Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-05 / 30. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997- Február 5., Szerda A sátoraljaújhelyi városháza híreiből Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Megvitatták és elfogadták a sátoraljaújhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén a képviselők a testület idei, első félévre szóló munkatervét. Nem közadó a vízdíj Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlőitől eddig a víz, csatorna és a bérleti díjat be lehetett szedni közadók formájában. A legújabb rendelet szerint, amelyet a képviselők szintén a legutóbbi ülésen szavaztak meg, ezentúl erre nincs lehetőség. Módosult megállapodás Az Egri Főegyházmegyei Hatóság módosította a Keresztény Általános Iskola alapító okiratát, ezzel együtt kérte az önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás ezen pontjának megváltoztatását. A megváltoztatott okirat alapján eddig az iskola fenntartójaként a Római Katolikus Főplébánia szerepelt. Ezt a feladatot az Egri Főegyházmegyei Hatóság vette át. Átírt alapító okiratok A közoktatási törvény alapján módosítani kellett az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények alapító ókiratait. A városatyák csupán annyi tartalmi változást eszközöltek a dokumentumokon, amennyit a törvény előír. Támogatás a könyvtárnak A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a sátoraljaújhelyi városi könyvtár számára 250 ezer forintot ad az országos könyvtári-informatikai rendszerhez való csatlakozás költségeire. A működési kiadást á fenntartó önkormányzatnak kell biztosítani. Az újhelyi városatyák erre 279 ezer forintot szavaztak meg a könyvtárnak. Megüresedő vezetői állások Idén július 31-ével több vezetői álláshely is megüresedik Sátoraljaújhelyen. Ezek betöltésére pályázatot ír ki a képviselő-testület. Pályázni lehet tehát az 5. számú Óvoda, a Deákúti Általános Iskola és a Lavotta János Művészeti Iskola vezetői posztjára. _Ém-portré Az optikus Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Schmidt László 1974-ben végzett optikusként. Kisebb kitérők voltak azóta az életében, de alapvetően ragaszkodik a szakmájához, ami mára már a hobbija is, ugyanúgy mint feleségének. Budapestről került Mezőkövesdre, hiszen az iskola elvégzése után a fővárosi Ofotértnál dolgozott éveken át. Később több üzlet vezetője lett, s egy üzletház vezetését is rábízzák. Néhány év múlva mégis megvált a látszeré- szettól, s egy ideig egy export-import cégnél dolgozott. Amikor úgy érezte: újra változtatnia kell, a szíve visszahúzta a szakmához. Magyarországon a legelső Porst franchise üzletet irányította, de mert önálló céget akart, Mezőkövesdre költözött. Itt nyitottak felségével egy üzletet. Azóta is itt élnek a városban két gyermekükkel. A pesti hajsza után valahogy nyugodtabb minden - vallják. Mára már bővítették vállalkozásukat: receptre is készítenek szemüvegeket, s komputeres szemvizsgálatot is végez náluk a hét több napján szemész szakorvos. Szánkópálya a lépcsősoron Nem minden idegenforgalmi területen takarítják el a havat Az Avas útjainak, teraszainak takarítására nincs pénz Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - ND) - A lillafüredi kirándulások akár balesettel is végződhetnek azok számára, akik nem néznek a lábuk elé. Akik pedig odanéznek, meglepődve tapasztalhatják: a télen még nem takarították az itteni járdákat és lépcsőket. Nem volt, és nincs is rá pénz. A Lillafüredre látogatók sokat bosszankodhatnak azon, hogy nem takarítják a járdákat és a lépcsőket. Az idei, lefagyott hó meredek, jeges lejtőt képez a lépcsőfokokon, amelyeken életveszélyes közlekedni. A járdák mellett kitaposott ösvények is inkább hasonlítanak szánkópályára, mint biztonságos le-, illetve feljáratra. Talán ezért választja a többség az ilyenkor is forgalmas műút viszonylagos biztonságát. A lillafüredi járdákat és lépcsőket azért nem tisztítja senki, mert erre nincs pénz - tudtuk meg Du- csai Istvánnétól, a miskolci polgár- mesteri hivatal városüzemeltetési osztályának főelőadójától, aki azt is elmondta: különbség tapasztalható az idegenforgalmi szempontból fontos területek téli takarítása között. Lillafüred mellett például a történelmi Avas útjain, teraszain sem seprik a havat és törik a jeget: a Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Kikérdezték a mezőkövesdi fiatalokat. Az adatokat most értékelik, s még februárban a válaszokat is figyelembe véve dönt arról az önkormányzat: milyen módon támogassák ezt a korosztályt. Egy régebbi testületi ülésen vetődött fel: hogy megismerek a fiatalok helyzetét, őket is meg kell erről kérdezni. Molnárné