Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997» Február 11., Kedd A mezőkövesdi városháza híreiből Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Pályázatot ír ki két intézményvezetői állásra a mezőkövesdi képviselő-testület. A Bayer Róbert Középisko­lai Kollégium és a Bárdos Lajos Ének-Zene Általános Iskola vezetőinek megbízatása júli­us 31-én jár le. A pályázati kiírásokat a Mű­velődési Közlönyben jelentetik meg. Öt boltban költhető utalványok Döntöttek arról is a városatyák, hogy mely üzletekben költhetik el a rászorulók az önkor­mányzat által kiadott étkezési jegyeket. így mind az öt pályázó - az ÁFÉSZ, a Matyó Me­zőgazdasági Szövetkezet, a Zugó Bt., a Hajdú Kér. Bt. és Pelyhe József vállalkozó - üzletei­ben felhasználhatók a bonok. Új szociális szabályok A szociális ellátás módosított szabályai sze­rint kamatmentes kölcsön nyújtható - az egy főre jutó havi jövedelem függvényében - alap­vető lakhatási feltételeket biztosító berende­zési tárgyak vásárlására, közművek lakásba történő bevezetésére, felsőfokú oktatásban ré­szesülők képzési költségeire, s képzésre-át- képzésre olyan munkanélkülieknek, akiknek tanulmányaihoz a munkaerő alap nem nyújt támogatást. Takarékos nyitva tartás A szülők igényének és a takarékosság szem­pontjainak figyelembe vételével olyan döntés született, hogy a helyi óvodák reggel fél héttől este fél hatig tartsanak nyitva. Emellett a képviselő-testület az 1997. február 1. és au­gusztus 31. közötti időszakban az óvodapeda­gógusok heti kötelező óraszámát 30 órában határozta meg. Árusíthat a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete az­zal a kéréssel fordult a polgármesteri hivatal­hoz, hogy az önkormányzattól bérelt épüle­tükben engedélyezzék a tevékenységükhöz kapcsolódó vállalkozást, árusítást. Ehhez a városatyák hozzájárultak. Fogászati gépeket vennének A képviselők ebben az évben két új fogászati kezelőegység - értékük 5 millió forint - meg­vásárlására is szeretnének sort keríteni, a Városi Kórház-rendelőintézet tervezett gép­műszer fejlesztésekor. Döntenek a büdzséről A mezőkövesdi városatyák már foglalkoztak az idei költségvetési tervezettel, de annak részletes megtárgyalását és elfogadását feb­ruár 24-i, rendkívüli ülésükre tervezik. Szó nélkül maradt a barcikai képviselő Kazincbarcika (EM - SZN) - Molnár Miklós, a város képvi­selő-testületének munkáspárti tagja a január 31-i önkormány­zati ülésen nem kapott lehető­séget a polgármestertől, hogy napirend előtt felszólalhasson. Van, aki ezt a demokratikus jo­gok megsértésének tekinti, má­sok viszont úgy vélik: a parla­mentben is megvan - vagy meglesz? - a rendje a napirend előtti programnak, s ott is a ház­elnök szabályozott joga megad­ni, vagy megtagadni a szót. A városatya szerkesztőségünkhöz címzett levelében megírta: tisztá­ban van azzal, hogy napirend előtt a szó megadása, vagy meg nem adása a polgármesternek az ön- kormányzat szervezeti és működé­si szabályzatában rögzített joga, amellyel ez esetben élt is. Eddig éppenséggel ilyesmire nem volt példa. Kapitalista szemlélet Molnár Miklós mindenesetre úgy véli: a téma fontosságára való te­kintettel, mint a Munkáspárt tör­vényes képviselőjének neki is joga van felhívni a testület figyelmét azokra a lakossági felvetésekre, amelyek a fogadóóráikon elhangza­nak, főként mert ezzel meg is bíz­ták a panaszosok. A leveléhez mellékelte az el nem hangzott felszólalását is, amely egyfelől arra vonatkozik, hogy nagy a felháborodás a közüzemi dí­jak megállapításával, növelésével kapcsolatban. Ilyen vitatott döntés a televíziós kábelhálózat üzemelte­tési díjának 40 százalékos emelése, amit a lakosság nem tud elfogadni, s ezért fordult az önkormányzati képviselőkhöz. Molnár Miklós ja­vaslata az lett volna, hogy a testü­let vizsgálja felül a vállalkozóval kötött szerződését, s abban a lakos­ság érdeke is fogalmazódjék meg. Szerinte