Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-11 / 59. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1997. Téka A szerelmes öreg dalai Szőnyei Gyula újabb kötete Miskolc (ÉM - Nyl) - Évenként, félévenként újra és újra megjelenik Miskolc utcáin. Kezében ócska szatyorral, kopott táskával, amelyből mosolyogva veszi elő a fővárosból hozott ajándékot: legújabb kötetét. Szőnyei Gyulát vendéglátósként ismertem meg. S amikor a Szeles utcai cukrászüzemben - rozoga, múzeumba való Pobjedájával hordta szét onnan a megboldogult Erzsiké főnökasszony címeire a süteményeket - felolvasgatta a csinos cukrászlányoknak ákombá- kombetűkkel írt verseit, legtöbbször csak jót kacagtak a „szerelmes öregen”. Hittük is, meg nem is, hogy Mécsestánc című színmüvét már 1942-ben bemutatta a Kassai Nemzeti Színház, időskori költő-író mivoltát pedig ugyancsak megkérdőjeleztük... Eladta a miskolci házát, felköltözött Pestre - hallottam később ahonnan ritkán járt vissza. De legtöbbször kötetekkel jött... Hozta a Későn jött boldogságot, a hetven éven felüli, de az'életnek - minden megpróbáltatás dacára is - örülni képes ember vallomásait, majd a Kossuth Könyvkiadó által közreadott, Tanuljunk kártyázni! című kötetét, amelynek negyedik (!) kiadása éppen a napokban lát napvilágot. Most pedig itt van ez a szép új kötet, a Szívem dalai (versek, tanácsok, intelmek), amelyről így ír egyik méltatója, Ra- kovszky József: „... e kötetben azt bizonyítja, hogy igencsak ismeri az élet zegzugos és te- kervényes útjait, meg hogy rajong a természetért, az életért, s az igazságért. Összecsengő soraiban bölcselkedve inti és világosítja fel embertársait, hogy sokszor téves meséken járnak, s jobb volna talán, ha visszatalálnának az örök, az egyetemes igazság útjaira”. Az idős író-költő szeme mostani ittjártakor is nevetett. Nem volt nehéz kitalálni, máris nyomdakész újabb kötete. Legközelebb, ha eljön Miskolcra, már majd azt veszi elő kopott táskájából, s írja bele reszketeg kezével: Szeretettel barátomnak. S ettől lesz nekem és barátainak, s mindazoknak, akik hozzájutnak, kedves az újabb kötet is, amelyből csakúgy mint az eddigiekből, ránkmosolyog egy aprócska termetű, aranyos szívű, idős, de szívében örökké fiatal ember. Táriat Ózdi képek Ózd (ÉM - Hl) - Akvarellek, textil- és olajképek, csendéletek, kerámiák. A technikák és stílusok különbözősége teszi igazán élvezetessé Ózdon az Általános Művelődési Központ (AMK) galériájában rendezett kiállítást. A tárlaton 18 ózdi és Ózd környéki pedagógus munkáit csodálhatja meg a látogató. Az ÁMK-ban működik Ózd egyetlen olyan időszakos kiállítóhelye, ahol rendszeresen rendeznek tárlatokat. Az úgynevezett „nagy nevek”, bejegyzett és elismert művészek munkáiból is rendszeresen szerveznek tárlatokat a galériában, de legfontosabb feladatuk mégis az, hogy a helyi és környékbeli alkotóknak, amatőr művészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak. A most látható tárlatra 18 pedagógus, nagyrészt rajztanár hozta el munkáit. Néhányuknak volt már önálló vagy csoportos tárlata, de sokan első alkalommal tárták nyilvánosság elé alkotásaikat - hallottuk Richter Pétertől, a központ népművelőjétől. A bemutatott anyagban számtalan stílus, technika képviselteti magát. A grafikától az olaj képig, a papírszeletekből komponált montázstól a textilre festett finom formákig mindenki talál kedvére valót. A meleg színhatású virágcsendéletek, a különös, szemekből szerkesztett kompozíciók, a zsiráf-, bohóc- és sárkányábrázolások, a harsogó, nonfiguratív összeállítások, a keleti tárgyú alkotások együttes bemutatása fokozza a - szakmailag különböző szinten álló - művek hatását. Kónya István alkotása Médeia, avagy gyilkos a ketrecben A gyermekeiket halálba küldő nők drámája a Csarnokban Mucsi Zoltán, Suta György, Kmecz György és Margitai Ági Fotó: Dobos Klára Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Mindent veszni hagy Médeia - miután mindent elveszített, nincs többé hazája, s reménytelen megtartania kedvese, Iászon szerelmét is, még a férfival közös gyermekeiket is a halálba küldi. Ez a mitológiai történet az alapja a miskolci Csarnok Kultusz Motel idei első, egész estés bemutatójának, a Kamondi Zoltán rendezte Médeia-variációknak. Kamondi előfeltevése, hogy a több ezer éves történet a mai napig rendre megismétlődik. Az elhagyott asszonyok bizonyos helyzetekben úgy állnak bosszút hűtlen férjeiken, hogy megölik gyermekeiket és magukat - írmagja se maradjon a valaha volt és soha többé vissza nem hozható szerelmüknek. Miért lesz a bosszú eszköze a gyermek, s mi végre az önpusztítás? Ez foglalkoztatja Kamondit, aki van annyira tehetséges, hogy az emberiség történelmén átívelő probléma boncolgatásához ne valamelyik ismert Médeia-darabot vegye elő. Hiszen mint láttuk, az ő gondolati rendszerében a megválaszolandó kérdés - örök. Ha nem akarunk tévútra jutni, koronként kell vizsgálni a dolgot. Ézért helytelen megoldás lenne, ha Euripidész, Grillparzé vagy Anouilh szövegét aktualizálná. Ehelyett ezeket saját gyűjtése alapján kiegészítve vadonatúj drámát kreált. Ami cseppet sem tiszteletlenség - ellenkezőleg: az alkotói koncepció alapján természetes magatartás. A különböző korokat egymásba mosó történet középpontjában - ez szó szerint értendő - Médeia áll. A leginkább amfiteátrumot idéző díszlet centrumában egy mai lakótelepi konyha, benne éli át a magára maradás, a világban és az időben egyre lejjebb csúszás szívet markoló élményét Médeia. Csak a halál szabadítja ki ebből a ketrecből - miként szerencsétlen sorsából is - az asszonyt. A történet különböző idősíkjait egyebek között a világítás és a díszlet mozgása jelzi. És még valami, ami egyben az írórendező tévedésére utal. Arról van szó, hogy Kamondi logikai rendszere védhető, amikor koronként keres választ a gyilkos titokra. A logika és a színház azonban ebben a megközelítésben nem forr egybe. Sőt. A mai és a leporolt Médeia-történetének egymásra montírozása mutatja meg igazán, hogy bár a tett - a gyermek- és az öngyilkosság - minden korban azonos, a hozzá vezető út - a motiváció - azonban erősen különböző. így bármennyire is erőteljes a szerzőrendező törekvése az egységes szerkezetű előadásra, az antik Médeia egyszerűen kitüremkedik a mai Médeia-sztori takarásából. Szerelmünk, önmagunk jobbik részének végérvényes elvesztése, az ezért állt véres bosszú ma is tragikus és kétségbe ejtő. De hogyan lenne mérhető a mai előzmény - „a fiatalságomat, mindenemet neked adtam” - a valaha volt mitológiai asz- szony szerelméért hozott áldozatához, sorsához, aki az övéit elve- szejtve, hazáját hátrahagyva varázslatokkal, gyilkosságokkal egyengeti Iászon útját az aranygyapjú megszerzésétől a családi békéig, s megcsalatva átka férje új kedvesét is halálra sújtja. A színpadi játék keretébe tömörített - előzményekben és következményekben is - különböző történetek nehéz feladat elé állítják a