Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

1997» Február 6», Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 9 Csökkenő munkanélküliség Budapest (MTI) - Csökkent janu­árban a regisztrált munkanélküli­ek száma a múlt év decemberéhez képest. A munkanélküliségi ráta január végén 10,6 százalék volt az egy évvel korábbi 11,3 százalékkal szemben. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ szerdai tájé­koztatása szerint 1996. decemberé­hez viszonyítva 2,8 ezer fős, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 43,2 ezer fős csökkenés következett be januárban. A javulást azonban elsősorban nem munkaerőpiaci, ha­nem nyilvántartási tényezők okoz­ták. Az idén januártól ugyanis nem szerepelnek a nyilvántartott mun­kanélküliek között a jövedelempót­ló támogatásukat ideiglenesen szü­neteltetők, mivel ezen idő alatt munkaközvetítésre nem állnak rendelkezésre. A jövedelempótló támogatást szü­neteltetők száma januárban elérte a 26 ezer főt. Közülük 24,2 ezren közhasznú foglalkoztatás kereté­ben kereső tevékenységet folytat­tak, 164-en katonai vagy polgári szolgálat teljesítése miatt nem igé­nyeltek munkaközvetítést, míg 1,7 ezren egyéb ok miatt. Csökkent a jövedelempótló ellátásban részesü­lők száma. A szociális jellegű ellá­tást január végén 189,5 ezren kap­ták. Ez az előző hónaphoz képest 22,1, az egy évvel korábbihoz ké­pest pedig 10,6 ezres mérséklődést jelent. A legtöbb munkanélkülit január­ban Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, a legkevesebbet Vas-megyében. Az Elmű-részvények elszámolása Budapest (MTI) - A Budapesti Elektromos Művek Rt. kárpótlási jegyért jegyzett részvényeinek elszá­molását szerdán kezdték meg a for­galmazók. Az allokációs elsőbbséget élvező részvényigénylők számára az elszámolási idő február 21-éig tart, míg az allokációs előnnyel nem ren­delkezők igénylésének elszámolását március 5-14-e között végzik. Erről rendelkezik az Állami Pénz és Tőke­piaci Felügyelet határozata. A nyil­vános forgalomba hozatal tisztasá­gának és a befektetők egyenlő esé­lyeinek biztosítása érdekében a fel­ügyelet az allokációs rend módosítá­sáról döntött. Tőkeemelés a Centrumban Budapest (MTI) - A Centrum Áruházak Rt. ötmilliárd forintos részvénytőkéjének egymilliárd fo­rinttal való megemelésére tett ajánlatot a Skála Coop Rt. a Keres­kedelmi és Hitelbank Rt.-vei együttműködve - jelentette be Im­re István, a Skála Coop Rt. elnök­vezérigazgatója szerdán. A tőke­emelést teljes egészében a Skála je­gyezné le, s erről a tárgyalások megkezdődtek. A tranzakció után a Skála részesedése a Centrumban 16 százalékkal emelkedne, de a tel­jes tulajdoni hányada ezzel együtt is 50 százalék alatt maradna. Árháború: a termelő a vesztes Az információ hiánya okozza a burgonya-túltermelést Sajóliídvég, Hernádkércs, Miskolc (ÉM - MB) - Tavaly re­kordtermés volt burgonyából, mert a korábbiakhoz képest növekedett a vetésterület, és az időjárás is kedvezett a ter­ménynek. Most viszont az érté­kesítés nehézségei miatt a ter­melők átkozzák a napot, ami­kor a földbe rakták a krumplit. Amíg nekik 8-9 forintot fizet a kereskedő egy kilóért, addig a miskolci piacon 20-25 forintot is elkérnek ugyanazért. Megol­dást csak a termelők összefo­gása hozhatna, de ezt - panasz­kodik az Országos Burgonya Terméktanács