Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Háttér 1997» Január 8., Szerda A belgrádi tüntetések Belgrad (MTI) - A szerb kormány pénte­ken elismerte az ellenzéki győzelmét a november 17-ei helyhatósági választáso­kon Belgrád kilenc választási körzetében a tizenhatból, valamint három kisebb te­lepülésen miután a választási eredmé­nyek érvénytelenítése miatt kirobbant békés utcai tüntetések immár hetedik he­te folyamatosan tartanak. Az „Együtt” pártkoalíció Belgrádban rendre kétszáz­ezer embert mozgósított. A megmozdulá­sok nyolcadik hetükbe léptek. November- 19.: A kormányzat által ellenőrzött válasz­tási bizottság megerősítette az ellenzék Belg­rádban aratott győzelmét, ahol 110 helyből 60-at szereztek meg Slobodan Milosevic elnök szocialista pártjával szemben.- 21-24.: Milosevic elleni tüntetések Belgrád­ban és Nisben.- 26.: A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a számos eredményt megsemmisítő döntést.- 27.: A hatalom számára mentőövnek szánt harmadik fordulót, amelyet az ellenzék boj­kottált, hivatalos eredmények szerint a Szer­biai Szocialista Párt (SPS) nyerte. December- 4.: Kétszázezren vonultak az utcára Belg­rádban. A montenegrói vezetők támogatásuk­ról biztosították a szerb ellenzéket. Lemon­dott Mile Ilic, a Milosevic elnökhöz közelálló politikusok egyike.- 6.: A két független rádióadó bezárása miatt lemondott Aleksandar Tijanic szerb tájékoz­tatási miniszter. Washington egy évre meg­< hosszabbítottam rJugoszláv-Szövetségi Köztár-" saság elleni pénzügyi szankciókat.- 10.: A szövetségi bíróság megerősítette a vá­lasztási eredmények érvénytelenítését.- 11.: A fémkohászok korlátozott sztrájkja. Gojko Baletic ismert szerb színészt egy tünte­tés után bántalmazták a rendőrök.- 13.: Nyugati nyomásra Milosevic elnök elfo­gadta, hogy az EBESZ küldöttséget küldjön Belgrádba.- 14.: Belgrádban ismét kétszázezren tüntet­tek. A szerb ellenzék a hatalom lévőkkel való bármiféle párbeszéd előtt a november 17-i vá­lasztások eredményeinek elismerését követelte.- 15-16: A helyi (kerületi) bíróságok Nisben és Smederevska Palankában érvénytelenítet­: ték a hatalmon lévő SPS győzelmét.- 17.: A Legfelsőbb Bíróság a belgrádi Savski Venae körzetben jóváhagyta a második fordu­lóban született eredményeket, vagyis elismer­te az ellenzék győzelmét. '- 24.: Milosevic 80 ezer támogatója és az el­lenzék kétszázezer híve közti összecsapások­ban egy ember életét vesztette, 91-en pedig megsebesültek.- 26.: A rendfenntartó erők a tüntetők útját állták.- 27: Felipe González, EBESZ-főmegbízott megerősítette, hogy az ellenzék aratott győ­zelmet 14 városban, köztük Belgrádban. A ro­hamrendőrök rátámadtak a tüntetőkre, több mint harmincán megsérültek.- 29.: A hadsereg egyes egységei közbelépés­sel fenyegetőztek megakadályozandó, hogy „romba döntsék Szerbiát”, másnap a vezér­kar azonban a hatalom mellett sorakozott fel.- 31.: a szerb kormányzat „gondolkozási időt” kért az EBESZ-jelentésben foglaltak teljesíté­sével összefüggésben. Újévi üzenetében Milo­sevic elnök még csak nem is említette a meg­mozdulásokat. Január- 1.: Az ellenzék új zajos tüntetési formát vá­lasztott és felszólította a lakosságot: csapja­nak minél nagyobb zajt, hogy elnyomják a tüntetéseket elítélő állami tv-híradó hangját. A nisi választási bizottság úgy döntött, hogy újra számlálja a szavazólapokat.- 2.: A szerb ortodox egyház főpapi tanácsa elítélte a szerb vezetést mert semmibe vette és meghamisította a nép akaratát. Az ellen­zék Nicolae Ceausescu és felesége Elena . 1989-es kivégzésére célozva „romániai típusú véget” jósolt a Milosevic-házaspámak.- 3.: A szerb írószövetség azzal vádolta Milo­sevic elnököt, hogy a „polgárháború szélére” sodorja az országot. Az EBESZ Állandó Taná­csa bécsi ülésén jóváhagyta a Felipe González EBESZ-megbízott jelentésében foglalt ajánlá­sokat, s felszólította Belgrádot a jelentésből következő intézkedések azonnali és teljes vég­rehajtására. Kereszténydemokrata jogviták A személyi konfliktusok tovább gyengítik Budapest (MTI) - Összesen öt olyan ügyet tárgyalt kedden a Fővárosi Bíróság, amelyben a Kereszténydemokrata Néppárt jogvitái várnak tisztázásra. Ezek mellett ma érkezik harma­dik fordulójához Bizderi Ilona egykori KDNP-főkönyvelő mun­kaügyi pere is, amelyben várha­tóan már ítélet is születik. Isépy Tamás frakcióvezető és négy képviselőtársa (Leitner Gábor, Pál- fi Dénes, Rapcsák András és Ru- bovszky György) azért indított eljá­rást pártja ellen, mert jogszerűtlen­nek ítélik az 1996. december 14-15-én lezajlott tisztújító orszá­gos választmányi ülés összehívá­sát. Egyes vélemények szerint a bí­róság kedden még nem hoz végső határozatot. A tét nagy: amennyi­ben a kereseti kérelem elbírálása­kor a bírói testület a felpereseknek ad igazat, és törvénysértést állapít meg, akkor az országos választmá­nyi ülésen hozott határozatok - így például az új párttisztségviselők megválasztásáról szólók - megsem­Isépy: Ha pert veszít, távozik misíthetők. Isépy korábban úgy nyilatkozott: abban az esetben, ha a pert elveszítik, távozik a keresz­ténydemokraták parlamenti képvi­selőcsoportjának éléről. (Mint isme­retes, az említett választmányi ülé­sen a küldöttek határozatban szólí­tották fel lemondásra a frakcióve­zetőt, amelynek teljesítését Isépy a per kimenetelétől tette függővé.) a pártegységet Reviczky Károly egykori - a de­cemberi országos választmányi ülé­sen leváltott - pártügyész négy ügyben kezdeményezett eljárást a párt egyes megyei és városi vá­lasztmányainak (Komárom-Eszter- gom, Pest, Bács-Kiskun és Buda­pest) tisztújításánál tapasztalt sza­bálytalanságok miatt. Ha ezekben a perekben - amelyeket szintén kedden tárgyal a bíróság - a felpe­res javára döntenének, akkor az érintett választmányokon megvá­lasztott küldöttek mandátumának legitimitása is megkérdőjeleződik. Ez tehát azt jelentené, hogy né­hány országos választmányi tag jogtalanul vett részt a testület tiszt­újító ülésének munkájában, tehát az ülésen hozott határozatok sem­missé nyilváníthatók. A tisztújítások törvényességét Zalában és Veszprémben is vitat­ták, de a Giczy György pártelnök híveinek egy csoportja is éppen eze­ken a helyeken fordult bírósághoz. Zalaegerszegen már határozat is született: első fokon elutasították a kérelmet. Amerikai Egyesült Államok KOLUMBIA Marandua l:« Letícia ) |C1UI,0S CÄjpucvallpa PERU ^ Radar a „kokain-hídon Az USA radarok segítségével feltérképezte azt a „kokain légihidat", amit a forgalmazók építettek ki azzal a cél­lal, hogy ezen az útvonalon keresztül szállítsák a világ „kokain-ellátásának" 70 százalékát a perui Andokból. » Földi if radar _ 75 százalékos körben moz­gatható, lehetőségét ad ar­ra. hogy az alacsonyan re­pülő gépek észrevétlenül áthatolhassanak. Légi híd A -A perui bázisról a növényt Kolumbiá­ba szállítják. B - Kolumbiában a fino­mító laboratóriumokban szigorú ellenőrzés mellett a Cali Kartell állítja elő a tiszta kokaint. A kokaincsempészés lépései. A hatóságok - a rendőrök, hivatalok és a katonai ifi* drogellenes hadosztály megvesztegetése fisl Az állomások - katonai repülőterek, ők tájékoztat- ják a csempészeket a rendőrök útvonaláról. tSfí A járatok - a radar elkerülése érdekében alacsonyan, a löld közelében reg repülnek. Legalább 15 repülőtérről földi irányítók navigálják őket. Ka A nyers kokain szállítása... Gyalog - 100 dollárt keresnek a parasztok a háromnapos \ úton. araé/yen 30-40 kilogrammot visznek magukkal [Vj C -A kokaint a tenge­ren és a levegőben csempészik. D-Alegtöbb kokain keresztül­megy a mexikói dílereken, akiknek kolumbiai a főnökük meghatároz­za számukra a szállítás módiát E-A kokaint átcsempészik a határon az USA-ba az elosztó- hálózatokhoz Hajókon - motorcsónakokon, vagy nagyobb hajókon a csomagtérben. Egyéb módon - a kokaint gyü­mölcsök és zöldségek