Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-17 / 40. szám
8 ÉSZAK^Magyarország VÁLLALKOZÁS 1997. Február 17», Hétfő „Határidőnapló Február 15. Fogyasztási adó befizetése, illetve visszaigénylése Környezetvédelmi termékdíj befizetése Átalányadó befizetése Útalap-hozzájárulás befizetése Fogyasztóiár-kiegészítés, termelésiár-kiegé- szítés, dotáció, mezőgazdasági- és élelmi- szeripari exporttámogatás igénylése. Eves adóbevallás benyújtása Az 1996. évvel összefüggő szja-befizetése Rehabilitációs hozzájárulás befizetése Február 20. Magánszemélyek jövedelemadójának befizetése (a munkáltató 1996. évi adómegállapításából adódó különbözet) Általános forgalmiadó befizetése, visszaigénylése Játékadó befizetése Munkaadói járulék befizetése Munkavállalói járulék befizetése Általános forgalmiadó bevallásának benyújtása .Havi bevallás benyújtása Játékadó bevallásának benyújtása „Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • Orosz konzultációs napot rendez február 18-án délelőtt 10 órától a megyei székházának negyedik emelti tanácstermében a kereskedelmi és iparkamara. A résztvevők meghallgathatják Andrej Nyerozinnak az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Iparkamara magyarországi képviselőjének előadását, majd a képviselet mellett működő Informcenter üzleti információs központ munkáját mutatja be Andrej Giruckij igazgató. A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokról és a FÁK üzleti klub tevékenységéről Földvári András, a FÁK Üzleti Klub igazgatója ad tájékoztatást. Az ezt követő szabad véleménycserén számítanak az orosz kereskedelmi kapcsolatokban érdekelt vállalkozók tapasztalatainak átadására. Az orosz piacon megjelenő cégek és befektetni szándékozók minden bizonnyal hasznos információkat szerezhetnek ezen a találkozón. • Felix ’97 Bútoripari Vásárt rendeznek Nagyváradon, február 24-28-ig a Padis Hotelban, a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Mobila Alfa nagyváradi bútorgyár szervezésében. Jelentkezés: Camera De Comert Si Industrie Bihor, 3700 Oradea, str. Gén Magheru nr. 7. Románia. Tel./fax: 40/59/417-178, 40/59/470-015. • A brit tőkebevonás lehetőségei Eszak-ke- let-Magyarországon címmel, február 25-én délelőtt tíz órától konferenciát rendez Miskolc Város Önkormányzata az ITD Hungary Rt. szervezésében, amelyen számos iparkamarai tagvállalat vesz részt, és további érdeklődőkre is számítanak. Tájékoztató a microCAD ’97-en Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Gépész- mérnöki Kara a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával február 27-én tájékoztatót rendez az egyéni- és kisvállalkozók számára az egyetemek és főiskolák kutatási és fejlesztési eredményeiről. A tájékoztató az idén is megrendezésre kerülő microCAD rendezvénysorozat ún. OMFB-PHARE TDQM program szekciójában kapott helyet, amely a Miskolci Egyetem V. előadójában kezdődik 10 órakor. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának eredményeit all órakor kezdődő szekció ülésen hallhatják az érdeklődők, akik utána a témát érintő előadásokon, illetve labor- és műhelybemutatókon vehetnek részt. A rendezvényről további információ, illetve részletes program a BÖKIK Miskolc Szentpáli út 1. szám alatti központjában Horánszky Árpádtól kapható a 46/328- 487-es telefonszámon. INGYENES REKLÁMTANACSADAS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-42548 telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS L • ■* _____ J K ülföldi segítség nélkül nem megy Magasak a követelmények, szigorúak a szállítási határidők Kőfalusi György: A jövőben szeretnénk majd ekefejeket gyártani Ukrajnába is Fotó: lármy Loretta Nagy Zoltán Ózd (ÉM) - Kőfalusi György azok közé a szakemberek közé tartozik, akik korán vállalkozásba kezdtek. Jelenleg négy kft.