Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-04 / 29. szám

A Bódva-völgy (is) fejlesztésre van ítélve! Hatvani Zoltán Itt-Hon f Interjú Káló Béla Szendrő, Edelény (ÉM) - Megyénkben ke­vés térség van, amelyet ne szorítanának az országos átlagot jóval meghaladó gon­dok. Ez jellemző legújabb városunk, Szendrő térségére, a Bódva völgyére is. A térség helyzetéről, kilátásairól kérdeztük Hatvani Zoltán országgyűlési képviselőt. J Milyen helyet tölt be megyénk, ezen belül is a Bódva-völgy az elkövetkező 5-6 éves országos fejlesztési programban? ® Tudatos kormányzati területpolitikáról 1996- tól beszélhetünk, amikor is a parlament elfo­gadta a területfejlesztésről és területrendezés­ről szóló törvényt. A törvény lényeges vonása, hogy decentralizálja - azaz a helyszínre he­lyezi - a fejlesztési feladatok meghatározásá­nak döntési jogát, a megvalósításhoz felhasz­nálható állami pénzalapokat. A törvény szerint a térségfejlesztési és az országos fejlesztési programoknak alulról építkezve, a kistérségi programokra épülve kell elkészülnie. Ennek a folyamatnak általában a kezdetén tartunk or­szágos szinten is, azaz most készülnek a kis­térségi programok. A Bódva völgye regionális fejlesztési programjára vonatkozó kérdésre te­hát konkrét válaszom csak az lehet, hogy az a Bódva-völgy „szellemi műhelyeiben” fog elké­szülni, de remélhetőleg még ebben az évben. Megyénk abban a speciális helyzetben van, hogy - válságos helyzetéből következően - kor­mányhatározatra a kistérségi programokat megelőzően rendelkezik megyei programmal. Ebből körvonalazható a Bódva-völgy fejleszté­si stratégiája is. □ Melyek ennek a legfontosabb célkitűzései? • Alapvetően a megyei fejlesztési pénzügyi for­rásokból is támogatni kell a közüzemi (gáz, víz) szolgáltatások körének bővítését. Térségi prog­ram alapján meg kell valósítani a terület kor­szerű szilárd és folyékony hulladékának gyűj­tését és kezelését. Szükséges fenntartani és ja­vítani a vasúti és közúti vonalak állapotát. Az épített és a természeti értékek (kastélyok, Ra- kaca-tó, Bódva folyó) helyreállításához, illetve állagmegóvásához pénzügyi forrásokat kell fel­tárni. El kell érni, hogy a tomanádaskai határ- átkelőhely nemzetközivé váljon, hiszen e térség földrajzi helyzete megköveteli a szomszédos - így az államhatáron túli - régiókkal va­ló szoros együtt­működést. Az ide­genforgalom-tu­risztika fejlesztése a Bódva völgyének nagy lehetősége. A térség települései érintettek abban, hogy az Agg­teleki Nemzeti Parkkal és a szomszédos szlovák településekkel közös idegenforgalmi programot dolgozzanak ki. Súlyponti feladat kell legyen az idős, ápolásra szoruló népesség intézményes ellátása, erre tervet kell kidolgozni. □ Edelénynek és vonzáskörzetének hogyan vál­tozhat az imázsa? • Olyan időket élünk, amikor egy térség jó hí­réről elsősorban az ott élő lakosság gondoskod­hat. A fejlettebb térségekhez való felzárkózás­Beszélgetés Hatvani Zoltán országgyűlési képviselővel hoz nélkülözhetetlen külső támogatás mellett ehhez nagyobb önbizalom, még nagyobb vállal­kozó kedv és a merészebb kockázatvállalás elengedhetetlen. □ Meg lehet-e jósolni, hol tart majd a térség 5-8 év múlva? • Jóslást nem vállalok, de reményeimet el tu­dom mondani. Öt-nyolc év nagyon kevés idő ahhoz, hogy egy térség gazdaságában lényeges, szembetűnő változások történjenek, de azt lát­ni kell, hogy a változások már megkezdődtek. Reményeim szerint e régióban is megáll a mun­kanélküliség növekedése, ahogy tovább növek­szik a kisvállalkozások száma és erősödik az a néhány középvállalat is, amelyik ma a tér­ségben működik. Remélem, ebben az időszak­ban befejeződik a komjáti lignitmező feltárása és megtörténnek az előkészületek a lignitbá­nya megnyitására. □ Milyen technikák javasolhatók a régió élet- színvonalának, jólétének emelésére? • Technikákat nem tudok ugyan jósolni, de megkísérlem felvázolni azokat a tényezőket, amelyek annak növelése irányába hatnak majd. Az ipari szerkezet átalakulása következ­tében a Bódva völgye úgymond gazdasági önál­lóságra kényszerült. Az új helyzetben fel kell térképezni a térség gazdasági lehetőségeit és azokra alapozott program alapján meg kell te­remteni a terület új gazdasági arculatát. Az ön- kormányzatok túl vannak a függetlenné válás „extázisán”, most már ideje ráébredniük, hogy sok területen együttműködésre ítéltettek. A la­kosságnak pedig saját érdekében kell tudomá­lit-Hon Riport sül vennie, hogy vagy kezébe veszi sorsát és kemény munkával formálja azt, vagy rászorul az állam továbbra is szerényen eltartó szociá­lis segítségére. A lakosságnak a jövőre vonat­kozóan számolnia kell azzal, hogy az állam munkahelyeket nem teremt, szociális ellátó ké­pessége pedig sajnos még jó