alá rej­tik, vagy Iához kötözik, és le- úsztatják a folyón. A kokaint a szárazföldön szállít- : ják a Csendes-óceánig, vagy Ve- i nezuelába, ahonnan fehérhajókon és halászbárkákon továbbítják. A drogszállítók Brazíliától keletre repülnek a radar érzékelősugarán kívül. AP/EM Magyar tévétender — angol érdeklődő London (MTI) - A Central Euro­pean Media Enterprises (CME) bu­dapesti érdekeltsége útján, részt akar venni a második magyar or­szágos tévécsatorna hamarosan esedékes privatizációs pályázatán. A CME már eddig is a kelet-euró­pai médiapiac egyik legbefolyáso­sabb külföldi befektetője, de hatá­rozottan cáfolta, hogy monopolhely­zetre törekedne a térségben. A vállalat kelet-európai befolyásá­nak témáját a Central European gazdasági magazin vetette fel. Összefoglalójuk szerint a vállalat műsorai máris öt ország 77,1 millió nézőjéhez jutnak el. A CME éppen egy éve vetette meg lábát Románi­ában, s az általa elindított ProTV a közönség 60 százalékát hódította meg. A Csehországban működő No­va TV-t, amely ugyancsak a CME tulajdona, a lakosság 70 százaléka nézi rendszeresen. A szlovákiai Markiza, amelyben a bermudai konglomerátumnak részesedése van, három hónap alatt a piac felét szerezte meg, Lengyelországban pedig nem kevesebb, mint kilenc sugárzási engedélyt szereztek. Tősgyökeres vita a nyelv körül Kijev (MTI) - Az ukrajnai Proszvi- ta mozgalom Leonyid Kucsma el­nök által támogatott nyelvi prog­ramja - amely az ország ukránosí- tására törekszik, így az ukrán nyelv elsőbbségét biztosító állami célprogram elfogadását szorgal­mazza - egyenértékű az orosz ajkú és kultúrájú lakosság elleni háború meghirdetésével - foglalt állást Ukrajna két oroszbarát szervezete. Az Ukrajnai Polgári Kongresszus és az Ukrajnai Orosz Szervezetek Kongresszusa közös felhívásban bí­rálta a Proszvita által vallott nyelv- politikai elveket, amelyek - állítják - súlyosan sértik az alkotmányt, amely az orosz és más nemzeti ki­sebbségi nyelvek szabad fejlődését, használatát, valamint védelmét biztosítja. Az ukrajnai orosz lakos­ság érdekeit felvállaló két párt sa­ját törvénytervezettel állt elő, amely az ukrán és az orosz nyelv egyenlővé tételét biztosítaná. Mivel az orosz lakosság egy tömbben él Ukrajna egész területén, a tervezet szerint az ukrán mellett az orosz sem tekinthető idegen nyelvnek, mivel tősgyökeres nép nyelvéről van szó. Ä két szervezet szerint a Proszvita programja figyelmen kí­vül hagyja a nemzetközi emberi jo­gi egyezményeket. féltette őket senki a mérgektől, pedig iskolába se jártak. A patika, amikor ők ott játszottak, már évek óta állami gyógyszertár volt, Zsirai úr, a ré­gi tulajdonos éppen olyan alkalmazott, mint az apjuk, a vásárlók mégis úgy hívták, és ma is úgy hívják, Zsirai-patika. Szerették nézni, a pasztillázóból hogy potyog ki a kombinált por, megbámulták a tubustöltőt és a vízdesztilláló üvegcsöveit. Nem beszélve az üvegedényről, amiben a piócákat tartották, és Je­nő bácsi, „a technika" puszta kézzel kavart bele a vízbe, ha tisztítani kellett, vagy ha ki akart ven­ni belőle egy piócát. Anyja, a „középső Pálma" egyforma türelem­mel viselte férje különös szokásait, a vitorlázó sportrepülést, a kajakozást, és két lányának gyakran változó hóbortjait. Ha túl nagy terhek nehezedtek rá, egy másféle világtól örökölt rend­be, a felmenőitől örökölt derűbe és a vallásba menekült. Ő falun született, és akkor ismerkedett meg a férjével, amikor anyja, legidősebb Pálma, aki az említett pöttyös ruhát varrta, néhány „fürdőt venni" jött a fővárosba, természetesen orvosi tanácsra. A fővárosba magával hozta a lá­nyát, akit amikor a reuma-kenőcsöt készítő gyógyszerészsegéd meglátott, azonnal elraga­dott. Erről a „fürdőt venni" utazásról minden családtag saját, külön történetet gyártott, egyik változatban legidősebb Pálma ragadta volna el a gyógyszerészsegédet a lányának, és nem fordít­va, de a lényegen ez