Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

rbbKUAK j», nfcrfo ....~ T 'vállalkozás f cSZAKMAGYARORSZÁG 7 Csendestarsbol üzletasszony Kevesebb pénzért többet nyújtani, mint a konkurencia Máról holnapra nem gazdagodik meg az ember az ilyesmiből Fotó: F. A4. Marketingköltségek Budapest (MTI) - Magyarorszá­gon a hazai és a külföldi érdekelt­ségű vállalkozások évente a nemze­ti jövedelem 25-30 százalékát köl­tik marketingre, azaz az áruk és szolgáltatások piacra juttatásának elősegítésére. Ez a tekintélyes sum- tfia nemzetközi összehasonlításban a fejlett országok hasonló célú rá­fordításainál jóval kevesebb, a kö- zép-kelet-európai átlagnál azonban magasabb. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) vezetői bejelen­tették: novemberben Budapesten lesz a téma szakembereinek nem­zetközi konferenciája. A tanácsko­zást az Európai Marketing Szövet­séggel (EMC) közösen rendezik. El­mondták: várható, hogy a követke­ző években új piaci lehetőségek nyílnak kelet felé a nyugat-európai vállalkozások számára, és a nyuga­ti piacok is nyitottabbak lesznek a kelet- és közép-európai termékek iránt. Ez igen erőteljes versenyt je­lent majd, és mindenekelőtt a ke­let- és közép-európai gyártóknak kell felkészülniük arra, hogy belső piacukat is csak kemény verseny- feltételek mellett tudják megőrizni. Vállalatok térvesztése Budapest (MTI) - A hazai tulajdo­nú vállalatok folyamatosan teret veszítenek a magyar gazdaságban ~ állapítja meg a Privatizációs Ku­tatóintézet jelentése, amely a kül­földi tőkebefektetések helyzetének alakulását elemzi 1989 és 1996 kö­zött. A jelentés megállapítja: a kül­földi befektetéseknek kedvezett az addigi privatizációs stratégia, amely a készpénzbevételek maxi­malizálását tűzte ki célul. —TTzt.ft ___ • Német cég hidegfolyatással ké­szült autóalkatrészeket gyárt. Ter­mékei magyarországi forgalmazá­sához keres kereskedelmi képvise­lőt. Érdeklődni a BÖKIK Nemzet­közi kapcsolatok osztályán lehet a 46-328-642-es telefonszámon. Kazincbarcika (ÉM) - „Egy cég­nél dolgoztunk, és kávézás köz­ben egyre többet beszélgettünk a vállalkozásról, amibe belefo­gott. Közben ajánlkoztam anyagbeszerzőnek, sőt, amikor kiderült, hogy nincs elég pénz a befejezéshez, felajánlottam, hogy beszállok. Akkor még meg sem fordult a fejemben, hogy vállalkozó leszek - valószínűleg egész életemben.” így kezdő­dött a 32 éves Gogolya Ildikó üzleti pályafutása. A folytatás pedig látványosan és izgalma­san alakult, mára jólmenő test­kultúracentrum tulaja, de a vágyai ennél sokkal többről szólnak. 1989-ben az újdonsült fagyizó és édességbolt tulaj - fele-fele volt a tulajdonrész, a munka és a jövede­lemelosztás is - nagy kedvvel fo­gott hozzá a vállalkozáshoz. Elkez­dődtek a leépítések, s mint aho­gyan most is irtózik a semmittevés­től, akkor sem tudta elképzelni, hogy munkanélküli legyen. Három évig mindent ketten oldottak meg az üzlettársával. Anyagbeszerzést, árusítást, takarítást, papírmunkát. Most is jó érzéssel gondolkodik el: úgy kitanulták a fagylaltkészítés minden csínját-bínját, hogy ők let­tek a város egyik legforgalmasabb üzlete. Aztán jöttek alkalmazottak, és Ildikó számára már kicsinek bi­zonyult a pici üzlet, egész mást akart csinálni. □ De miért éppen szoláriumot és testépítő termet nyitott? Éhben én bizonyára nem láttam volna túl sok fantáziát, mert ’94-ben már Barci- kán is hegyen-hátán voltak a ha­sonló szolgáltatások. • Világéletemben szerettem a sportot, magam is imádtam „szolizni”. A város minden szoláriu­mát kipróbáltam, volt fogalmam róla, hogy mit akarok és hogyan. Ügy indultam neki, hogy kevesebb pénzért többet kell nyújtanom a konkurenseknél. A belső látványra, a tisztaságra és a rendre nagyon igényes vagyok, csakúgy, mint a gépek minőségére. Először szívtam a fogam én is, hogy egy jó gépért 700 ezer forintot kell kiadni, de ma már tudom, hogy mindent megér a színvonal. Nagyon sokan átjöttek a város másik két testépítő terméből, megszokták az itteni követelmé­nyeket és egymást, jó társaság ala­kult ki, szeretnek idejárni. Én is köztük élek, és ezt díjazzák. No meg, az áraim, nekem az itt élők pénztárcáját kell figyelembe venni. Ide bátran jöhet a diák, a kétgyere­kes családanya, vagy az igényesebb vállalkozó is. Ám, ha valaki hason­lóba akar fogni, és tanácsot kér, vagy csak körülnéz, azt is szívesen látom. U Valóban szembetűnő a rend és a tisztaság, pedig nagyon nagy a for­galom.. Ez nyilván tetszik a ható­ságnak. • Először megterhelőnek éreztem a sok előírást, de mindent betartot­tam és közben rájöttem, hogy ezzel nem az ANTSZ-nek teszek szíves­séget; ezt igénylik a vendégeim. Ezért jönnek vissza, ezért járnak messzebbről is, mi pedig az alkal­mazottammal délelőttönként, ami­kor csendesebb a forgalom, felvált­va takarítunk végig mindent. Ta­lán ez a környezet teszi, hogy a vendégek is vigyáznak, egymástól látják a szokásokat, de ha van egy- egy ember, aki kilóg a sorból, azt is el kell viselni. Szóval jó a kapcsola­tom a hatóságokkal, pedig nincse­nek befolyásos ismerőseim. Utána­járással minden elintézhető. Kivé­ve egyetlen dolgot, a pénzt. □ Ez nem látszik. Azóta már a két szomszédos és a fölöttük lévő emele­ti lakást is összenyitotta, hallom, szauna és masszázs lesz a fejlődés útja. Befektetés nélkül ezt nem lehet megteremteni... • Amikor bővítettem és megvet­tem a szomszédos lakást, egymil­lió forint hitelt kértem az OTP-től. Könyörögnöm kellett, mindkét la­kás és az összes berendezés volt a fedezet, s most nyögöm a kamato­kat is. De akkor legalább neki tud­tam futni valaminek. Ma már úgy gondolom, soha többet nem kérek ilyen kölcsönt, inkább a családi se­gítséget veszem igénybe, vagy a saját bevételeimből apránként lé­pegetek előre. És tudom, hogy na­gyon sok becsületes ember hát­rányt szenved és nem tud normá­lis életet teremteni magának, mert kezdő vállalkozóként nem kap hitelt. Nekem is rengeteg a tartozásom, a családom is besegí­tett egy nagy összeggel, de nincse­nek rezsi, adó, tb-hátralékaim. Megélek, semmi luxus, azon va­gyok, hogy mindent visszafizessek. Máról holnapra nem gazdagszik meg az ember az ilyesmiből, de szerencsére megy a szekér. Biztos megélhetést akartam, tulajdon­képpen elégedett lehetek. A másik üzletrészemet bérbeadtam a tár­samnak és dédelgetem az álmai­mat egy igazi, nagy szépségszalon­ról, ahol minden együtt van, még a szökőkút is... Megkérdeztük a vállalkozót: Van-e kinnlevősége? Mindent csak fizetés után Mikor Bozsik Sándor vállalkozót, a mezőkövesdi „Ez is Az is" bizomá­nyi és iparcikk kereskedés tulajdono­sát arról kérdeztük, hogy vannak-e kintlévőségei, tartozik-e neki valaki, röviden és tömören csak annyit mond - nem. Termékskálájuk na­gyon széles, hiszen az új műszaki cikkektől kezdve, a táskákon, és a kiegészítő bútorokon át foglalkoznak mindennemű használt árúval, kerék­párokkal, ruhaneművel, akár festmé­nyek forgalmazásával is. Az üzlet­ben a lakosságtól van bizományi át­vétel, de csak bizományba veszik át az árút, ami annyit jelent, hogy mi­után értékesítették azt, csak akkor fi­zeti ki az eladónak az ellenértéket. Sőt azt sem