elnöke - még nem sikerült velük megértetni. Nagy a gond - összegzi a burgonya­helyzetet Végh Ernőné, a sajóhíd- végi Rákóczi Szövetkezet főkönyve­lője. Mintegy 100 vagonnyi krumpli áll ugyanis a raktárakban, és kevés az esély, hogy 10 forintért eladhat­ják kilóját, pedig 20-25 forint a ter­melési költség. A szövetkezet 64 hektáron ültetett ebből az ígéretes hasznot kínáló növényből, de a 25 millió forint ráfordításból eddig mindössze 200 ezer jött vissza. Az sem kizárt, hogy majd az állatok­kal kell megetetni az eladatlan mennyiséget. A főkönyvelő sérel­mezi, hogy sem a minisztériumtól, sem a helyi érdekvédelmi szervek­től semmilyen segítség nem érke­zett. Elmondása szerint többször keresték az illetékes terméktanács vezetőjét, de eredménytelenül. A hernádkércsi Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Szövetkezet elnöke, Csákány Béla, mint terme­lő is saját bőrén érzékeli a nehézsé­geket. Elmondja, hogy az 1995-ös magas burgonyaár miatt sokan ve­tettek tavaly, jó is volt a termés, következésképpen a piac nem ké­pes felvenni. Ä megyei agrárkama­ra alelnökeként látja a mezőgazda- sági termelés fonákságait. Legna­gyobb gond, az adatszolgáltatás hi­ánya, így sem a termőterületet, sem a megtermelt mennyiségét nem tudják pontosan. Mivel ezek hiányában a tervezés és a szabá­lyozás lehetetlen, egyik évben a hi­ány másik évben a túltermelés je­lent gondot. A mostani év tapaszta­lata után bizonyára sokan felhagy­nak a burgonyával, de az is lehet, hogy parlagon hagyják a földet. Nyugat-Európában nem lehet így garázdálkodni a termőfölddel - ma­gyarázza -, mert az pótolhatatlan nemzeti erőforrás. Somos Miklós, az Országos Bur­gonya Terméktanács elnöke cáfol­ja, hogy elérhetetlen lenne a terme­lők számára. A terméktanács már november elején jelezte az illetékes minisztérium felé, hogy sokkal több burgonya termett, mint amit a piac felvehet. A minisztérium felmérést készített a megtermelt mennyi­ségről, de kiderült, nincs pénz a termelők megsegítésére. Szomorú tapasztalat, hogy nagyon nehezen ment az adatok beszerzése, a ter­melők egyszerűen nem küldték meg azokat. Az elmúlt héten újabb levélben kérte az egyeztetés lehető­ségét a burgonya ügyében, még nem tudni, mi lesz a játszma vége. Örök probléma a kereskedelem túl magas részesedése a termékpályán belül. Ez ellen a minisztérium, vagy a terméktanács nem tehet semmit, csak a nagyobb termelők összefogásával lehetne eredménye­sen fellépni. Nekik kell létrehozni saját értékesítési rendszerüket, akkor a haszon nagyobb része jut vissza a termelőhöz. A miskolci nagybani piacon 15-18 forint egy kiló burgonya ára, természetesen 30-34 kilo­grammos kiszerelésben - tájékoz­tat Tóth László piacfelügyelő. A felhozatal bőséges, naponta nagy mennyiséget vásárolnak meg a pi­acon. Sok termelő teherautóról sa­ját maga értékesít, feltehetően megéri elhozni a nagybanira - vé­li a szakember. Könnyűszerrel forgat nagy terhet is A tömegközlekedési eszközöket - vasúti kocsikat, autóbuszokat, vil­lamosokat - javító cégek képvise­lőinek tartott tegnap bemutatót a Pfaff-silberblau Cmb.H. magyaror­szági képviselője a MÁV-Tisza- vas Kft.-ben, ahol naponta egy Hbbi(ll)ns kocsi alvázát építik ösz- sze Európa legnagyobb forgatóbe­rendezésén, amelyen vízszintesen hegesztik az akár 30 méter hosszú 25 tonnás hatalmas monstrumokat is. A kft. közel 30 millió forintért vásárolta a számtalan más terüle­ten is használható emelő- és forga­tó berendezést. Ha az üzleti terv­nek megfelelő ütemben folytatják a termelést,, négy éven belül megté­rül a befektetett pénz. A forgató­emelőn három műszakban dolgoz­nak, nagy a kihasználtsága. Fotó: Vajda jános A háztartási vezetékes gáz ára Miskolc (ÉM - KK) - A háztartá­si kiadások rangsorában 1995- ben és 1996-ban is a harmadik helyen a gázszámla kiegyenbté- se állt. A felmérések szerint a fontossági sorban á gázt csak az egyéb fűtésekre és az élelmi­szerekre fordított költségek előzik meg. A háztartások a vezetékes gázt alapvetően fűtési célra használják, de jelentős a gázzal történő meleg­víz-előállítás és a főzési célú felhasz­nálás is. 1996-os statisztikai adatok szerint a lakosság negyvennégy szá­zaléka fűt vezetékes földgázzal, har- nűnchárom százaléka szénnel és fá­val, tizenhat százaléka távhőszol­gáltatást vesz igénybe, három szá­zaléka olajat használ. A lakosság ál­tal fogyasztott villamos energiának tizenhárom százaléka fűtési, har­minckét százaléka vízmelegítési, öt főzési célokat szolgál. A különböző energiahordozók fogyasztói ára az eknúlt években, évtizedekben eltérő mértékben követte a tényleges piaci viszonyokat, a nemzetközi gazdasá­gi változásokat. Huszonöt évvel ezelőtt az olajtü­zelés volt a legnépszerűbb, tizenöt éve a gázbevezetése számított kor­szerűnek, kényelmesnek és vi­szonylag olcsónak. A gázbevezeté­sek kezdetén főként főzésre hasz­nálták a gázt, a későbbiek során egyre nagyobb arányú a fűtési cél­ra történő felhasználás, így jelenleg a vezetékes gázzal rendelkező csa­ládok 60-70 százaléka nem csak főz, hanem meleg vizet is állít elő, és fűt is gázzal. 1978 és 1994 között több, mint 16-szoros költségnövekedés mutat a földgázfogyasztás. Ugyanerre az időszakra vonatkozóan a szilárd és cseppfolyó fűtőanyagok költsége 9,6-szorosra, a távfűtésé 12-szeres- re nőtt. Ezeket a magas és növekvő költ­ségeket egyénileg, egy-egy családnál mérsékelni lehet ésszerű takarékos­sággal, de az egységár is meredeken növekedett az utóbbi években. 1996. szeptemberétől az egység­ár 21,6 Ft/köbméter volt, és a 18,8 százalékos áremelést figyelembe véve a földgáz egységára 1997. ja­nuár elsejétől 25,66 Ft/köbméter, az újabb árrendezésig. A vezetékes gázt használó ház tartásoknak további áremelésre kell számítaniuk, hiszen az árnak fedez­nie kell a tényleges költségeket, va­lamint közelíteniük kell az Európai Unióban szokásos értékekhez. A további áremelések, költség- növekedések mértékét a földgáz vi­lágpiaci árának változása, a hazai lakossági gázenergia felhasználás hatékonyságának, takarékosságá­nak növelése befolyásolhatja alap­vetően. Aggtelek készül az idegenforgalomra Aggtelek (ÉM - SZN) - Az Aggteleki Nem­zeti Park (ANP) megfelelő szolgáltatá­sokkal és előnyös árakkal kívánja fogad­ni az érkező turistákat. Ezért már hetek­kel ezelőtt megkezdődött a felkészülés az általában tavasz közepén induló ide­genforgalmi szezonra, s mivel informáci­ós irodák létesítését és fenntartását nem teszi lehetővé a költségvetés, kölcsönös adatszolgáltatási rendszer kialakításá­nak ügyében folytat tárgyalásokat az igazgatóság a környező nagyobb telepü­lésekkel, régióközpontokkal. Téli