Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-06 / 4. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997- Tanuár 6., Hétfő Egy magatartás lángelméje VasyGéza Ki is volt Veres Péter? Ha a mai fiatalabb nemzedékek tagjait kérdezzük meg, többnyire tanácstalanság a válasz. S még aki tudja vagy legalább sejti is, hogy valami íróféle, az se olvasta egyetlen sorát sem. Harminc évvel ezelőtt bizony más lett volna a válasz. Idősebb s fiatalabb egyaránt tudott „Péter bácsiról”, s ha könyvét esetleg nem is olvasta, folyóiratokban, napilapokban is elmélyedhetett egy-egy írásában. Veres Péter 1970 áprilisában halt meg. Ennyire eljárt volna életműve fölött az idő? Temetésén Illyés Gyula azt jelentette ki búcsúbeszédében, hogy „lángelmét temetünk”. Ekkorát tévedett volna? Bár bocsánatos volna a nemzedéktárs szerető túlértékelése a ravatalnál, nem erről volt szó. Veres Péter valóban lángelme volt, életműve a magyar művelődéstörténet kitörölhetetlen része. Ám ennek az életműnek csak része - persze korántsem lebecsülendő eleme - irodalmi munkássága. Elsősorban egy végtelenül rokonszenves magatartás lángelméje ő. Példája annak is, hogy miként lehet a gyepsori néhányelemis szegények közül önerőből és önképzéssel kiemelkedni, s eljutni a művészet és a politika országos színtereire. S még- inkább példája annak, hogy miként lehet ott is, mindvégig megmaradni embernek, olyannak, aki soha nem feledi sem azt, hogy honnan jött, sem azt, hogy milyen célokkal. Az elitértelmiségi, polihisztori műveltségű Németh László így nyilatkozott 1967-ben pályatársáról: „ha nem is lett szocializmusunk fö- pallérja, lett, ami ugyanannyi: élő szimbóluma. A politikától visszanyert szabadsága és szorgalma munkáiban váltotta be a várakozást, egy olyan monumentális emberséget emelve félénk, amelynek a szeretetében minden magyar szocialista, paraszt, munkás, értelmiségi találkozhat, vagy hogy realistábban szóljunk: találkozhatnak.” Természetesen Németh nem a szovjet minta szerinti szocializmusról szólott, s Veres Pétert is az „igazi”, vagyis a valóban a néptömegek érdekeit szolgáló szocializmus élőszimbólumának tekintette. Olyan politikusnak, aki - ha nincs bolsevik terror -, az emberarcú szocializmus, vagyis egy igazságos polgári világ építésének egyik vezetője lehetett volna. S ezt nemcsak nemzedéktársainak java látta így. Veres Péter „koszorúját” emlékezések, vaUpmások mellett versek sora is e szellemben idézi meg. A talán legnagyobb szabású mű Nagy Lászlóé, aki 1971-ben egy negyed századdal korábbi népgyűlést idézett meg, amelynek vezérszónoka a műben csak keresztnevével megnevezett Veres Péter volt. A vers címe: Az Országház kapujában, 1946, s benne a közelmúlt politikusának képére rá- mintázódik a bibliai Péteré? A két évezrede és a jelenkorban élt népvezér egyazon s örök célért küzdött, azért, hogy a népnek legyen háza, mégpedig egy olyan hazában, amelyben otthon is érezheti magát. A szabadság, egyenlőség, testvériség újkori, ám örökérvényű elveit fogalmazzák meg, amelyek talán soha el nem érhetőek, de amelyekért minden kor minden nemzedékének küzdenie kell. E küzdelemnek volt példaszerű katonája, időnként vezére a száz éve született Veres Péter, s ha egy korszak el is feledkezne életművéről, az kuktathatatlan a magyarság hagyománykincséből, „mert áthullhat minden a rostán. De soha az ő képük”, soha az ilyen embereké. Borsodiak Pesten Budapest (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Köre ebben az évben először január 7-én, kedden délután fél 5-kor találkozik Budapesten a Magyar Nők Szövetségének székházában)Andrássy u 124.), ahol Kárpáti Béla bemutatja Borsodi széphistóriák című új könyvét. Az idei első összejövetelen tájékoztató hangzik el a kör ez évre tervezett programjairól. Február 25-én délután fél 5-től ugyancsak a Magyar Nők Szövetségének székházában An- talóczy Zoltán orvosprofesszor az egészségről és az orvostudományról, Rakonczay Zoltán egyetemi tanár pedig a természet- és az „embervédelemről” tart előadást. Március 18- án délután fél 5-től a Fáklya Klubban (Budapest, Csengery u. 68.) a borsodi szénbányászat helyzetéről Heidrich László, a Borsodi Bányahasznosító Rt. elnök-igazgatója számol be. Ezt követően az Észak-Magyarországi Gazdaság-Kultúra-Tudomány című havilap szerkesztőivel találkozhatnak az érdeklődők. Április 18-án délután 4 órától a Szabó Lőrinc Gimnázium és Általános Iskola (Budapest, Pasaréti út 191.) tanulói adnak műsort miskolci születésű névadójuk tiszteletére. Április 28-án délután 4 órától a Fáklya Klubban a B.-A.-Z. megyei kórusmozgalom egyik vezetőjét, a 83 éves Bakonyi Bélát, valamint Nagy Károlyt, a B.-A.-Z. Megyei Honismereti Bizottság elnökét látják vendégül. Május 27-én délután fél 5-től a Magyar Nők Szövetsége székházában Rózsa Imre sebészprofesszorral találkoznak a kör tagjai. „A művész megkettőzi önmagát” Válogatás a száz éve született Veres Péter naplójegyzeteiből Érdekes, hogy Gorkij is hangoztatja: ha nem is szó szerint, az Arany Jánostól ismert mondást: - Költő hazudj, csak rajt’ ne kapjanak. Én ezt megfordítanám: Költő, ne hazudj, mert úgyis rajtakapnak. Ti. amiben nem kapják rajta, az művészileg hiteles, átélt írás, tehát valóság és igazság. A széphez (a szép műhöz) nem elég csak egyszerűen az idő (bár elsősorban az kell), hanem az ún. „lelki idő” is szükséges. Nem pusztán hangulatot értek ezalatt, hanem lelki kiérlelődést. * Carlyle ejti el, csak úgy egy tréfás mellékmondatban, hogy szegény Racine abba halt bele, hogy egyszer XIV. Lajos fagyosan nézett rá. Rettenetes dolog a közéleti ember félelme és kiszolgáltatottsága: a költő nem való szolgának, nincsen a képén disznóbőr, nincs a lelkében egy farkcsóváló, tarka kutya, enélkül pedig a zsarnok mellett nehéz kibírni. * Az író - beleértve a költő, művész - abban tetszeleg önmaga előtt, hogy érti a tudóst, bölcset, prófétát és politikust, de azok nem értik őt. Legalábbis nem értik egészen, a leglényeget nem értik. Nekik közvetlenül kell az emberekhez fordulni, ha cselekedni akarnak, meghallgatást kell kierőszakolni, de az író - a művész - közvetve, művekben, jelképekben, példázatokban is szólhat. A művész megkettőzi önmagát: a szubjektív ember teremt egy objektív lényt, a művet. * Most jut eszembe, hogy annak idején én az autodidakta merészségével vitáztam mindenkivel, Németh Lászlóval, Szabó Dezsővel és másokkal, és nem gondoltam arra, hogy egyenlőtlen helyzetben vagyunk: nekem a parasztnak, a feltörő népfinak nem mondhatják szemembe az igazi igazukat vagy még a vélt igazukat. , sem, mert a „nép” elleni támadásnak tűnhetne. Én nem gondoltam erre, és ezért akaratlanul visszaéltem a helyzettel. Ez most már mindegy, de jó, hogy eszembe jutott. Veres Péter * Sok megrovás ér engem, nem szemtől szemben - bár úgy is hallottam már -, hanem inkább a hátam megett, hogy miért járok még mindig parasztruhában, holott mint elismert író és volt miniszter, amellett most már budapesti lakos, átvehetném a városi formákat. Hiszen mégiscsak különcködésnek hat, és olyanféle reklámnak, hogy ezzel is„érdekesebb” legyek. Mert lám, nemcsak „sikeres, hanem