ideig nem tud majd lényegesen jobb életminőséget biztosítani. Az életszínvonal növekedése kulcsterület a Bód­va völgyében is, s ennek előfeltétele a magán- vállalkozások gyarapítása. □ Önnek személy szerint milyen távlati elkép­zelései, tervei vannak, s ezek mennyire kapcso­lódnak ehhez a környékhez? • A Bódva völgyét szőkébb hazámnak tekint­ve magán- és közszolgálati terveim is részben ide vonatkoznak. Akár képviselőként, akár ma­gánemberként - kapcsolataim segítségével is - a térség gazdasági és szociális programjai­nak megvalósításában szeretnék közreműköd­ni. És szeretnék e régióban valami olyat is „építeni”, ami több, mint a szó. A Rakaca-tó is fontos természeti érték Fotók: Farkas Maya | Sajólászlófalva (ÉM - | BII) - Az Összevont Ta­nulócsoportokban Ta­nítók Egyesületének vezetője, Nagy Jánosné nem panasszal kezdi beszélgetésünket. Alka­tából fakadóan sokkal inkább jókedvű, biza­kodó, bár tapasztalata­it összegezve kijelenti: művészet tanítani az összevontság szorító keretein belül. »eiggjgä—acaw Mint elmondta, szeretné, ha Magyar Bálint minisz­ter alkalomadtán megláto­gatná a nemzet igazi nap­számosait, akik kis falvak­ban elzárva végzik legjobb tudásuk szerint munkáju­kat. Tanítanak az 1-4. összevont osztályokban éneket, számtant, írást 20-30 tanulónak. Ezek köz­vetlen és önálló órák, ezek­nek ugyanolyan értékűnek kell lenniük, mint azokban az iskolákban, ahol szeren­cséjükre csak elsős, máso­dikos vagy' negyedikes gye­rekek ülnek a padokban - mindnyájan külön-külön. Ugyanúgy', sőt még jobban fel kell készülni egy-egy ta­nítási órára. A tanítás sok­színűségéről, nehézségeiről és szépségeiről kérdeztük Nagy Jánosnét, aki a pe­dagóguspályán eltöltött 36 évéből 26 tanéven át taní­tott összevont tanulócso­portban, tagiskolavezető­ként egyhuzamban Sajó- lászlófalván.- Én nagyon boldognak és nagyon megelégedett­nek mondhatom magam. Három éve már nyugdíjas tanítónő vagyok, de a falu­ban még mindig csupa nagy' betűvel: A TANÍTÓ NÉNI - az emberek mond­ják mindezt. Azt is büsz­kén ki merem jelenteni, hogy az összevont osztá­lyoktól vették át az osztott iskolák a feladatlapokat és a munkatankönyveket és minden oda kerülő gyer­mek megállta a helyét a felső tagozatban. Még egy nagyon fontos dolog: a kö­zösségi és egyénre szabott nevelés is itt zajlott a tan­órákon. Az elsősök és a negyedikesek, kicsik és nagyok egyaránt szinte családi kapcsolatban nőt­tek fel, jó hangulatú órák keretein belül. Az is jó volt, hogy a nevelő egyé­nekre szabottan tudott A nagybetűs TANÍTÓ NÉ­NI, aki nem ül a babérjain foglalkozni a gyerekekkel, türelemmel, önbizalmukat növelve. Hittel, szívvel végzett munkám gyümöl­cse az volt, amikor a gye­rekek szeme felragyogott a közös munkánk eredmé­nyeként. Nyugdíjasként „ülhetne a babérjain”, hiszen min­dent megtett immáron né­hány generáció boldogulá­sa érdekében. Ö azonban továbbra is a közösséget szolgálja, most már egye­sületi vezetőként kamatoz­tatja tudását, tapasztala­tait. Vajon miért?- Engem a segítő szán­dék vezérelt mindig. Ami­Szeretné, ha Magyar Bálint meglátogatná a nemzet igazi napszámosait kor a munkaközösségünk vezetőjeként dolgoztam 16 érig, amikor 7 tagközösség tartozott hozzám, és min­den évben munkaterveket kellett készíteni, s amikor meghatároztuk melyik ki­csi tagiskolában legyen be­mutató tanítás. Az a 10-15 pedagógus örömét lelte ezekben a munkák­ban, ezért úgy éreztem, meg kell teremteni az összevont tanulócsopor­tokban tanítók egyesüle­tét, hogy évenként lega­lább kétszer-háromszor tapasztalatokat cseréljük, felsőbb vezetőinktől irány­elveket kapjunk. Amióta megszűnt a szakfelügye­lői rendszer, sajnos csak akkor megy a szakta­nácsadó, ha hívják. A kis településeken élő, dolgo­zó pedagógusok örülnek, ha néhanapján rájuk nyitja valaki az ajtót és megkérdezi: hogy' is éltek, mit és hogyan csináltok? Egy-egy villámlátogatás során nem lehet a felme­rült problémákat megol­dani. Jószándékú segít­ségre szükség volt régen is, de most méginkább! A mi egyesületünk ehhez a sajnos nem eléggé megbe­csült munkához szeretne segítséget nyújtani. A nagy ünnep: '92-ben új tantermet és nevet kapott a sajólászlófalvi iskola Fotók: Dobos Klára AZ ITT-HONOK VÁRJÁK AZ EGYESÜLETEK HÍREIT! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum ötsoros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információikat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről. Híreiket térségünk regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: Itt-Hon Szerkesztőség Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon: 46/341-611/237 mellék SZÜKSÉGES: Az egyesület neve, Címe, Telefonszáma, Hivatalos képviselőjének neve. Tanítás összevont osztályokban

Next

/
Thumbnails
Contents