álom után, idegenforgalmi idény előtt az ANP vezetése joggal számíthat arra, hogy 1997-ben zajosabb lesz a világörökség részévé vált cseppkőbarlang és környéke látogatottsá­ga. A föld alatti látványosság technikai felül­vizsgálata, karbantartása már hetekkel ez­előtt megkezdődött, csakúgy, mint a vendég­látó és idegenforgalmi tarifák kidolgozása. Baross Gábor, az ANP igazgatója arról tájé­koztatott, hogy az árak a turistabázis terüle­tén az inflációs rátánál jóval kisebb mérték­ben emelkednek az idén - általában 10 száza­lék körül -, sót, bizonyos esetekben változat­lanok maradnak. Elvük ugyanis az, hogy ked­vezőbb anyagi kondíciók biztosításával sokkal több vendéget tudnak megnyerni, s ezáltal a park bevétele is nagyobb lehet. A szezon tulajdonképpen a tavaszi szünet­tel kezdődik, amikor az első nagyobb létszá­mú iskolai csoportok érkeznek a nemzeti parkba. Az autóbuszos csoportok három he­lyen szállhatnak meg: a Cseppkő Szálló, a tu­ristaház, illetve később a kemping különböző szolgáltatási és ellátási szinteket, változatos­ságot biztosítanak a vendégfogadásban. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a nemzeti park környezetében lévő nagyobb, idegenforgalmi szempontból is fontos telepü­lések vezetőivel, regionális központokkal, te­lepülésszövetségekkel tárgyalásokat folytat­nak a kölcsönös információ és adatszolgálta­tási lehetőségekről, hiszen a térség idegenfor­galmának fellendítése közös érdek. Emellett az sem utolsó szempont, hogy az ANP anyagi helyzete nem teszi megoldhatóvá a saját in­formációs központok, irodák létrehozását, vi­szont elsősorban a Cserehát és a Galyaság, de a bükkaljai és a gömöri térség is érintett ab­ban, hogy az Aggtelekre látogatók a környék nevezetességei, idegenforgalmi látványossá­gai közül is választhassanak. Árfolyamok Budapest (MTI) - Erőteljes áremelkedéssel indult a kereskedés a Budapesti Értéktőzs­dén. Napközben fordult a kocka, és több veze­tő részvény az elózónapinál alacsonyabb árfo­lyamon fejezte be a napot. Csökkent a vegy­ipari papírok ára. A BorsodChem árfolyama napközben 6500 forintig nőtt, a papír záróára 6195 forint lett. A TVK-részvények 40 forin­tot veszítettek értékükből. Kárpótlási jegy Tőzsde Index febr. 4.: 5686,69 +2,04 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1997. febr. 5. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. angol font 273,98. 279,34 276,65 ausztrál dollár 128,60 131,16 129,77 belga frank* 496,56 506,86 501,77 dán korona 26,85 27,41 27,14 finn márka 34,38 35,08 34.73 francia frank 30,32 30.94 30,63 holland forint 91,22 93,12 92,16 ír font 270,06 275.42 272.39 japán yen* 137,04 139,88 138,55 kanadai dollár 125,51 127,89 126,55 kuvaiti dinár 557,48 568,14 562,60 német márka 102,47 104,59 103,53 norvég korona 26,08 26,58 26.44 olasz líra 103,55 105,67 104,71 osztrák schilling 14,57 14,87 14,71 portugál escudo* 101,87 103,97 102.87 spanyol peseta* 120,71 123,23 122,07 svájci frank 118,18 120,68 119,3S svéd korona 22,95 23,43 23.13 USA dollár 168,66 171,84 170,30 ECU (Közös Piac) 198,09 202,17 200,46 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység . □ 4 n n A termelők szerint nem kizárt, hogy az állatokkal kell megetetni az el­adatlan mennyiséget Fotó: Jármy Loretta

Next

/
Thumbnails
Contents