Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
Itt-Hon Interjú 4 Buzafalvi Gyózó Encs (EM) - A visszafogottság jellemezte az Encsi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság elmúlt évi tevékenységét. Kovács Sándor tűzoltó századossal, az encsi parancsnokkal arról beszélgettünk, hogy milyen körülmények között dolgoznak és van-e remény arra, hogy az idén látványos eredményeket éljenek el. □ A tűzmegelőzési tevékenységüket hogyan értékelné? # Napi munkánk során igyekszünk megnyerni a lakosság, a civil szerveződések, az intézmények, a gazdálkodó egységek vezetőinek a támogatását, hogy ezáltal is eredményesen léphessünk fel a tűzvédelem terén. Tavaly 128 alkalommal tartottunk átfogó tűzvédelmi ellenőrzést a különféle létesítményekben. Négy esetben szignalizációval fordultunk az illetékes gazdálkodó egységek vezetőihez a tűzvédelmi előírások maradéktalan betartása érdekében. Szabálysértési feljelentést, tűzvédelmi bírság kiszabását nem kezdeményeztünk. A szakhatósági tevékenységünk viszont számottevően megnövekedett: 1995-höz viszonyítva 85-el több eljáráson vettünk részt és ezen felül még 27 alkalommal tartottunk konzultációt tűzvédelmi ügyekben. Az elmúlt évben a megyei tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési osztálya többször is vizsgálta, ellenőrizte szakmai munkánkat. Nagyobb hiányosságot, szabálytalanságot szerencsére nem állapítottak meg. □ A statisztikai adatok alapján melyek a legjellemzőbb tűzesetek? * ~ ' - ' Székházat kapnak az encsi tűzoltók is • A nyílt láng okozta tüzek magasan vezetnek a statisztikánkban. Ez döntő többségében az emberi felelőtlenség, a gondatlanság, a nemtörődömség, sőt olykor a szándékosság következménye. A tűzesetek gyújtóforrás szerinti megosztása a következő volt: nyílt láng miatt 127 esetben, az elektromos áram által okozott tűz 20 alkalommal következett be, és hétszer pedig a hőtermelő berendezés idézte elő a tüzet, ez utóbbiak kivétel nélkül lakóépületekben keletkeztek. Az elmúlt évben csökkent az erdőtüzek száma, de az időjárás is hozzájárult ehhez. Az encsi fatelepen a Fatörzs Kft. végzett ipari jellegű tevékenységet, múlt év december 3-án a hajnali órákban kigyulladt a feldolgozó csarnok és porig égett minden erőfeszítésünk ellenére. A termelőszövetkezetek átszer- veződésével, megszűnésével egyidőben bt.-k, rt.-k, kft.-k, magángazdálkodók foglalkoznak mezőgazdasággal. Az újonnan megalakult telephelyeiken tűzvédelmi szempontból szánalmas a helyzet. A nehéz anyagi körülmények és a rossz természeti adottságaik miatt képtelenek elvégeztetni még a legszükségesebb felülvizsgálatokat is. Az épületek, a berendezések, a gépek állapota fokozatosan romlik, így megnövekszik a veszély. □ Mennyit költenek propaganda tevékenységre? • Fontos számunkra a propaganda, még ha ezt nem is tudjuk „forintosítani”. A tűzoltók védőszentje, Szent Flórián tiszteletére nagyszabású rendezvénysorozatot szerveztünk. Hagyománya van már a Flórián Kupa kispályás labdarúgótornának, valamint az önkéntes társadalmi segítők elsőfokozatú tűzoltóversenyének. Rajzpályázatot hirdettünk az óvodáskorúak és az alsótagozatosok részére. Pályázati munkáik témája „Tűzmegelőzés gyermekszemmel” volt. A legjobb pályamunkák készítőit kategóriánként tárgyjutalomban részesítettük. Nyitott kapu akciót is szerveztünk, amelynek során az encsi és a környező településekről érkező polgárok megismerkedhettek a tűzoltók mindennapjaival. A jelentősebb tűz- és káresetekről a megyei, az országos és a regionális médiában is rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot. Három alkalommal pedig körlevélben fordultunk a területünkön működő jegyzősé- gek, körjegyzőségek, mezőgazdasági létesítmények vezetőihez, melyben a megelőzés érdekében segítséget kértünk az erdőtüzek megakadályozásához, a betakarítási veszélyek csökkentéséhez, valamint a tüzelő- és fűtőberendezések tüzeinek kiiktatása érdekében. □ Hogy alakult a tűz- és káresetek száma? ® Híradó ügyeletünkre az elmúlt esztendőben 199 tűz- és káreseti jelzés érkezett be, ebből 34 utólagos tűzjelzés volt. A statisztika tehát némi csökkenést mutat az 1995. évi 204 esettel szemben. A mező- és erdőgazdálkodásban 107 alkalommal kellett beavatkoznunk, ebben az ágazatban fordult elő egyébként a legtöbb tűzeset, de ez területünk jellegéből is adódik. Lakás, személyi ingatlan kategóriában 35 esetben jártunk el. Az emlékezetes hernádszurdo- ki vasúti átjárói tragédiánál egy személy életét vesztette, egy személy súlyosan, öten pedig könnyebben sérültek meg. A kárérték jelentős volt. Az encsi Fatörzs Kft. telephelyén a tűzkár értéke meghaladta a 10 millió forintot. Árkán 30 hektáros területen szárazba égett le, 3 hektáron fenyves, Csenyétén 120 hektáron szárazfu, bozótos, 30 hektáron az erdő aljnövényzete és 50 hektár fenyves vált a tűz martalékává. Kékeden pedig 50 hektáros területen égett a szárazfu és 2 hektár fenyves. □ Milyen a technikai ellátottságuk? • Jelentős változás nem következett be: ugyanazokkal a gépjárművekkel rendelkezünk, mint a korábbi években. Tavaly 62,7 ezer kilométert futottak járműveink, melyhez 8415 liter gázolajat és 3485 liter benzint használtak el. Az elmúlt esztendőben vonzáskörzetünk önkormányzatainak anyagi támogatásait is igénybe véve pályázatot nyújtottunk be egy új vízszállító gépjárműre és egy új tűzoltólaktanya építésére is, amelyhez a szükséges ingatlant az encsi ön- kormányzat rendelkezésünkre bocsátotta a Kazinczy Ferenc Általános Iskola háta mögötti részen. □ Gazdálkodásukat megfelelőnek tartja-e? • A visszafogottság jellemezte múlt évi gazdálkodásunkat. Ez indokolt is, hiszen költségvetésünk csak a legszükségesebb dolgokra volt elegendő. Az óvatos költekezés és az 1995-ös pénzmaradvány azt eredményezte, hogy sikerült 450 ezer forint értékű szakmai felszerelést (védócsizma, kézilámpa, védősisak) vásárolni és az állomány egyhavi bérnek megfelelő juttatást kapott az év végén. Mindent összevetve nehéz, de eredményes évet tudhatunk magunk mögött. Előnyösebb lenne számunkra, ha önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervként működhetnénk a jövőben. Ezt az is indokolja, hogy így végzi feladatát megyénk hivatásos önkormányzati tűzoltóságainak 80 százaléka. Ha kis lépésekkel is, de javul az encsi tűzoltóság műszaki parkja Fotó: Farkas Maya ^ Itt-Hon Riport 5 [ Gyűjtés I a kárpátaljaiaknak Szikszó (EM) - A Kereszténydemokrata Néppárt Szikszói Szervezete ezúton is értesíti az adakozni szándékozókat, | j hogy a kárpátaljai magyarok megsegí- j j tésére használt ruha és tartós élelmi- i j szergyújtést rendez. A gyűjtés helyszíne a volt református i iskola épülete. Az akció február 25-től j március 11-ig - keddenként reggel 8 órá- í j tói délután négyig, szombatonként reggel 8 órától déli 12-ig - tart. A KDNP ; szikszói szervezete minden adakozót sze- ; retettel vár és köszöni az adományukat, amelyet eljuttatnak majd a kárpátaljai magyaroknak. [ Vásárnaptár GÖNC: 1997. évben az alábbi időpontokban rendez vásárt a Gönc Nagyköz- I ségi Önkormányzat közigazgatási területén: június 10-én, kedden; augusztus