Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
Itt’Hon INTERJÚ „Aki régóta csinálja, csukott szemmel is tud fonni" A kosár, a demizson és a Csodaüveg Alsózsolca (ÉM - SZA) - Az immár 80. évéhez közeledő Zsíros Mihály fiatal korában kezdett kosarakat, demizsonokat fonni. Mint mondja, olyan régóta csinálja, hogy ha csukott szemeket kívánna e tevékenység, akkor sem lenne gondja a vesszők, műanyag drótok ide-oda tekerésével. Eny- nyi idő elteltével ugyanis az ember keze rááll a fonás minden egyes mozdulatára. Zsíros Mihály fiatalember korában gondolt egyet és elment arra a kosárfonó tanfolyamra, amelyet a faluban szerveztek, s ahol 2-3 hónap után mindenki elsajátíthatta a fonást. Akadt, aki azután saját célra dolgozgatott, de voltak olyanok is, akik eladták saját készítésű tárgyaikat. Akkoriban sokan vitték Ónodra, Miskolcra a portékáikat, hogy a családnak legyen egy kis mellékes jövedelme. Szavaiból kiderül, nem egyszer munka után, éjszaka látott hozzá a fonáshoz. Azóta sem szakított ezzel mesterséggel, melyet falujában már csak igen kevesen űznek. A kezdetek kezdetén fűzfavesszővel font, melyből ősszel mindig összeszedett egy jókora mennyiséget, amit aztán kifőzött, majd megpucolt. Mosolyogva jegyzi meg, ez utóbbiban Műanyag drótból niutatósabb munkák készülnek Fotó: Jármy L. gyakran felesége is besegített. Az idő múlásával azonban a vesszőt kiszorította a műanyag drót, amelynek nagy előnye a másikkal szemben: ha nem tartják karban, akkor sem rothad el. Persze az sem mellékes, hogy ezáltal színesebb, rnutató- sabb munkák kerülnek ki a keze alól.- A fonásba, ha az ember jól belelendül, akár két óra alatt is elkészíthető egy 20 kilogrammos kosár - mondja. - A demizson már nagyobb koncentrációt igényel, mivel üveggel kell dolgozni, ami bármikor elpattanhat. Egy-két alkalommal én is bosszankodtam amiatt - főleg akkor, amikor utolsó lépésként a fülét akartam rátenni -, hogy a munkám egy pillanat alatt kárba veszett. Büszkén meséli, hogy egyszer az iskolások kiállítására készített egy olyan üveget, amelynek a belsejében benne volt Jézus keresztje. A fél literes palackban, tűk segítségével kellett összerendeznie az elemeket. Az iskolás gyerekek - mivel még nem láttak olyat - Csodaüvegnek nevezték el. Mihály bácsi a mai napig szorgalmasan fon. Talán túl kívánja szárnyalni eddigi teljesítményét, a több mint 1000 kosarat és az 500 de- mizsont, amelyek között volt már fél decis és 50 literes is. Hitelek nélkül felzárkózott település Sajópetri (EM - BO) - Jelentős változásokat élt át az elmúlt hat esztendőben Sajópetri lakossága, hiszen a település a korábbi társközségi kötelékből kilépve 1990-ben önálló közigazgatású lett. Búza Anna, a település jegyzője szerint az eddigi eredményekre méltán lehet büszke a község. Dinamikus éveket hagytunk magunk mögött. Nagy volt valamennyiünkben a lendület, a tenni akarás, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy behoztuk azt a hátrányt, amit az önálló hivatal hiánya óhatatlanul is okozott. Az alapoktól elindulva értük el fokozatosan az eredményeket: önálló hivatali apparátus, működőképes intézmények, jónak mondható infrastruktúra (víz, gáz, telefon), kábeltévé-hálózat, karbantartott középületek, helyi újság - hogy csak a legfontosabbakat említsem. Nagy értéknek tartom azt is, hogy mind ez idáig nem vettünk fel hiteleket, s hogy egyetlen évben sem voltunk forráshiányosak. □ Milyen beruházásokkal gyarapoBuza Anna: „Bizonyítani akartunk, úgy érzem, sikerült" Búza Anna jegyző Fotó: Farkas M. dott tovább a település 1996-ban? • Nagyságrendileg kisebbekkel, hiszen az anyagi nehézségek bennünket sem kerültek el. Am amik megvalósultak, azokra is nagy szükség volt, mint például a volán autóbuszfordulóra, az iskola fűtésének korszerűsítésére, a Zöldfa utcai járda kiépítésére, a Téglás utca árokrendszerének kialakítására. Millecente- náriumi emlékparkkal és egy emléktáblával is gazdagodott a község, mely utóbbi az iskola falára került az oktatás 1000 éves évfordulójának tiszteletére. □ Nem látványos próbálkozásaik is voltak. • Beneveztünk a Virágos Magyar- országért mozgalomba, s bár nem értünk el helyezést, de sokakat sarkallt ez a kihívás arra, hogy még többet tegyenek környezetükért. S