az is sérti a választópolgá­rok önérzetét, hogy Király Bálint polgármester a testületi üléseken az általuk megválasztott, érdekük­ben felszólaló képviselőket kioktat­ja, rendreutasítja, akár csak az is­kolában. így volt ez akkor is, ami­kor a tavalyi utolsó ülésen az ipar­űzési adó tárgyalásakor Molnár képviselő „kapitalista szemléletű­nek” nevezte a BC Rt. vezetését. Ezt a szóhasználatát a polgármes­ter „hiányos közgazdasági ismere­teinek” tulajdonította. A képviselő azt is felveti: Kazincbarcika első emberének a jelen helyzetben - ahogyan a BorsodChem Rt. ma vi­szonyul a városhoz (mint arról már beszámoltunk, Kazincbarcikán azt sérelmezik, hogy a BC kivonul a te­lepülés támogatásából) - újra kell értékelnie a vállalati felügyelőbi­zottsági tagságát, s a képviselők­nek is el kell gondolkodniuk, helye­sen döntöttek-e, amikor ehhez hoz­zájárultak. Titokzatos felszólalás Király Bálint mindezzel kapcsolat­ban lapunknak nyilatkozva han­goztatta: úgy véli, a szervezeti és működési szabályzatban rögzítet­tek a napirend előtti felszólalások­kal kapcsolatban mindenkire vo­natkoznak. Egyébiránt - erősítette meg - valóban először fordult elő ilyen eset, mert egy-két perccel az ülés megkezdése előtt a jegyzőtől tudta meg, hogy Molnár Miklós­nak mi a szándéka, holott ezt neki kellene időben jelezni. A felszóla­lás tárgyát - állítása szerint - még megkeresésünkkor sem ismerte, ezért még az ülés előtt azonnal rá­kérdezett, a válasz pedig semmi konkrétumot nem tartalmazott: „a munkáspárti lakossági fogadóórán elhangzott panaszokról van szó”. Mivel nagyon sok volt az aznapi feladat, s délutánra a Munkáspárt egyébként is tiltakozó gyűlést hir­detett meg, a polgármester rövid úton döntött arról, hogy nem adja meg a szót. Mindemellett hangoz­tatja, külön kérte, hogy az egy hét múlva következő ülésen, amikor ráérősebb volt a program, mondja el a konkrét panaszokat a képvise­lő. Molnár Miklósnak azonban er­re az a válasza: a polgármester te­lefonon üzent neki, amikor otthon sem volt. „Nem vagyunk az iskolá­ban, ahol eldöntik: te fiam, nem ma, hanem holnap felelsz” - így a képviselő. Szabályozott jogok A jelek szerint Molnár Miklósban az eset nem hagyott különösebb nyomokat. Többen azt tartják: a napirend előtti felszólalások rendjét már szabályozták, csak­úgy, mint a polgármester ezzel kapcsolatos jogait, s erre nagyon is szükség van, bár probléma ez ideig nem adódott belőle. A jel­lemző kérdés pedig így hangzott, bárkinél is érdeklődtünk: csak nem akar ebből ügyet csinálni a sajtó...? Hullámokat vetne a végardói fürdő Gyógyszálló is szerepel a pataki önkormányzat tervei között Fotó: Puskár Tibor Sárospatak (ÉM - PT) - Gyógy­szállót építene a sárospataki önkormányzat. A végardói für­dő még jobb kihasználását cél­zó egymilliárd forint körüli programhoz részben pályáza­tok útján szeretnének pénzt szerezni. Sárospatakon az 1964-ben ásványi- anyag-kutatás céljából végzett fú­rásoknak köszönhetően tört fel a termálvíz. A nátriumot tartalmazó, kálcium-magnézium szulfátos és nitrogén karbonátos víz moz­gásszervi és nőgyógyászati terápiá­ra egyaránt alkalmas. A szakértők klinikai vizsgálatok tapasztalatai alapján javaslatot tettek a gyógy­vízzé nyilvánítására, de a közel­múltbeli tulajdonos változás miatt ez egyelőre nem történt meg. A végardói fürdő medencéi má­ra túlzsúfolttá váltak, ezért min­denképpen indokolt növelni a vízfe­lületet. Az önkormányzat ezzel kapcsolatos terveiről tájékoztatva Kiss József városi főmérnök el­mondta: első lépcsőben a meglévő medencék burkolatát újítják fel, az uszodába vízszűrő és forgató beren­dezést építenek be. Erre pályázati forrásból a pénz már a rendelkezé­A végardói fürdő. Fejlesztésre várva. sükre áll. A munkálatokat ta­vasszal el is kezdik. Az önkormányzat távolabbi fej­lesztési céljai egy újabb fedett uszo­da megépítését, a tömeg és ver­senysport iránti igény kielégítést is lehetővé tévő komplexum létreho­zását célozzák. Szükségesnek tar­tanák pezsgő- és hullámfürdő léte­sítését vízicsúszdákkal együtt. A fürdő területén kívüli közművesí­tett önkormányzati területre pedig egy gyógyszállót emelnének, ami magában foglalná a gyógyító mun­kához szükséges helyiségeket - masszázs, fizikoterápia, orvosi szo­ba - is. A teljes projekt a helyi igé­nyek kielégítésén túl elősegítené a külföldi és belföldi turizmus fejlő­dését is. A teljes beruházás több mint egymilliárd forintba kerül, amihez a pénzt a város különböző pályázati forrásokból szeretné elő­teremteni. Egyszerre lesz vizük, csatornájuk Uppony (ÉM - SZA) - Közös szennyvízhálózatot épít Uppony és Borsodbóta. A két településnek a beruházás 355 millió forintjába kerül. Uppony része ebből 126 millió forint - a 25 millió forint önerőt az önkormányzat is magá­ra vállalta, s a lakosságnak sem kellett közműhozzájárulást fi­zetnie. Az építkezés befejezése július 30- ra várható. Demjén Zoltán polgár- mester szavaiból kiderült: azért volt szükség a szennyvízcsatorna­hálózat megépítésére, mert kény­szerhelyzetbe kerültek. Ugyanis az 1994-ben kiépített ivóvízháló­zatra csak akkor kapják meg a la­kossági rácsatlakozáshoz a víz­ügyi hatóság engedélyét, ameny- nyiben a helyi csatornahálózat is elkészül. Melegedni való segítség Ziliz (ÉM - SZA) - Tüzelőtámo­gatás osztásába fogott Ziliz önkor­mányzata. Mint azt Gyuricskó János polgár- mestertől megtudtuk: többen je­lentkeztek segítségért, mint amennyit szét tudtak osztani az érintettek között. Zilizen 30 csa­ládnak jut 1-3 köbméter tűzifa. Nem szolgálják ki a cigányokat „Emberek, nem állatok vagyunk" - mondják a bogácsi romák Cs. Kelemen Andrea, Balogh Attila Bogács (ÉM) - Elismerte a bogá­csi kocsmárosok és vendéglősök egy része, hogy nem szolgálják ki a cigányokat, akik - szerintük - nem emberhez méltóan visel­kednek. Az ezzel kapcsolatos hírek igazságá­ról, a származás miatti megkülön­böztetés tényéről nemrégiben nem sikerült egyértelmű bizonyosságot szei-ezniük a helyszínre látogató ki­sebbségi jogvédőknek. Most viszont megdöbbentő dolgokat tapasztal­tunk Bogácson.- A felszín alatt forronganak az indulatok, a faluban lincshangulat uralkodik - állítja a lapunknak nyi­latkozó Balogi Sándor. Hogy miért? A cigányok miatt. Abban a presszóban telepszünk le először, ahol kiszolgálják a cigány embereket. A kocsmáros elmondja: külön poharakba méri nekik az inni­valót.- Ha ugyanazt a poharat adnám a nem cigány ember elé, amiből a ci­gány is ivott, ide többet senki sem tenné be a lábát - mondja Balogi Sándor, aki mutatja: külön vannak szortírozva az ivóalkalmatosságok, aszerint: melyiket ki használhatja.- Nézzen szét, mit csinálnak ma­guk körül! Szemét, mocsok minden­hol... Az anyák itt szoptatják a csecse­mőjüket az ital mellett. Én ennek el­lenére is beengedem őket, de rajtam kívül a faluban senki - teszi hozzá. Amit mond, megerősítik a körénk gyűlt romák is. Hogy mit gondolnak: miért nem szolgálják ki őket minden­hol? A válaszok nem teljesen egyér­telműek.- Mert nem...- Persze, szoktunk verekedni, ve­szekedni, ordítozni is. De nem lo­punk, mint ahogy azok állítják, akik kizárnak minket néhány helyről — emelkedik ki egy fiatal ember hangja a többié közül. Ahol vagyunk: füstös, tele kocsma, itt isznak és kiabálnak a cigány em­berek. Az ölbéli csecsemőktől kezdve a fiatal anyákig mind ott guggolnak a söntésben a maghéj, szemét közepet­te. A kiszolgáló szinte tíz percenként takarít. Egy másik helyszín: a helyi ven­déglátósok egy csoportja telepszik kö­rénk. Bemutatkoznak, de a nevüket nem adják ahhoz, amit mondanak:- Igen, mi ki merjük jelenteni: nem szolgáljuk ki őket. Egyszerűen nem tudnak viselkedni, nem tudják használni a WC-t, ha ennél az asztal­nál leülnének, a „magyarok” már be sem jönnének többé. Ki kellene őket telepíteni a faluból - utalnak a ci­gány emberekre.