Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

6 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1997- Február 18., Kedd _Téka Montgomery emlékiratai Eszenyi Miklós John Gunther amerikai újságíró látogatást tett az egyiptomi fronton a II. világháború­ban. Tapasztalatairól a következőképpen szá­molt be: „Montgomery tábornok nagyon nép­szerűtlen volt, amikor megérkezett Kairóba, de Monty, ahogyan később a katonák nevez­ték, nem sokat törődött azzal, mit tartanak, vagy mit beszélnek róla. Mikor átvette a pa­rancsnokságot, az első napokban egyebet sem tett, mint bejárta az egész frontot, személye­sen nézett meg minden hadállást, beszélge­tésbe elegyedett a közkatonákkal és igyeke­zett csapataival személyes kapcsolatot kiala­kítani... Montgomerynek a legcsodálatosabb tulajdonsága az volt, hogy szinte mágikus erővel tudott bizalmat önteni a rábízott ala­kulatokba.” Tény, hogy Monty megnyerte 1942-ben El- Alameinnél a németekkel vívott csatáját. Rommel csapatai futásnak eredtek, Egyiptom pedig megmenekült. Természetesen nem csak ez szerepel a híres tábornok emlékirataiban. A memoár gyermekkorától indul, de igazán érdekes fejezetei 1929-ben kezdődnek, mikor kinevezik a Brit Expedíciós Erő egyik pa­rancsnokává. Churchill 1940-ben tette meg hadtestparancsnokká, 1942-ben pedig - mint említettük - Afrikába került. Az el-alameini csata mellett Montgomery részletesen ír a szi­cíliai és olaszországi hadjáratról, az angolok partraszállásáról, a Normandiában lezajlott ütközetről és a német fegyverletételről. Az idén 110 éve született tábornok sok hu­morral megírt könyve a II. világháború egyik érdekes dokumentuma, hiszen a személyes résztvevő szemével láttatja az eseményeket. (Montgomery, Bernard,'. Montgomery tá­bornagy emlékiratai. - Bp.: Kossuth, 1996. 332 old.) _Ém-portré A könyvtáros Borsodszirák (ÉM - SZN) - Krajnyák Ber- talannét, Erzsikét már otthon találjuk. Nem az edelényi könyvtárban, első és egyetlen munkahelyén, ahonnan nemrégiben ment nyugdíjba. A könyvtáros Erzsikéje mosolyog­va emlékszik: 1960-ban, érettségi után három hónapos ideiglenes munkára ugrott be a könyvespolcok közé, s lám, 36 évre ottragadt.- Pedagógus pályára szánt édesanyám, s én is szerettem a gyerekeket, ehelyett az én gyerekeimből lett pedagógus - meséb a vélet­lenül lett könyvtáros. - Valahogy mindig meghosszabbították a munkaviszonyomat, s ha mehettem volna is más munkahelyekre - postára, téeszirodára, képesítés nélküli peda­gógusnak -, mégis mindig maradtam. Közben tanultam is, és beleszerettem a hivatásomba. A közel négy évtized alatt - az igazgatói poszt kivételével - mindent kipróbált ezen a pályán. Olvasószolgálatosként kezdte, volt gyermekkönyvtáros - ez élete egyik legszebb korszaka módszertani munkát végzett a környező falvakban, bábszínházát, irodalmi csoportot vezetett, diaképes előadásokat tar­tott munkatársaival az edelényi kastélykert­ben. Ha kellett, nyakába vett a várost, járta az utcákat, és mindenkit személyesen hívott meg a programjaikra. Gazdasági vezetőt is fa­ragtak belőle, s végül tájékoztató könyvtáros­ként érte el a nyugdíjkorhatárt. Tiltakozik, amikor felmerül: nem volt-e túl csendes, unalmas ez a munka, hiszen ő na­gyon is eseménydúsnak találta. Együtt „kuta­tott” a diákokkal, velük készült ő is a vetélke­dőkre. Legnagyobb szívfájdalma, hogy ma a 70 ezer kötetes könyvtár már alig tud új könyveket vásárolni, s egyre kevesebb a könyvtárlátogató gyermekek száma. Annak viszont örül: most, hogy nyugdíjas lett, végre lesz ideje olvasni - életrajzi és romantikus re­gényeket. Ízelítő a készülő Aromából Horváth Gyula új irodalmi, társadalmi, közéleti lapot tervez □ Vannak cigány költők, írók a megyében ? • Nem sokról tudunk, de biztos, hogy vannak. Egy ilyen lap bátoríthat­ja azokat, akik nem me­rik kimutatni az érzel­meiket. Lehet, hogy csak magukban hordozzák a