j 12-én, kedden; október 14-én, kedden és december 9-én, szintén keddi napon. A búcsúi kirakodó-vásár pedig november 2-án, vasárnap lesz megtartva. ÓNOD: minden hónap első csütörtökén van állat- és kirakodóvásár, így legközelebb április 3-án. Gagyvendégi (ÉM-BGY) - A Csereháti Településszövetség megalakulásakor többen a kételyeiket fogalmazták meg a civil szerveződés hosszú távú életképessége kapcsán. A kétkedőkre alaposan rácáfoltak az elmúlt nyolc esztendő eredményei. A szövetség ugyanis országos rangot vívott ki magának. A Csereháton és a Bódva völgyében meghatározó szerepű térségformáló, másodlagos munkahelyteremtő, képzési feladatokat ellátó, idegenforgalmat szervező erővé vált. Sokan - még a megyében is - alig ismerték Gagyvendégi nevét. Amióta a szövetség székházát átadták, lassan fogalommá vált ez a parányi kis település. Azóta Gagyvendégi nevéhez egyre több tevékenység fűződik, évről évre gyarapszik a foglalatosságok köre. Gyógynövény és benzin Keresztúri Ferenctől, a gagyvendégi központ gazdasági igazgatójától megtudtuk: a Csereháti Kereskedőház az idén is a kistermelők integrálásával foglalkozik és lehetőséget teremt arra, hogy akár keresetKeresetkiegészítés tavasztól őszig A tömöri református templom hátul- nézetben kiegészítésként is tavasztól őszig segítse a régióban élőket. Újra beindul a gyógynövények és az erdei termékek felvásárlása. Meszesen, Bak- takéken, Rakacán, Felsőgagyon, Pusztaradványban, Tomyosnémeti- ben, Szendrőben, Hangácson, Balaj- ton, Kázsmárkon, Hidvégardón, Szikszón, Hidasnémetiben, Martonyiban, Hemádvé- csén, Krasznokvajdán, Alsóvadászon és Rásonysáp- berencsen alakítottak ki felvásárló helyeket. A felvásárláson túl termesztésre is lehet jelentkezni. Az idén a szántóföldi termesztésnél olajtökre, máriatövismagra, édesköményre kötnek szerződéseket. Kiskerti termesztésre a mórmályva virágot és levelet ajánlják. Keresztúri Ferenc azt is elmondta, hogy a kereske- dóház nyúl-felvásárlással, méhészek támogatásával, benzinkút-üzemeltetéssel is foglalkozik. A kút egyébként Gagyvendégiben munkanapokon 8-16 óráig tart nyitva, segítve ezzel a Belső-Csereháton élőket, mivel így nem kell Szikszóra vagy Forróra utazniuk egy tankolásért. A szövetség és a Borsodi Sörgyár Rt. megállapodása értelmében az idén is szerződhetnek a csereháti gazdák sörárpa termelésre. A jelentkezők kedvező feltételekre számíthatnak, hiszen a minősített vetőmagtól a termelési előlegen keresztül a gagyvendégi átvételig támogatják a termelőket. A kereskedőház egyébként évek óta foglalkozik a gagyvendégi telepen gabonatisztítással és tárolással is. A gyógynövény-felvásárlás minél hatékonyabb és szakszerűbb megoldását szolgálja az is, hogy március 10-től a felvásárlók részére négynapos konzultációt szervezett a szövetség, ahol 25-en vállalkoztak arra, hogy megszerezzék a szakképesítést. I uristacsalogató ötletek A Cserehát egyik kitörési pontja az idegenforgalom fejlesztése. Ezt a nézetet többször is hangsúlyozta már különféle fórumokon G. Fekete Éva, a szövetség elnökhelyettese. A Cserehát fejlesztésének hosszú és rövidtávú térségfejlesztő koncepciójában is helyt kapott ez az elképzelés. Ennek szellemében igyekszik a Újra beindul a gyógynövények és az erdei termékek felvásárlása településszövetség vezetése minél több pályázaton indulni, programokat kidolgozni. A sikerekhez hozzátartozik az is, hogy nemrégiben elkészült egy tetszetős borítófüzet csereháti fotókkal, amelyben a turisztikai ajánlatokat teszik közzé. „Utazás a múltba” címmel 30-40 fős