Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-12 / 36. szám
12 ÉSZAK^Magyarország Háttér - Hirdetés 1997. Február 12», Szerda i Minőség és mennyiség Interjú Vadász Istvánnal, aki egyszer sem szólalt fel a parlamentben Dombrovszky Adám Budapest (ISB) - Február 3-i számunkban adtunk közre egy táblázatot, amelyben Borsod-Abaúj- Zemplén megye parlamenti képviselőinek országgyűlési felszólalásait részleteztük. A listán egyetlen olyan honatya szerepelt, aki 1994 júniusa óta nem szólalt meg a parlament plenáris ülésén. Vadász Istvánt, Encs térsége választott képviselőjét azért kerestük meg, hogy ennek okáról kérdezzük. • Legfeljebb a képviselői munkának egy rész-szeletét minősíti ez a táblázat - mondta Borsod-Abaúj-Zemplén 9. választókerületének MSZP-s képviselője. - A fólszólalások száma nem határozza meg a képviselő munkájának a minőségét, de a mennyiségét sem. Közrejátszhat ebben az adatban az is, hogy nem vagyok bizottsági tag, így bizottsági előadóként sem jöhetek számításba. A frakcióban természetesen egy munkacsoportban részt veszek a törvényhozói munka előkészítésében. □ Miként foglalkozik választói problémáival? • Ezeket eddig nem olyan módon igyekeztem megoldani, hogy fölszólalóként kérdést intézzek az illetékes miniszterhez, hanem a szakminisztérium munkatársával, államtitkárával, miniszterével négyszemközt megbeszéltem. Vagy esetleg meghívtam a térségbe, mint legutóbb is Kiss Péter munkaügyi minisztert, aki így a helyszínen tárta föl a térség gazdasági, pénzügyi, foglalkoztatási lehetőségeit. Egyébként azt gondolom, tevékenységem nagyon is szerteágazó. Olyan jellegű gondok vannak a térségemben, amelyek inkább apróbb problémák megoldását vetik fel. □ Milyen képviselői munkáról tud még számot adni? • A parlamenti munka első szakaszában egy újonnan megválasztott képviselőnek rengeteg dolgot kell tanulni. Például a törvényhozás technikáját, a parlamenti munka metodikáját. Eleinte nyilván ez is lefoglalta az időmet. Aztán pedig olyan törvények születtek meg, amelyek a pénzügyi stabilizációt szolgálták. Ezeknek a frakción belül hosszas előkészítő munkája van, majd a szavazásra kerül sor. Ha a szavazásokon való részvételről készülne statisztika, akkor bizonyos, hogy az élcsoportban egy előkelő helyet foglalnék el. □ Pártja különösen az utóbbi hónapokban a támadások kereszttüzébe került. Hogyan éli ezt Ön meg? • Abaúj vonatkozásában az elmúlt két évben nagyon fontos törvények születtek. Ilyen volt például a területfejlesztési törvény, amely a körzetet egy tudatosan fejlesztendő térséggé emelte. A megszületett kormányhatározatok is gazdasági erőt hoznak Abaújba. Tehát ilyen szempontból a választókörzetemben jobban érzem magam, mint két- három éve. A folyamatok egyértelműen pozitív irányba hatnak. Ez az, ami az ellenzéket irritálhatja, s támadásokra készteti. Én ezt érzem a dolgok mögött. A frakció védekezési modora is tisztességes. Eredményekkel - amit nem lehet eltagadni - próbálunk védekezni, esetleg akár offenzívába is menni. □ Milyen eredményekre gondol ? • Az ország pénzügyi, gazdasági stabilitását - lehet, hogy nagy áldozatok árán, s lehet, hogy vitathatóan - de megoldotta ez a kormány. Lassú, de folyamatos gazdasági növekedés alapján oldódhatnak azok a nagyon komoly szociális feszültségek is, amelyek Abaújban is még ma léteznek. U Másfél év még van ebből a parlamenti ciklusból. Milyen tervei vannak erre az időre ? O Számomra a legfontosabbak azok a törvények, amelyek a gazdasági fellendülést megindítják az elmaradott térségekben. Ezeknek a körzetemben való érvényesülését szeretném minél inkább hatékonnyá tenni. Szeretném, ha a megyei integrációs programból minél hasznosabban ki tudnánk venni a részünket. Egyik álmom - ami azért már annál valamivel több is, hiszen benne van