-t működtet, amelyek 120 embernek biztosítanak megélhetést a volt kohászvárosban. Ez kis számnak tűnhet az Ózdi Kohászati Üzemek egykori 14 ezres létszámához viszonyítva, de sok kicsi sokra mehetne a régi „zászlós hajó” híján is.- Már ’88-ban alakítottunk két kft.- t, a harmadikat rá egy évre - idézi a kezdeteket az ózdi vállalkozó, - Akkoriba a putnoki termelőszövetkezet elnöke voltam és azon belül is alakítottunk társulásokat. Tulajdonképpen kipróbáltuk magunkat, kíváncsiak voltunk, hogyan lehet „maszekban” boldogulni. Egy magyar-szlovák härteres külkereskedelemmel indultunk. Aztán belső építészeti munkákra szerveztünk egy társulást a Transitech Kft.-t németországi megbízásokra, ’89-től ez negyven embernek ad munkát. Kőfalusi György vállalkozása honi berkekben leginkább az ekevas gyártásáról vált ismertté.- A másik nagyobb kezdeményezésünk ’93-hoz kötődik. Korábban a tsz-ben voltak szabadalmaim az ekevassal kapcsolatosan. Erre figyelt fel a német Frank cég, amely Európában vezet a mezőgazdasági alkatrészek gyártása terén. Megkerestek és velük alapítottuk meg az azóta Ózdon működő Frank-Hungária Kft.-t. A termékek nagyobb része kikerül a németekhez, ők terítik a különböző országok piacain, hazai felhasználásra a gyártmányaink 20-25 százaléka kerül, ennyire van kereslet.- A következő társulás gyökerei is a szövetkezetbe nyúlnak vissza. Az Aratrum Kft.-ben ipari alkatrészeket újítunk fel hegesztéses eljárással. Ánnak idején egy kollegámmal fejlesztettük ki ennek a technológiáját, mi konstruáltuk a gépeket is. Az ez iránti vonzalmam a pályakezdésemhez kötődik, amikor gyár és gépszerelő vállalatnál, ösztöndíjjal hegesztő-mérnöki szakdiplomát szereztem Németországban. Előtte a Miskolci Egyetem gépész karán végeztem. Innen erednek tehát a német kapcsolatok, amelyeket szerencsésen kamatoztat az ózdi társulások létrehozásában és a megrendelések, a piac biztosításában. Beszélgetésünk közben is többször csörög a telefon, a német partnerek napi kapcsolatban vannak Kőfalusiékkal.- Német nyelvtudás nélkül ez nem megy. Rá vagyok utalva, itt csak minden negyedik-ötödik levél érkezik magyarul, a többi németül. Még nem szóltunk a Pan-Trade Kft.-ről, amely az első volt az említett szlovák próbálkozás után, ebben álpadló - nem mennyezet, padló - tartó elemeket gyártunk ugyancsak a németeknek. Az álpadló hő- és hangszigetelésre szolgál, egyben lehetővé teszi különböző vezetékhálózatok szerelését, javítását. E nélkül már elképzelhetetlen egy korszerű irodaház Nyugaton. Ä Pan-Trade elnevezés a páncélt jelzi és a kereskedelmet. Négy támlásról esett szó eddig. Ebből háromnak Kőfalusi György a fő tulajdonosa a negyedikben pedig fele részben. Jelentős a német részesedés a Frank-Hungáriában, kisebb mértékben a Pan-Trade-ben.