csoportok számára nyolcnapos kirándulást szerveznek: csereháti, abaúji és bódva- völgyi látnivalókkal. De a vidék aprófalvaiba is invitálják a családokat falusi vendégfogadás szerint. Vállalkoznak konferenciák, szakmai értekezletek megszervezésére: színhelyül Gagyvendégit, Tor- nanádaskát, Edelényt és a Ra- kaca-tó partját ajánlják. A gyermekekről sem feledkeztek meg. A nyári táborokat Tomanádas- kán az Általános Iskola és Diákotthonban, Rakacán a görög katolikus parókia turistaszállásán, Szanticskán, Abaújlakon az Ifjúsági táborban, Homrog- don szintén az Ifjúsági táborban, Szemerén a református turistaszálláson, Edelénvben pedig a középiskolai leánykollégiumban szervezik. A diákoknak speciális programokat is indítanak. Krasznokvajdán néptáncot és népi játékokat tanítanak, Abaújlakon a falusi élettel ismertetik meg őket. Szemerére a bábosokat, a kézműveseket és a színjátszókat várják. De Edelénytől Hidasnémetiig kerékpáros vándortábort is indítanak. Pályázatok segítségével a szövetségnek sikerült az elmúlt évben Edelényben egy turisztikai irodát is kialakítania, amely nagy szerepet kapott az idegenforgalmi feladatok végrehajtásában. Százados nyugdíjban Halmaj (ÉM BGY) - Háromhetesen lett halmaji lakos Veres Sándor. Szülei az erdélyi Désről települtek át 1944. augusztusának elején az abaúji községbe, mert az anyaországban bizto- sítottabbnak vélték a megélhetést. Veres Sándor általános iskoláit így új lakhelyén kezdte el, majd, az ötödik osztályt mái' Miskolcon, a MÁV-telepi iskolában folytatta és fejezte be. Keresztszüleinél lakott, s beiratkozzott a Földes gimnáziumba. Egy év után azonban átment a villamosipari technikumba. Itt érettségizett 1963- ban. Vágyálmát mindig is a műszaki pálya jelentette, a mai napig vonzódik a fizika és az elektromosság, iránt. Érthető, hogy első munkahelye az ÉMASZ volt Sárospatakon és Encsen szolgálta e céget egészen 1976 végéig. Ekkor úgy érezte, váltania kell, és megpályázta az Encsi Járási Tűzoltéparancsnokság megelőzési előadói állását, amelyet 1977 elején el is nyert. Huszonkét község területfelelőse lett Alsóvadásztól Felsővadászig és Alsó- gagytól Krasznokvajdáig, de hozzá tartozott Szikszó is. A későbbiek során megkapta még Halmajt, Kázsmárkot, Léhet, Rásonysápberencset, Kiskinizst és Csobá- dot. A túzvizsgálatokért, a tűzmegelőzési feladatok ellátásáért, a jogszabályok betartatásáért felelt elsősorban. Az őrmestertől a századosig végigjárta a ranglétra fokait. Múlt év végi nyugdíjaztatásáig négy főnököt - Bodnár László, Radványi László, Pintér Pál és Kovács Sándor - szolgált ki. Halmai lányt vett feleségül - aki a szövetkezet könyvelője ma is, ó nem mozdulós típus - 1967-ben. Házasságukból három gyermekük született Flórián autószerelő Miskolcon, Orsolya Halmajon óvónő és most másodéves főiskolai hallgató Sárospatakon, levelezőként az óvodapedagógia szakon tanul. Dénes számítógép-műszerész tanulóként utolsó éves a Szemerében. Veres Sándor 45 éves fejjel elvégezte a tiszti iskolát. Vezetői nagy elismeréssel nyilatkoztak áldozatkész munkájáról. A megyei parancsnoktól, Radvá- nyi Lászlótól nyugdíjba vonulása alkalmából megkapta a „Tűzvédelemért” emlék- plakettet, a készenléti állománytól pedig egy ötliteres kis fahordót és ajándékba kapott még egy „szomj-oltó” készüléket is. : Még a Kassa környéki tűzoltó kollégák is t egy bontébaltával és egy vázával kedveskedtek neki. Az újdonsült nyugdíjas százados azt tervezi, hogy a lakás egyik szeg- j leiében a tűzoltósággal kapcsolatos emlékeiből kiállítást rendez be.