színészeket. A rendező azzal próbál segíteni nekik, hogy az erőteljesebb antik szövegeket a görög színházakra jellemző kevés gesztussal, az éppen csak szükséges mozgással játszatja, a mai részekben viszont dinamikusabb színészi játékkal erősíti a motiválatlan - pontosabban motívumaiban kibontatlanabb - történetet. Sajátos az eredmény: a különböző szövetű részek között az átjárás talán leginkább a Iászonnak oltalmat és lánya kezét adó Kreon királyt és mai megfelelőjét, Balogh urat vendégként megszemélyesítő - egységes karaktert alkotni képes - Vallai Péternek sikerült. A főszereplők - Médeiát Margitai Ági alakítja - játéka az antik részekben hiteles, a Médeia iránt érzett szerelem elvesztéséről beszélő Iászon - Mucsi Zoltán (m.v.) - esetében pedig ekkor egyenesen megrendítő erejű. Kivételes, borzongató pillanatot köszönhetnek a nézők a mai idősíkban postásként megjelenő Hevér Gábornak, amikor az emberhez méltó életről beszél. A kulcsa lehetne ez a drámának: ebben a mítosz- talan, földhözragadt, értékeket felvonultatni többnyire képtelen, érzelmeken átgázoló világban a legtöbb, amire vágyni lehet, hogy legyen minket biztos szálakkal a földhöz kötő gyermekünk, hallgassuk a madarakat, érjen véget békésen ez a nap is... Áz előadás szerves része Melis Lászlónak a kar számára írt zsige- rekig ható zenéje, s Bozsik Yvette koreográfiája. Éz utóbbit táncolja Kreon lánya, Kreuza - Major Melinda -, és könnyű belátni, hogy e lánnyal reménytelen Médeia versenye. Ha nem vesztette volna el végérvényesen a helyét a világban, akkor sem lehetne többé ennyire vágyat ébresztőén fiatal. Társadalom, természet a tizedik évben Befejeződött a putnoki Gömör Múzeum belső felújítása Putnok (ÉM - Hl) - Az állványokat még nem bontották le, de a frissen vakolt termekben már esak a takarítás van hátra. Várhatóan március 26-án új állandó kiállítással nyílik meg újra Putnokon a tízéves Gömöri Múzeum. A putnoki Gömöri Múzeum kívül- belül megérett a felújításra. Az épület a városé, de mint intézmény a megyéhez tartoznak. A városi és a megyei önkormányzat megállapodása értelmében a külső állagért a város felelős, a belsőért pedig a megye. Á régóta esedékes felújításra azonban az önkormányzatok kasszájából nem futotta. Bodnár Mónika, a múzeum igazgatója azonban az elmúlt évben nekifogott, hogy megszerezze a pénzt a munkálatokra. Pályázatokat írtak, szponzorokat kerestek, és végül összegyűlt a pénz. A putnoki város- gondnokság dolgozói pedig ingyen elvégezték a munkát. így tphát megújult belső térben rendezik meg új, Társadalom, természet című állandó kiállításukat, amellyel egyben a múzeum tízéves fennállását is ünnepük. A térképekkel, fotókkal, diaporámával, kitömött állatokkal illusztrált természetismereti rész az Aggteleki Nemzeti Parkot, valamint a Putnoki Dombságot mutatja be. A kiállítás természeti részét ifj. Boldogh Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa rendezi. A 19. és 20. század társadalmát bemutató részt Bodnár Mónika állítja össze. A polgári, paraszti szobabelsők mellett iskolák, hivatalok és számos műhely belső terét alakítják ki a múzeum boltíves termeiben. A felújított belsőt és a kiállítást a tervek szerint március 26-án, szerdán Gyárfás Ildikó, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke, és Ujváry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár mutatja be az érdeklődőknek - hallottuk Bodnár Mónika igazgatótól, aki hozzátette: elóbb-utóbb a múzeum