Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-11 / 35. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1997» Február 11., Kedd A mezőkövesdi városháza híreiből Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Pályázatot ír ki két intézményvezetői állásra a mezőkövesdi képviselő-testület. A Bayer Róbert Középiskolai Kollégium és a Bárdos Lajos Ének-Zene Általános Iskola vezetőinek megbízatása július 31-én jár le. A pályázati kiírásokat a Művelődési Közlönyben jelentetik meg. Öt boltban költhető utalványok Döntöttek arról is a városatyák, hogy mely üzletekben költhetik el a rászorulók az önkormányzat által kiadott étkezési jegyeket. így mind az öt pályázó - az ÁFÉSZ, a Matyó Mezőgazdasági Szövetkezet, a Zugó Bt., a Hajdú Kér. Bt. és Pelyhe József vállalkozó - üzleteiben felhasználhatók a bonok. Új szociális szabályok A szociális ellátás módosított szabályai szerint kamatmentes kölcsön nyújtható - az egy főre jutó havi jövedelem függvényében - alapvető lakhatási feltételeket biztosító berendezési tárgyak vásárlására, közművek lakásba történő bevezetésére, felsőfokú oktatásban részesülők képzési költségeire, s képzésre-át- képzésre olyan munkanélkülieknek, akiknek tanulmányaihoz a munkaerő alap nem nyújt támogatást. Takarékos nyitva tartás A szülők igényének és a takarékosság szempontjainak figyelembe vételével olyan döntés született, hogy a helyi óvodák reggel fél héttől este fél hatig tartsanak nyitva. Emellett a képviselő-testület az 1997. február 1. és augusztus 31. közötti időszakban az óvodapedagógusok heti kötelező óraszámát 30 órában határozta meg. Árusíthat a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete azzal a kéréssel fordult a polgármesteri hivatalhoz, hogy az önkormányzattól bérelt épületükben engedélyezzék a tevékenységükhöz kapcsolódó vállalkozást, árusítást. Ehhez a városatyák hozzájárultak. Fogászati gépeket vennének A képviselők ebben az évben két új fogászati kezelőegység - értékük 5 millió forint - megvásárlására is szeretnének sort keríteni, a Városi Kórház-rendelőintézet tervezett gépműszer fejlesztésekor. Döntenek a büdzséről A mezőkövesdi városatyák már foglalkoztak az idei költségvetési tervezettel, de annak részletes megtárgyalását és elfogadását február 24-i, rendkívüli ülésükre tervezik. Szó nélkül maradt a barcikai képviselő Kazincbarcika (EM - SZN) - Molnár Miklós, a város képviselő-testületének munkáspárti tagja a január 31-i önkormányzati ülésen nem kapott lehetőséget a polgármestertől, hogy napirend előtt felszólalhasson. Van, aki ezt a demokratikus jogok megsértésének tekinti, mások viszont úgy vélik: a parlamentben is megvan - vagy meglesz? - a rendje a napirend előtti programnak, s ott is a házelnök szabályozott joga megadni, vagy megtagadni a szót. A városatya szerkesztőségünkhöz címzett levelében megírta: tisztában van azzal, hogy napirend előtt a szó megadása, vagy meg nem adása a polgármesternek az ön- kormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített joga, amellyel ez esetben élt is. Eddig éppenséggel ilyesmire nem volt példa. Kapitalista szemlélet Molnár Miklós mindenesetre úgy véli: a téma fontosságára való tekintettel, mint a Munkáspárt törvényes képviselőjének neki is joga van felhívni a testület figyelmét azokra a lakossági felvetésekre, amelyek a fogadóóráikon elhangzanak, főként mert ezzel meg is bízták a panaszosok. A leveléhez mellékelte az el nem hangzott felszólalását is, amely egyfelől arra vonatkozik, hogy nagy a felháborodás a közüzemi díjak megállapításával, növelésével kapcsolatban. Ilyen vitatott döntés a televíziós kábelhálózat üzemeltetési díjának 40 százalékos emelése, amit a lakosság nem tud elfogadni, s ezért fordult az önkormányzati képviselőkhöz. Molnár Miklós javaslata az lett volna, hogy a testület vizsgálja felül a vállalkozóval