a területfejlesztési törvényben -, a vállalkozói övezetek létrehozásának a lehetősége. Én azt hiszem, Abaújon egy ilyen övezetté való nyilvánítás rengeteget segítene. Ebben a másfél évben nagyon fontos feladat ennek az ötletnek az elfogadtatása, a folyatok elindítása. Ha ez sikerülne, az valóban meghatározhatná parlamenti munkám minőségét és mennyiségét is. Hirdetés: A mezőgazdasági jövedelmek 1997. évi adóztatása jelentős mértékben eltér a korábbi évekétől. A változtatás azonban nem az adóbevételek növelését célozza, hanem a jövedelemtulajdonosok és a jövedelmek számbavételének igénye (ezt biztosítja az őstermelői igazolvány bevezetése), továbbá az, hogy a bevételekre vonatkozó adatszolgáltatás és a költségelszámolás általánossá tételével a feketegazdaság is csökkenjen. Mindez annak érdekében történik, hogy az arányos közteherviselés elve érvényesüljön, ezen túlmenően pedig, hogy a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó jelentős kedvezmények célozottan a termelőkhöz jussanak. A jelentős változtatások szükségessé tették az érintett lakosság megfelelő tájékoztatását, amelyet a pénzügyi és a földművelésügyi tárca szakemberei a személyi jövedelem- adó törvény módosítását követően a Magyar Agrárkamarával együttesen folyamatosan végeztek és végeznek. Ennek keretében az őstermelői igazolvány kiadásával foglalkozó gazdajegyzők tájértekezleteken kaptak részletes tájékoztatást, emellett számos lakossági fórumon az érintett gazdák közvetlenül is megismerhették az új adószabályokat. Ezen túlmenően számos napilapban, szakfolyóiratban, külön kiadványban, valamint adójogszabályokat ismertető könyvben jelent meg ismertetés az adóváltozásokról. A köztudatban elterjedt tévhitekre, félremagyarázásokra is tekintettel az őstermelői tevékenység, valamint a bor értékesítéséből származó jövedelem adóösszefüggéséről a következőket szükséges kiemelni. 1. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány bármikor kiváltható, a felvásárlók pedig 1997. július 1-je előtt akkor sem vonnak le adóelőleget, ha az őstermelői terméket eladó nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Ezt követően - ha az eladó nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal - állat, állati termék értékesítésének ellenértékéből 4%, más termék esetében 12% adóelőleget kell a kifizetéskor levonni. Az őstermelői igazolvány bemutatása esetében nincs adóelőleg-levonás, az értékesítés adatait a felvásárló bejegyzi az igazolvány részét képező értékesítési betétlapra. Az őstermelői igazolványt a lakóhely szerinti gazdajegyzőnél lehet kiváltani, a kiváltás 1999. év végéig ingyenes. Az őstermelői igazolvány kiváltása természetesen nem kötelező, de számos adózási előnnyel jár, ezért az érintettek számára ajánlatos, mivel az őstermelői kedvezmények ezen igazolvány tulajdonosait illetik meg. Az őstermelői igazolványban lévő értékesítési betétlapra a kifizetők jegyzik be a vásárolt termék ellenértékét. A betétlapok száma nincs korlátozva, így, ha valaki egyidejűleg több felvásárló felé is értékesít és nem akarja, hogy ezek egymásról tudomást szerezzenek, nincs akadálya a külön-külön vezetett betétlapok rendszeresítésének sem. 2. A mezőgazdasági őstermelő fontosabb kedvezményei a személyi jövedelemadóban a következők. • Ha az őstermelői tevékenységből származó évi bevétele nem haladja meg a 250 ezer Ft-ot, akkor a bevétel jövedelemtartalma után nem kell adóznia. • A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő (akinek az éves bevétele meghaladta a 250 ezer Ft- ot) az őstermelői igazolvány kiváltásának évében költségként elszámolhatja az 1994., 1995. és 1996. években beszerzett termelőeszközei, anyagai (pl. műtrágya, növényvédő szer) értékét, ha korábban még költségként nem érvényesítette. • A tárgyi eszközök (traktor, mezőgazdasági épület, stb.) beszerzési árat értékcsökkenési leírás formájában az egyéni vállalkozókkal azonos módon elszámolhatja. • A tárgy évi bevételét meghaladó költséget a következő 5 év bevételével szemben is - veszteségelhatárolás formájában - elszámolhatja. • Az őstermelői tevékenységből származó jövedelme után legfeljebb 100 ezer Ft adókedvezmény illeti meg. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek évi bevétele nem haladja meg a 3 millió Ft-ot, mezőgazdasági kistermelőnek minősül, a kistermelő az előzőeken túlmenően a következő kedvezményekben részesül • A bevételének 40%-át igazolás (számla, stb.) nélkül is költségként elszámolhatja (ez az ún. átállási költséghányad), de ez az elszámolás nem eredményezhet veszteséget. • Választhatja a kistermelői átalányt (ennek nem feltétele a főállású tevékenység, tehát munkaviszony mellett is lehet átalányt alkalmazni). Átalányadózás esetén állat, állati termék bevételének 8%-át, más őstermelői terméknél pedig a bevétel 20%-át kell jövedelemnek tekinteni. Átalányadózás alkalmazása esetén viszont a 100 ezer Ft-ig terjedő adókedvezmény nem vehető igénybe. 3. A saját fogyasztás „megadóztatása" számos félreértés tárgya. A szabályozás lényege az, hogy a saját előállítású termék, termény saját célra történő felhasználása (fogyasztás) nem számít bevételnek, akkor, ha az ehhez kapcsolódó előállítási költségeket nem számolják el az adóköteles jövedelem megállapítása során. Ehhez képest a személyenkénti 50 ezer Ft-os összeghatár egy könnyítő rendelkezés, amely szerint, ha az önfogyasztás ennél nem több, elégséges a költségek egyszerű arányosítása, ha ennél több, az erre eső költségeket tételesen kell kimutatni. Szó sincs tehát a saját fogyasztás megadóztatásáról, ennek megfelelően, ha valaki csak saját szükségletre termel (azaz értékesítésből nincs bevétele) az adóval nem is találkozik. 4. A mezőgazdasági őstermelő az általános forgalmi adó (áfa) kötelezettség szempontjából egy sajátosan egyszerűsített eljárás (áfa-rendszerbeli kompenzációs felár) alá tartozik. Ennek lényege az, hogy - ha nem választja az áfa szerinti általános adózást - mentesül az áfa bevallási, befizetési, a számlaadási és más - ehhez kapcsolódó - kötelezettségek alól. A kompenzációs felár szerinti eljárás során a mezőgazdasági tevékenység folytatásához beszerzett termékek és szolgáltatások árában megfizetett áfa nem igényelhető vissza, viszont ehelyett a termények, termékek felvásárlását végző kifizető kompenzációs felárat (is) fizet a saját előállítású termény, termék eladójának. A kompenzációs felár mértéke növénytermelési termék esetén 12% állat, állati termék esetén 7%. 5. A társadalombiztosítási törvény általános hatálya 1997. január 1-jétől nem terjed ki a mezőgazdasági őstermelést, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyekre. Egészségügyi szolgáltatásra azonban azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyek is jogosultak, akiknek egyidejűleg fennálló és biztosítással járó egyéb tevékenységük van, nyugdíjban, vagy járadékban részesülnek vagy eltartott hozzátartozók. Eltartott hozzátartozónak azt a házastársat, szülőt, nagykorú gyermeket, unokát és testvért kell tekinteni, aki az eltartójával közös háztartásban él és havi jövedelme nem haladja meg a naptári év első napján érvényes minimálbér összegét. Mindebből következően nekik tehát nem kell járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetniük. Akiknek a mezőgazdasági tevékenység folytatása mellett más biztosítással járó jogviszonyuk nincs, nem minősülnek eltartott hozzátartozónak, illetőleg nem részesülnek nyugdíjban, vagy járadékban. 