verseiket. Ha lesz egy ilyen fórum, akkor már tudnak hová fordulni. □ Hogy tapasztalja, ol­vasnak az emberek? Ol­vasnak a romák szépiro­dalmat? • Ha úgy írunk, hogy ró­luk, nekik szólnak a ver­sek, akkor olvasni fog­Horváth Gyula Fotó: Végh Csaba KlJfeBBStUERzEimU IRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZÉLETI fOLYOlRAT Miskolc (EM - FG) - Körülbelül hároméves előkészület után Horváth Gyula költő, leendő fő- szerkesztő tervei szerint május­ra megjelenik az Aroma című irodalmi, társadalmi és közéleti lap első száma. Igaz, most sincs több pénzük, mint volt három évvel ezelőtt. • Egy fillérünk sincs. Viszont van­nak kézirataink, és kaptunk né­hány ígéretet is - mondja a költő. - Most a Soros Alapítványhoz pályá­zunk, és úgy érzem, hogy ez sike­rülni is fog. Mások meg azzal biz­tattak, ha elkészül az első szám, akkor ők is támogatnak. A kötete­imre sem volt pénzem, de mindig akadtak támogatóim. Minden ver­sem megjelent, minden kötetem el­kelt. Azt hiszem, sokan szeretik, jó­nak tartják azt, amit csinálok. □ Szükség van-e újabb irodalmi lapra? • A legtöbb vidéki irodalmi lap Bu- dapest-centrikus. Mi viszont odafi­gyelünk arra is, ami vidéken, akár a legkisebb faluban történik. □ A cím: Aroma, viszont a kiugra­tott nagy A miatt olvashatom így is: A roma... • Benne van mind a két lehetőség. Az Aromában az ízek, a sűrítmény. A romát, pedig nem kell magyaráz­nom. Erre utal a „kisebbségérzel­mű” jelző is. □ Tehát roma lap lesz? • Nem csak... Szeretném, ha sorra bemutatnánk minden költőt, írót, aki ezen a vidéken él, dolgozik. A kisebbségérzelműség nemcsak a ci­gányokra vonatkozik. Persze, a ci­gányság problémáival kiemelten foglalkozunk majd. Elmegyünk a telepekre, beszélgetünk az embe­rekkel, odafigyelünk rájuk. nak bennünket. Ha foglalkozunk a problémáikkal, akkor megveszik majd a lapunkat. □ Verseiben eddig is megjelentek a cigányság problémái, gyökerei mi­att is abból a kultúrából táplálko­zik. Viszont közéleti szerepet nem vállalt. Most viszont nehéz lesz ki­térni előle! • Nem akarok én politizálni. De vannak olyan feladatok, amelyeket fel kell vállalni. Ha látom a bajo­kat, akkor beszélni kell róla, és le­hetőséget adni arra, hogy szót kap­janak mások is. Azt hiszem, az az egyik legnagyobb baj: nem ismer­jük egymást. Nem ismerjük egy­más szokásait, kultúráját. Ezért gondoltam én, hogy ne csak cigá­nyoknak, cigányokról szóló lap le­gyen az Aroma, hanem ízelítő, kedvcsináló az olvasáshoz, önma­gunk és a másik ember megismeré­séhez. Közös érettségi-felvételi vizsgák Budapest (MTI) - Nem lesz vál­tozás az idén a közös érettsé­gi-felvételi írásbeli vizsgák rendszerében. A matematika, fizika, biológia, kémia, vala­mint az angol, német és fran­cia írásbeliket a főiskolákra és az egyetemekre, jelentkezők­nek továbbra is az iskolájuk vagy a lakóhelyük szerinti me­gyeszékhelyeken kell megírni­uk - tudatta az MTI-vel Bakos Károly, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője. Mint elmondta: ez évben is két na­pon, május 20-án délután és május 21-én délelőtt lesz matematikából írásbeli. A két dolgozat azonos sú­lyú és nehézségű lesz, függetlenül attól, hogy ki melyik felsőoktatási intézménybe jelentkezik. A tételso­rozatokat készítő bizottság állás­pontja szerint az elmúlt években megszokott, és a matematika tan­tárgy lehetőleg teljes körét átfogó nyolc példát tesznek a felvételizők elé - közölte a főosztályvezető. Tá­jékoztatása szerint az ez évi fizika írásbeli tételek is hasonlóak lesz­nek a korábbiakhoz. A biológiából felvételizők számára az a legfonto­sabb tudnivaló, hogy a bizottság olyan problémamegoldó feladatso­rokat szándékozik összeállítani, amelyeket bármelyik tankönyv alapján meg tudnak oldani a felső- oktatási intézményekbe jelentke­zők. Kémiából sem a feladatok szá­mában, sem jellegében nem várha­tó különösebb változtatás - tette hozzá Bakos Károly. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az angol írásbelit összeállító testület bizonyos változtatásokat tervez a dolgozat felépítésében, így például az utasításokat az an­gol mellett magyar nyelven is megadják majd. A nyelvtant, nyelvhasználatot tesztelő részben pedig elképzelhető, hogy a helyte­len válaszok keresését a helyes válasz megadása utánra teszik. A minisztériumi szakember beszá­molt arról is, hogy a német írásbe­lit kidolgozó bizottság olyan tételt tervez, melyben a mintegy 3000 leütésnyi eredeti német szöveghez négy feladat kapcsolódik majd. Ezen kívül szokás szerint lesznek kiegészítendő szövegek és tesztek is, valamint magyarról németre, illetve németről magyarra fordí­tás. A francia írásbelinél semmi­lyen változást nem terveznek. Mérlegen a közoktatási stratégia Megnövekedett az iskolák önállósága és a kiszolgáltatottsága is Budapest (MTI - NG) - Megje­lentette közoktatási stratégiá­ját a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium. A tanulmány két fő pillére a középiskolai oktatás kiterjesztése és a tar­talmi szabályozás. Hogy meny­nyit ér a stratégia, azt Kozma Tamástól, az Oktatáskutató Intézet főigazgatójától kér­deztük. • Szögezzük le: az oktatásügy első­sorban kormányzati feladat. Ezért az oktatásügyi szakértő hivatalból lojális a kormányzathoz, és szolidá­ris a többi szakértővel. Én is az va­gyok. □ Magánvéleménye sincs? • De van. Ameddig a kormányzat nem dolgoz ki olyan stratégiát, amely az oktatásügy egészét - óvo­dától az egyetemig - fogja át, addig az egyes részterületekre sem lehet megbízható fejlesztéseket kidolgoz­ni. Közoktatást nem tudunk a szakképzés, szakképzést a felsőok­tatás, felsőoktatást a felnőtt képzés nélkül fejleszteni. Számos részterü­leten most már van stratégiánk. A lehető legsürgősebb, hogy ezeket egy átfogó oktatásügyi koncepcióba illesszük. □ Mi kifogása lehet a középiskolá­zás kiterjesztése ellen? • Ha valami egyáltalán kifogásol­ható, akkor egyedül az, hogy nem húsz évvel ezelőtt hirdették meg, hanem csak most kerül rá sor. Az oktatáskutatók már húsz évvel ez­előtt azt mondták, hogy egy polgá- rosult társadalomnak illik ti­zennyolc éves korig iskolába járat­nia a gyerekeit. Európa-szerte ez volt a hetvenes évek nagy álma. Jó­léti társadalmakban akkor futotta is rá, mint ahogy futotta a társada­lombiztosítás vagy az egészségügyi ellátás kiteijesztésére. Kérdés, Eu­rópa keleti, szegényebb felén, gaz­dasági és politikai rendszerváltozá­sok közepette mennyit tudunk erre áldozni. Mert azzal tisztában kell lennünk, hogy a teljes körű közép- iskolázás rendkívüli fejlesztéseket igényelne. □ Miért baj az, ha egyre többen, és egyre hosszabb ideig járnak iskolá­ba, mégha sokba is kerül? • Nem egyre többen. A közoktatási stratégia abból indul ki, hogy a fia­talok létszáma fogy, ezért a követ­kező korosztályokból mind nagyobb arányban járhatnak majd középis­kolába. Ehhez én hozzáteszem, hogy az ország területén nem egyenletesen fogy. Vannak térsé­gek, ahol bővíteni kellene majd a középiskolákat vagy pedig közelebb telepíteni őket a helyben lakókhoz. A tanár pedig azt mondja bennem, hogy a tanítás minőségét is biztosí­tani kellene. Különben a jövő kö­zépiskolája már nem a hajdanvolt, világszerte híres gimnáziumi kép­zés lesz. Inkább egyfajta meg­hosszabbított általános iskola. □ Mit kellene tenni a középiskoláz­tatás kiterjesztése helyett? • A középiskola kiterjesztése a hetvenes évek feladata lett volna. Ha most pótoljuk ezt az elmara­dást, egyúttal azt is elő kell készí­tenünk, hogy hová menjen a sok érettségizett fiatal. Más országok példája alapján nyilvánvaló, hogy felsőfokon akarnak majd továbbta­nulni. De ennyi egyetemünk nincs. Nyissunk tehát új egyetemeket ne­kik? Vagy legyen továbbra is szigo­rú felvételi vizsga az egyetemeken, és akik nem férnek be oda, menje­nek főiskolára, felsőfokú