kötött szerződését, s abban a lakosság érdeke is fogalmazódjék meg. Szerinte az is sérti a választópolgárok önérzetét, hogy Király Bálint polgármester a testületi üléseken az általuk megválasztott, érdekükben felszólaló képviselőket kioktatja, rendreutasítja, akár csak az iskolában. így volt ez akkor is, amikor a tavalyi utolsó ülésen az iparűzési adó tárgyalásakor Molnár képviselő „kapitalista szemléletűnek” nevezte a BC Rt. vezetését. Ezt a szóhasználatát a polgármester „hiányos közgazdasági ismereteinek” tulajdonította. A képviselő azt is felveti: Kazincbarcika első emberének a jelen helyzetben - ahogyan a BorsodChem Rt. ma viszonyul a városhoz (mint arról már beszámoltunk, Kazincbarcikán azt sérelmezik, hogy a BC kivonul a település támogatásából) - újra kell értékelnie a vállalati felügyelőbizottsági tagságát, s a képviselőknek is el kell gondolkodniuk, helyesen döntöttek-e, amikor ehhez hozzájárultak. Titokzatos felszólalás Király Bálint mindezzel kapcsolatban lapunknak nyilatkozva hangoztatta: úgy véli, a szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban mindenkire vonatkoznak. Egyébiránt - erősítette meg - valóban először fordult elő ilyen eset, mert egy-két perccel az ülés megkezdése előtt a jegyzőtől tudta meg, hogy Molnár Miklósnak mi a szándéka, holott ezt neki kellene időben jelezni. A felszólalás tárgyát - állítása szerint - még megkeresésünkkor sem ismerte, ezért még az ülés előtt azonnal rákérdezett, a válasz pedig semmi konkrétumot nem tartalmazott: „a munkáspárti lakossági fogadóórán elhangzott panaszokról van szó”. Mivel nagyon sok volt az aznapi feladat, s délutánra a Munkáspárt egyébként is tiltakozó gyűlést hirdetett meg, a polgármester rövid úton döntött arról, hogy nem adja meg a szót. Mindemellett hangoztatja, külön kérte, hogy az egy hét múlva következő ülésen, amikor ráérősebb volt a program, mondja el a konkrét panaszokat a képviselő. Molnár Miklósnak azonban erre az a válasza: a polgármester telefonon üzent neki, amikor otthon sem volt. „Nem vagyunk az iskolában, ahol eldöntik: te fiam, nem ma, hanem holnap felelsz” - így a képviselő. Szabályozott jogok A jelek szerint Molnár Miklósban az eset nem hagyott különösebb nyomokat. Többen azt tartják: a napirend előtti felszólalások rendjét már szabályozták, csakúgy, mint a polgármester ezzel kapcsolatos jogait, s erre nagyon is szükség van, bár probléma ez ideig nem adódott belőle. A jellemző kérdés pedig így hangzott, bárkinél is érdeklődtünk: csak nem akar ebből ügyet csinálni a sajtó...? Hullámokat vetne a végardói fürdő Gyógyszálló is szerepel a pataki önkormányzat tervei között Fotó: Puskár Tibor Sárospatak (ÉM - PT) - Gyógyszállót építene a sárospataki önkormányzat. A végardói fürdő még jobb kihasználását célzó egymilliárd forint körüli programhoz részben pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni. Sárospatakon az 1964-ben ásványi- anyag-kutatás céljából végzett fúrásoknak köszönhetően tört fel a termálvíz. A nátriumot tartalmazó, kálcium-magnézium szulfátos és nitrogén karbonátos víz mozgásszervi és nőgyógyászati terápiára egyaránt alkalmas. A szakértők klinikai vizsgálatok tapasztalatai alapján javaslatot tettek a gyógyvízzé nyilvánítására, de a közelmúltbeli tulajdonos változás miatt ez egyelőre nem történt meg. A végardói fürdő medencéi mára túlzsúfolttá váltak, ezért mindenképpen indokolt növelni a vízfelületet. Az önkormányzat ezzel kapcsolatos terveiről tájékoztatva Kiss József városi főmérnök elmondta: első lépcsőben a meglévő medencék burkolatát újítják fel, az uszodába vízszűrő és forgató berendezést építenek be. Erre pályázati forrásból a pénz már a rendelkezéA végardói fürdő. Fejlesztésre várva. sükre áll. A munkálatokat tavasszal el is kezdik. Az önkormányzat távolabbi fejlesztési céljai egy újabb fedett uszoda megépítését, a