Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

6 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Háttér 1997- Február 6., Csütörtök, Tb-törvény: teendők Budapest (MTI) - A január 1-jétől érvényes tb-törvény értelmében az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás fizeté­séről február 10-ig úgynevezett bejelentő la­pon kell nyilatkozniuk mindazoknak, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal és nem eltartott hozzátartozók, tehát a szellemi szabadfoglalkozásúaknak, a művészeknek, a mezőgazdasági kistermelőknek és őstermelők­nek - közölte Kiss Lenke, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár jogi osztályának vezető­je. Az űrlapot a lakóhely szerint illetékes me­gyei egészségbiztosítási pénztárnál személye­sen vagy levélben postán lehet kérni. A beje­lentőlap kitöltéséhez a taj-szám és a személyi igazolvány adatai szükségesek. A kitöltött be­jelentő lap ellenében kapott vagy megküldött átutalási postautalványon kell az önbevallás alapján megállapított összeget befizetni. A la­pon fel kell tüntetni, ha valaki mezőgazdasági tevékenységet folytat, ebben az esetben ugyanis 1997. május 31-ig a 11,5 százalékos havi járulékot nem a 17 ezer forint, hanem csak 14 500 forint után kell fizetniük. Nem kell bejelentkezni és fizetni azoknak, jt akik nyugellátásban, rendszeres szociális vagy társadalombiztosítási ellátásban része­sülnek, a sorkatonáknak, az egyetemi, főisko­lai nappali tagozatos hallgatóknak. A hatályos törvény szerint a nagykorú el­tartott hozzátartozó után a havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást fizetni kell. A tör­vény szerint erről is bejelentő lapon kell nyi­latkozni. Kiss Lenke ezzel kapcsolatban nem kívánt állást foglalni, mivel ezt a passzust ko­rábban is ellenezték, és a Pénzügyminisztéri­umhoz küldött szakértői anyagban most is változtatást javasoltak. Fizetési kötelezettségeiket a társas vállal­kozások - gmk-k, bt.-k - illetve a jogi szemé­lyek - kft.-k, rt.-k, vállalatok - az úgyneve­zett összesítő elszámoláson, az egyéni vállal­kozók pedig az éves bevallásban jelentik be. A gazdasági társaságok a korábbi évek gyakor­latának megfelelően - tehát már február 10- től - fizetik a tb-járulékot, illetve az egészség- ügyi hozzájárulást. Az egyéni vállalkozók kö­rében - ahol alkotmányossági kifogások me­rültek fel - a törvény április 20-ig ad haladé­kot a járulék és az egészségügyi hozzájárulás befizetésére. A társadalombiztosítási beval­lást azonban a személyi jövedelemadó-beval­lással egy időben, pontosabban azt követő nyolc napon belül be kell nyújtani. Fizetni azonban később, alkotmányossági aggályok tisztázódása után is lehet. Elhagyatott gyerekek Kisangani (MTI) - Jelenleg több ezer, hozzá­tartozó nélküli ruandai gyermek él a kelet-za- irei menekülttáborokban, ahol az UNICEF - az ENSZ Gyermekalapja - munkatársai vise­lik gondjukat. Béatrice Vakimununak, a szer­vezet zaire-i szóvivőjének közlése szerint a Kelet-Zairében működő három menekülttá­borban mintegy 200 ezer ruandai él, köztük nyolcezer 8 és 15 év közötti gyermek, aki me­nekülés közben elveszítette minden hozzátar­tozóját. 