Panyi Márta, a szóróautók ide nem tudnak felmenni, és nincs embere az ezzel foglalkozó cégnek sem erre a munkára. Tapolcán viszont a parkon át a buszmegállóig vezető utat és a Garas sétányt rendszeresen felszólják a Városgazda Kft. emberei. A városi önkormányzat több mint 30 millió forintot különített el a város útjainak és utcáinak tiszpolgármesteri hivatal szervezési osztályának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: január 31-ig közölhették az önkormányzattal véleményüket, javaslataikat és igényeiket a fiatalok. A kiértékeléskor a témakörök nagy területeket ölelnek fel, a munkahelyi körülményektől kezdve az elhelyezkedésig, a családalapítástól a lakáshelyzetig, a szórakozási, továbbtanulási lehetőségektől a fiatalok egészségi állapotáig. tán tartására. Ebben nincs benne a szóróanyagok ára. Ez eddig körülbelül 6 millió forint emésztett fel (a fedezetet a tavalyi megtakarítások jelentik): ezért 400 tonna sót, valamint 2000 tonna granulált salakot vettek. Az olyan természetvédelmi területeken, mint Lillafüred illetve Tapolca, csak ez utóbbit alkalmazhatják. A hivatal munkatársai megkérdezték az e generációval foglalkozó alapítványok, intézményvezetők álláspontját is: milyen segítséget tudnak felajánlani, hogy nívósabb legyen a fiatalok élete a városban. Ugyanilyen megközelítésből felvették a kapcsolatot a munkaügyi központtal, és a rendőrséggel is. Á februári ülésen kerül a városatyák elé a kiértékelt, szerteágazó anyag, hogy eldöntsék, hogyan támogatják e korosztályt a városban. A hálózatért fogtak össze a falvak Hernádszentandrás (ÉM - SZA) - Közös szennyvízhálózat kiépítésére nyújt be pályázatot Forró, Ináncs, Pere, Hernádbüd, valamint Hernádszentandrás. Ezt a lépést az indokolja, hogy az említett településeken folyamatosan vezetik be a vezetékes vízszolgáltatást, azonban a szennyvíz elvezetését nem tudták eddig megoldani. A tartályautó egy fordulóért 2500 forintot kér. Ehhez képest a szennyvízhálózat használatának éves díja mérsékelt kiadást jelentene a családok számára. Az öt község a környezetvédelmi tárcához, majd a B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanácshoz kívánja benyújtani az ezzel kapcsolatos pályázatát. Elképzeléseik szerint a beruházás 70 százalékát állami támogatásból fedeznék. Közmeghallgatás: járdától a telefonig Dubicsány (ÉM - FL) - Közmeghallgatást tartanak február 14-én délután 5 órától a közösségi házban. A rendezvényen egyebek között a helyhatóság eddigi eredményeit ismertetik. így szó lesz róla, hogy a község önkormányzata tavaly 430 folyóméter járdát épített. Az áfésztől megvásárolták az élelmiszer- és az italboltot, ezek tető- szerkezetét és vakolását is megjavították. Új könyvtárat hoztak létre 60 négyzetméter területen, új bútorzattal. Általános iskolai tanulóikat a tanévkezdéskor személyenként 3500, az időseket karácsonyt megelőzően 3000 forint segélyben részesítették. Hozzájárultak a református templom felújításához és közreműködésükkel a telefonnal rendelkezők száma is gyarapodott. Vegetál a lakásépítés Szerencsen Szerencs (ÉM) - Tavaly mindössze 13 új lakás építésére kértek engedélyt a városban. Az egyre nehezedő gazdasági körülmények miatt inkább a régi épületek felújítására, korszerűsítésre, átalakításra vagy tetőtér beépítésére vállalkoznak a polgárok. Saját életükről kérdezték a fiatalokat Most elemzik a válaszokat, hogy segíthessenek e korosztálynak Térképet készít a tarcali szociális iroda Tárcái (ÉM - PT) - Szociális iroda létesítéséről döntött a képviselőtestület. Az önkormányzat idén januártól ebbe az új intézménybe vonta össze a házi szociális gondozást, az étkeztetést, az idősek klubját, a napközi konyhát és a védőnői szolgálat tevékenységét is. Pataky Sándor polgármester elmondta: a helybéliek romló szociális helyzete miatt egyre többen szorulnak támogatásra. Ezért az iroda munkatársai úgynevezett szociális térképet készítenek a település lakosságáról. Ebben a körültekintést és türelmet igénylő munkában segítséget várnak a község polgáraitól. A szociális iroda önálló helyiség híján egyelőre a polgármesteri hivatalban működik. Melegné Liszkai Katalin irodavezető és munkatársai félfogadási időben - hétfőn, szerdán és pénteken - várják ügyfeleiket. Világosságot akar Alsózsolca Alsózsolca (ÉM - SZA) - Felmerült a közvilágítás korszerűsítésének lehetősége is a közelmúltban Alsózsolcán rendezett lakossági fórumon. Ezt az önkormányzat anyagi okok miatt nem tudja vállalni - hangzott a felvetésre a válasz. Híd a Bán-patakon Bizonytalan reményt jelent a gázvagyon Szabó Nóra Nagybarca (ÉM) - Másodszor is meghosszabbította az illetékes tárcaközi