- Mondanom sem kell: a kapcsolatok egymagukban nem elégségesek, magasak a minőségi követelmények és az áralku sem megy könnyen, szigorúak a szállítási határidők. Ezt tudomásul kellett vennünk, a továbbiakban ahhoz kell fantázia, hogy mikor, mit lehet eladni és egy terméknek, munka- ajánlatnak meddig van piaca. Ózd- ról sokat hallani mostanság országos fómmokon, az az igazság, hogy a jó szakemberek már vagy találtak munkát helyben, vagy elköltöztek más tájakra. Aztán többen vannak olyanok, akiket nehéz munkára bírni, meglehetősen demoralizá- lódott már a helyi társadalom. Nem vagyok optimista Ózd jövőjét illetően, bár én erőm szerint teszem a dolgom. Ez a jelenlegi 120 fős létszám egy idő után talán 200 vagy 300 lesz, majd meglátjuk. Kétségtelen, több konkrét lépést, kezdeményezést igényel a munka- nélküliség csökkentése. Magam lehetőségeim határain belül, igyekeztem eddig is idekötni külföldi partnereket. Kőfalusi György elsősorban vállalkozásai révén ismert Ózdon és környékén, de számontartják kultúra pártolásáért is. Szívesen szponzorál helytörténeti, néprajzi vonatkozású kezdeményezéseket, sőt - vállalkozók körében ez ritkaság - elnöke egy képzőművészeti körnek. Vallja, hogy a kulturális kapcsolatok segíthetik a gazdaságiüzleti életet is. Létszám, keresetek Budapest (MTI) - A versenyszférában foglalkoztatottak létszáma az elmúlt évben 8,8 százalékkal növekedett, a költségvetési intézményekben dolgozóké 4,4 százalékkal csökkent 1995-höz képest. E kör együttesen valamivel több mint 2,5 millió embert foglalkoztatott, 7,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az adatokból kitűnik, hogy a létszámveszteség a legnagyobb - 23,4 százalék - az építőiparban volt. A csökkenés 21,6 százalék volt a kereskedelemben, míg a költségvetési intézményekben az átlagosnál jóval kisebb mértékben, 4,4 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint 1995-ben. A KSH által megfigyelt területeken a bruttó átlagkereset összességében 20,4 százalékkal növekedett tavaly az előző évhez képest, s meghaladta a 46 ezer 800 forintot. A vállalkozásoknál a kereset- növekedés 23,7 százalék volt, a költségvetési intézményeknél pedig 14,6 százalékos. A nettó kereset átlagosan 16,9 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árak 23,6 százalékos emelkedését figyelembe véve a bérből és fizetésből élők reálkeresete 5,4 százalékkal csökkent. A KISOSZ a tb-ről Budapest (MTI) - A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek- képviseleti Szövetsége (KISOSZ) továbbra is elfogadhatatlannak tartja azt az elvet, hogy a meg nem termelt fiktív jövedelem után is kelljen társadalombiztosítási járulékot fizetni a kereskedőknek - tájékoztatták a szervezet illetékesei az MTI- t. A KISOSZ szerint, ha elfogadható az a kormányzati álláspont, miszerint a járulék alapjának az szja- alapjához kell igazodnia, a személyi jövedelemadót pedig a tényleges jövedelem után fizeti mindenki, akkor a járulékfizetés alapja is csak tényleges jövedelem lehet. A minimálbér 60 százalékának járulékként való kivetése rossz megoldás. A KISOSZ továbbra is a tényleges jövedelemhez kapcsolódó járulékfizetés alkalmazását szorgalmazza. Megkérdeztük a vállalkozót: Fontosnak tartia-e az autópályát? Ha kész lenne is, késő- A régió fejlődéséhez feltétlenül szükségesnek tartom az autópálya megépítését, de azt kell mondanom, ha már kész lenne is, későn lenne. Szerintem a volt Digép, és a kohászat sem itt tartana, ha ’90-re elkészül a pálya - jelentette ki Dulibán László árufuvarozó. - A nyugati befektetők ugyanis csak addig „nyomulnak” az országban, ameddig lehetőség van a gyors közlekedésre - vagyis -, ameddig az autópályák