tömeg és versenysport iránti igény kielégítést is lehetővé tévő komplexum létrehozását célozzák. Szükségesnek tartanák pezsgő- és hullámfürdő létesítését vízicsúszdákkal együtt. A fürdő területén kívüli közművesített önkormányzati területre pedig egy gyógyszállót emelnének, ami magában foglalná a gyógyító munkához szükséges helyiségeket - masszázs, fizikoterápia, orvosi szoba - is. A teljes projekt a helyi igények kielégítésén túl elősegítené a külföldi és belföldi turizmus fejlődését is. A teljes beruházás több mint egymilliárd forintba kerül, amihez a pénzt a város különböző pályázati forrásokból szeretné előteremteni. Egyszerre lesz vizük, csatornájuk Uppony (ÉM - SZA) - Közös szennyvízhálózatot épít Uppony és Borsodbóta. A két településnek a beruházás 355 millió forintjába kerül. Uppony része ebből 126 millió forint - a 25 millió forint önerőt az önkormányzat is magára vállalta, s a lakosságnak sem kellett közműhozzájárulást fizetnie. Az építkezés befejezése július 30- ra várható. Demjén Zoltán polgár- mester szavaiból kiderült: azért volt szükség a szennyvízcsatornahálózat megépítésére, mert kényszerhelyzetbe kerültek. Ugyanis az 1994-ben kiépített ivóvízhálózatra csak akkor kapják meg a lakossági rácsatlakozáshoz a vízügyi hatóság engedélyét, ameny- nyiben a helyi csatornahálózat is elkészül. Melegedni való segítség Ziliz (ÉM - SZA) - Tüzelőtámogatás osztásába fogott Ziliz önkormányzata. Mint azt Gyuricskó János polgár- mestertől megtudtuk: többen jelentkeztek segítségért, mint amennyit szét tudtak osztani az érintettek között. Zilizen 30 családnak jut 1-3 köbméter tűzifa. Nem szolgálják ki a cigányokat „Emberek, nem állatok vagyunk" - mondják a bogácsi romák Cs. Kelemen Andrea, Balogh Attila Bogács (ÉM) - Elismerte a bogácsi kocsmárosok és vendéglősök egy része, hogy nem szolgálják ki a cigányokat, akik - szerintük - nem emberhez méltóan viselkednek. Az ezzel kapcsolatos hírek igazságáról, a származás miatti megkülönböztetés tényéről nemrégiben nem sikerült egyértelmű bizonyosságot szei-ezniük a helyszínre látogató kisebbségi jogvédőknek. Most viszont megdöbbentő dolgokat tapasztaltunk Bogácson.- A felszín alatt forronganak az indulatok, a faluban lincshangulat uralkodik - állítja a lapunknak nyilatkozó Balogi Sándor. Hogy miért? A cigányok miatt. Abban a presszóban telepszünk le először, ahol kiszolgálják a cigány embereket. A kocsmáros elmondja: külön poharakba méri nekik az innivalót.- Ha ugyanazt a poharat adnám a nem cigány ember elé, amiből a cigány is ivott, ide többet senki sem tenné be a lábát - mondja Balogi Sándor, aki mutatja: külön vannak szortírozva az ivóalkalmatosságok, aszerint: melyiket ki használhatja.- Nézzen szét, mit csinálnak maguk körül! Szemét, mocsok mindenhol... Az anyák itt szoptatják a csecsemőjüket az ital mellett. Én ennek ellenére is beengedem őket, de rajtam kívül a faluban senki - teszi hozzá. Amit mond, megerősítik a körénk gyűlt romák is. Hogy mit gondolnak: miért nem szolgálják ki őket mindenhol? A válaszok nem teljesen egyértelműek.- Mert nem...- Persze, szoktunk verekedni, veszekedni, ordítozni is. De nem lopunk, mint ahogy azok állítják, akik kizárnak minket néhány helyről — emelkedik ki egy fiatal ember hangja a többié közül. Ahol vagyunk: füstös, tele kocsma, itt isznak és kiabálnak a cigány emberek. Az ölbéli csecsemőktől kezdve a fiatal anyákig mind ott guggolnak a söntésben a maghéj, szemét közepette. A kiszolgáló szinte tíz percenként takarít. Egy másik helyszín: a helyi vendéglátósok egy csoportja telepszik körénk. Bemutatkoznak, de a nevüket nem adják ahhoz, amit mondanak:- Igen, mi ki merjük jelenteni: nem szolgáljuk ki őket. Egyszerűen nem tudnak viselkedni, nem tudják használni a WC-t, ha ennél az asztalnál leülnének, a „magyarok” már be sem jönnének többé. Ki kellene őket telepíteni a faluból - utalnak a cigány emberekre.- S még nekik áll feljebb! - folytatja az egyikük. - Az óvodában is szóvá tették, hogy amikor beviszik a szüleik a cigány gyerekeket, akkor első a fürdés, aztán másik ruha, s csak így mehetnek be a többiek közé. Az egyikük anyja azt kérdezte, hogy miért fürdetik az ő gyerekét, a magyarét meg nem. Hogy miért? Mert tetvesek, és mocskosak! Mondja már ki végre valaki! Igen, talán egy doboz cigarettát adok nekik, ha bejönnek, de az én poharamból nem isznak - fakad ki a presszós. A beszélgetés során elhangzanak olyan indulatos kijelentések is a helyi kisebbséggel kapcsolatban, amelyek közléséért a sajtó sem etikai, sem jogi szempontból nem vállalhat felelősséget. Más a helyzet azzal a történettel, amelyet az egyik vendéglátós oszt meg velünk:- Elvitelre adunk nekik, de helyben nem szolgáljuk ki őket. Legutóbb bejöttek záróra után, és süteményt kértek. Becsomagoltam, kiszolgáltam őket annak ellenére, hogy már bezártunk, de elkezdték emlegetni, hogy miért nem fogadjuk őket úgy, mint a „magyarokat”. Áz lett a vége, hogy ketten nekem estek, megvertek. Most már a rendőrségen van az ügy. A cigány emberek azt mondják minderre: ők nem állatok, még ha sokan annak tartják is őket.- Nem vagyunk a társadalom testén élősködő rákos daganat sem. Lehet, hogy mocskosak vagyunk, de van fürdőszobánk? Nincs. Persze, olyanok vagyunk, amilyenek. De mit mondhat az ember az ilyen ellenséges hangokra? - teszi fel szinte csak magának a kérdést egy roma fiatalember. A kitelepítésről azt mondják: elmennének, ha nem egy helyre telepítenék őket, hanem a „magyarokkal” vegyesen. Csak hátulról szól bele egy ószes halántékú férfi:- Hát muszáj innen elmenni? Én nem akarok! Itt éltem, itt szeretnék maradni... * A kisebbségi jogvédőket felháborítja a bogácsi helyzet. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány részéről a konfliktus kezelése érdekében helyszíni vizsgálatokat folytat, későbbre pedig próbapert helyezett kilátásba a „színtiszta apartheid típusú bűncselekmény” miatt. Amit Bogácson felvállalnak a nyilatkozók, az valójában faji megkülönböztetés, ami törvénytelen, ellentétes az alkotmánnyal és mindenfajta nemzetközi normákkal. Az összes civilizált országban elítélik az ilyesmit. Ezt szeretnék tudatosítani a helyiekkel.- Nem lehet még tudni, valóban az-e a céljuk egyes helybelieknek, hogy etnikai konfliktusokat szítsanak - vetette fel Horváth Aladár -, de ha bebizonyosodik, akkor komoly perek sorozatára számíthatnak. Az alapítványi elnök szomorú ténynek tartja, hogy a bogácsi helyzet kísértetiesen hasonlít az amerikai feketék ’50-es, ’60-as évekbeli helyzetére. Mint ígéri, a roma polgárjogi aktivisták megpróbálják jobb belátásra bírni a riportunkban megszólaló kocsmárosokat, hiszen azoknak mégiscsak az volna a dolguk, hogy kiszolgálják a vendégeket — minden vendéget.- Egy kocsmáros nem a „társadalom”, nem ítélőbíró, pláne nem végrehajtó. Pa bármelyik vendége — legyen bár roma, vagy nem roma - nem az elfogadható emberi normák szerint, megbotránkoztató módon viselkedik, szólítsa fel távozásra. Ha erre az illető nem hajlandó, vagy bűnt követ el, lépjen fel a jog eszközeivel - a kirekesztés viszont olyan bűn, amit éppenhogy ó követ el. Hogy ezt úgymond a többségi társadalom követeli ki, az ebből a szempontból irreleváns (lényegtelen, nem meghatározó körülmény - a, szerk). Horváth Aladár kilátásba helyezte, hogy a törvényi lehetőségek révén, a jogorvoslat minden eszközével élni fognak: közigazgatási, polgári vagy akár büntetőpert indítanak. El akarják érni, hogy a közelmúltbeli pécsi esethet hasonló, ám annál súlyosabb ítélet születhessen meg.- Ha nem sikerül elérni a célunkat, ha a bogácsi romákat továbbra is alacsonyabbrendűként kezelik, nem marad más, minthogy a megalázott emberek az utcára vonuljanak.
