Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

Itt-Hón & Alapítványt tettek, hogy jutalmazhassanak Sajólád (ÉM - SZA) - A sajóládi Fráter György Általános Iskola ta­valy decemberben jegyeztette be oktatási és nevelési alapítványát, amely a diákok jutalmazását és az intézmény tárgyi ellátottságának javítását hivatott támogatni. Ugyan az iskola jó kapcsolatban áll a helyi önkormányzattal, amelytől a működéséhez szükséges anyagi támo­gatás rendszeresen megkapja, de van­nak olyan elképzeléseik is, amelyek­nek finanszírozását a helyi büdzsétől ma már aligha várhatják el. Ezért is döntöttek úgy a közelmúltban, alapít­ványt tesznek, amelyből fontos célok megvalósításához nyújtanak fedeze­tet. Néhány hónap alatt a tantestü­let tagjai és a szülők befizetéseinek köszönhetően szépen gyarapodott az iskolai „vagyon”. Amint azt Varga Lászlóné iskola- igazgató, a Fráter György Általános Iskola Oktatási és Nevelési Alapít­ványának létrehozója elmondta: ha­gyomány aí iskolában as eredményes tanulók meg- jutalmazása, és ezzel a jö­vőben sem szeretnének szakítani. Hogy ne le­gyen pénzbeli akadálya a megérde­melt tárgyi kitüntetésnek, a legké­zenfekvőbb megoldásnak az alapít­ványi háttér, illetve összefogás kí­nálkozott. No persze más terveket is sző­nek a remélhetőleg kiapadhatatlan anyagi forrás felhasználására, így például különböző tanulmányutak, kutatások támogatását, az idegen nyelvi és a számítógépes oktatás feltételeinek javítását. Szintén eb­ből szeretnék patronálni azokat a hátrányos helyzetű, de kimagasló tanulmányi eredményt elérő gyere­keket, akiknek családja nem tudja vállalni az középiskolai előkészítő költségeit. Költségvetésről Ernőd (ÉM - BO) - Egyre népszerűtlenebb döntésekre kényszerülnek az önkormányzatok amiatt, hogy az ál­lami támogatások mértéke nem követi az inflációt, mi­közben a helyi kiadások folyamatosan növekednek. Ugyanakkor mind több feladatot hárítanak át a helyi vezetésre, amikhez ugyancsak nem biztosítanak for­rást. így aztán a települési önkormányzatok méltán tarthatnak attól, hogy a lakossággal és az intézmények­kel kiépített jó kapcsolataik sínylik meg ezt a felemás helyzetet - summázza röviden napjaink önkormány­zatiságával kapcsolatos gondolatait Lehóczki István emődi polgármester. • Az idei költségvetés elkészítésekor még hatványozottabban felszínre került az előbb vázolt anomália, hiszen a csupán 13 százalékkal megnövelt központi támogatás még egy igen át­gondolt, takarékos gazdálkodás mellett sem elégséges arra, hogy az előttünk álló feladatokat úgy kezeljünk, ahogy és amint azt valójában szeretnénk - mondja Lehóczki István. □ Mire gondol konkrétan? • Például a közalkalmazottak bérfejlesztésére, amit ettől az évtől tejjes egészében beépítettek az önkormányzatoknak juttatandó keretbe. Korábban legalább volt egy külön erre a Tizenöt éve meghitt együttlétben Az MVK Rt. nyugdíjasklubja baráti társaságként működik Miskolc (ÉM - BO) - Korukat meghazudtoló aktivitással töltik szabadidejüket a Miskolci Városi Közlekedési Rt. nyugdíjasklubjának tagjai, akiknek átlagéletkora 70 év. Ez az „évszám” azonban másról is árulkodik: a 15 évvel ezelőtt megalakult klub továbbra is vonzó azok számá­ra, akik már a kezdetektől szívesen eljárnak e baráti tár­saságba. A hajdani citerazeneka Fotók:- A klub 1981 szeptemberében vállalati és szakszervezeti támogatás­sal jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a közlekedési vállalattól nyugdíjba vonuló dolgozókat - emlékszik vissza a kezdeti időkre Tóth Károlyné, Erzsébet, az MVK RT. nyugdíjasklubjának vezetője. - Jó­magam is a szorgalmazók között voltam, hiszen szakszervezeti akti­vistaként gyakorta tapasztaltam, mennyire vágynak az együttlétre a korábban egymás mellett dolgozó kollégák, akik között sajnos sok ma­gányos is akadt. Aztán, amikor pár hónap múlva én is nyugdíjas let­tem, a programok szervezésén túl a klubvezetői teendőket is magam­ra vállaltam. A részvénytársaság Baross Gábor utca 13-15. szám alatti klubhelyiségében minden hónap máso­dik hetében jön össze a baráti társaság, hétfői na­pokon. Van aki magában, míg mások házaspárjuk­kal vesznek részt az éppen soros klubfoglalkozáson.- Igen kellemes, meghitt környezetben lehetünk együtt a rendszeresen rendelkezésünkre bocsátott helyiségben, amely könyvtárral és kondicionáló te­remmel van összekötve. Persze igaz, hogy köreink­ből az utóbbit már- nemigen veszi igénybe senki sem. Az egészségmegőrzésről ennek ellenére köztünk is sok szó esik. Visszajáró vendégünk Benkóczy György háziorvos, akinek előadásai mindig nagy érdeklődést váltanak ki. Az idén januárban egy természetgyó­gyászt is üdvözölhettünk a klubban, akitől ugyan­csak sok hasznos információt megtudhattunk. Nem hagynánk ki egyetlen évben sem a gyógyfürdőláto­gatást. Egyik kedvenc helyünk Polgár, ahová május­ban, júniusban, júliusban és augusztusban készü­lünk. Májusra egy másik mozgalmas napot is ter­vezünk, egy gödöllői kirándulást, amelyhez, miként általában az utazással együttjáró programjainkhoz, a cég biztosítja az autóbuszt.- A nyári hónapok sűrűbb találkozókat sejtetnek.- Ez természetes, hiszen a jó időben szívesebben kelünk útra. Júniusban a már elmondottakon kívül meglátogatjuk a papírgyárat, ami része az évekkel ezelőtt indított régi mesterségek sorozatunknak. Az magánarchívum idei nyár kuriózumot is tartalmaz, mert mi is be kitérőkkel célra előirányozott összeg. Most azonban az­zal kell szembesülnünk, hogy a gazdálko­dásunkra szánt pénzből kell megoldanunk mindent, még ha az már eleve lehetetlen­nek tűnik. így ha például elmaradna a bér- fejlesztés, vagy ha nem olyan mértékű len­ne a bérkorrekció, mint amire a beharan­gozás után a pedagógusok joggal számíta­nak, aligha mennének el emellett szótla­nul az érintettek. Hát ez bizony a felelős­ség áthárítása a javából! Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ütköző zónába tol­tak bennünket, s az ilyen körülmények ha­tására hozott kényszerű döntések óhatat­lanul feszültségeket gerjesztenek. De em­líthetném például a helyű adókat, amelyek bevezetésére egyértel­műen ösztökélnek bennünket, mondván, ebből egészítsük ki a bevé­teli oldalt. □ Elkészült az idei költségvetésük. Mire telik az idén a helyi büdzséből? • Az idei költségvetésünk 231 millióra kerekedett, amelyhez egye­lőre 17 millió hiányzik. Reméljük, év végéig utolérjük magunkat, s megússzuk újabb hitelfelvétel nélkül. Már csak azért is, mert van még mit törlesztenűnk. Idén letelik ugyan az iskolaépítésre felvett kölcsön, de megmarad a gáz- és a közvilágítási adósságunk. Egyéb­ként ’97-ben összesen 18 millió 600 ezer forint a törlesztésünk, több. Lehóczki István: „Ütköző zónába toltak bennünket" ; itt-Hon Riport 5 j mint ami fonáshiányként jelentkezik. Ha ilyen kiadásokra nem keli majd a költségvetésből elkülöníteni, egyensúlyba kerülhe­tünk. Büdzsénkben a legnagyobb tétel az intézményi működte­tés, s ráadásul Ernőd meglehetősen jól ellátott e téren. Mondhat­ni, intézmények terén városi színvonalon állunk, emögött azon­ban egy falusi költségvetés lapul. A városias szemlélethez egyéb­ként a település elhelyezkedése és a jónak mondható infrastruk­túra is hozzájárul. Ám az utak állapotát tekintve az összeha­sonlítás rögtön meginog. De nem is a besoroláson van a hangsúly, hanem azon, hogy az itt élők igényeit minél magasabb szinten ki tudjuk elégíteni. □ S tehetnek-e egyáltalán valamit ilyen megszorítások mellett? • Keveset... Az útépítésekhez mindenesetre hozzákezdünk, de más fejlesztésekre csak hosszabb távon gondolhatunk. Ám a szennyvízelvezetést és a környezetkímélőbb szeméteihelyezést mi­előbb még szeretnénk valósítani, ezért már most tervezni, előkészí­teni kell a feladatot. Ennek érdekében minden lehetőséget megra­gadunk: pályázatok, térségi összefogás stb. ü Nem tartozik ugyan szorosan a költségvetéshez, de annak tárgya­lása kapcsán vetődött fel, hogy létrehoznak egy képviselői alapot. Mi lenne ennek a szerepe? • Valamennyi képviselő - miként a megyeszékhelyen - rendelkez­ne egy szerény összeggel, amit kizárólag közcélra fordíthatna. Hogy ezt a 60 ezer forint körüli összeget ki és mire kívánja majd felhasz­nálni, egyéni döntésén és elhatározásán múlik. múlatják az időt kapcsolódhatunk az rt. 100 éves a miskolci villamos című ünnepi rendezvénysoroza­tába. ,- Évekkel ezelőtt működött egy sikeres citerazenekaruk, amellyel gyakorta fellép­tek más nyugdíjas klubokban.- ’82-ben saját magunk alakítottuk meg a zenekart. Volt olyan tagunk, aki kimon­dottan azért tanult meg e szépen zengő népi hangszeren játszani, hogy kellő számú legyen az együttes. 10 évig muzsikált együtt ez a lelkes kis csapat, köztük jómagam is, de aztán egyre fárasztóbb lett a gyakorlás és a fellépésekkel együttjáró utazgatás. Sajnos, kiöregedtünk az aktív zenélésből. A daloló kedvünk azonban nem szállt el, hi­szen azóta is tartunk nótás délutánokat, és egyéb szórakoztató mulatságokat. Rend­szeresen összejövünk például a „Mindenki névnapjára” és a nyugdíjas szilveszterre, és olyankor is, amikor más klubokat látunk vendégül. A csendesebb napokon videó­zunk, olvasgatunk vagy éppen finom étkek receptjeit cseréljük ki egymás között. A verseny­fodrász Alsózsolca (ÉM - SZA) - A most 17 éves Nagy Henrietta hatodik általá­nosig kitartott amellett, hogy rendőr egyenruhába bújik. .Aztán megmásítot­ta elhatározását , és a szá­mára ugyancsak vonzó és érdekes szakma, a fod­rászkodás felé kezdett kacsingatni. Nyolcadikban már biztos elhatározás­sal jelentkezett a miskolci Szemere Bertalan Szakkö­zépiskolába fodrásztanulónak. Mint meséli, gyermekfejjel szívesen játszadozott babái hajával, aminek nem egyszer sírás lett a vége, hiszen némelyik kedvencének úgy megnyílta a haját, hogy utána napokig csak szomorkodott. Aztán a sze­rencse űgv hozta, hogy felvették a Szemere Bertalan Szakközépiskolába, amelynek jelenleg harmadik év­folyamos diákja. Másodikban tudomására jutott, hogy’ versenyt ren­deznek a megye fodrászai között, s mivel ki akarta próbálni magát - jelentkezett. Egy’ héttel a nagy nap előtt sikerült modellt találnia, akin mindössze két na­pot gyakorolt. Érdekesnek találta a versenyt, annak ellenére, hogy nagyon izgult. Bevallja, akkor nem iga­zán úgy sikerült a szárítás, mint korábbi „próbálkozá­saikor”. Már le is mondott arról, hogy dobogós helye­zést ér el, amikor a zsűri hosszú értékelés után meg­hozta döntését, ami alapján neki ítélték a megye második legjobb fodrásza címet. Terveiről elárulja: mindenképpen szakmájában szeretne elheh'ezkedni, s közben megszerezni az érett­ségit. A fiatal, mosolygós lánynak már most sincs sok szabadideje, mert mindig akad olyan barát, rokon, ismerős, aki megkéri öt, hozza rendbe a frizuráját. Am, ha nincsenek vendégek, legtöbb idejét barátjá­val tölti. Vendégségben a diósgyőri nyugdíjasoknál

Next

/
Thumbnails
Contents