tartanak. Gödöllő mellett azt hiszem a Sony épít most egy összeszerelő üzemet. Ha már meglenne az M3-as lehet, hogy itt építenék fel. Meggyőződésem, hogy a régió fejlődése érdekében jobban kellene támogatni az építést, de úgy tűnik, az állam képtelen ezt megoldani. Pedig az üzemanyag árából futná rá, hiszen csak én 800 ezer forintot költők évente üzemanyagra, ám ennek csupán 30 százaléka folyik be az Ütalapba, a többi eltűnik a költségvetés zsákutcáiban. Pedig ésszerűnek tűnne, ha már fizetünk, kapjunk is érte valamit, de még a meglévő utakat sem tartják karban rendesen. A használati díjat, így csak egy szükséges rossznak tarthatom. A fuvarozók csak ezért „nyelik le”, mert nincs más választásuk, akinek van az el fogja kerülni a drága, fizetős utakat, hiszen most olcsóbb a kerülő utakon közlekedni. Csak azt nem tudom, miből fognak így megtérülni az építés költségei. Időt takarítanánk meg Szalai András, a Kerek Perec Bt. igazgatója 15 éve rendszeresen jár Sárospatakról Budapestre áruszerző útra:- Nagyon szeretném ha az autópálya egyszer a mi vidékünkre is elérne. Ha valóban megérkezne a megyébe is a sztráda, akkor az eddig feleslegesen elutazgatott órákat is az üzletmenet finomítására tudnám fordítani. Ezzel időt takaríthatnánk meg. Sajnos azt is tudjuk már, hogy az autópályákon jelentős kilométer tarifát is felszámolnak majd, ami mindenképpen árnövelő tényezővé válik. A szállítási költséget pedig senki nem vállalja át a kereskedőtől. Azt azonnal realizálnunk kell árainkban. Csak egyetlen módon lehet ezt a felesleges, eddig számunkra ismeretlen kiadási tényezőt csökkenteni. Meg kell próbálnunk a legnagyobb mértékben kihasználni a kocsi rakterét - legyen az személyautó, furgon vagy kamion. A sajátosan magyar termelői szokásoknak megfelelően ugyanis Budapestet továbbra sem lehet kihagyni, mert az ország minden pontjáról először a fővárosba vezet az áru útja. Ha pedig már mindenképpen fizettetni akarnak, akkor az osztrák matricás rendszert kellene követni, mellyel az ország összes autópályáját igénybe lehet venni. Természetesen a korrekt ár sem elhanyagolható szempont, mert végsősoron ezt a kiadást is a vásárlónak kell megfizetni. Annál többet, minél távolabb található az ország központjától. Duplán fizetünk- A közelmúltban jöttem haza Németországból, ahonnan használt bútort szállítok rendszeresen. A németeknél egy pfenniget sem kellett autópálya díjként kifizetnem. Ausztriában már az éves matricát használtam, ami 550 schillingbe kerül. De az Ml-es fizető szakaszát Hegyeshalom és Győr között már kikerültem, mert nagyon soknak tartom a díjat - kezdi kissé keserű szájízzel Czink Péter, szerencsi kereskedő. - Pedig nagy szükségünk lenne az autópályára. Sokkal gyorsabban el lehetne jutni az ország bármely pontjára. Majd’ egy órával lerövidülhetne az út a főváros és az ország perifériája között is. Nem beszélve a töméntelen balesethelyzet elkerüléséről. Sokkal nyugodtabban, stresszmentesebben érhetné el célját az autózó. Az autópálya díjat egyébként azért sem értem igazán, mert az üzemanyag árában már régóta az útalap díját is megfizetjük. Mennél többet autózik valaki, annál többet vesznek el tőle útépítés címén. Ezért érthetetlen, miért kell mégis duplán fizetnünk. Ha pedig majd valaki ezt közgazdasági alapon bebizonyítja - mert biztosan alátámasztják nekünk saját igazukat - akkor legalább megfizethető áron juthassunk hozzá. n
