. Az idősek lélekszáma jelentős, Bodroghalom öregedő falu. A munkalehetőség is erősen behatárolt. A munkaképes emberek egy része a helyi varrodában helyezkedett el, a termelőszövetkezet feloszlott, annak utódja is a végét járja. A vállalkozások megerősödó- ben vannak, de nagy tömegben nem tudják foglalkoztatni az embereket. Sokan járnak be a közeli Sátoraljaújhelybe dolgozni, így a község számára fontos, hogy a város üzemei biztos munkát adjanak, de nagyon fontos lenne a helyben élő embereknek, hogy a faluban is nyíljon néhány üzem. Ebben az ön- kormányzat is partner lenne. Pe- reesényi Mihály polgármester elmondása szerint a képviselő-testület keresi a megoldási lehetőségeket. A falu első emberével Bodroghalom jelenlegi helyzetéről és kilátásairól beszélgettünk. □ A fiatalok számára mennyire jelent megtartó erőt a község? • Sajnos azt kell mondanom, hogy nem tudjuk megtartani fiataljainkat. Akik itt maradnak azok is elsősorban a mezőgazdaságban tudnak elhelyezkedni. A középiskola elvégzése után általában elmennek a fiatalok és elsősorban a magasabb iskolát végzettek, ambiciózusabbak nem is jönnek vissza. □ Ennek a helyzetnek a megoldása tehát gyakorlatilag kizárólag a munkahelyteremtésben rejlik? © így van, mindenképpen munkahelyeket kell teremteni. □ Vannak-e erre kilátások, esetleg kapcsolódik valamilyen nagyobb programhoz a község? • Ez a jövő kérdése. Most történtek meg ugyanis az első lépések a területfejlesztés terén. Létrejött a Hegyköz-Bodrogköz Területfejlesztési Tanács is. Ez egy térségmenedzselést jelent, elsősorban az önkormányzatok és a vállalkozók számára. Nekik kell papírra vetniük elképzeléseiket és majd eldől, hogy ezek közül melyeket támogatnak. Megítélésem szerint állami támogatás nélkül nem lehet előrébb lépni. □ Tehát úgy gondolja, hogy nem szabadna magára hagyni a gazdasági folyamatokat, hanem e térség esetében szükség lenne valamilyen szintű állami beavatkozásra? • így van. Ez az egyik dolog, amit a területfejlesztési programtól várunk. □ Azért a közelmúltban történtek a környéken fejlesztések. Van-e valamilyen érezhető hatása például a cigándi híd megépítésének? • Számszerű adatokat nem tudok mondani, de tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben egyre több kamion halad át a településen, ami az útjainkon meg is látszik, egyre rosszabb állapotban vannak. Már felvettük a kapcsolatot a Közúti Igazgatósággal, hogy ebben az ügyben tegyenek valamit. Ügy tűnik még ebben az évben sikerül felújítanunk az érintett utat. Azt azért látom, hogy a Cigánd-Sárospatak útvonalon jelentősen megnőtt a forgalom, amelyből arra következtetek, hogy mindenképpen javította a helyzetet a híd megnyitása. Ennek azonban még gyakorlatilag nem csapódtak le az előnyei. Amennyiben sikerülne megnyitni a Dámóc-Dobra határátkelőhelyet is, azzal együtt - szerintem - sokkal jobb kihatásai lennének a térségre. Feltételezésem szerint a gyakorlati haszna is nagyobb lenne. □ Információim szerint a Bodrogköz nagyban számított arra, hogy kiemelt vállalkozási övezetté nyilvánítják. Erre eddig nem került sor. A Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség (KHGSZ) viszont a közelmúltban az illetékes minisztérium asztalára tette ennek a tervét, javaslatát. • Ezzel kapcsolatban a KHGSZ- nek nyilatkoztunk, amelyben támogattuk az ötletet. Gyakorlatilag én is reménykedem ebben a törekvésben. Mindössze annyi problémám van, hogy ez idő kérdése és az idő múlásával a feltételek és a körülmények egyre romlanak. így ezt a programot valamilyen módon meg kellene gyorsítani, jó értelemben vett lobbyzás útján. □ A község helyzetében minden bizonnyal nehéz fejlesztésre gondolni. © Ennek függvénye természetesen az önkormányzat anyagi helyzete. Tervek vannak, ám a megvalósításhoz pénz szükséges. Korábban céltámogatást nyertünk a helyi általános iskola kibővítésére, a munkát tavaly kezdtük el és az éven szeretnénk folytatni. Tornacsarnokot is tervezünk az intézmény mellé. Amikor a pályázatot elnyertük, egy évvel el kellett tolnunk a beruházás megkezdését, ugyanis túl sok volt akkoriban a céltámogatás. Az új kormány beiktatása után viszont a tornaterem építése kikerült a pályázható célok közül. így nagyon sokat kellet utánajárnunk, hogy céltámogatást kaphassunk az épület megépítésére. Reménykedem benne, hogy hamarosan meg tudjuk kezdeni a beruházást, amit elvileg ’98-ban szeretnénk majd befejezni. Sajnos több fejlesztésre nem nagyon van lehetőségünk. Apró javítgatásokat, szépítgetéseket természetesen végzünk a községen. Ennek eredményeként egyre többen hangoztatják, hogy Bodroghalom szép, rendezett település. Ez nagyon jól esik. □ Az önkormányzat az elhangzottak szerint sokat áldoz az iskolára. Miért tartják ezt fontosnak? • Gyakran elmondom, hogy elsődleges célunk az intézményeink működtetésének biztosítása. Ez számunkra az alapfeltétel. Az iskolában jó a közhangulat és ez elsősorban az ott dolgozók munkájának eredménye. A gyerekek alkalmat kapnak arra, hogy produkálják magukat, hiszen többféle öntevékeny csoport is működik az intézményben. Nagyon szép és színvonalas műsorokat adnak a tanulók. A műsorok előadásában akkor következett be szemléletváltás, amikor megépítettük a szabadtéri színpadot. így előtérbe kerültek a kisebb előadások, a korábbi szavalatokkal teletűzdelt produkciókkal szemben. A feltételekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy nemcsak az új szárnyat építettük meg, hanem az év végén sikerült az intézményt rákötni a vezetékes gázra, ami egy bizonyos fokú komfortot jelent az ott dolgozók és tanulók számára. □ Az önkormányzatnak alapfeladata még az egészségügyi ellátás biztosítása. Milyen szinten van ez a községben? • Sajnos ebben a kérdésben nem tudtunk úgy lépni, ahogyan szerettük volna. Korábban elképzeltük, hogy más településekkel közösen egy fogorvost alkalmazunk, de akkoriban történt a társadalombiztosítás különválása. Támogatást így nem kaptunk és az önkormányzatnak nem volt annyi pénze, hogy ezt önmaga megoldja. Jelenleg van egy vállalkozó háziorvosunk. Lehetőség volt egy gyermekorvos foglalkoztatására is, de az nem jött össze és azóta nincs érdeklődés ezen a téren. Örömteli dolog viszont, hogy talán a közeljövőben ki tudunk alakítani egy fiókgyógyszertárat a községben. Valószínűleg ezt az éven meg is tudjuk valósítani. gazdagabb a térség. A városok kényszerű önmérsékletet tanúsítottak, így ezek a pénzek jelentős részben a kistelepülések fejlődését szolgálják. Ez azért fontos, mert a központi szerepet ellátó városok már rendelkeztek az alapvető infrastrukturális feltételekkel, de a körzetünkben lévő falvakban, községekben jelentős volt e területen az elmaradás. Akvay Attila A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény értelmében 1996-tól a megyék önállóan döntenek számos támogatási forma odaítéléséről. Tavaly a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Tanács összesen hárommilliórd forint sorsáról határozott, melyből Szerencsés térsége a különböző pályázatokon 266 millió forintot nyert el. Az elmúlt év eredményeiről és a helyi érdekek érvényesítésének lehetőségeiről az 509-es statisztikai körzetet a fejlesztési tanácsban képviselő Kupa Mihályt, a Zempléni Településszövetség elnökét, majd Semsey Barnát, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagját és Májer Józsefet, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás elnökét kérdeztük. A hatékonyság kulcsa az összefogás Három vélemény a térségi érdekek érvényesítéséről O Milyen sikereket ért el az elmúlt években a Megyei Fejlesztési Tanácsban a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás? • Szervezetünk 1996 júniusában jött létre és szinte azonnal munkához is láttunk, mert a rendelkezésre álló forrásokat el kellett osztani - kezdte válaszát Kupa Mihály. Tevékenységünk hatékonyságát bizonyítja, hogy az itt élő hatvannégyszer ember más területek lélekszámúhoz viszonyítva mintegy másfélszeres támogatáshoz jutott. Ez nem rossz arány, de remélem, hogy’ a jövőben még jobb eredményeket érünk el. Biztató, hogy a közel kétszáz pályázatból mindössze ötvenet utasítottak el és több mint kettőszázötven millió forinttal lett O Egyre gyakrabban lehet hallani, hogy mik- rokörzetek alakulnak a különböző társulásokon belül Mi lehet ezeknek a szerepe és a jövője? • A területfejlesztési törvényben megfogalmazott koncepció a regionális és a kistérségi fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Az előbbi a mi esetünkben Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyét kezeli egységként a feladatok összehangolása érdekében. A másik irány az olyan természetadta mikrokörzeteket célozza meg, mint amilyen nálunk a Harangod völgye, Taktaköz, Bodrogköz, Felső- és Alsó-Hegyalja és ezeknek a területeknek az adottságaihoz próbálja igazítani a pénzügyi forrásokat. Ez jelentős szemléletváltás a korábbi időszakhoz képest, mert eddig kényszerből kellett elvégezni a nagy terheket jelentő gáz-, telefon- és ivóvízhálózatok kiépítését. Most a minőségi munka következik, az 1997-es program már az idegenforgalom fejlesztését célozza meg. * □ Milyen szerepet töltenek be a megyei önkormányzat és annak tagjai B.-A-Z. megye fejlesztési programjának a megvalósításában? - kérdeztük Semsey Barnát, a megyei közgyűlés tagját. • A jogszabály meglehetősen szűkre szabja feladatainkat annak ellenére, hogy a fejlesztési tanács és a megyei önkormányzat elnöke közös, aki tájékoztat bennünket egy-egy időszakban elvégzett munkájukról. Ez azért érdekes helyzet, mert a közgyűlés dolgozza ki a megye stratégiai céljait, ami politikai felelősséggel jár, de a gyakorlati végrehajtásba már nem szólhatunk bele. A konkrét tervek kidolgozásában csak akkor vehetünk részt, ha a települési önkormányzatok erre felkérnek bennünket. Véleményem szerint a kistérségi társulásoknak a közös fejlesztési feladatokat a korábbi időszaknál szélesebb társadalmi párbeszéd alapján kellene meghatározniuk. Minden létező szellemi kapacitást az országgyűlési képviselőket, a megyei közgyűlés tagjait, önkormányzati szervezetet, vállalatot, az érdekképviseleteket is mozgósítani kellene a cél érdekében. E területen pótolni valóink vannak, hiszen a sulásban ez idáig nem kaptunk feladatot. □ Ön szerint hogyan képviseli ez a szervezet a térség érdekeit? • A társulás munkáját szélesebb alapokra kell helyezni és célszerű lenne ezután meghatározni azt, hogy ki képviselje érdekeinket a fejlesztési tanácsban. Nem mindegy ugyanis, hogy’ az oda delegált személynek ez a százegyedik feladata, vagy pedig mindennapos kapcsolatban van a körzettel és hatékonyan részt vesz a problémák rendezésében, megoldásában. Annak a minimális követelménynek azonban mindenképpen eleget kell tennie, hogy részt vesz a megyei fejlesztési tanács ülésein. * □ Mi a véleménye arról a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás közelmúltban megtartott közgyűlésen is megfogalmazott kritikai észrevételről, hogy Szerencs és térsége nincs kellőképpen képviselve a megyei fejlesztési tanácsban? - tettük fel a kérdést Májer Józsefnek, a társulás elnökének. • Az én véleményen nem igazán egyezik meg a kritikák megfogalmazóival. Aki ismeri a területfejlesztési tanács eddigi működését, az tudja, hogy milyen rendszerességgel és rendszertelenséggel dolgozott az aktuális feladatok megoldása - köztük a pályázatok elbírálása - érdekében. A helyi társulás megállapítása után rövid időn belül kiépültek a működéshez szükséges szervezetek. Elsősorban a konzultatív tanácsra gondolok, amelynek elsődleges feladata a térség fejlesztési koncepciójának és stratégiai tervének a kialakításához az érdekegyeztetés elvégzése, valamint a prioritások meghatározása. Nem látok kivetnivalót abban, hogy’ a fejlesztési tanácsba az általunk delegált képviselő egy huszonnégy órával korábbi telefonhívás után személyesen nem tudott leutazni Budapestről Miskolcra egy-egy ülésre, de a megfelelő képviseletünk minden alkalommal, így a szavazásoknál is biztosítva volt □ Milyen kapcsolatok alakultak ki a térségben az országgyűlési képviselővel, illetve a megyei közgyűlés tagjaival? • Együttműködésünknek még nincs hagyománya, kialakult rendszere, amelyen minél hamarabb változtatni szükséges. Ügy vélem, hogyr erősítenünk kell egymást a különböző döntési szintekem Anélkül, hogy' Zemplén politikai érdekképviseletét minősíteném, azt gondolom, hogy e területen van némi hiányosság. Ha 1994-ben - a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei példához hasonlóan - egy asztalhoz ültek volna konzultálni a térség és a megyei politikusai, akkor talán ma egy kicsit előrébb tartanánk. ■ | w'v«» \._ r Tóth László Sárazsadány (ÉM - P. M.) - Tóth László a sátoraljaújhelyi Mentőállomás dolgozója. Gyermekkorát Vajdácskán töltötte, majd Sárospatakra járt iskolába. Később elkerült a fővárosba, sót a Dunántúlon is dolgozott. Azután mégis visszatért Zemplénbe, itt alapított családot, Sárazsadányban építkezett, három gyermek édesapja. A mentős pályára véletlenül került, Egy régi ismerőse ajánlotta számára - aki szintén ebben a szakmában dolgozott -, hogy van náluk üresedés, lehet jelentkezni az állásra, de akkor még nem pályázta meg ezt a - helyet. Több mint egy év elteltével ismét a Mentőállomás előtt vitt az útja és eszébe jutott, hogy megkérdezze: van-e felvétel. A válasz igen volt és úgy gondolta, megpióhálja, nú- lyen is ez a feladat. Ma már hangsúlyozza, nem bánta meg, hogy így választott. Munkájuk nagyon sokrétű. Tudniuk kell bánni az emberekkel és mindenkor uralni kell az adott helyzetet, Ebben a szakmában nincs két egyforma eset, két egyforma „munkadarab”. Itt minden helyzet más és mások az emberek. Elsődleges tevékenységük a segítség. Csupán egy-egy esemény után gondolja igazán át az ember munkájának súlyát. Nap, mint nap szembe kell nézniük azzal, hogy milyen rövid is sokszor az út az élet és a halál között. A legnagyobb kincse mindenkinek az egészsége. Saját bevallása szerint szereti a mesterségét és akármennyit nyerne is a lottón, ezt a foglalkozást nem hagyná abba. Kutyabemutató a bodroghalmi iskola udvarán Fotó: Bódisz Attila