sem változtatott. Középső Pálma ritkán csodálkozott, mert ilyen volt a természete. Amikor gyerekei leérett­ségiztek, nagyobbik lánya, aki orvos akart lenne - az Alma nevet kapta apja kívánságára -, várat­lanul férjhez ment egy svéd fotóriporterhez, a ki­sebbik lány pedig, Pálma „lombjára dől a fény", közölte szüleivel, hogy újságíró lesz, úgyis tanul­mányi versenyeket, pályázatokat nyert magyar irodalomból. Anyja, apja bólintott. De mert új­ságíró szak abban az évben nem indult, Pálma bölcsésznek ment, sJ mert azonnal megszerette, az újságírás, mint egy másik irányba haladó vo­nat, elrobogott mellettük. Senki sem sajnálta. Pálma még egyetemista korában segédszerkesz­tőként dolgozott egy kiadónál, mire végzett, biz­tos állása lett. A házassága is ugyanilyen magá­tól értetődően alakult. A szomszéd házban lakó Jánosi Miklóssal, akivel kiskoruk óta ismerték s mindennap látták egymást, húsz éves korukban meglepve fedezték tel, hogy ha együtt vannak, arcuk, beszédjük, mozdulataik megváltoznak, hogy világosabb lesz a szobában, amikor a má­sik bejön, és amikor kimegy magával viszi a fényt. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy ők, nem tudni miért egymásnak vannak rendel­ve. Több mint tíz éven át megfényesítette az éle­tüket ez az öröm, és eszükbe sem jutott, hogy később el is múlhat, hogy ehelyett a boldogság­tenger helyett reggel, amikor felébrednek mást is érezhetnek, olyasmit, mint a csalódás, a csügge- dés vagy a tetszhalott várakozás. Összeházasodtak. Miklós, mint az egyetemi diákszervezet titkára könnyen kapott lakást, ezért életük úgy indult, hogy szinte erőfeszítés nélkül találtak otthonra, s az otthon mellett bará­tokra, egy nem fényűző, de kényelmes, új ház­ban. Az utcájukban hársfák, az udvaron geszte­nye- és ecetfák álltak. A ház mögött volt egy kis park, jelképes, kicsi tóval, s egy platánfa, mely­nek fehér ágai a szemük előtt nőttek hatalmassá. Miklós szülei mindig meglepték őket valamivel, a lakásukba így nemcsak bútor került, hanem te­levízió, porszívó, hifitorony, később egy hasz­nált autót már saját keresetükből vettek. (Folytatjuk) A Pálma nevet azért kapta, mert az anyját Pál­mának hívták, és az ő anyját is. Ha másnak a Pálma név különös lehetett „álma egy karcsú Pálma", neki mint egy generációkon át örökölt kedves ruhadarab'. Például egy sötétkék selyem­ruha, apró, fehér pöttyökkel. Derékben termé­szetesen elvágva, bevarrott pici ujjal, illőn kicsi válltömőkkel. Ezt a ruhát Pálma nagyanyja varrta saját ma­gának, az anyja leánykorában, talán fiata­lasszonyként viselhette, azután egy szekrénybe került, és ötven év múlva a divat vetette elő ve­lük. Minden pöttyös lett, nemcsak a ruhák, kabá­tok, sálak, hanem a hajpántok, pénztárcák, ci­pók, kulcstartók, szemüvegkeretek és szemüveg­tokok is. A pöttyös ruhát a szülői ház padlásán egy lá­dában találta, mert Pálmáék egy házban, egy vá­rosban laktak egész életükben, apja pedig ugyanabban a gyógyszertárban dolgozott fiatal korától a nyugdíjig. Nem sokkal ezután meg is halt. Gyermekkorukban, Pálma és nővére félna­pokat is eltöltött a gyógyszertárban. A tulajdo­nos, akire ma is úgy emlékszik, amint achát mo­zsarára hajol, és egy stoppolófa formájú mozsár­törővei fehér porokat kever, a maga hallgatag módján szerette őket. Soha nem szólt rájuk, ha a nikkelezett mérleggel, a faragott tégelyekkel ját­szottak, vagy odaálltak mellé, és nézték, amint a porokon kívül arckrémeket készít a barátok fele­ségeinek. Kissé vizenyős, merev tekintetéről, melyet talán a bor is fényesített, szederjes arcától egyáltalán nem féltek. A nyári hónapok voltak mégis a legjobbak, maikor Zsirai út családjával a bélatelepi nyaralójában nyaralt, és ők rohan-, gásztak a folyosón, a gyógyszerkészítő laborató­riumban, várat építettek a darrnolos dobozokból, a ricinusos, pepszines üvegekből hajót, és nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents