Észak-Magyarország, 1997. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-10 / 34. szám
4 ESZAK-Magyarország Levelezés, Szólástér 1997, Február 10., Hétfő Szerkeszti: Bodnár Ildikó Beállítási problémák Körülbelül másfél hónapja értesítette televízión keresztül a Vilikész Kft. a tisztelt előfizetőket, hogy átprogramozza a silány minőségben sugárzott semmit, és jobb színvonalúvá teszi a vételt. „Sikerült”! Most már négy-öt adóval kevesebbet, és azt is rosszabb minőségben nézheti a bepárásodott szemű előfizető. Telefonos panaszomra tájékoztattak, nem jó a televízióm, és ezért nem fogja a kérdéses csatornákat. Nos, mindehhez csak annyit: egyik tévénk egy TTT. Nokia (sztereo), míg a másik egy tavalyi, Videoton márkájú (automatakeresős) “roncs”. (Ezennel felhívom sorstársaim figyelmét arra: dobálják ki készülékeiket, mert azok a Vilikésznek nem felelnek meg! Újabb telefonomra tájékoztattak arról is, hogy az erősítőket folyamatosan cserélik. Nos, az előfizető ezt nem tudja tolerálni, ugyanis évek óta a szolgáltatás erősen kifogásolható. A témához még annyit: Az HBO-adást önkényesen elvették tőlem tavaly év elején, holott a díjat egész évre kifizettem. A Vilikész már csak ilyen... Tóth Zoltán, Melinda u. * Cégünk a belváros és közvetlen vonzáskörzetében biztosítja a kábeltelevíziós jeleket többezer előfizetőnek. A műsorválaszték folyamatos változása, valamint a meglévő vételi sáv lehetőségei - sokszor kényszerűségből - a már megszokott csatornakiosztás megváltoztatását teszik szükségessé. A változtatás kényszere, nevezetesen egyes programok más helyre kerülése, így a készülék új csatornára történő hangolása az esetek döntő többségében előfizetőinknek nem okoz gondot, illetve ha beállítási problémák jelentkeztek, azokat a bejelentés után rövid idő alatt megoldottuk. 1996 november végétől a belvárosban, a Jókai és a Szentpéteri kapui lakótelepeken az - előzetes tájékoztatás után - ütemezés szerint a programválasztékot módosítottuk. Az átállást több szakaszban tudjuk megoldani, figyelembe véve, hogy egy-egy készülék beállítása a felhasználók részéről is bizonyos időt igényel. Sajnálatos, de tény, hogy a belváros egy nagyobb egységet képező részén — kb 2000 lakás, a Melinda út is ide tartozik - a beszabályozások és erősítőcserék a terület nagysága miatt is 1-2 héttel több időt vesznek igénybe. A programválasztékot azonban úgy alakítottuk ki, hogy a nézettebb csatornák minden típusú készüléknél az átállás minden fázisában elérhetőek legyenek. A beállítással kapcsolatos telefonérdeklődésre ügyfeleinknek elmondjuk, hogy a VHF felső zonder sávon lévő csatornákat csak kábeltuneres készülékek tudják fogni, függetlenül attól, hogy ezt a készüléket milyen neves cég gyártotta. A programok száma az átállás után nem csökken, sőt egy zenecsatornával és magyar nyelvűvel bővül. Természetesen megértjük előfizetőink elégedetlenségét, és a lehetőségekhez képest lerövidítjük az átállási időt. A televíziós készülékek beállításával kapcsolatban továbbra is soron kívül ügyfeleink rendelkezésére állunk. Tirpák Tibor ügyvezető, Vilikész Kft. Miskolc Jogsegélyszolgálat Ma, február 10-én, hétfő délután 4-6 óra között jogsegélyszolgálatot tartunk a Sajtóház 11. emeletén, lapunk levelezési rovatának irodájában. Tanácsokat és felvilágosítást ad Demeter Lajos : ügyvéd, Sorszámot a portán kérhetnek az érdeklődők. WmMmM I Äü wmá - mN wá Jótékonyság — tánccal Jótékonysági bált rendezett január 18-án Miskolcon, az ITC Székházban a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tantestülete, szülői választmánya, iskolaszéke és a Miskolci Kos- suthosok Iskolapártoló Egyesülete. A bevételből a kiemelkedő teljesítményt elért sportolókat (Patócs Petra, Tóth Tamás, Markó Gergely), a tanulmányi versenyeken eredményesen szereplőket, a diáksportköröket, a diákszínpad produkcióit, a diákmozgalom működését, rajztagozatosok kiállításait, az iskola szavaló és prózamondó versenyeinek helyezettjeit, valamint a nyelvvizsgás és kitűnő bizo- nyítványú tanulókat támogatja a Miskolci Kossuthosok Iskolapártoló Egyesülete. A rendezvényen megjelent Szűcs Erika tanácsnok, és Nyíró Pál önkormányzati képviselő, aki az iskolaszék és a bál védnöki tisztét is ellátta, Miután a képviselő úr a bált megnyitotta, az iskola táncoslábú tanulói pár percre elragadtak minket az 1920-as évek világába, s nyitótáncként chelstont jártak el, majd a pergő ritmusokat andalító dallamok váltották fel, és a fiatal lányok és fiúk meglepetés gyanánt a bál többi résztvevőjét kérték fel táncolni. A hangulatos, igényes és kellemes zenéről a Miskolci Dixieland Band gondoskodott. A szervezőbizottság biztosítva a szórakozás folyamatosságát tombolát sorsolt, melyben szép számmal akadtak a résztvevők és támogatók által felajánlott nyeremények. Ezután különböző értéktárgyak bemutatásával aukció kezdődött. Zene, tánc, majd az iskola három tanára által rögtönzött együttes két kis dallal szórakoztatta a résztvevőket. Az igazgatóság, a tanulóifjúság, a szülői választmány, az iskolaszék és a Miskolci Kossuthosok Iskolapártoló Egyesülete ezúton mond köszönetét a szülőknek és minden támogatónak. Irríri Ágnes V. B osztályos tanuló Kossuth Lajos Günnázium Miskolc _Szólástér N égy fiatal lány életéért: 13 és 8 év Amióta ismerem az Észak-Ma- gyarországot, mindig érdeklődéssel olvasom. Többek között azt a január 13-án megjelent olvasói levelet is, amelyet Zalán Péter nyugdíjas jogász írt „Gondolatok a halálbüntetésről” címmel. Végigfutva sorait, rögtön azt jutott az eszembe: a levelében közölteket akár népszavazásnak is felfoghatnánk, mert nagyon sokan éreznek és vélekednek úgy, mint ő. Alig telt el két hét, arról olvasok a lapban: Elítélték a rémet. Ez a cikk, mintegy igazolta - visszhangozta - a felvetett büntetési mód iránti állampolgári igényt. Mert miről is volt az utóbbi írásban szó? Három személy megölt négy fiatal lányt. Az elvetemült gyilkosok büntetésként életfogytiglan- ként 13 (!) illetve 8 (!) évet kaptak. Ami azt is jelentheti, ők nem hajléktalanok, legalább is addig, amíg ülnek. Es persze biztosított megfelelő élelmezésük, netán még tévézésre is lesz módjuk. Ám aki eltöpreng azon, hogy négy fiatal lány életét oltották ki, és hogy azok szülei ezentúl örökös gyászban, fájdalomban élnek, aligha térhet egykönnyen napirendre afölött, hogy az elvetemült gyilkosok enyhe büntetésük után szabadulva élnek majd tovább. Kérdezem: nem érdemelték volna meg mindhárman az általuk megölt vétlen négy fiatal életért cserébe a halálos ítéletet? Nem hiszem, hogy a gyilkosok élete értékesebb lenne, mint az ártatlan négy lányé volt. Hát akkor miért nem lehet az elkövetett bűnt hasonlóan büntetni? A halálos ítélet megszüntetéséről évekkel ezelőtt rendelkeztek. Ám az Alkotmány is módosítható. A büntetés visszaállításáról ugyanúgy lehetne rendelkezni, hiszen egyik is, a másik is emberi intézkedésen alapszik. Nem földön kívüli hatalmak törvénye döntött róla. Igaz, az isteni parancs így szól: ne ölj! Am ha valaki megszegi azt, legyen hasonló a büntetése. Vagyis a bibliai igazságot sem lehet így félreérteni, félremagyarázni. Petneházi István Tiszaújváros Hasztalan munkahelykeresésről ironizálva Hála Istennek jó a szemem, és ha már jó, azért van, hogy nézzek vele. Nem csak úgy és azt, ami naponként a szemem elé kerül, mert sok olyan tárgy meg élőlény van, amely igazándiból nem érdekel, de mégis néznem kell. Még akkor is, ha érdektelenül át kell néznem rajtuk. De nekem van egy olyan istenverte esetem is, ami fölött nem elég, ha csak rávagy átnézek, mert az egy nagyon is fontos, mondhatnám úgy is, hogy egy életbevágóan szükséges eset, vagy esemény, amikor is arra kémek hetente: nézzek be hozzájuk a jövő héten is. Szóval megint nézzek be! És én, mint akit megbűvöltek, megint csak megfogadom és betartom a jó tanácsokat és újra, meg újra, mint annyiszor már: benézek. Benézek, mert ráérek, van időm bőven, hiszen munkanélküli vagyok, és mint ilyen, benéző. így aztán benézek elbeszélgetni, meg könyörögni. Mert most már második éve esedezek azért, hogy ha netán, mégis csak akadna valahol bármilyen megüresedett munkahely, akkor gondoljanak rám is, hiszen már betegnek érzem magam pénz nélkül, sőt már a szemem is fájni kezd a sok-sok benézéstól. íratnék szemüveget, de biztosan tudom, felesleges. Azzal se látnék kiutat a jobbért sóvárgó életem irányába. Most már egyedül csak az vigasztal, hogy hetente benézhetek hozzájuk. Benézek, persze, hogy benézek, pedig tudván tudom, hogy kár a gőzért, már csak azért is, mert szerintem, akik engem arra kémek, hogy nézzek be, azok is jól tudják, hogy hiába nézek be. De én ennek ellenére is szófogadó vagyok, és amúgy is szeretek megalázkodni. Mert mi mást is tehetnék? Különben is minden reggel ott kezdem a kukázást... Persze, olyankor mindig benézek... Hozzájuk... Egy kicsit megmelegedni. Nagy Gyuláné Kazincbarcika, Herbolya Tudományosan sem adódott jobb megoldás A többjáratos megállóhelyeken mindig van várakozó Fotó: Végh Csaba Az ÉM január 27-i számában „A hullámautóbusz az új módi Miskolcon,, címmel közölt olvasói levélre az alábbiakban válaszolunk. A levélíró nehezményezi, hogy egy-egy megállóhelyen az autóbuszok időszakonként csoportosan jelennek meg, majd hosz- szabb ideig semmilyen járat nem érkezik, majd ismét több ér egyszerre a megállóba. Az elmúlt 6 év során kényszerűségből végrehajtott teljesítménycsökkentések hatására járataink követési ideje megnövekedett, ami a megállóhelyeken hosszabb várakozást eredményezett. Az 5-6 perces átlagos követési időhöz hozzászokott miskolci utazóközönség nehezen veszi tudomásul a kapacitás ilyen irányú csökkentését, valamint azt, hogy most egy - több viszonylat által érintett - megállóhelyen napközben esetleg 10-12 percet kell várakozni. Az autóbuszhullámmal kapcsolatban azt kell belátni, hogy az adott megállóhelyet érintő járatok követési ideje nem azonos. így például egy 8 perces és egy 10 perces követési idejű járat indítását gyakorlatilag csak 40 percenként, azaz minden negyedik indulási időben lehet összehangolni. Ugyancsak lehetetlenné teszi a hangolást az is, hogy azonos végállomásról indított járatok eltérő útvonalhossza - és ezzel menetideje - miatt még azonos követési idő esetén is az egyik irányban a közös megállóhelyet különböző időeltéréssel, sőt esetleg egyszerre érik el. Az említett összetorlódást okozhatja még a megállót érintő járatok különböző utasterheltsége (a zsúfoltabban közlekedő autóbusz lassabban halad az útvonalán), valamint a közúti jelzőlámpák piros jelzéseinél egymásra futó autóbuszok. Mindezeket figyelembe véve - mivel járataink közel 50 különböző végállomásról indulnak, és más járatok útvonalával többszörösen fonódnak -, tökéletesen egyenletes közlekedést biztosítani ilyen vonalhálózaton nem tudunk. A fenti feltételek miatt teljes összehangolást csak a 12-14, az 1, 1/A, 101-es autóbusz, illetve az 1-2-es villamos vonalán tudjuk megoldani. Ennek ellenére a Jbuílámautóbusz” nem mondható általánosnak, bár az utas, mivel naponta azonos időben veszi általában igénybe a járműveket, ezt jellemzőnek vélheti. A teljes hálózatot figyelembe véve, felméréseink szerint csak egy-egy időszakban és megállóhelyen fordul eíö az egyenetlenség miatt a már észrevehető járattorlódás. Felkérésünkre a Közlekedéstudományi Intézet 1996-ban végzett tudományos vizsgálata sem tudott a jelenleginél optimálisabb megoldást adni a tökéletesen egyenletes közlekedésre a teljes vonalhálózaton. K olozsváry István Grieger Ernő ált.- és controlling ig.h. forg. divízió vezető Csak állunk, és azt kérdezzük: ezt akartuk?” „Már kisgyermekkorom óta szerettem írni. Először azért, mert azt hittem, hogy ettől nagyobb és okosabb leszek. De erről a téveszmémről nagyon hamar letérített egy-egy félresikerült irományom, amely inkább csak egy kibontakozó elme vadhajtása volt. Most, így utólag már látom! Azóta bizony sokat fordult a világ! Olyanok lettek semmivé, akikről hajdanában ódákat zengtünk (írd és mondd, el is hittük), de mi itt maradtunk. Itt és most élünk. Nem üldöztek minket politikailag, hiszen amikor ezt lehetett volna, mi még csak egy-egy homályos jövőkép hús-vér megtestesítői voltunk. Lapozzunk! Minket nem is igazán vertek meg a Lánchídon! (csak messziről néztük.. Mi ez?) Nekünk nem úgy szólt a rock and roll, hogy only you, még nem is úgy, hogy get no!, hanem a nagy példaképek tanítványai után igyekeztünk utat találni. Volt, akinek sikerült... így harminc körül... Akinek ez nem igazán, az igyekezett tisztességes polgári foglalkozás után nézni. Tedd hasznossá magad! Ezért is szeretem a kilencvenes éveket. Végre elérkezett az a hőn áhított szólásszabadság. Most végre mindent elmondhatok. Kimehetek a terekre, az utcákra, vihetek magammal bármit, Micimackót, papírsárkányt, vagy nullára írt értékpapírokat. De most vigyázz! Ne vidd magaddal a meggyőződésedét! Te egy senki vagy, ha nincs nálad legalább négy-öt „Masters-kártya”, minimum egy beszélgetésre is alkalmas két balkezes elektromos borotva... Mi pedig csak állunk, és azt kérdezzük: Ezt akartuk mi? Pedig nem is olyan régen féltve őrzött, széltől is óvott szőke hajú kisfiúként kezdtük ezt a furcsa játékot mindannyian. Ui.: a lányok is hozzávetőleg így indultak! ifj. K. /• (Pontos név és cím) Olvasóink figyelmébe! Kedves olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a Szólástér rovatban megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség álláspont- játtükrözik. A rovatba beküldött leveleiket terjedelmi lehetőségeinket figyelembe véve esetenként kénytelenek vagyunk szerkeszteni, tömöríteni. A személyeskedő, bántó hangvételű, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások e helyütt sem jelenhetnek meg.