ahol olyan csodálatos római katolikus templom épült, mint nálunk két évvel ezelőtt, úgy gondolom, a minél szebb miliő nem lehet túlzott elvárás. Ez az önkormányzatra is további terheket ró, hiszen az utakra eddig alig költöttünk. Ez persze tudatos, hiszen szennyvízberuházás előtt állunk, amely 10 település társulásával indul be várhatóan ebben az évben. □ Jóval sötétebb a Sajópetriről festett kép, ha a lélekszám és a munkanélküliség arányát vetjük össze. • 1409 lakosa van jelenleg Petri- nek, s mintegy 80 jövedelempótló- sa. Hatósági ügyeink döntő hányada szociális jellegű. Az utóbbi egykét évben megháromszorozódott a segélyért folyamodók száma, így a helyi költségvetésben a támogatási tétel is jelentős. Sajnos jóval több a rászoruló, így a közgyógyellátásra, fűtési támogatásra, nevelési és egyéb segélyekre fordítható keretet ugyancsak be kell osztani. □ Ez évtől önálló orvosi és védőnői körzet működik a községben. • Korábban Sajólád és Sajópetri valóban egy háziorvosi körzetként működött, s így a betegellátás is egy orvosra, Juhász Balázsra hárult, aki 6 évig volt Petri tiszteletdíjas polgármestere. A kettéváláskor döntött úgy, lemond megbízatásáról és lakóhelyén, Sajóládon praktizál tovább. így tehát időközi választások előtt áll a község lakossága, amelynek időpontjáról a közeljövőben dönt a választási bizottság. A kor „kihívásait” is vállalják A társasági összejövetelek széles skálája a Rónai nyugdíjasklubban Ift-Hon Riport Miskolc (ÉM - BO) - Szinte az elsők között, 1975 decemberében alakult meg Miskolcon a Rónai Művelődési Központ Nyugdíjasklubja. Az azóta eltelt 21 év és a népes klubtagság bizonyítja: e társasági forma iránt változatlanul nagy az igény. Zólyomi Katalin, a művelődési ház munkatársa az első pillanattól kezdve irányítja a városi szintű nyugdíjasklubot, de hozzá tartoznak az intézmény különféle tanfolyamai és a balettiskola is.- Többféle szervezési feladatom van a Rónaiban, de ezek közül a nyugdíjasklub az, amely folytonosságot jelent az én életemben is - mondja Katalin. - A korábbi tagság ma már jórészt kicserélődött, de mindig csatlakoznak hozzánk újabbak, így jelenleg 150-en alkotják ezt az ugyancsak heterogén, ám annál barátibb közösséget. Rendezvényeinket azonban még ennél is többen látogatják, különösen, ha olyan témában hívunk előadókat, amely a nyugdíjasokat közelebbről is érinti. A praktikus, közérdekű információk továbbadását nagyon fontosnak tartjuk, hiszen ezek ismeretében élhetnek a nyugdíjasok jogaikkal és lehetőségeikkel. A mind gyakoribb és egyre követhetetlenebb jogszabályi változások hatására a klub tartalmi munkája az elmúlt néhány évben folyamatosan átalakult. Ma már a kötött és kötetlen foglalkozások mellett rendszeresek az ismeretterjesztő előadások.- Évek óta nyomon követjük a jogszabályi változásokat, mind a nyugellátások, a helyi szociális juttatások, mind pedig a betegellátási kérdések tekintetében - illetékes szakemberek naprakész információira támaszkodva. Segítjük továbbá tagjainkat rendkívüli nyugdíjkiegészítési kérelmük elő- teijesztésében, a szociális segélyek kérelmezésében, a szociális gondozás különféle formáinak - ebédkihordás, ápolás, stb. - igénylésében, kórházi elhelyezésükben, amit látogatásokkal is figyelemmel kísérünk. Igyekszünk minél több kedZólyomi Katalin vezményes vásárlási akcióba bevonni őket, időnként úgy is, hogy helybe invitáljuk az „eladókat”. Rendszeresen hívunk foglalkozásainkra orvoselőadókat, akik hasznos tanácsokkal látják el a betegeskedőket, és még hosszasan sorolhatnám. A klub mindezek mellett megőrizte hagyományos közművelődési és szórakoztató jellegét is, melyhez a fenntartó intézmény két, jól felszerelt helyiséget biztosít.- Kevés klub rendelkezik olyan ragyogó tárgyú feltételekkel, mint mi. Könyvtár’, színes tévé, biliárd, sokféle játék, kártyaszoba és büfé szolgálja a szabad idejüket itt töltők kényelmét. Ha igény van rá, akár naponta nyitva tartunk, egyébként hetente, hétfő délutánonként jövünk össze, ilyenkor rendszerint szervezett programokra. Természetesen mi is kötődünk az ünnepekhez, az évfordulókhoz, ilyenkor irodalmi-zenei műsorokkal és egyéb bemutatókkal készülünk. A gyógyfürdőlátogatások és egyéb kirándulások ugyancsak szerves részei a klubéletnek. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a többi miskolci klubbal, emlékezetesek nagy közös - legutóbb a karácsonyi - rendezvényeink. Anyagilag szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen intézményi költségvetésből gazdálkodunk, de a Mecénás Alaptól és szponzoroktól is számíthatunk támogatásba. Gyengeáramú profilra váltottak A Kandó Kálmán szakiskola épülete a Palóczy u. 3. szám alatt Fotók: lármy Loretta Miskolc (ÉM - EGY) - A mai Kandó Kálmán Híradástechnikai és Műszeripari Szakközépiskola 30 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit 2. Sz. Ipari Szakközépiskola néven. A végzős diákok már ekkoriban érettségivel egybekötött szakmunkásbizonyítványt kaptak. 1977-ben a szakközépiskolából kivált az egészségügyi tagozat, s így az intézmény egy szakkal - finommechanikai műszerészipari - műszaki jellegűvé vált. Egy évvel később mechanikai, elektronikai és távközlési technikai műszerész-oktatás kezdődött el. Ekkor lépett be az iskolát támogató bázisüzemek sorába a Magyar Posta. 1988-ban az egyik távközléstechnikai műszerész osztályban technikusi képzésre álltak át. Az intézmény 1989-ben vette fel Kandó Kálmán nevét. Képzési formák A középiskola mai képzési arculata a kilencvenes évek első felében alakult ki, s vált a rendszerváltás nyomán tisztán gyengeáramú profilúvá. 1991-ben a mechanikai műszerészképzés helyett híradásipari indult be. 1993-tól a távközléstechnikai oktatást számítástechnikai műszerész-képzés váltotta fel. 1995 őszétől az elektronikai és híradásipari tanulók világbanki modell szerint tanulnak, a számítástechnikai és a távközlési műszerész szakmában viszont a hagyományos képzési formában sajátítják el az elméleti és gyakorlati ismereteket. Iskolai élet Az idei tanévben 18 osztályban hatszázan tanúinak. A tantestület 40 főállású és 18_ óraadó pedagógusból áll. Az igazgató 1991 óta Érsekcsaná- di István. A tanulók szakmai ismereteinek elsajátítását korszerű műszaki eszközök, berendezések segítik. Ennek jegyében például az elmúlt 4-5 évben modernizáltak három villamos mérőlaboratóriumot, átalakítottak két lakatosműhelyt vegyes használatúvá, és létrehoztak két, 15 gépes számítástechnikai szaktantermet. Az iskola a Matáv Rt.-től, mint az egyetlen megmaradt bázisüzemtől rendszeres támogatást kap a szakmai képzéshez. Erről tanúskodik az is, hogy 1996 márciusában egy 15 millió forint értékű gyakorló mérőlabort hoztak létre a Matáv Rt. Repülőtér úti épületében. Említésre méltó, hogy minden évben megrendezik a Kandó-hetet, melynek rendezvényei nagy élményt nyújtanak a tanulóknak és tanároknak egyaránt. A „Kandó-Korányi” napon pedig a műszaki és az egészségügyi szakközépiskolás diákok vetélkednek egymással. Miskolc A „gyógynövénves” Miskolc (ÉM - BO) - Az 1970-ben Szikszón érettségizett Fiaskó Éva pályaválasztását elsődlegesen az emberek szeretető, a másokért való tenni akarás motiválta. S mert továbbtanu- - iásra nem volt lehetősége, egy szikszói gyógyszertárban helyezkedett el, ahol kiváló szakemberek mellett sajátította el a különféle gyógykészítmények összeállításának a módját, a medicinák fajtáját és hatását, miközben asszisztensképzó kurzus elvégzésével mélyítette el a gyakorlatban megtanultakat. 9 év után, egy felkérésnek engedve váltott, s bár a „gyógyítás” közelében maradt de már nem patikaszerekkel, hanem gyógynövényekkel látta el a hozzá fordulókat. - Az asszisztensképzóben drogismeretet, batastant is tanultunk, így nem álltak távol tőlem a gyógynövények - mondja Fiaskó Éva, a budapesti székhelyű Herbária Rt miskolci, Corvin utcai üzletének vezetője. - Nagyon szép és érdekes munkakörbe kerültem, s ami számomra talán a legfontosabb volt, még közvetlenebb kapcsolatba az emberekkel. Ma is naponta megtapasztalhatom a vásárlók bizalmát, amikor tanácskéréssel fordulnak hozzám egészségügyi problémáikkal kapcsolatosan. Miután a természet szinte mindenre „kínál” gyógyirt, így valójában könnyű helyzetben vagyok. Fiaskó Éva örömmel tesz eleget iskolák, klubok gyógynövényismertető előadásokra való felkérésének is. Am ilyenkor, mint mondja, a drogok mellett az életmódiéi és táplálkozási szokásokról is szívesen elbeszélget az egészséges életmód híveivel.