- S még nekik áll feljebb! - folytatja az egyikük. - Az óvodában is szóvá tet­ték, hogy amikor beviszik a szüleik a cigány gyerekeket, akkor első a fürdés, aztán másik ruha, s csak így mehet­nek be a többiek közé. Az egyikük any­ja azt kérdezte, hogy miért fürdetik az ő gyerekét, a magyarét meg nem. Hogy miért? Mert tetvesek, és mocsko­sak! Mondja már ki végre valaki! Igen, talán egy doboz cigarettát adok nekik, ha bejönnek, de az én poharamból nem isznak - fakad ki a presszós. A beszélgetés során elhangzanak olyan indulatos kijelentések is a helyi kisebbséggel kapcsolatban, amelyek közléséért a sajtó sem etikai, sem jogi szempontból nem vállalhat felelőssé­get. Más a helyzet azzal a történettel, amelyet az egyik vendéglátós oszt meg velünk:- Elvitelre adunk nekik, de hely­ben nem szolgáljuk ki őket. Legutóbb bejöttek záróra után, és süteményt kértek. Becsomagoltam, kiszolgáltam őket annak ellenére, hogy már bezár­tunk, de elkezdték emlegetni, hogy miért nem fogadjuk őket úgy, mint a „magyarokat”. Áz lett a vége, hogy ketten nekem estek, megvertek. Most már a rendőrségen van az ügy. A cigány emberek azt mondják minderre: ők nem állatok, még ha so­kan annak tartják is őket.- Nem vagyunk a társadalom tes­tén élősködő rákos daganat sem. Le­het, hogy mocskosak vagyunk, de van fürdőszobánk? Nincs. Persze, olyanok vagyunk, amilyenek. De mit mond­hat az ember az ilyen ellenséges han­gokra? - teszi fel szinte csak magá­nak a kérdést egy roma fiatalember. A kitelepítésről azt mondják: el­mennének, ha nem egy helyre telepí­tenék őket, hanem a „magyarokkal” vegyesen. Csak hátulról szól bele egy ószes halántékú férfi:- Hát muszáj innen elmenni? Én nem akarok! Itt éltem, itt szeretnék maradni... * A kisebbségi jogvédőket felháborítja a bogácsi helyzet. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány részéről a konfliktus kezelése érdekében hely­színi vizsgálatokat folytat, későbbre pedig próbapert helyezett kilátásba a „színtiszta apartheid típusú bűncse­lekmény” miatt. Amit Bogácson fel­vállalnak a nyilatkozók, az valójában faji megkülönböztetés, ami törvényte­len, ellentétes az alkotmánnyal és mindenfajta nemzetközi normákkal. Az összes civilizált országban elítélik az ilyesmit. Ezt szeretnék tudatosíta­ni a helyiekkel.- Nem lehet még tudni, valóban az-e a céljuk egyes helybelieknek, hogy etnikai konfliktusokat szítsa­nak - vetette fel Horváth Aladár -, de ha bebizonyosodik, akkor komoly perek sorozatára számíthatnak. Az alapítványi elnök szomorú ténynek tartja, hogy a bogácsi hely­zet kísértetiesen hasonlít az ameri­kai feketék ’50-es, ’60-as évekbeli helyzetére. Mint ígéri, a roma pol­gárjogi aktivisták megpróbálják jobb belátásra bírni a riportunkban meg­szólaló kocsmárosokat, hiszen azok­nak mégiscsak az volna a dolguk, hogy kiszolgálják a vendégeket — minden vendéget.- Egy kocsmáros nem a „társadalom”, nem ítélőbíró, pláne nem végrehajtó. Pa bármelyik ven­dége — legyen bár roma, vagy nem roma - nem az elfogadható emberi normák szerint, megbotránkoztató módon viselkedik, szólítsa fel távo­zásra. Ha erre az illető nem hajlan­dó, vagy bűnt követ el, lépjen fel a jog eszközeivel - a kirekesztés vi­szont olyan bűn, amit éppenhogy ó követ el. Hogy ezt úgymond a több­ségi társadalom követeli ki, az ebből a szempontból irreleváns (lényegte­len, nem meghatározó körülmény - a, szerk). Horváth Aladár kilátásba helyez­te, hogy a törvényi lehetőségek révén, a jogorvoslat minden eszközével élni fognak: közigazgatási, polgári vagy akár büntetőpert indítanak. El akar­ják érni, hogy a közelmúltbeli pécsi esethet hasonló, ám annál súlyosabb ítélet születhessen meg.- Ha nem sikerül elérni a célunkat, ha a bogácsi romákat to­vábbra is alacsonyabbrendűként ke­zelik, nem marad más, minthogy a megalázott emberek az utcára vo­nuljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents