Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Helyi Hírek 199?» Február 12., Szerda A tokaji városháza híreiből Tokaj (ÉM - PT) - Elkészült Déváid István, a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója vezetésével a város oktatásának fejlesztési koncepciója. Eszerint az alapfokú intézményt alkalmassá kell tenni a nemzeti alap tanterv (NAT) előírásainak /megfelelő 10 osztályos képzésre. A középisko­lák megtartják korábbi profiljukat, de a gim­náziumban a művészeti neveléssel, a Keres­kedelmi és Marketing Szakközépiskolában pedig az idegenforgalom tárgykörével kíván­ják bővíteni az oktatási kínálatot. Vélemények az iskolafelújításról Megbízta az önkormányzat Bodonyi Csaba városi főépítészt az összevont központi általá­nos iskola felújítási tervének elkészítésével. A programba vett munkálatok révén nem csu­pán megújul, hanem szerkezetében is átala­kul az intézményt. Az iskolakomplexum alap­területe nem növelhető, de ésszerű változta­tásokkal, a hely jobb kihasználásával több di­áknak teremthetnek ideális tanulási feltétele­ket a jövőben. Az iskolavezetés már a tervké­szítés fázisában elmondhatja szakmai elvárá­sait a település főépítészének. Színvonalasabb ügyintézés Elöregedett a polgármesteri hivatalban még 1990-ben kiépített komputerhálózat, nem fe­lel meg a kor követelményeinek. Ezért több­szörösére növelték a központi adattároló ka­pacitását. A köztisztviselők számára pedig minden szakterületen kötelezővé tették a szá­mítógép használatát. Ettől remélik a színvo- ... Halasabb ügyintézést______________________ _Ém-poriré A tanító Kács (ÉM - CSKA) - Negyven éve neveli, oktatja a nebulókat Czufor András. A pá­lyán töltött négy évtizedből hármat Rá­cson dolgozott le.- Volt két kedves tanítóm, még Tardon az ál­talános iskolában. Rózsa András és Hodák Ilona biztatott arra, hogy a tanítói hivatást válasszam. Én még a régi tanítóképzőt végez­tem el Egerben, s utána rögtön Cserépváral­jára kerültem dolgozni. A katonaság után Ti- bolddarócon tanítottam, majd Kácson lettem iskolavezető, végül is itt telepedtem le. Meg­szerettem az ittenieket: egyszerű, de józan gondolkodású emberek ők. Az elmúlt évek, évtizedek alatt hívtak már máshová is dolgoz­ni, de én mindig maradtam. Sok ezer diákkal volt már dolgom, hiszen a tanításon kívül év­tizedekig vezettem úttörőtáborokat. Nyaran­ta még most is táboroztatunk az iskolában. Büszke vagyok rá, hogy nagyon sokan megis­mernek a régi tanítványaim közül, rám kö­szönnek - mondja. Czufor Andrásnak a felesége is pedagógus, a helyi óvoda vezetője, de két gyermekük is örökölte tólük a pálya iránti vonzalmat. Lá­nyuk gyógytestnevelő tanár, s fiúk szintén oktatási intézményben dolgozik. A tanítót - mert azt szereti, ha így nevezik -- megbecsülték felettesei, hiszen rengeteg ki­tüntetést kapott az elmúlt évek alatt, de mint önkéntes rendőr is kiérdemelte a közbiztonsá­gért érdemérem arany fokozatát. Szabadide­jében kirándul a közeli erdőkben, s már öt éve énekel a mezőkeresztesi férfikórusban. A ta­nításon kívül a legtöbb idejét mégis három unokájának szenteli. Felszámolhatják a műveket A sok bába között eddig szó szerint elveszett az ózdi szobor Az ózdi szobrok új gazdája a leltár elkészülte után azt is számba veszi: milyen állapotban vannak a köztéri alkotások Fotó: Jármy Loretta Ózd (ÉM - BTGY) - Ha nem lesz pénze a városnak az ózdi szob­rok rendbehozatalára, a közté­ri alkotások új gazdája a mű­vek felszámolását vagy áthelye­zését javasolja majd az önkor­mányzatnak. Ózdon hosszú időn át számos gaz­dája volt a köztéri alkotásoknak. Kezelői joggal rendelkezett a város- gondnokság, az oktatási intézmé­nyek gondnoksága, a szociális és egészségügyi gazdasági központ, az ingatlankezelő, de voltak ilyen jo­gai, illetve kötelezettségei a város üzemeinek, a katolikus egyháznak, valamint a temetkezési gondnok­ságnak is. Amint az ilyenkor általában lenni szokott, a sok báb között elve­szett a gyermek. Képletesen és a valóságban is. Ennek bizonysága például, hogy a Gerelyvető nő című műalkotást - amely egyébként bronzból készült - egyetlen éjszaka alatt „magukévá tették” a darus kocsival felszerelt (!) fémtolvajok. Rendet kívánván tenni a ren­detlenségben, az önkormányzat ja­nuár 28-i ülésén napirendre tűzte a kérdést, s úgy döntött: a feladat teljeskörű ellátását a Komszolg Közhasznú Társaság városüzemel­tetési üzletágára bízza. A döntés nyomán - tájékozta­tott Heigl Roland üzletágvezető - komoly felelősség hárult a cégre, hiszen az önkormányzati tulajdonú műalkotások értéke megközelíti a 150 millió forintot.- A becsült adat is jelzi: egy ek­kora vagyon megóvását, netán res­taurálását „aprópénzből” nem lehet megoldani.- Valóban így van. Felmérése­ink szerint ugyanis csupán a közté­ri alkotások megtisztításához mint­egy egymillió forint kellene. Mini­mális költségként különben ezt az igényt fogalmaztuk meg erre az év­Sárospatak (ÉM — BSZA) - Je­lentősen csökkenthető az idei költségvetés 541 millió forintos hiánya - hangzott el a pataki képviselő-testület legutóbbi ülésén. Az 1997-es költségvetés tervezeté­nek első olvasatával kapcsolatban Jánosdeák Gábor polgármester el­mondta: a most prognosztizált hi­ány 541 millió forint. Azért ennyi, mert a fejlesztési előirányzatok pénzügyi fedezetét egyelőre nem tudja biztosítani az önkormányzat. re az önkormányzathoz címzett le­velünkben is, bízván abban, hogy ezt a kiadást a képviselők beépítik a város idei költségvetésébe.- A tényleges költségeket alapul véve mennyi pénz kellene ahhoz, hogy Ózd köztéri alkotásai ismét a régi fényükben ragyogjanak?- Milliók. Kucs Béla Szomjúság című alkotásának helyreállítása például minimum félmillió forint költséget igényelne. A költségek is­meretében többen javasolták: a leg­olcsóbb megoldás a szobor lerombo­lása lenne. Csakhogy ezt a szobrot - ózdi kötődése kapcsán - ingyen ajándékozta a városnak a művész, így a rombolás nem csak fizikai megsemmisítés, hanem egyfajta lelki retardáció is lenne. Az előkészítő munkacsoport ugyan­is minden olyan beruházást szere­peltet a költségvetés tervezetében, amely szükséges lenne 1997-ben a város számára. Arról viszont csak később döntenek, hogy ezek közül a képviselők melyiket tartják kivi­telezhetőnek. Várhatóan több fej­lesztési tervet elvetnek majd a vá­rosatyák, s ez nagymértékben csökkentheti a hiányt. Jánosdeák Gábor kiemelte: a re­gisztrált munkanélküliek száma je­lentősen csökkent Patakon. Éz nem azért van, mert hogy sokan- Milyen sors vár a többi, ko­moly értéket képviselő ózdi köztéri alkotásra?- Az első lépcsőben a műszaki állagfelmérést végezzük el. Ennek ismeretében - az illetékes hatósá­gok bevonásával - felbecsültetjük a műalkotások eszmei értékét, majd árajánlatot kérünk az eredeti állapot helyreállítására. Ameny- nyiben az önkormányzat nem tud­ja biztosítani az eredeti állapot helyreállítását, úgy javasoljuk a műalkotás felszámolását avagy át­helyezését. Tisztában vagyunk persze azzal: bármely megoldás pénzt igényel. Am hiszünk abban: erre a célra nem csak kész, képes is pénzt áldozni az ózdi önkor­mányzat. találtak volna munkát, hanem a legtöbben nem működnek együtt a helyi munkaügyi központtal. A torz adatoknak köszönhetően a város nem a kiemelt normatívát kapja az államtól, ami miatt jelentős bevé­teltől esik el a település. Az előterjesztés kidolgozói meg­vizsgálták az esetleges hitel-felvé­tel lehetőségét is. Ez Győrffi Dezső könyvvizsgáló véleménye szerint nem szerencsés, hiszen a részletek törlesztése a későbbiekben rendkí­vül magas forráshiányt eredmé­nyezhet. Váraljai választás, nagygyűléssel Boldogkőváralja (ÉM) - Időközi polgármester-választást tartanak vasárnap Boldogkőváralján a tele­pülési adminisztráció vezetőjének halála miatt. A posztra öt jelölt van: Rudolf László, Kázsmér Lász­ló, Kenyeres János, Paulinszky Ist­ván és Hornyák Jánosné. Vala­mennyien függetlenek. Hornyák Jánosnét a vasárnapi vá­lasztáson támogatja a Keresztény- demokrata Néppárt helyi alapszer­vezete és a párt megyei elnöksége. Az általa támogatott jelölt mellett korteskedik csütörtökön délután 6 órától a faluházban a KDNP. Vá­lasztási nagygyűlésükön a párt több ismert megyei politikusa ajánlja Hornyák Jánosnét a jelenlévők fi­gyelmébe. így ott lesz Sója Szabolcs, a párt megyei elnöke és Kobold Ta­más, Miskolc polgármestere is. Kétmilliós vízdíjhátralék Encs (ÉM) - Rendeletben állapí­totta meg a víz- és csatornadíját az encsi önkormányzati képviselő-tes­tület. Az általános vízközmű díja Encsen ivóvíz esetében köbméte­renként 173 forint, a csatornadíj köbméterenként 182 forint plusz 12 százalék általános-forgalmiadó. A lakossági vízközmű díja ivóvíz esetében köbméterenként 117 fo­rint, az ivóvíz plusz csatornadíj köbméterenként 205 forint, plusz 12 százalék áfa. Báthory Gábor, a Borsodvíz Rt. jelen lévő ügyvezető igazgatója azt is bejelentette, hogy kétmillió forintos a vízdíjhátralék összege Encsen. Azt is elmondta, hogy külön és egyénileg is lehet fi­zetni csatornadíjat abban az eset­ben, ha a fogyasztó megfelelő mérőt szerel fel. Tisztítják a Jósva-patakot Jósvafő (ÉM - SZA) - A közmun­katanácshoz nyújtott be pályázatot 3 és fél millió forintra Jósvafő ön- kormányzata, hogy a településen 15 főnek munkát adhasson. A munkához jutók a Jósva patak medrét tisztítják és kiépítik a me­derfalat, valamint az átjárót, to­vábbá az utak, járdák, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő épületek külső-belső felújítása vár rájuk. Korszerűsítik az útjaikat Baktakék (ÉM - SZA) - Az idei útfelújítási program részeként a baktakéki önkormányzat korszerű­síteni kívánja a településen az Arany