1997. január 1-jétől egészségbiztosítási járulékot és egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetniük. Ez vonatkozik a bort termelőkre is, ha nincs egyéb biztosítási jogviszonyuk. Az egészségbiztosítási járulékot a mezőgazdasági tevékenységből származó és a személyi jövedelemadó-előleg alapján képező jövedelem után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes , minimálbér 11,5%-ának megfelelő összegben kell fizetni (1997. januárban az egészségbiztosítási járulék legkisebb összege 14 500 Ft 11,5%-a, azaz 1668 Ft.) Az egészségbiztosítási járulék fizetése biztosítja a főállású mezőgazdasági tevékenységet folytató személy és eltartott hozzátartozói egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát. Az egészségügyi hozzájárulás havi 1800 Ft (napi 60 Ft). Az egészségbiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése érdekében személyesen vagy posta útján fel kell keresni a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárt vagy kirendeltséget, és a rendelkezésre bocsátott „Bejelentő lap"-ot kell kitölteni. A járulékfizetést pedig a pénztár által adott csekken az egészségbiztosítási hozzájárulással együtt kell befizetni a tárgyhónapot követő 10. napjáig. Akik e tevékenységük alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időt is kívánnak szerezni, a lakóhelyük szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál erre külön megállapodást köthetnek. 6. A bor értékesítéséből származó jövedelem 1997. évtől nem tartozik a mezőgazdasági őstermelői körbe. Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági kistermelő a saját gazdaságában termelt szőlőjét borkészítési céllal saját maga használja fel - vagyis nem értékesíti -, akkor a bor (amely nem őstermelői termék) előállítási költségeként ennek a szőlőnek az értékét is figyelembe veheti a következők szerint: Dönthet úgy (az általános költségelszámolási szabályok helyett) hogy a borkészítéshez felhasznált saját szőlő értékét - árát és mennyiségét - őstermelői igazolványában - mint értékesítést feltünteti, és ezt az értéket minden külön bizonylat nélkül a bor értékesítéséből származó adott évi bevételével szemben költségként veheti figyelembe. Ez utóbbi megoldás melletti döntésre ösztönöz az a megfontolás, hogy ebben az esetben az őstermelői termékként figyelembe vett szőlő „bevételével" szemben érvényesíthető a mezőgazdasági kistermelés adókedvezménye, miközben a bortermelés költségei között a szőlő teljes értéke költségként vehető figyelembe. Fontos, hogy nem azt a szőlőt lehet (kell) figyelembe venni, amelyből a bor készült, hanem azt, amelyet a bor eladásának évében termelt meg a kistermelő. Az őstermelői igazolványba bejegyzett, a saját gazdaságban megtermelt és borkészítésre felhasznált szőlő becsült értékeként a hegyközség által megállapított és a helyi közigazgatási önkormányzat hirdetőtábláján meghirdetett termőhelyi védőárat kell figyelembe venni. Azokon a helyeken, ahol hegyközség nem működik, ott a kistermelőnek a földművelésügyi miniszter által közzétett kistermelői elszámoló árat kell alkalmaznia. Ez az elszámoló ár a közeljövőben a Magyar Közlönyben jelenik meg. A borértékesítés az általános szabályok szerinti áfa-kötelezettség (25%) alá tartozik, tehát a kompenzációs felár szerinti elszámolást ez esetben nem lehet alkalmazni. Az ilyen termék értékesítése előtt az értékesítőnek adószámot kell kérnie (ami nem azonos az adóazonosító jellel), és az értékesítéséről számlát kell adnia a vevő felé. Az adószám kiváltásakor a bor értékesítője választhatja az alanyi adómentességet is, feltéve, hogy az abból származó várható éves bevétele nem haladja meg a 2 millió Ft-ot. Ebben az esetben áfa-kapcsolata nincs, kötelezettsége kizárólag a számlaadásra korlátozódik. Pénzügyminisztérium. *136286/IH* mmmtmmífmmm A MEZOGAZDASAGI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMÁZÓ JÖVEDELMEK UTÁNI ADÓZÁSRÓL