szakkép­zésbe? Vagy pedig ösztönözzünk minél több fiatalt arra, hogy érett­ségi után szakképzést szerezzen - és csak utána jelentkezhessen egyetemre? Úgy hiszem, ez a jövő évszázad stratégiai kérdése. József, az álomlátó Sárospatak (ÉM) - A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziu­mának diákszínjátszói (Lénárt At­tila vezetésével) február 23-án, va­sárnap délután 4 órától mutatják be Sárospatakon A Művelődés Há­zában a Continental Singers zenés darabját, a József, az álomlátó cí­mű keresztyén musicalt. Előtte - február 21-én, pénteken délután 1 órától - nyilvános főpróbát tarta­nak Putnokon, a Péczeli József AMK aulájában. A továbbiakban Sárospatakon, Budapesten, Miskol­con, Debrecenben, Mezőtúron, Ti- szaújvárosban és Noszvajon láthat­ják az előadást az érdeklődők. Színes diplomák Miskolc (ÉM) - Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala felhívja a sárospataki, valamint a jogelőd tanítóképző intézetekben végzett volt hallgatók figyelmét ar­ra, hogy a Comenius Tanítóképző Főiskola 1997-ben is adományoz arany, gyémánt, vas és rubin okle­velet azoknak, akik oklevelüket 50, 60, 65 illetve 70 éve szerezték, és szakterületükön, valamint a társa­dalmi élet más területein közel 30 éven át eredményesen dolgoztak. A díszokleveleket az érdekelteknek kell igényelni, de az adományozást a pedagógus utolsó munkahelye és társadalmi szervek is kezdemé­nyezhetik. A kérelmeket Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Közoktatási és Közművelődési Osz­tályára kell beküldeni legkésőbb 1997. március 15-ig (3525 Miskolc, Városház tér 8.1. udvar II. emelet). MAB-díjak Miskolc (ÉM) - A Miskolci Akadé­miai Bizottság (MAB) 1996. évi pá­lyázatain a következő dolgozato­kért kaptak jutalmat a kutatók. Bányászati Szakbizottság: ,A ma- conkai csevicék, kutatástörténete és földtana” „C02” jeligével. Prakfalvi Péter (Salgótarján) Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság: „Egy középiskola élete és irodalomtanítása Szabó Lő­rinc Tündérvárosában” „Balassa­gyarmat” jeligével. Fábián Berta (Balassagyarmat) Orvosi- és biológiai Szakbizottság: „A nukleáris medicina szerepe a vesebetegségek diagnosztikájában” „Vesediagnosztika” jeligével. Pavli- kovics Gábor (Szirmabesenyő); „Csecsemőkori szívizom károsodás elektronmikroszkópos vizsgálata, különös tekintettel a hypoxiás el­változásra” „Non quis, séd quid” je­ligével. Degrell Péter (Miskolc) • A Vidám vándorok együttes tart zenés gyermekműsort február 18-án, kedden délután 2 órától Sá­rospatakon A Művelődés Házában. □ Visszatérve a stratégiára, számos új iskolatípusnak ad létezési lehe­tőséget. • Magyarországon háromezer egy- néhányszáz önkormányzat tart fenn háromezer egynéhányszáz „iskolarendszert”. Ez a Kádár­rendszer természetes visszahatása, amikor a közigazgatást erősen centralizálták. Tulajdonképpen örülhetnénk az iskolák megnöveke­dett önállóságának - nem a kiszol­gáltatottságuknak. Mégsem örülök, mert ez az önállóság nagyon drága, és nagyon kezelhetetlen. A tanárok ki vannak szolgáltatva a helyi tör­vényhozásnak; a szülők nehezen igazodnak el a sokféle tanterv kö­zött; a tankönyvek és taneszközök nagyon megdrágultak. A megoldás egyszerű: előbb-utóbb szabványosí­tanunk kell őket, akárcsak az ipar­ban történt az elmúlt ötven eszten­dőben. Csakhogy most már nem lesznek elegendők az országos szabványok. Sietve meg kell kezde­nünk az „euroharmonizációt”. □ Más stratégiái dolgozott volna, ki? • Máshová tettem volna a hangsú­lyokat. Ez fontos, alapos, szakszerű anyag. A célok azonban, amelyeket megjelöl, nem a holnap céljai, ha­nem a tegnapé. Sajnos, hogy ne­künk ma kell megoldanunk őket. De ezzel egy időben hozzá kell lát­nunk az egész oktatást átfogó stra­tégiához, amelynek középpontjá­ban, meggyőződésem szerint, a harmadfokú képzés áll majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents