Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-11 / 35. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997. r Tananyag Filip Gabriella Otven éve történt. A fél évszázad miatt akár ünnepelhetnénk is. Viszont maradjunk inkább csak a megemlékezésnél. A ii. világháborút lezáró, 1947-es párizsi békeszerződés még a trianoninál is kedvezőtlenebb volt. Az 1938. január 1- jei helyzethez képest némileg kiigazították a határt: újabb három falut csatoltak Csehszlovákiához, Oroszvárt, Horvátjár- falut és Dunacsunyt. Sem a győztesnek nyilvánított Csehszlovákiával, sem a szintén vesztes Romániával szemben nem tudtuk érvényesíteni területi igényeinket. De még azt sem sikerült elérnie a tárgyaló küldöttségnek, hogy a békeokmányokban rögzítsék a határokon kívül rekedt magyarok kisebbségi jogait. Persze, legalább a Duna középső folyásában maradt az országhatár. Legalábbis az akkori dokumentumok szerint. És legalább kimondatott Magyarország szuverenitása, és határozatban rögzítették, hogy ki kell vonni az ország területéről minden fegyveres megszálló erőt. Igaz, a Vörös Hadsereg egy kicsit maradt: biztosítani kellett az Ausztriába vezető utánpótlási útvonalat. Majd amikor már Ausztriából is kivonták a szovjet csapatokat, akkor is maradt egy kicsit - ideiglenesen - a Vörös Hadsereg. De hol vannak már a katonák? Hol van a Szovjetunió? Hol van Jugoszlávia? Hol van Csehszlovákia? Hová lett vajon a három országnak fizetett 300 millió dollár? Igaz, úgy tanultuk, a Szovjetunió a neki járó 200 millió jelentős részét elengedte. Amíg Párizsban az Illyés Gyula által is megörökített intarziás asztalon aláírták a békeszerződést, idehaza letartóztatások, kivégzések nyugtalanították a népet. Sorra mondták ki a halálos ítéleteket. A történészek szerint általában azok tűntek el, akik a polgári demokrácia hívei voltak. Arról is a történészek tudnának igazán beszélni, hogy a magyarok milyen nehezen szólaltak meg Párizsban. A küldöttséget vezető Gyöngyösit állítólag Boldizsár Iván korrepetálta franciából, hogy legalább a beszédét fel tudja olvasni. Voltak, akik már akkor megkérdezték, miért nem Károlyi Mihályt küldték ki Párizsba? Ha már hivatalosan nem lehetett szavunk, legalább a szünetekben lett volna, aki elmondja, mi is történt Magyarországon, beszélt volna például arról, hogy a háborúból kilépő ország első - ideiglenes - kormányának első külpolitikai lépése a Németország elleni hadüzenet volt. Ma már történelem, ami fél évszázaddal ezelőtt történt. Iskolai tananyag. De felelevenítése nem csak diákoknak ajánlott. • A Magyar írószövetség helyzete és kilátásai címmel Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész tart előadást február 12-én, szerdán délután 5 órától a Kazinczy-klubban. (TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezet, Miskolc, Széchenyi u. 12.) Az új Új Misszió Miskolc (ÉM) - Megjelent az Új Misszió című katolikus folyóirat februári száma. A miskolci és nagyváradi szerkesztőségű lapban többek között a húsvét előtti nagyböjtről olvashatunk rövid összeállítást. Bánk József Boldogok a békességesek című írásában a béke természetéről, valamint a békétlenség okairól értekezik. A folyóirat In- nen-onnan című rovatában egyebek mellett megtudhatjuk, hogy a mándoki római katolikus templomban az elmúlt húsvét óta minden kedden a szentmise után a hívek egy rózsafüzért imádkoznak el a Szentatyáért. Értesülhetünk arról is, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója jegyében a Hódoscsépányon rendezett kétnapos ünnepség keretében átadott szabadtéri színpadon elsőként tábori misét celebráltak. A februári szám könyvajánlója Medvigy Mihály Rómát látni... című munkájával ismerteti meg az olvasót. A könyv segítségével sétát tehetünk az ősi Mithrasz-bar- langokban, a katakombák labirintusában, tanulmányozhatjuk az ókeresztény bazilikák mozaikjait, a Sixtus-kápolna 15. század végi faliképsorozatát, s a századokon átlépve a barokk Rómában fejezzük be az időutazást. Az újságot forgatva megismerhetjük az Erdélyi Egyházmegye híres katolikus papjait, és azt, hogy mit gondol Tárnoki András a szenvedésről, valamint hogy hogyan vélekedik a pápa az evolúcióról. Színészek - kitűnő formában A 28. Magyar Filmszemlén a hajléktalanság is jutalomjáték Kerekes Éva és Újlaki Dénes a Franciska vasárnapjai című filmben Budapest (ISB - DÁ) - Kitűnő színészi teljesítmények egész sorával találkozhatunk a 28. Magyar Filmszemlén. Az első napok filmjeiben már jó alakítások sorát láthattuk, mint például a lengyel Dániel Olbrychs- kit és Artur Zmijewskit a Szökésben, Szakácsi Sándort A vádban. A tavalyi közönségdíjas Kern András és Koltai Róbert után idén Gálvölgyi János is főszerephez jutott a Csinibabában. Palásthy György Retuija pedig igazi jutalomjátéka annak az öt 70 év feletti hajléktalant alakító színésznek, akik egészen elfogadhatóvá teszik a helyenként hosszadalmasnak tűnő történetet. Agárdy Gábor, Bárdy György, Gera Zoltán, Kibédi Ervin és Sinkovits Imre számára talán nem is kell túl nagy beleérzé- si képesség, amikor az öregek, a nyugdíjasok mellőzöttségéről, kiszolgáltatottságáról diskurálnak azon a vonaton, amely szálláshelyüket is jelenti. Ráadásul az epizódszerepekben is olyan színészek remekelnek, mint Sztankay István, Lohinszky Lóránt és Lázár Kati. Érdekes egyébként, hogy néhány perc, sőt annál kevesebb idő is elég lehet egy-egy színésznek a film „feldobásához”. Lázár Katinak a Csinibabában is epizódszerep jut, míg A vádban övé az egyik főszerep. Pogány Judit epizodistaként remekel a Csinibabában és a Szökésben is. Egy éve a legjobb női epizódalakításért kapott díjat a Filmszemlén Igó Éva. (Az Esti Kor- nél-fílmben ő volt a Csók-novella anya-szereplője.) Most a Csinibabában és a Franciska vasárnapjai című fűmben láthatjuk egy-egy percre feltűnni. Törőcsik Marinak viszont egy egész fdm jutott. A Hosszú alkony egy öregkorát aktívan és tevékenyen élő régésznő kószálásait mutatja be ismeretlen vidéki tájakon. Almok, emlékek és valóság furcsa keveredése ez a film, egy öregasszony titkokkal és meglepetésekkel teli utazása a távoli otthon felé. Janisch Attila izgalmas, intellektuális filmjében Törőcsik Mari lehetőséget kap arra, hogy megcsillantsa színészi erényeit. A Simó Sándor által rendezett Franciska vasárnapjai is sokat köszönhet két főszereplőjének. Igaz, az ötvenes években játszódó történet is nagy lehetőséget rejt magában: egy ártatlan, jóravaló falusi cselédlány előbb a rendőrség, majd az AVH kötelékébe kerül. A tiszta szépségű Kerekes Éva szinte lubickol a „ráírt” szerepben, s alig marad el tőle teljesítményben az „emberét” alakító Újlaki Dénes is. Az biztos tehát, hogy jó színészi teljesítményben nincs hiány. Mindezek mellett persze nem mernénk jóslásokba bocsátkozni, hogy kik is kaphatják kedden este a 28. Magyar Filmszemle legjobb színészi alakításért járó díjakat. Hiszen nem láttuk még a nagyjátékfilmek versenyében részt vevő mind a tizenhét filmet. Néptáncosok melegítőnadrágban A név nem, de a színvonal biztos a Szinvavölgyi(?) együttesnél Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A Szinvavölgyi Néptáncegyüttes az elmúlt év végén a Bartók Béla Művelődési Házból új helyre költözött: jelenleg a diósgyőri Ady Művelődési Ház ad otthont a táncosoknak. Az új helyükön nincs két öltöző, nincs zuhanyozó, a terem is kisebb, és - főként - nincs ruhatár... De az előző év sikerességét - Jóng István, az együttes művészeti vezetője szerint - a költözés előzményei sem befolyásolták. • Gyermekcsoportunk részt vehetett Budapesten az Erkel Színházban megrendezett Táncantológián, ahol az előző év legsikeresebb alkotásai jelennek meg - meghívásos alapon. Ha azt vesszük, hogy az országban 5-600 gyermekegyüttes van, az antológián pedig 14 csoport szerepelt, akkor azt hiszem, ez szép eredmény. □ A gyerekcsoport évek óta a legjobbak között szerepel. És a felnőttek? • Ma már az országos mozgalomban Szinvavölgyi műhelyként tartják számon együttesünket. A magyar tévé a tervek szerint márciusban felvételt készít a két évvel ezelőtti szarvasi szólótánc-fesztiválon helyezést elért gyerekeinkről... ’91 előtt a felnőttek is szinte állandó résztvevői voltak az antológiának, és úgy érzem, megint ott lenne a helyünk. A ’96-os évünk végre ismét sikeres volt, hiszen ’94-től támogat bennünket a város, és ahogy a pénz megjelent a munkánk mögött, folyamatosan fejlődünk arra a szintre, ami a ’90-’91-es évek színvonalát jelentette. □ Ez minőségre is értendő? • Nem minőségre, megjelenésre. Hogy ki lehet jutni végre megint az országba, a világba, illetve megcsinálni olyan produkciókat, amelyek egy-egy ilyen megmérettetéshez szükségesek. A minőség sajnos valahol már pénzfüggő dolog. De aki követte az együttes munkáját, az színvonalesést nem érzékelhetett. □ Milyen jelentősebb programjaik voltak az elmúlt évben? • Az elmúlt év tavaszát a Ki mit tud? és az Amatőr Gála selejtezők töltötték ki. Három' produkciónk bejutott az országos Ki mit tud? válogatóra, ahol sajnos kiestünk. Pedig látva a tévében zajló eseményeket, úgy érzem, el kellett volna jutnunk legalább a középdöntőig. De itt egy sajátos válogatás folyt. A szakmai zsűritől rendkívül jó véleményt kaptunk, azonban a Ki mit tud? főszerkesztője közölte, hogy itt a tévé szempontjait tartják szem előtt, így arra érdemes produkciók is kimaradhatnak. Ez történt velünk. De nemcsak velünk, hanem ott volt a kiváló Hegyalja, a remek Bodrog együttes... Május környékén bejött az életünkbe Heffner Attila a Barbárok című produkcióval. Onnantól kezdve a felnőtt együttes együtt élt, hiszen készültünk a Barbárokra, illetve párhuzamosan egy folklórműsorral a franciaországi fellépésre. □ És jöttek a gondok a fenntartóval... • December 11-én voltunk kénytelenek elhagyni a régi épületet, és átköltözni az új helyre, ami azért nem ment könnyen. De közben már megcsinálta a Bükkalja Táncszínház Alapítvány első előadását Egerben: a Lajta Táncegyüttes évfordulós műsorán vettünk részt. De itt már sajnos nem viseletben léptünk fel, hanem egyszerű, stilizált színpadi öltözetben. □ Bükkalja: Táncszínházról beszél. Mi lett a Szinvavölgyi Táncegyüttessel? Lemondtak a nevükről? • A Bükkalja Táncszínház Alapítványt a tánckar nevében egy régi táncosunk hozta létre. Ez működteti a Szinvavölgyi Táncegyüttest. Legalábbis egyelőre viseljük ezt a nevet, és nincs is szándékunkban megválni tőle. Nem tervezünk semmiféle szakítást a múlttal, nem tudjuk a gyökereinket felrángatni a földből. Mikor átvettem az együttest a Bartókban, Diósgyőri Vasas Néptáncegyüttesként dolgoztunk, a Szinvavölgyi nevet én adtam. De ha muszáj, természetesen tudunk új nevet választani, ami rövid időn belül ugyanolyan rangot jelent majd, mint a Szinvavölgyi. □ Ruhatár nélkül elég nehéz lehet fellépéseket vállalni... ® Igen. Helyénvaló-e vagy nem, hogy nem hozhatjuk át a ruhatárunkat, azt nem az én kompetenciám megítélni. De április 4-én és 5- én jótékonysági folklór gálát szervezünk, aminek bevétele az együttes új ruhatárának a költségeire fordítódna. □ Tehát nem önök jótékonykodnának... • Nem. Most felénk kellene jótékonykodni, ha lehetséges... Szerencsére vannak szponzoraink is, akik segítenek a fennmaradásban. De reméljük, lesz még, aki segít. Meg fogjuk hálálni színpadon, munkával, színvonallal, reklámmal és minden olyan lehetőséggel, ami a rendelkezésünkre áll. □ Tervek? • Rengeteg. De ehhez is pénz kell. Egy ilyen Barbárok-szintű produkció többmilliós vállalkozás... Február 11., Kedd Játszóház Miskolc (ÉM) - Játszóház kezdődik a Vidám vándorok gyermekműsorával február 12-én, szerdán délelőtt 9 órakor Miskolcon a Mélyvölgy utcai óvodában. A rendezvényre várják a környéken élő gyerekeket. Mazsaroff-képek Miskolc (ÉM) - Mazsaroff Miklós festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Mihez képEST-rendezvé- nyek keretében február 13-án, csütörtökön délután 5 órától a Miskolci Képes Műhely Kisgalériájában (Miskolci Galéria, Hunyadi u. 12.). A március 13-ig látogatható tárlatot Tasnádi Attila műkritikus ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Húszéves kör Miskolc (ÉM) - A Nagy László Kör fennállásának, alapításának 20. évfordulója alkalmából „...lerogyni nem szabad élve” címmel Nagy László költőre és Kosztolányi Dezsőre emlékezik ma, kedden délelőtt 11 órától Miskolcon a Kisfaludy Károly utca 12. szám alatt. Érdeklődni a 46/389-161-es telefonszámon lehet. Encsi szakképzés Encs (ÉM - BGY) - Az abaúji város képviselő-testülete döntött az Encsi Szakmunkásképző Iskola képzési struktúrájának meghatározásáról, s az új rendszerű szakképzés ütemezéséről. Az új tanévtől az asztalos, a férfiruha-készítő, a mezőgazdasági gépész, vagy a növénytermesztő gépész, a kárpitos, a géplakatos, az ács-állványozó, a kőműves szakmák Országos Képzési Jegyzék szerinti oktatását vállalják. A Mandala Istvánja Sárospatak (ÉM) - Az István, a király című rockoperát mutatja be a nyíregyházi Mandala Dalszínház társulata február 12-én, szerdán este 7 órától Sárospatakon A Művelődés Házában. Belépőjegy felnőtteknek 450, diákoknak 3Ó0 forintért váltható. Többlet Tiszaújváros (ÉM) - A Többlet című képzőművészeti kiállítást nemrégiben a Miskolci Galériában láthatták az érdeklődők. Mától a tisza- újvárosi Derkovits Művelődési Központ Városi Kiállítótermében mutatják be az anyagot. A tárlatot délután 5 órakor Dobrik István művészettörténész, a Miskolci Galéria igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállító művészek: Adám János, Bátai Sándor, Bohár András, Borgó, Drozsnyik István, Fátyol Zoltán, Fejér Ernő, Haász Ágnes, Hegedűs Mária, Máger Ágnes, Pataki János, Síró Lajos, Ur- bán Tibor, Varga Éva, Vass Tibor. „eMeRTon”-díjak ’96 Budapest (MTI) - Az elmúlt év kiemelkedő könnyűzenei teljesítményeinek elismeréseként - Szirányi János művészeti igazgató kezdeményezésére - a Magyar Rádió Rt. szakmai kuratóriuma idén is odaítélte az „eMeRTon”-díjakat. Az elismeréseket április 5-én este, gálaműsor keretében adják át a Bu- dafok-Tétény Művelődési Központban. Erről Koltay Gergely, a MR Rt. Könnyűzenei Produkciós Stúdiójának vezetője tájékoztatta a távirati irodát hétfőn. A kuratórium döntése alapján az év énekese Demjén Ferenc, az év énekesnője Cserháti Zsuzsa lett. A musical-színészek kategóriájában Földes Tamás és Janza Kata részesült az elismerésben. Az év szólistájának Csepregi Gyulát választották, az év jazzegyüttese címet pedig a Hot Jazz Band nyerte el. Az elmúlt év legígéretesebb előadóinak járó díjakat a bírálóbizottság Szekeres Ádriennek, valamint a Rockfort együttesnek ítélte. Az év zenei rendezője elismerést Victoi Máté, az év hangmérnöke díjat pedig Szita István érdemelte ki. Életműdíjjal Körmendi Vilmost jutalmazták. A Szinvavölgyi Néptáncegyüttes próbáján Fotó: Farkas Maya