1994-ben, a kisangani, gomai és bu- kavui táborok létrehozását követően számuk meghaladta a húszezret, tavaly szeptemberre - még a zaire-i banyamungelék hadjárata előtt - viszont mintegy ezerre csökkent. Életmentő „szív küldi” Korszerű eszközök szolgálják a transzplantáció biztonságát Fotó: B.T. Miskolc (ÉM - SZK) - A szerv- átültetés meglehetősen költség- igényes műtét, az elvégezhető műtétek számát azonban még­sem az anyagi támogatás hiá­nya határozza meg hazánkban, hanem a donorok száma. (Folytatás az 1. oldalról.) Magyarországon, a külföldi gyakor­lattal megegyezően (csupán né­hány ország képez kivételt ez alól, ahol a pozitív akarat érvényesül) az úgynevezett feltételezett belee­gyezés érvényesül a szervek kivéte­lét illetően (az 1972-es törvény 1987-ben módosított egészségügy miniszteri rendelete szerint). Ez azt jelenti: ha a beteg szóbeli vagy írásbeli tiltakozásáról nincs tudo­másuk az orvosoknak, az agyhalál beállta után a hozzátartozók enge­délye nélkül felhasználhatják szer­veit. Azaz feltételezik a beleegyezé­sét. A gyakorlatban azonban a gyermekek szüleinek hozzájárulá­sát ki szokták kérni - állítják a SO­TE Transzplantációs Intézeténél. Attól függően, hogy milyen szer­vek átültetése jöhet szóba, sebésze­ti, illetve szív-érsebészeti csoportot küldenek az adott helyre - tájékoz­tatott Molitorisz Dániel koordiná­tor. Elmondta, az egyes szervek fel­használhatóságának ideje más és más. A szívet például csak 4 órán át lehet tárolni, a májat 12, a vesét pedig 24-30 órán át. Kézenfekvő megoldást kínálna a szállításra a helikopter, csakhogy - amint a ko­ordinátortól megtudtuk - nagyon kevés a számuk, s gyakorlatilag fo­lyamatosan foglaltak. így marad a csoport és a szerv szállítására az autó. Vese- és szívtranszplantációt csak Budapesten, veseátültetést pedig a fővároson kívül Szegeden, Debrecenben és Pécsett végeznek. A donor kora sem közömbös: vélhetően minél fiatalabb a szerv, annál egészségesebb. A felhasznál­hatóság felső határa vesénél 65-75, májnál 60, szívnél pedig 40 év. Olykor nem az egész szervre, csu­pán egy részére van szükség, pél­dául a szívnél csak a szívbillentyű­re, vagy olykor a májnál is - fő­ként, ha gyermekről van szó, aki­Madrid (MTI) - Maria Estela Martinez, Juan Domingo Perón volt argentin elnök Spanyolország­ban élő második felesége, aki 1974 és 1976 közt maga is Argentína el­nöke volt, vallomást tett Baltasar Garzon bíró előtt. Utóbbi tavaly ősz­szel vizsgálatot indított az asszony elnökségét követő katonai diktatú­ra alatt eltűnt 333 spanyol állam­polgár ügyében. nek testüregében nem is férne el egy egész felnőtt máj - csak egy ré­szét ültetik be - tájékoztatott a ko­ordinátor. A vesénél - lévén páros szerv, amelynek felével, némileg nagyobb odafigyeléssel még vígan el lehet élni - nem ritka az élő do- noros műtét. Általában a hozzátar­tozók között könnyebb is alkalmas vesére szert tenni. Mert hogy nem minden szerv ültethető be minden­kibe. A vércsoport egyezésen túl fontos az immunológiai egyezés is ahhoz, hogy a szerv egy új testben belbgadtassék. A beültetésre várók adatait központilag tárolják. De az adatok egyezése sem feltétlenül elegendő - tájékoztat Molitorisz Dániel -, a műtétre várónak meg­felelő állapotban kell lennie a be­avatkozáshoz. Egy lázas, fertőző betegnek több kárt okoznának egy szervátültetéssel, mintha tovább váratják, ugyanis a műtét után gyógyszeresen mindegyikük im­munrendszerét legyöngítik, hogy biztosabbá tegyék az