külső tatarozását is szeretnék elkezdeni. „Műhelymunka" felújítás és tárlatnyitás közben Fotó: Vajda János Március 11., Kedd Waldorf-nap Miskolc (ÉM) - Nyílt napot tartanak rria a Hámori Waldorf Iskolában íLosonczy István u. 64. )• Reggel 9 órától nyílt órákra várják az érdeklődőket, délután a tanári kollégium tagjaival találkozhatnak a szülők, majd 4 órától Vekerdy Tamás pszichológus, a Miskolci Égye- tem oktatója tart előadást a Wal- dorf-pedagógia lényegéről. Városi vetélkedő Miskolc (ÉM) - Harmadik alkalommal rendez várostörténeti vetélkedőt a TIT B.-A.-Z. megyei Szervezete és a Kulturális Menedzser Iroda. Idén a város csaknem valamennyi általános és középiskolájából jelentkeztek csapatok a versenyfelhívásra. A vetélkedő első fordulóját február végén rendezték meg a 40. Sz. Általános Iskolában. A második fordulóba 18 középiskolai és 11 általános iskolai csapat jutott tovább. A döntőt május 5-én és 6-án a Városháza dísztermében rendezik meg. A szervezők célja, hogy hozzásegítsék a versenyző fiatalokat városuk megismeréséhez. A győztes csapatok értékes díjakat kapnak. Bűvésztanfolyam Miskolc (ÉM) - Alapfokú bűvész- tanfolyam indul gyermekek (vagy a téma iránt érdeklődő felnőttek) részére a TIT B.-A.-Z. megyei szervezetének Kazinczy klubjában április 5-én. Az előadások - négy héten át - szombatonként lesznek délelőtt 10 órától délig. A tanfolyamot Hegyaljai Sándor bűvész vezeti. Jelentkezni március 25-ig lehet személyesen a Kazinczy klubban (Széchenyi út 14. I. em.), vagy a 354- 011-es telefonszámon. City — talk show Miskolc (ÉM) - A City rádió első talk show-ja március 12-én, szerdán este 7 órakor kezdődik a hámori Fridolin étteremben. A házigazda Eszenyi Miklós, az Elite újság munkatársa, meghívott vendégei Csala Zsuzsa színművész, Schmitt Bözsi jósnő, Pataki János festőművész és felesége; Takács Éva, valamint Wimmer Éva divattervező, és láthatják az érdeklődők „Posta” Irén és Matthias transzvesztita show-ját. Moszkvai kérdések Debrecen (ÉM) - Moszkva város önkormányzata nemzetközi vetélkedőt hirdet a város fennállásának 850. évfordulója alkalmából. Tíz kérdést állítottak össze a város történelméről, földrajzáról. A 10 legjobb válaszadó meghívást nyer a Szeptemberi moszkvai ünnepségre, melynek útiköltségét és tartózkodási költségeit a meghívó fél fedezi, de a további helyezett is a jubileumhoz kapcsolódó ajándékot kap. A kérdések pedig: 1. Ki alapította Moszkvát? Mi látható a város címerében? 2. Mi a neve a Moszkva központjában lévő ősi várnak és térnek? Mi látható a területükön? 3. Moszkvában újjáépítik a Megváltó Krisztus templomát. Mikor és milyen esemény tiszteletére emelték, és mi lett a sorsa? 4. Mi a városirányító szervek szerkezete, és jelenleg ki Moszkva polgármestere? 5. Mi a legnagyobb oroszországi légitársaság neve, és a világ hány országával köti össze Moszkvát? 6. Hány éves a moszkvai metró, és hány állomása van? 7. Az orosz főváros hány tenger kikötője, és melyek azok? 8. Mikor szűnt meg Moszkva fővárosi rangja, és mikor lett újra főváros? 9. Mikor és ki repült először a világűrbe, és Moszkvában hol állítottak neki emlékművet? 10. Mikor volt Moszkvában a nyári olimpia, az hányadik olimpia volt, és az akkori szovjet csapat hány arany, ezüst és bronzérmet szerzett? A válaszokat 1997. június 30-ig eljuttatni Moszkvába, bővebb felvilágosítást Vladlen Puntusz fókon- zultól lehet kérni (Debrecen, Arany János u. 3. Telefon: 52/410-298, 52/410-883.).
