Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-04 / 29. szám
A Bódva-völgy (is) fejlesztésre van ítélve! Hatvani Zoltán Itt-Hon f Interjú Káló Béla Szendrő, Edelény (ÉM) - Megyénkben kevés térség van, amelyet ne szorítanának az országos átlagot jóval meghaladó gondok. Ez jellemző legújabb városunk, Szendrő térségére, a Bódva völgyére is. A térség helyzetéről, kilátásairól kérdeztük Hatvani Zoltán országgyűlési képviselőt. J Milyen helyet tölt be megyénk, ezen belül is a Bódva-völgy az elkövetkező 5-6 éves országos fejlesztési programban? ® Tudatos kormányzati területpolitikáról 1996- tól beszélhetünk, amikor is a parlament elfogadta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt. A törvény lényeges vonása, hogy decentralizálja - azaz a helyszínre helyezi - a fejlesztési feladatok meghatározásának döntési jogát, a megvalósításhoz felhasználható állami pénzalapokat. A törvény szerint a térségfejlesztési és az országos fejlesztési programoknak alulról építkezve, a kistérségi programokra épülve kell elkészülnie. Ennek a folyamatnak általában a kezdetén tartunk országos szinten is, azaz most készülnek a kistérségi programok. A Bódva völgye regionális fejlesztési programjára vonatkozó kérdésre tehát konkrét válaszom csak az lehet, hogy az a Bódva-völgy „szellemi műhelyeiben” fog elkészülni, de remélhetőleg még ebben az évben. Megyénk abban a speciális helyzetben van, hogy - válságos helyzetéből következően - kormányhatározatra a kistérségi programokat megelőzően rendelkezik megyei programmal. Ebből körvonalazható a Bódva-völgy fejlesztési stratégiája is. □ Melyek ennek a legfontosabb célkitűzései? • Alapvetően a megyei fejlesztési pénzügyi forrásokból is támogatni kell a közüzemi (gáz, víz) szolgáltatások körének bővítését. Térségi program alapján meg kell valósítani a terület korszerű szilárd és folyékony hulladékának gyűjtését és kezelését. Szükséges fenntartani és javítani a vasúti és közúti vonalak állapotát. Az épített és a természeti értékek (kastélyok, Ra- kaca-tó, Bódva folyó) helyreállításához, illetve állagmegóvásához pénzügyi forrásokat kell feltárni. El kell érni, hogy a tomanádaskai határ- átkelőhely nemzetközivé váljon, hiszen e térség földrajzi helyzete megköveteli a szomszédos - így az államhatáron túli - régiókkal való szoros együttműködést. Az idegenforgalom-turisztika fejlesztése a Bódva völgyének nagy lehetősége. A térség települései érintettek abban, hogy az Aggteleki Nemzeti Parkkal és a szomszédos szlovák településekkel közös idegenforgalmi programot dolgozzanak ki. Súlyponti feladat kell legyen az idős, ápolásra szoruló népesség intézményes ellátása, erre tervet kell kidolgozni. □ Edelénynek és vonzáskörzetének hogyan változhat az imázsa? • Olyan időket élünk, amikor egy térség jó híréről elsősorban az ott élő lakosság gondoskodhat. A fejlettebb térségekhez való felzárkózásBeszélgetés Hatvani Zoltán országgyűlési képviselővel hoz nélkülözhetetlen külső támogatás mellett ehhez nagyobb önbizalom, még nagyobb vállalkozó kedv és a merészebb kockázatvállalás elengedhetetlen. □ Meg lehet-e jósolni, hol tart majd a térség 5-8 év múlva? • Jóslást nem vállalok, de reményeimet el tudom mondani. Öt-nyolc év nagyon kevés idő ahhoz, hogy egy térség gazdaságában lényeges, szembetűnő változások történjenek, de azt látni kell, hogy a változások már megkezdődtek. Reményeim szerint e régióban is megáll a munkanélküliség növekedése, ahogy tovább növekszik a kisvállalkozások száma és erősödik az a néhány középvállalat is, amelyik ma a térségben működik. Remélem, ebben az időszakban befejeződik a komjáti lignitmező feltárása és megtörténnek az előkészületek a lignitbánya megnyitására. □ Milyen technikák javasolhatók a régió élet- színvonalának, jólétének emelésére? • Technikákat nem tudok ugyan jósolni, de megkísérlem felvázolni azokat a tényezőket, amelyek annak növelése irányába hatnak majd. Az ipari szerkezet átalakulása következtében a Bódva völgye úgymond gazdasági önállóságra kényszerült. Az új helyzetben fel kell térképezni a térség gazdasági lehetőségeit és azokra alapozott program alapján meg kell teremteni a terület új gazdasági arculatát. Az ön- kormányzatok túl vannak a függetlenné válás „extázisán”, most már ideje ráébredniük, hogy sok területen együttműködésre ítéltettek. A lakosságnak pedig saját érdekében kell tudomálit-Hon Riport sül vennie, hogy vagy kezébe veszi sorsát és kemény munkával formálja azt, vagy rászorul az állam továbbra is szerényen eltartó szociális segítségére. A lakosságnak a jövőre vonatkozóan számolnia kell azzal, hogy az állam munkahelyeket nem teremt, szociális ellátó képessége pedig sajnos még jó ideig nem tud majd lényegesen jobb életminőséget biztosítani. Az életszínvonal növekedése kulcsterület a Bódva völgyében is, s ennek előfeltétele a magán- vállalkozások gyarapítása. □ Önnek személy szerint milyen távlati elképzelései, tervei vannak, s ezek mennyire kapcsolódnak ehhez a környékhez? • A Bódva völgyét szőkébb hazámnak tekintve magán- és közszolgálati terveim is részben ide vonatkoznak. Akár képviselőként, akár magánemberként - kapcsolataim segítségével is - a térség gazdasági és szociális programjainak megvalósításában szeretnék közreműködni. És szeretnék e régióban valami olyat is „építeni”, ami több, mint a szó. A Rakaca-tó is fontos természeti érték Fotók: Farkas Maya | Sajólászlófalva (ÉM - | BII) - Az Összevont Tanulócsoportokban Tanítók Egyesületének vezetője, Nagy Jánosné nem panasszal kezdi beszélgetésünket. Alkatából fakadóan sokkal inkább jókedvű, bizakodó, bár tapasztalatait összegezve kijelenti: művészet tanítani az összevontság szorító keretein belül. »eiggjgä—acaw Mint elmondta, szeretné, ha Magyar Bálint miniszter alkalomadtán meglátogatná a nemzet igazi napszámosait, akik kis falvakban elzárva végzik legjobb tudásuk szerint munkájukat. Tanítanak az 1-4. összevont osztályokban éneket, számtant, írást 20-30 tanulónak. Ezek közvetlen és önálló órák, ezeknek ugyanolyan értékűnek kell lenniük, mint azokban az iskolákban, ahol szerencséjükre csak elsős, másodikos vagy' negyedikes gyerekek ülnek a padokban - mindnyájan külön-külön. Ugyanúgy', sőt még jobban fel kell készülni egy-egy tanítási órára. A tanítás sokszínűségéről, nehézségeiről és szépségeiről kérdeztük Nagy Jánosnét, aki a pedagóguspályán eltöltött 36 évéből 26 tanéven át tanított összevont tanulócsoportban, tagiskolavezetőként egyhuzamban Sajó- lászlófalván.- Én nagyon boldognak és nagyon megelégedettnek mondhatom magam. Három éve már nyugdíjas tanítónő vagyok, de a faluban még mindig csupa nagy' betűvel: A TANÍTÓ NÉNI - az emberek mondják mindezt. Azt is büszkén ki merem jelenteni, hogy az összevont osztályoktól vették át az osztott iskolák a feladatlapokat és a munkatankönyveket és minden oda kerülő gyermek megállta a helyét a felső tagozatban. Még egy nagyon fontos dolog: a közösségi és egyénre szabott nevelés is itt zajlott a tanórákon. Az elsősök és a negyedikesek, kicsik és nagyok egyaránt szinte családi kapcsolatban nőttek fel, jó hangulatú órák keretein belül. Az is jó volt, hogy a nevelő egyénekre szabottan tudott A nagybetűs TANÍTÓ NÉNI, aki nem ül a babérjain foglalkozni a gyerekekkel, türelemmel, önbizalmukat növelve. Hittel, szívvel végzett munkám gyümölcse az volt, amikor a gyerekek szeme felragyogott a közös munkánk eredményeként. Nyugdíjasként „ülhetne a babérjain”, hiszen mindent megtett immáron néhány generáció boldogulása érdekében. Ö azonban továbbra is a közösséget szolgálja, most már egyesületi vezetőként kamatoztatja tudását, tapasztalatait. Vajon miért?- Engem a segítő szándék vezérelt mindig. AmiSzeretné, ha Magyar Bálint meglátogatná a nemzet igazi napszámosait kor a munkaközösségünk vezetőjeként dolgoztam 16 érig, amikor 7 tagközösség tartozott hozzám, és minden évben munkaterveket kellett készíteni, s amikor meghatároztuk melyik kicsi tagiskolában legyen bemutató tanítás. Az a 10-15 pedagógus örömét lelte ezekben a munkákban, ezért úgy éreztem, meg kell teremteni az összevont tanulócsoportokban tanítók egyesületét, hogy évenként legalább kétszer-háromszor tapasztalatokat cseréljük, felsőbb vezetőinktől irányelveket kapjunk. Amióta megszűnt a szakfelügyelői rendszer, sajnos csak akkor megy a szaktanácsadó, ha hívják. A kis településeken élő, dolgozó pedagógusok örülnek, ha néhanapján rájuk nyitja valaki az ajtót és megkérdezi: hogy' is éltek, mit és hogyan csináltok? Egy-egy villámlátogatás során nem lehet a felmerült problémákat megoldani. Jószándékú segítségre szükség volt régen is, de most méginkább! A mi egyesületünk ehhez a sajnos nem eléggé megbecsült munkához szeretne segítséget nyújtani. A nagy ünnep: '92-ben új tantermet és nevet kapott a sajólászlófalvi iskola Fotók: Dobos Klára AZ ITT-HONOK VÁRJÁK AZ EGYESÜLETEK HÍREIT! Az egyesületeknek, civil szervezeteknek szeretnénk mellékletünk hasábjain bemutatkozási lehetőséget teremteni. Várjuk maximum ötsoros, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó híreket, információikat rendezvényeikről, az egyesület életével kapcsolatos eseményekről. Híreiket térségünk regionális mellékletében jelentetjük meg. Címünk: Itt-Hon Szerkesztőség Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon: 46/341-611/237 mellék SZÜKSÉGES: Az egyesület neve, Címe, Telefonszáma, Hivatalos képviselőjének neve. Tanítás összevont osztályokban