János, a Kossuth Lajos, a Dózsa György, a Bem József, a Bé­ke és a Petőfi Sándor utcát. Mínusz 541 millió forintról indulnak Jelentősen csökkenthető a költségvetés hiánya Sárospatakon Hús és kenyér a szemétből Cs. Kelemen Andrea Mezőkeresztes (ÉM) - Nincs olyan szeméttelep Magyaror­szágon, ahol ne tűnnének fel nap nap után a település hul­ladékát vassal, fadarabokkal, vagy kézzel válogató embe­rek. Van, amikor a guberálók egymással harcolva forgatják a szemetet, de akad, ahol bé­kében megférnek. Hétköznap délután, a mezőke­resztesi szeméttelepen. A színes, összefagyott hulladékhegyeken turkálók abbahagyják a munkát, s messziről figyelik: mit keresünk ott. Amikor választ kapnak erre, egy idősebb, szakállas férfit mu­tatnak, mondván: ő az, aki min­dig itt tölti a napjait. O aztán so­kat tud a guberálás rejtelmeiről. Az idősödő férfiról kiderül, hogy - bár dohánytól megsárgult ősz szakálla, s piszoktól feketedó arca a koránál többnek mutatja - alig múlt ötven éves.- Csordás voltam, meg juhász. Bejártam a fél országot a jószág­gal. Mindig is alkalmi munkákból éltem. A szüleimnek valamikor háza állt itt Keresztesen, de az már rég oda van. Annyim van, ami rajtam van. Nekem elég már... Most ide kerültem; Ősz óta járok ki minden nap. Általában kenyeret gyűjtök. Szégyen ide, szégyen oda, meg is eszem. Ha penészes, levágom a csúnya ré­szét, ha büdös már, néhány fillé­rért eladom a faluban az állattar­tóknak. A rántott húst is kisze­dem innen a mocsokból. Gondolja, nekem kell amiatt pirulnom, hogy ilyesmiken élek? - teszi fel a kér­dést, majd így folytatja:- Hogy mit találtam már itt? Sok mindent. Néha el sem hi­szem, hogy miket dobnak ki az emberek. Legutóbb egy órát vit­tem haza, de a csizmától a ruháig itt minden megtalálható. Persze a ruha nekem nem kell, ami rajtam van, évek óta kitart. Hogy hol la­kom? Nincs házam, nem lakom sehol. Itt-ott húzom meg magam. Mosakodni meg akkor szoktam, amikor esik az eső. A szüleim nem élnek, családom soha nem volt, így nem tartozom számadás­sal senkinek. Mondhatnám, hogy „...se istenem, se hazám...” Nyug­díjam még nincs. Néha bemegyek ide a hivatalba, ott adnak egy kis segélyt. Decemberben kaptam há­rom, most meg ezer forintot - így ér véget a szemétben keresgélő férfi monológja. Lassan körénk gyűlnek a töb­biek is, akik közül van, aki állít­ja: éppen csak idetévedt, nem szokott ő kijárni. Olyan műszaki dolgokat keres a telepen, amit még meg tudna javítani. Egy má­sik férfi viszont bevallja: nyugdí­ja, vagy egyéb jövedelme nem lé­vén mindennap megfordul itt. A gyógyszeres üvegekre speciali­zálta magát.- Nézzen csak ide - mutatja két megrakott ragacsos szatyrát, amiben a félig telt üvegcsék van­nak. - Ezeket a gyógyszertárban beveszik negyven forintért, a na­gyobbakat többért. A guberálók azt mondják, ők itt nem veszekednek a szemét­halmokon, ahol a háztartási hul­ladékon kívül több döglött kis­malac, tyúk is hever. Alinak, az imént még a pelenkák és rothadó ételek között matató kezükkel takarják a cigarettájuk parazsát. Betegség? Az távol áll tőlük - mondják. Megedződtek már az elmúlt évek, szomorú életük alatt... A penészes kenyér is ehető... Fotó: Cél Péter

Next

/
Thumbnails
Contents