művelt” író, aki szinte túlságosan is ismeri az irodalom és némely társadalomtudományok elvi kérdéseit és történetét, és mégis parasztruhában jár, ez kivagyiság. Igaz, valóban tudom, hogy így beszélik, és így is gondolkoznak az én paraszti formámról. És akik nem így beszélnek, hanem dicsérő- leg .emlegetik, hogy Mába a. siker és a rang, nem hagytam ott a paraszti életformát s az osztály szokásait és öltözetét, tehát milyen derék ember vagyok - azok a vélemények sem érnek többet. Mert azok meg, akár népi romantikustól, akár félművelt kispolgártól - s ebben egyformák vagyunk a klerikális és a szociáldemokrata kispolgárok - származzon is ez a dicséret, azzal a hangsúllyal és értelemmel mondják, ahogyan általában a parasztot kezelik: érdekes figura, talán jóra- való ember is: ilyen a „nép”. Azt, hogy egy parasztruhás ember ná- luknál akár műveltségben, akár társadalmilag több lehetne, képtelenségnek tartják, nem is tartják, hanem ez számukra egyszerűen nincs, ha tehát egy paraszt: író, akkor az csak olyan parasztíró. Egyszóval egyik véleménye se ér semmit. A harmadik, a parasztoké érne a legtöbbet, ha véleményük volna. De ők általában annyira el vannak merülve a saját gondjaikba, félelmeikbe és reményeikbe-, és annyira nem ismerik az irodalmat és az író közéleti és nemzeti-történelmi jelentőségét, hogy (még ha tudnának is róla - de nem tudnak) nem sokat törődnek azzal, hogy milyen ruhában jár ma az, aki otthagyta őket, és „úrrá” lett. Mert nekik mindenki úrrá lett, aki otthagyta a szegényparaszti világot. Van ebben a paraszti megítélésben kivétel, de nem sok, és én megvallom, ezt a nem sok kivételt becsülöm a legtöbbre, mert ezek az osztály esze és lelkiismerete. Namármost, ha ennyire kérdéses a dolog, ha úgy vagyok vele, mint az egyszeri - már nem tudom aesopusi vagy phaedrusi mesében - az egyszeri ember a szamárral, amikor a legjobb, ha a saját ízlésemet és kényelmemet követem. És az mindegyik azt diktálja, hogy ez a parasztruha jó lesz már nekem arra a kevés időre, amíg élek. Ez így kényelmesebb, mert miért tanuljam meg a polgári öltözködés sok-sok csínját- bínját, amikor az kifogástalanul már úgysem sikerülhet. Márpedig inkább vagyok egy takaros - na, mérsékelten, takaros - paraszt, mint egy rosszul sikerült úr vagy polgár. Ipari munkássá vagy entellektüellé lenni pedig éppúgy nem tudok, mint úrrá vagy polgárrá. Művészfilmek Miskolc (ÉM) - A miskolci He- vesy filmklubban januárban a következő művészfilmeket láthatják az érdeklődők: Tarantino: Alko- nyattól pirkadatig; Antonioni: Tűi a felhőkön; Altman: Kansas city; Blier: Az én pasim; M. Leigh: Titkok és hazugságok. Bővebb információ a (46) 325-000-ás telefonszámon kérhető. Érme a faluért Miskolc (ÉM) - Az S. 0. S. Gyermekfalu Alapítvány támogatására 50 000 darab 100 forintos pénzérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank 1991-ben. Az érméket - amelyek törvényes fizetőeszköznek minősülnek - 300 forintért lehet megvásárolni. Minden egyes darab árából 50 forintot az alapítvány számlájára utalnak át. Mára hozzávetőleg 20 000 érme kelt el, a többi gazdára vár. Ha valaki ily’ módon kívánja támogatni a Gyermekfalu alapítványát, a pénzérmét a következő címen rendelheti meg: DÁNIÓ Emlékpénzküldő Szolgálat, 2803 Tatabánya, Pf. 3016. Az érmét utánvéttel, a postai költségek felszámolásával küldik a megrendelőnek. Hazánk —150 éve Győr (MTI) - Százötven esztendővel ezelőtt, 1847 januárjának első napjaiban jelent meg Győrött Hazánk címmel az első vidéki, magyar nyelvű napilap. Az első számban látott napvilágot Petőfi Sándor Csalogányok és pacsirták című költeménye. De a későbbi számokban is több tucat Petőfi-verset olvashattak az érdeklődők, így például Győrött jelent meg először az Egy gondolat bánt engemet, illetve a XIX. század költői című vers is. A Hazánkban más neves szerzők - mint Arany János, Tompa Mihály, Vajda János - is publikáltak. A napilap, amelynek szerkesztője Kovács Pál volt, 1849 augusztusában .j^fi^jBfig.,.litoljáras-Györött az idők folyamán Hazánk néven még három lapot, illetve folyóiratot adtak ki, manapság pedig a Hazánk Könyvkiadó neve őrzi az egykori jeles napilap emlékét. Hét és fél millió a fiataloknak Megyénk 15 települését támogatja a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Miskolc (ÉM - Hl) - A Gyermekes Ifjúsági Alapprogram által kiírt pályázatra megyénkből több szervezet és intézmény is sikeresen pályázott. Az alapprogramot a magyar kormány a múlt évben hozta létre a gyermekek és fiatalok szervezetei, kezdeményezései és az azokat segítő szervezetek támogatására. A programra 1996-ban 500 millió forintot különítettek el a központi költségvetésből. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 településének 31 szervezete és intézménye összesen 7 510 000 forint támogatásban részesült. Az ózdi Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért 1 100 000 forintot kapott. Ők a megpályázható hat kategória közül kettőt választottak. A gyermekek és fiatalok civil társadalmi részvételét segítő helyi és kistérségi érdekegyeztetési formák kialakításának és működtetésének támogatására („D” kategória) 1 000 000 forint, míg az európai integrációhoz való csatlakozással összefüggő és a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági közösségekkel való kapcsolattartást segítő projektek támogatására („G” kategória) 100 000 forint támogatást kaptak. Az 1 000 000 forintot a térségben az elmúlt év óta működő Kamaszparlament munkájának támogatására fordítják - tudtuk meg Farkas Évától, az egyesület munkatársától. Mint mondta, a Kamaszparlamentnek 27 iskola a tagja, céljuk pedig többek között az, hogy a diákok megtanuljanak a demokrácia adta lehetőségekkel élni, valamint az, hogy az ózdi térségről kialakult negatív képet megváltoztassák. A pályázati pénzből a Kamaszparlament minisztériumai számos tréninget, csoporttalálkozót kívánnak szervezni, ahol a gyermekek közelebb kerülhetnek egymáshoz, gyakorlatot szerezhetnek abban, hogyan kell hatékonyan együtt dolgozni, és hogyan tudják szakértők bevonásával a kitűzött programterveiket megvalósítani. A pénz egy részéből a résztvevő iskolák között számító- gépes kapcsolatot kívánnak létrehozni. A 100 000 forintot pedig egy júniusban tartandó nemzetközi találkozó szervezésére fordítják, amelyen - mint az elmúlt évben - külföldi diákok is részt vesznek majd. A Putnokon működő Települési Gyermekönkormányzatokat Segítő Egyesület a honi országos gyermek és ifjúsági szervezetek, valamint a gyermek és ifjúsági korosztályokat támogató szervezetek együttműködését szolgáló meglévő és szerveződő kapcsolatrendszer működtetésére és kiépítésére („E” kategória) 100 000 forintot, míg a „G” kategóriára benyújtott pályázatára 50 000 forintot kapott. A gyermekönkormányzat tagjai nem iskolához, hanem érdeklődési területekhez kötötten működnek. Hivatásos patroná- lóik - főként a „nagy” önkormányzat tagjai - segítik a gyermekeket kitűzött terveik kivitelezésében. A gyermekönkormányzat működésének legfőbb eredménye, ha sikerül olyan tevékeny állampolgárokat nevelni, akik nem másoktól váiják elképzeléseik megvalósítását - hallottuk Balázs Istvánná önkormányzati képviselőtől. Magyarországon eddig 25 településen működik gyermekönkormányzat. találkozójukat minden évben máshol rendezik meg. A pályázaton nyert 100 000 forintból ez év áprilisában Putnokon rendezik meg az országos találkozót. Az 50 000 forintot pedig rozs- nyói és putnoki gyermekek részére szervezendő határmenti táboroztatásra fordítják. Miskolcon a Gyermekváros a családi életre nevelést és az egészséges életmódot fejlesztő programok támogatására („E” kategória) kapott 300 000 forintos támogatást. Mint Dobos Lászlótól, az intézmény igazgatójától megtudtuk, a pénzt egy ötszínteres komplex program megvalósítására szánják. Az alsó tagozatosoknak az egészséges táplálkozásról tartanak majd kurzusokat. A felsősök 4 terület között választhatnak. A családi életre való felkészítés című programban a szexuális élet, a csecsemőápolás, a háztartásvezetés területén szerezhetnek ismereteket. A mentálhigié- nés csoportba jelentkezők többek között megismerhetik a Drogambulancia, az ÁNTSZ munkáját, és megtudhatják, hol kaphatnak majd szakmai segítséget problémáik megoldására. Az egészségügyi csoport munkatársai többek között a drog, az alkohol és más egészségkárosító anyagok elleni védekezés eszközeire hívják fel a figyelmet. A sportok iránt érdeklődők is külön csoportba jelentkezhetnek, ahol a test edzése mellett az akaraterő és az önbizalom fejlesztése is nagy hangsúlyt kap. A programokba hozzávetőleg 120 gyermeket vonnak majd be, akik a szerezett ismereteket nyári táborozások alkalmával elmélyíthetik. B.-A.-Z. megye nyertes pályázói Bekecsi Gyermekekért Alapítvány: 80 000 forint; 1158. Számú Hunyadi Mátyás Úttörőcsapat, Dédestapolcsány: 100 000 forint; Edelényi Ifjúsági Kör: 300 000 forint; Jövőnk a Tét Klub, Kazincbarcika: 300 000 forint; Hittantanulók Avilai Szent Teréz Alapítványa, Kazincbarcika: 100 000 forint; Ádám Jenő Központi Általános Iskola, Kazincbarcika: 30 000 forint; Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata, Kazincbarcika: 150 000 forint; Kazincbarcikai Álláskeresők és Munkanélküliek Egyesülete: 100 000 forint; Mezőkövesdi Ifjúsági Klub: 300 000 forint; Esélyegyenlőség Alapítvány, Miskolc: 1 000 000 forint; Baloldali Ifjúsági Társulás, Miskolc: 50 000 forint; B.-A.-Z, Megyei Önkormányzat Lakásotthona, Miskolc: 50 000 forint; Bársony János Általános Iskola, Miskolc: 50 000 forint; Miskolci Gyermekváros: 300 000 forint; Új Tükör Ifjúsági Egyesület, Miskolc: 500 000 forint; Zrínyi Ilona Gimnázium Diákönkormányzata, Miskolc: 130 000 forint; Tudásért Alapítvány, Miskolc: 50 000 forint; Bulgárföldi Általános Iskola Magyaros Peték csoportja, Miskolc: 50 000 forint; Őrhegy Egyesület az Emberért és a Térségért, Ózd: 1 100 000 forint; Állástalanok, Hátrányos Helyzetűek Érdek- védelmi Szervezete, Ózd: 400 000 forint; Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola, Ózd: 100 000 forint; Települési Gyermekönkormányzatokat Segítő Egyesület, Putnok: 150 000 forint; Sajóhidvégi Széchenyi István Faluvédő és Faluszépítő Egyesület: 50 000 forint; Erdélyi János Általános Iskola, Sárospatak: 70 000 forint; Sátoraljaújhelyi Ifjúsági Egyesület: 1 200 000 forint; Szerencsi Ifjúsági Kör: 350 000 forint; Szerencsi Görög Katolikus Egyházközség: 50 000 forint; Cseperedők Egészségéért Alapítvány, Szirmabesenyő: 100 000 forint; Kazinczy Gyermekei Alapítvány, Tiszaújváros: 100 000 forint; Dél-borsodi Gyermekcsapatok Szövetsége, Tiszaújváros: 150 000 forint; Együtt Gyermekeinkért Alapítvány, Tokaj: 50 000 forint.