bizottság a négy évvel ezelőtt a nagybarcai ön- kormányzatnak ítélt hídszerkezet deponálási-fenntartási határidejét. Ám ha az idén sem sikerül értékesíteni a falu gázközmű vagyonát és a bevételből kifizetni a költségek felét, akkor hosszú évek minden reménye elúszik arra, hogy két, a Bán-patak által elválasztott településrész a közeljövőben végre egységes községgé válhasson. A nagybarcai „film” közel sem lesz Oscar-díjas, de az ottani történet címe kétségtelenül az lehetne: Híd a Bán-patakon. A falubeliek már csak lemondóan legyintenek, a polgármester asztalán viszont akkora a kapcsolódó levelezések, tervdokumentációk halma, hogy lassan magát az óhaj tárgyát is meg lehetne építeni - papírból. Összekapcsolódhatnának A község két településrészből áll, a századelőn kialakított, bányászok lakta Kisbarcát és az anyaközséget mindössze 500 méter választja el egymástól. No meg a lázbérci tározót a Sajóval összekötő Bán-patak. A legrövidebb út nyilván az egyenes, ám itt csak egy járműközlekedésre alkalmatlan, egy méter széles kis fahíd vezet át az állandó vízfolyáson, a két nagyobb teherbírású híd felől pedig éppen 5-5 kilométer a Kis- barcáig megteendő kerülő. Hosz- szú évek dédelgetett terve volt, hogy egy híddal megvalósulhasson itt a normális közlekedés, kiépüljön az ehhez rendelt bekötő út, amelynek két oldalán telkeket mérhetne ki a község vezetése, s ezzel az elszigeteltség teljesen megszűnne, a két településrész összekapcsolódna. Ma már kár azon rágódni, hogy a ’80-as években épült, viszonylag korszerű téesz-híd, amelyet a megyei tanács terveztetett, nem a község belterületére készült-e eredetileg. A híd ugyanis ott van, a téesz már nincs ott, a pletyka meg pletyka marad. Sokba kerül a karbantartása annak a mérsékelt teherbírású faszerkezetű hídnak is, amely a másik irányból egyrészt a csecsemőotthont és az ottani vállalkozási telephelyet, másrészt Kisbarcát megközelítendő épült valamikor. Az önkormányzat számára még most is drágább volna az elkerülő utak felújítása, karbantartása, mint az új híd és bekötő út megépítése, csakhogy erre a remények egyre halványabbak, pedig a hídszerkezet - darabokban - Lo- vasberényben raktározva 1993 óta várja, hogy végre kifizessék érte azt a képletes összeget és elvigyék onnan a nagybarcaiak. Német adomány, kilóra A vasszerkezet a német provizórium által Magyarországnak adományozott hídkészlettel érkezett Lovasberénybe. Schamschula György akkori miniszter a barcai- aknak megfelelő darabkát a község rendelkezésére is bocsátotta, és a közlekedési tárca Állami Céltartalék Kezelő-Hasznosító Szervezete jelképes áron, kilogrammonként 30 forintért - ami legfeljebb a szállítási, hasznosítási és tárolási költségeket fedezi -, összesen 1,368 millió forintért ajánlotta fel. A község tapsolhatott a jó hír hallatán, pályáztak is gyorsan a tárcaközi pénzalapnál a 8 millió forintos kivitelezésre. A kiírásban az szerepelt, hogy a bekerülési költség 20 százalékát kell vállalnia a településnek, a pénzt biztosította is az önkormányzat. Annál nagyobb volt a megdöbbenés, amikor a pályázatukat azzal az indoklással utasították el: a felajánlott önrész kevesebb, mint 40 százalék. Reklamáció helyett levelek Nem reklamáltak, újabb levelezésbe kezdtek, de mivel a falu gázberuházásának hiteleit kellett nyögniük ’95-től, az egyre nagyobb kivitelezési költségek - ’94-ben már 8 helyett 10 millió, ’96-ban 18 millió - önrészének biztosítása mind elérhetetlenebb távolságba került. A hídhaszno- sítók először meghosszabbították a fizetési és elszállítási határidőt 1996. december 31-ig, a tegnap érkezett helyettes államtitkári levél pedig arról szól, hogy a tavaly decemberi döntés értelmében idén december 31. az utolsó határidő: ha addig nem fizet és szállít az önkormányzat, tovább már nem tartják fönn számára a szerkezetet. A tavalyi minisztériumi pályázati kiírás szerint az önrész már 50 százalék. Az árak tehát emelkednek, a pályázati feltételek nehezebbek, a közútfelügye- let szigorú előírásai továbbra is érvényesek: az A kategóriás állandó vízfolyás fölé csak ilyen és nem olcsóbb, egyszerűbb híd épülhet. Egy helyi vállalkozó már majdnem vállalta: állja a települési önrészt, ám akkor derült ki, hogy a feltételek romlásával már 9 millió forintot kell előteremtenie a falunak, s ennyit bizony ő sem tudott fizetni. Szatmári István polgármester még mindig bizakodó: hátha az idén értékesül a gázközmű vagyon 29 millió forintért. Akkor azonnal nekifoghatnának a hídnak, s kifizethetnék a gázberuházás 8 millió forintos hitelkamatát is. Ha nem sikerül az eladás, elúszik a híd, s vele a remény. De nem a Bán-patak vizén...