idegen szerv befogadását. A koordinátor állítja: még soha nem okozott dilemmát, hogy ki kapja a beültethető szervet. Általá­ban már a számítógépen tárolt adatok is elegendők ahhoz, hogy egyértelműen megállapítható le­gyen, kinél kecsegtet nagyobb re­Az Isabelita Perón néven ismert volt elnök kijelentette, hogy fogal­ma sem volt az elnöksége alatt szerveződött Argentin Kommunis­taellenes Szövetség (AAA) tevé­kenységéről - amelynek lelkén több mint ezer meggyilkolt ember vére szárad -, és nem tudott a ka­tonai diktatúra alatt eltűntekről és megkínzottakról sem. De elismerte a bíróság előtt, hogy elnöksége ménnyel a műtét sikere. Az esetle­ges egyezésnél a beteg pillanatnyi állapotáról a betegek kezelőorvosa­ival történő tájékozódás ad további támpontot. Hasonló esélynél a gyermekek élveznek elsőbbséget. A pénz azonban nem akadály - állítja Nagy Lóránt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finan­szírozási főosztályvezető-helyette­se. Utoljára tavaly tavasszal me­rült föl - mondja - hogy az előre tervezett vesetranszplantáció költ­ségeinél többet nem akartak kifi­zetni. Azóta kedvezően változott a helyzet, minden transzplantációs műtétet fedeznek. Ennek ellenére mégis többet kell várni, mert kevés a donor. Ezen igyekeznek segíteni azzal a tavaly hozott, február 1-jé- től életbe léptetendő törvénnyel, amely kimondja: a donor életfunk­cióinak fenntartásáért fizetett eddi­gi 68 ezer forint helyett 75 ezret fi­zetnek a kórháznak. Ahhoz azonban, hogy többen rendelkezzenek előre saját szervük felhasználhatóságáról, illetve hogy a hozzátartozók hozzájáruljanak ahhoz, hogy elvesztett szerettük szerve más embert, éltessen, nyil­vánvalóan nem pénzre van szük­ség. Pillanatnyilag Magyarorszá­gon vesére 900-an, szívre 15-en, májra ugyanennyien várnak... alatt aláírt egy törvényerejű rende­letet „gerillacsoportok” megsemmi­sítéséről. Szerinte azonban „a ren­delet nem fizikai, hanem kizárólag politikai megsemmisítésre vonat­kozott.” Amikor vallomástétele után el­hagyta a madridi bíróság épületét, a spanyol eltűntek családtagjai to­jással dobálták meg, és „Gyilkos! Gyilkos!” kiáltásokkal fogadták. A Nobel-békedíjas segélykérése Canberra (MTI) - A kelet-timori béke szempontjából egy harmadik ország titkos diplomáciai kezdemé­nyezése eredményesebb lehetne, mint az ENSZ nyilvánosság előtt zajló közvetítő tevékenysége - je- lentette ki szerdán Jósé Ramos- Horta Nobel-békedíjas kelet-timori ellenzéki vezető. Az emigrációban élő politikus sze­rint Indonézia, amely 1975-ben ro­hanta le az egykori portugál gyar­matot, esetleg elfogadhatóbbnak tart majd egy ilyenfajta tapintatos lépést. Ramos-Horta újságíróknak kijelen­tette, hogy az indonéz betörés és megszállás következtében több mint 200 ezer, talán 250 ezer, ke­let-timori vesztette életét. Kofi An­nán ENSZ-főtitkár előmozdítja ugyan Portugália és Indonézia pár­beszédét Kelet-Timor jövőjéről, de ennél többet is lehetne tenni - véle­kedett az ellenzéki vezető. „Az ENSZ-eljárásnak nem kellene kizá­rólagosnak lennie” - hangsúlyozta. „Indonézia talán sokkal szíveseb­ben fogadna egy ilyen (közvetítői) szerepet, mert az ENSZ eljárása nagyon is nyilvános” - tette hozza. Ramos-Horta nem tért ki arra, hogy mely ország tölthetné be a tit­kos közvetítő kényes szerepét. Villamosenergta-ipaf — együttműködés Budapest (MTI) - Várhatóan ez év őszén válhat Magyarország - 8 visegrádi országokkal együtt - a nyugat-európai villamosenergia' rendszer (UCPTE) teljes jogú tagjá­vá - mondta el Lengyel Gyula, az MVM Rt. elnök-vezérigazgatója szerdán a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel közösen rendezett szakmai konferencián. A nyugat-európai villamosenergia' rendszerhez történő csatlakozás il­leszkedik a kormány energiapoliti­kájához és általános politika1 irányvonalához is. Alapvető politi­kai célkitűzés ugyanis Magyaror­szág európai integrációja, és.eZ döntően meghatározza az energia­politikát, amelynek fő feladata a legkisebb költséggel és a környe­zetvédelmi követelmények kielé­gítésével biztosítani az ország ener­giaellátását. Az évtizedeken át tar­tó egyoldalú importfüggőség felol­dása érdekében indította el Magyar; ország 1990-ben a UCPTE-hez való kapcsolódás folyamatát. Az UCPTE-vel a párhuzamos pró­baüzem 1995 őszén indult be, melyben a Csehországot, Lengyel- országot, Szlovákiát és hazánkat magában foglaló villamosenergia' rendszernek (CENTRED eleget kell tennie az UCPTE által támasz­tott műszaki, gazdasági és szerve­zési követelményeknek. A próba­üzem első szakasza 1996 őszén si­keresen lezárult. Megdobálták Juan Perón özvegyét Kárpáti Béla Egy zenekar nevezi magát így. Lehet, hogy jó ké­pességű, s - állítólag - művelt zenei paródiákat produkáló „banda". Nem tudom. Énrám valahogy taszítólag hat ez a név (Nomen est omen), és való­ban, számomra végzete a zenekarnak a neve; nincs gusztusom rájuk. Gondolom, mondják, hogy nem is engem akar­tak invitálni, semmi szükségük az ilyen savójanira, aki nem tapsol velük, nekik. De hát kérem! Gondolom, amikor a zenekar címét, nevét kiagyalta (hogy ne mondjam: fantázi­ába), akkor egy közös, szép, emelkedett eszmét gondoltak ki, amelyben a zene (az áru, a fogyasz­tásra szánt termék) jelet, nevet kap. Ez esetben pe­dig számba vehették a reklámpszichológiának a termékjelek és terméknevekre vonatkozó szabá­lyait, miszerint: „a név tömör, csak egyféle módon érthető, könnyen kimondható és megjegyezhető, és eredeti legyen". Ez magában véve még megáll, ez ellen a cím valóban nem vét: az tömör, könnyen megjegyez­hető és eredeti. (De még mennyire! Eredetben ér­zem a hónaljszagot!) Hanem van ennek a „szabályzatnak" egy má­sik követelménye is. Erre kellett volna jobban ügyelniük az illetékeseknek. S ez pedig így hang­zik: Nem szabad a névnek kedvezőtlen asszociá­ciót keltenie, nem lehet másodlagos jelentése. Hát ennek aztán nincs. Legalábbis az eredeti szándék szerint - gondolom - az Irigy-Mirigy szó­játékból indultak ki, mivelhogy más zenekarok pa­ródiáját művelik... Még értem (tán) az önkritikus maliciát is, hogy magukat irigyeknek titulálják, s ezzel vállalván a „kritika kritikáját", miszerint a ki­gúnyoltak azt mondanák: „gúnyol, mert irigyel", de kérem... Mirigy!... Még azt is érte(né)m, hogy a parodizálandó zenevilágot jó- vagy rosszindulatú mirigynek fogják fel, s csak másodlagos jelentése lenne a Vörösmarty-féle Mirigy nevű boszorkány, de ott van a félreérthetetlen ízléstelenség, a „Hónalj Mirigy", amely a maga kellemetlen kép­zeteivel (szag, íz, látvány) háttérbe szorít minden más (fő-) értelmezést, és az egész terméknevet el­borítja az érzéki képzet a maga izzadságtól terhes ízével-szagával együtt. Igaz, hogy engem - s a fenti sorok nyomán tán Önt is, kedves Olvasó - elriasztottak a kellemetlen képzetek, de - mint tudom -, a zenekar szórakoz­tató, művészi paródiáját adja a korabeli (hazai) rock-pop- és repp stb. zenei stílusoknak. Hál’ is­tennek! Legalább a réteg, akit megcéloztak plakát­jaikkal, az nem költ hiába, két-három órás „kivonulása" szórakoztató volt. De hát akkor minek e megszégyenítő, taszító, ízléstelen (csúljnév? Igaz, Blaise Cendrars szerint „A reklám a mai élet virága... szórakoztatja a szemet és a szelle­met". Valóban. Ez a cím megragad a szemben és a szellemben. El nem tűnik onnan napokon át. Ott izgat-bizgat még hetekig, de: dühít, nem lelkesít, taszít, nem vonz, s ha nem ismerem a zenekart - ahogy én sem -, eszembe se jutna befizetni rá. Nem bántom én a zenekar termékét, a zenéjét, csak a neve ingerel. Mert szemben áll a reklám minden ésszerű törekvésével. Azt írja ugyanis D. Victoroff A márka-sztereotípiák című tanulmányá­ban, hogy „A márka (s így a cím is - K.B.) a termék 'személyiségét' képviseli". És ez a reklám előnye is, ami e címnek hátrá­nya; hogy sztereotípiává (állandó ismétlődéssé) merevedik, megülepedik, s úgy sugároz, bomlaszt a tudatban, hogy már nem is észleljük, csak tesz- szük a hatásukat. Mert A. Cadet és B. Cathetalat szerint „A sztereotípiák felelnek meg leginkább... a közvéleménynek... Azokat az egyén attól a kultú­rától kapja, amelyikhez tartozik." És a reklámszö­vegek, szlogenek akkor válnak sztereotípiákká, amikor minden tapasztalati alap nélkül elfogadják őket". És ez az, ami már túlmegy egy fantázianév öt­letszerű hatáskörén. Hogy sztereotípiává, így er­kölcs- és magatartásformáló modellé válik: így gon­dolkodni, így beszélni (Öltözködni, viselkedni stb.) nem csak lehet, de ajánlatos, sőt kívánatos is. Mert a reklám nemcsak hirdet, de alakít is. Meggyőző erejénél (szöveg, szín, alak, hang stb.) fogva hat, státusmodelleket alakít, formál, és azt (azokat) kör vethetőkké, sőt példaértékűvé teszi, teheti. (Gon­doljunk csak a divat életstílust teremtőhatalmára!) Irigy Hónalj Mirigy - ismételgetem újra meg új­ra, hogy már-már sztereotípiává válik az Olvasó­ban is. És nem kelt kellemes hatást, tudom. És azt is tudom, hogy a hatás visszahat arra, aki írja, mondja azt. De aki rosszat bírál, az jót tesz. Remélem. És ezért írtam ezt a cikket is. Hogy felhívjam a tán jó szándékú, de nem elég körültekintő ötlet­gazdákat, reklamőröket, hogy a pici meglepetésen túl gondoljanak a nyelv, az erkölcs, az ízlés, egé­szében: a kultúra kereteire, tendenciáira, hagyo­mányaira, hogy az végső törekvéseiben a szép, a nemes, a kellemes irányában halad, és nem fordít­va. Hogy a reklám elsősorban hív, és nem taszít, hogy szebb, jobb, kellemesebb akar lenni a másik­nál - anélkül persze, hogy a másikat becsmérelné. Mert jól sejti azt a francia Etamble, aki azzal vá­dolja a reklámot, hogy az elrontja a francia nyel­vet, a népi bölcsességet a szlogenjeivel helyettesí­ti, és degradálja a parasztságot is. Azt hiszem, Etamble ítélete hozzánk is szólt. A szellemes ötlet népiesen lehet jópofa, de a nép nyelvén, a nép nevében se legyünk ízléstelenek. (A sorozat következő részét a holnapi számban közöljük-) jfi' „Irigy Hónalj Mirigy"

Next

/
Thumbnails
Contents