rögtön, hanem hetven­két óra múlva, minthogy - főleg mű­szaki cikkeknél - három napot vár­nak, hogy a vásárló beüzemelje és kipróbálja az árut. Persze előfordul náluk is, hogy készpénzért vásárolnak fel valakitől terméket, de ilyenkor, aki beviszi az eladnivalót, az rosszabbul jár, ugyanis ekkor az üzlet vezetője „szab" árat, s nem az eladó, mint­hogy itt már egy kis kockázatot is vállal a cég. Bizományos felvásárlás­nál viszont együtt beszélik meg az árakat. Mikor nagykereskedőktől vásá­rolnak új termékeket, akkor is csak úgy fizet, ha megérkezett az áru. Tehát előre készpénzt soha nem ad ki, remélve, hogy majd aztán vala­mikor megérkezik a megrendelt mennyiség. A behajtás sem eredményes- A mesebeli hármas szám körül fo­rognak a kinnlévőségeinkkel kapcso­latos dolgaink - kezdi kissé megtör­tén Bliszkó Istvánná, a Szerencsi Bú­toripari Kisszövetkezet főkönyvelője.- Három ügyfelünk nem egyenlítette ki a tartozását. Esetenként két-há- romszázezer forintról van szó. Há­rom lehetőséggel próbálkoztunk a pénz visszaszerzése érdekében. Az egyik ügyet kiadtuk egy behajtásra szakosodott cégnek, amelynek erre hivatalos engedélye van. A másik esetben a bíróságra mentünk, és ha­marosan hosszú tárgyalássorozatra számíthatunk. Harmadik partnerünk­nek pedig magunk próbálunk a „nyakára járni". Sajnos eddig egyik ügyben sincs eredmény. Reményte­lennek tűnik a tartozás behajtása. Talán az általunk folyamatosan sür­getett ügyfél megunja az állandó zaklatást és egyszer fizetésre szánja el magát. A profi behajtók - akikkel kapcsolatban álltunk - százalékért vállalták a feladatot, de nem hozott sikert próbálkozásuk. Az adósaink ugyanis egyszerűen felszívódtak, nem találták meg őket. Ezért most már arra az álláspontra jutottunk, hogy addig nem hagyhatja el bútor, termék az üzem udvarát, amíg a ve­vő ki nem egyenlítette a számlát. Persze azért akadnak hosszú évtize­dek óta meglévő üzleti partnereink, akik mindig rendes fizetők voltak. Velük szembem továbbra is megma­radt a bizalom. Az esetenkénti, al­kalmi partnereinket azonban min­denképpen alaposabban szemügyre vesszük, már az üzletkötés előtt is. Tartozási lánc keletkezik- Nagyon nagy a vevőkörünk, egyé­ni vállalkozókkal és nagykereskedő cégekkel egyaránt kapcsolatban ál­lunk. Ilyen típusú áruforgalom mel­lett folyamatos kintlevőségeink van­nak - kezdi válaszát Goffa Zsolt, a Zemplén-Hús Kft. ügyvezető igazga­tója. - Az élelmiszeriparban általá­ban likviditási gondok vannak. Ha késve fizetnek nekünk, akkor mi is csúszunk egy kicsit, és ilyenkor ban­ki hiteleket kell igénybe vennünk. Sok vállalkozó azonban nem kap kölcsönt, ezért csak egyet tehet: megpróbálja halasztani a tartozás ki- egyenlítését. Lassacskán azonban be­zárul a kör. A nagyobb kereskedők megerősödtek, a kicsik viszont re­ménytelen helyzetbe sodródtak. A le- csúszók között rengeteg kényszervál­lalkozó van, akiknek az üzlete a ga­rázsbolt kategóriába sorolható. Nem­rég ettől várták hosszútávéi boldogu­lásukat, most azonban tönkremen­nek. Tőlük aztán szinte lehetetlen te­hajtani bármiféle tartozást. Cégünk kintlévőségei elérik az egymillió fo­rintot. Vannak harminc, hatvan, ki­lencven napon tül nem fizető ügyfe­leink. Tapasztalataink szerint az egy hónapot meg nem haladó tartozások megszerzésére van a legnagyobb esélyünk. Mindenkivel tárgyalunk, csak végső esetben fordulunk bíró­sághoz. Próbálkoztunk már behajtó céggel is, de eredménytelenül. Előre persze nem fizettünk nekik. Azt mondtuk: 10-20 százalék ütheti a markukat akkor, ha visszaszerzik a pénzünket. Azóta sem tolonganak az ajtóban a sikeres behajtók... _ Határidőnapló EEBRUÁR5. Általános forgalmi adó: bevallás a gyak­rabban fizetők számára Általános forgalmi adó: befizetés a gyako­ribb fizetésre kapott engedély alapján Személyi jövedelemadó: az előző havi kifi­zetésekből a kifizető által levont adó és adóe­lőleg befizetése FEBRUÁR 10. Társasági adó: a havonta kétszer fizetők adóelőleg befizetése, külföldi szervezettől le­vont adó befizetése Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • Megjelent a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiadásában az 1997-es Adóbiblia egyéni és társas vállalkozások számára. A ki­adványok a megyei Kamara tagjai számára ingyenesen hozzáférhetők a kamara székhá­zában (Miskolc, Szentpál u. 1.) és a területi képviseletek irodáiban. • A Közhasznú Társaság gondozásában összefoglaló füzet jelent meg az alapvető munkaügyi és munkavédelmi tudnivalókról A füzet főként a kezdő vállalkozókat, vállalko­zásokat hivatott segíteni a munkavédelmi szabályoknak, a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek, illetve az egyéni védőfelszerelésekre vonatkozó előírá­soknak tömör összefoglalásával. A füzet mel­léklete tartalmaz minden olyannyilvántartási nyomtatványmintát, melyre egy működő vál­lalkozás életében szükség lehet. A füzet kor­látozott számban, a kamara tagjainak ked­vezményesen, 75 forintért beszerezhető a ka­mara székházában, a 126-os szobában, illetve a területi képviseleteken. • Németország meghívására Magyaror­szág állami szinten hivatalosan részt vesz a 2000. július 1. - október 31. között Hannover­ben megrendezésre kerülő Expo 2000 Világki­állításon. A részvétel sikeres megvalósítása érdekében az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium megbízásából a Ma­gyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. nyilvános, a komplex megvalósítást előse­gítő ötletpályázatot hirdet, amelyben minden jogi személyiségű társaság részt vehet. Első­sorban azon kreatív stúdiók jelentkezését várják, amelyek a megvalósítást szolgáló ötle­teikkel gazdagítani tudják a világkiállításon való magyar megjelenést. A pályázatok beér­kezésének határideje 1997. február 28. A részletes pályázati feltételeket a megyei Ka­mara Nemzetközi kapcsolatok osztályán lehet megtekinteni Miskolcon a Szentpál u. 1. alatt. Telefonon érdeklődni a 46/328-539-es számon lehet. Dokumentum a feketegazdaságról Budapest (MTI) - Az elmúlt két évben meg­állt a feketegazdaság GDP-hez viszonyított arányának növekedése: míg 1992 és 1994 között az illegális gazdaság aránya 22 száza­lékról 28-30 százalékra nőtt, addig 1994 és 96 között gyakorlatilag változatlan (30 szá­zalék körüli) maradt - közli a most megje­lent Gazdaságvédelem 1994-96 című kiad­vány. A Gazdaságvédelmi Koordinációs Bi­zottság gondozásában készült dokumentum tanúsága szerint a Vám- és Pénzügyőrség 1996-ban 14 760 pénzügyi bűncselekményt és szabálysértést derített fel, az ügyekben összesen 29 milliárdos értékről van szó. Az ORFK adatai szerint 1995-ben 140 ezer, 1996-ban 70 ezer gazdasági és gazdálkodás­sal összefüggő bűncselekményt követtek el. Az APEH tavalyelőtt 281 ezer ellenőrzés so­rán 38,6 milliárdos adóhiányt tárt fel, tavaly pedig 378 ezer ellenőrzés alkalmával 67 mil­liárdnyit. A Gazdasági Versenyhivatal 1994—96 között több mint 1,3 milliárd bírsá­got szabott ki, ebből a legnagyobb tétel a fo­gyasztók megtévesztése miatt kirótt bünte­tés (775 millió forint) volt. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS

Next

/
Thumbnails
Contents