Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1997- Január 29., Szerda Ti.ka Színház a magasban Gyöngyösi Gábor Budapest (ÉM) — John Osborne-t, illetve egy darabja címét parafrazálva, Nemzeti Színhá­zunk kapcsán elmondhatjuk, hogy szegletkő­ből botránykő lett. Érthetjük ezt úgy, hogy a felrobbantott (1965) de már előbb kiköltözte­tett népszínházi (1908-tól 1964-ig Nemzeti Színházként működő) épület helyére, vagy he­lyébe, nem épült új hajléka a magyar Tháliá- nak, de úgy is, hogy a helyén hagyott „emlékkövet” sem kimondottan a Nemzeti Színház emlékének megörökítésére szánták, hanem ahogy írva vagyon rajta, a korszak legjelentősebb művészei... színművészetünk büszkeségei: a kettős színház emlékére állítot­ta Budapest Főváros Tanácsa, 1973.” Ebből a feliratból, amelyen a Nemzeti Színház neve csak mint elhanyagolható jelző szerepel, legfel­jebb annyi olvasható ki, hogy a nemzet, nemze­ti szavunkat a hetvenes évek elején sem sze­rették már túlságosan, de az nem, hogy azóta sem épült meg az új Nemzeti Színház, pedig megépítéséhez, illetve szükségessége megvita­tásához, majd a tervek elkészíttetéséhez évti­zedenként egyszer, kétszer hozzákezdenek. Ezeknek a kényszerű, ímmel-ámmal törté­nő nekirugaszkodásoknak, majd elfáradások­nak a folyamatát, történetét írta le egy több mint kétszáz oldalas kötetben Ablonczy Lász­ló, a Nemzeti mostani igazgatója. Vagyis hát csak az utolsó 33 esztendőét, mert a kaland (vagy kálvária?) idestova 90, vagy inkább 160 esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor Vörös­marty Árpád ébredése című darabjával 1837- ben megnyílt a Pesti Magyar Színház - ame­lyet nyilván akkor sem lehetett „nemzeti”-nek nevezni. Ablonczy könyvében ezek a határkö­vek természetesen csak röviden, mintegy elő­játékként íródnak körül, felemlítve A Nap 1908. július 18-i vezércikkét is, amely a Nép­színház bérbevételét a Nemzeti Színház szá­mára „Bűnös vásár?-ként értékeli. Ezek a vá­sárok - ugyanolyan bűnösök, vagy kevésbé azok - csak szaporodtak az 1964. esztendőig, ameddig az ország közben túlesett már vagy két nemzeti színházi tervpályázaton, meg vagy két világháborún, s éppen egy felvonulá­si tribün alá helyezett Nemzeti Színház fel­építésén törte a fejét a Dózsa György úton. Azóta csak ellenforradalomnak minősített forradalom volt, meg hidegháború, népgazda- ság-éfrftéSi térvek sőrá, meg reformok és met- "* ’ róépítés, de ezek között - bár tervpályázatot többször kiírtak - csak a második Nemzeti Színház (volt Népszínház) lebontására, helye­sebben felrobbantására jutott pénz, felépítésé­re soha. Közben a „felvonulási épület”-tervtől a nevetségességbe fulladt New York-palota átépítési tervig sok minden szóba került; a kell-e avagy nem, s ha kell, akkor hova kérdé­sig a Nemzeti felépítése kapcsán, de a dolog - bár eddig, még minden kormány bólintott rá - semmivel sem haladt előbbre. Született persze alapítvány, volt téglajegy-akció, megjelentek postabélyegek, volt közvéleménykutatás, meg minden egyéb - ide számítva Gobbi Hilda meg Spéter Erzsébet akcióit is - de a nemzetnek színháza még mindig nincsen. Úgy tűnik, a mostani miniszterelnök, Horn Gyula szava, pártfogása, személyes segítsége sem elég ah­hoz, hogy a Nemzeti Színház ügye jelenlegi megfeneklett állapotából kizökkenjék. Az ag- gályoskodók, akadékoskodók, nemzetibontó- nemzetrontók szava, mintha még mindig erő­sebb lenne Magyarországon, mint a nemzet kulturális, művelődési, művészeti felemelke­désének harcosaié, akikkel szemben elképesz­tő vélemények fogalmazódnak meg, és látnak napvilágot a sajtóban - kapnak hangot a rádió­ban, tévében. íme példának egy olyan, amely Ablonczy Nemzeti a magasban című könyvé­ben is olvasható, s amely így hangzik:,Ahhoz, hogy ez a nagy volumenű beruházás beindul­jon, egy sor dolgot fel kell mérni, meg kell vizsgálni. így például a környezetvédelmi szempontokat is mérlegelni kell.” (Kurír, 1996. febr. 28.) - Vagy: „a Volánbuszt éves szinten akár 200-300 millió.forintos bevételki­esés érheti, ha a mostani központi helyről (Er- zsébet-tér) a város szélére költözik a pályaud­var.” (Magyar Nemzet, 1996. március 7.) Ablonczy László könyvét, amely Krónika dokumentumokban alcímet viseli, számos be­szédes fotó is illusztrálja. A korabeli felvéte­lek többsége a két Nemzeti Színház bontását, robbantását mutatja be. A magyar nemzet színházának építéséről azonban egyetlen fo­tót tudtak készíteni. Művészettörténet Miskolc (ÉM) - Művészettörténeti előadásso­rozat kezdődik január 30-án, csütörtökön dél­után 5 órakor Miskolcon az Ifjúsági és Szabad­idő Házban. Végvári Lajos művészettörté­nésztől hallhatnak az érdeklődők többek kö­zött Giottoról, az Eyck testvérekről, Donatel- loról, Boticelliről, Leonardóról, Michelangeló- ról. A hatrészes (kéthetente, csütörtökönként tartandó) előadássorozatra bérletek igényel­hetők az Ifjúsági és Szabadidő Házban (tel.: 411-747, 412-508), de természetesen jegyek válthatók egyszeri alkalmakra is. „Vendégségben” a Traviatában Violetta - Sun Xiu Wei - olaszul, a többiek magyarul énekelnek Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Sun Xiu Wei kí­nai operaénekest egy verseny „hozta” a miskolci Traviata elő­adás főszerepébe. Az olaszor­szági Belvegióban megnyerte a Giulietta Simionato-énekver- senyt. Tagja volt az ottani zsű­rinek Hegyi Árpád Jutocsa miskolci színidirektor, aki fel­ajánlotta a győztesnek Violetta szerepét... □ Szakmai önéletrajzából úgy tű­nik, szívesen énekli a Traviatát... • Igen. Legelőször Pekingben éne­keltem, aztán Tokióban, utána pe­dig Milanóban. Számomra ez a leg­szebb opera, mindegyiknél jobban szeretem. Ezért választom sokszor versenyeken is. □ Pedig nem könnyű szerep! • Ez az opera egy szopránnak na­gyon nehéz. Mert először könnye­den, később viszont drámaian kell énekelni. És ezt igazán nehéz meg­valósítani. □ Nem fárasztó egy kicsit a sok ver­senyzés? • A versenyek szakmai szempont­ból is lehetőséget kínálnak, hogy egyre tökéletesítsem ezt a szerepet. Es azért is szeretek versenyzi, mert így sokat utazhatom, és meg­ismerhetek más országokat is. Sze­retek magánénekesként dolgozni. A következő évadra már most sok meghívásom van. Innen Németor­szágba megyek, majd Bécsben éne­kelek. Ez szintén nagy kihívás. □ Előadást énekel ott is? • Mindig egy-egy operára szerző­döm, mint itt is. Júliusban például Svájcban éneklem a Traviatát. □ Maradnék még a versenyeknél. Nem lutri ez egy kicsit? • Tény, hogy a szerencsén is mú­lik, kinek milyen napja van, de az mindenképpen megmutatkozik, ki­Sun Xiu Wei lesz a miskolci Violetta nek milyen erős a tehetsége... A belvegiói versenyt kimondottan azért választottam, mert a Travia- tára volt meghirdetve, és az egyik díj a Miskolci Nemzeti Színházban való éneklés volt. Szerettem volna eljönni. És nem is bántam meg. Nagyon szép ez a színház. □ Hallott előtte Miskolcról? • Nem. Olaszországba is csak két éve jöttem, még nem vagyok na­gyon ismerős erre. Budapesten ugyan már énekeltem a Normát -, a trieszti színházzal voltunk ott. □ Hogy olasz nyelvet tanult, az az operának köszönhető? • Nem tanultam olaszul, úgy ér­keztem Olaszországba, hogy nem ismertem a nyelvet. Ott tanultam meg. □ A Traviatát most olaszul énekli? • Igen. Ez nagyon furcsa volt, nem is tudtam, hogy a többiek magyarul fogják énekel­ni. Tehát még nagyobb a feladat, hiszen úgy kell válaszolnom, feltalálnom magam a színpadon, hogy nem értem a nyel­vet, ami „körülvesz”. □ De gondolom, már pró­báltak, hiszen csütörtök és péntek este előadás... • Igen. QEs? • Nagyon ügyesek itt a színházban. Nem is gon­doltam, hogy ilyen ké­szen találom az operát. A zenekar is nagyon jó. Ugyanolyan módon mű­ködik itt is az operaelő­készület, mint egy nagy európai operaházban. □ Otthon, Kínában sokat énekelt? • Nagyon sokat. □ Fontosabbak a külföldi fellépések? • Nem. De úgy gondo­lom, hogy tíz évig biztos a világot szeretném járni. Utána szívesen visszatérek Pekingbe. □ Az operaénekesnők szakosodni szoktak egy-egy szerzőre: Puccini- énekes, Wagner-énekes... Ön mit szeretne leginkább énekelni? • Legjobban Verdi és Puccini tet­szik, de Bellinit is szeretem. Mikor a Normát énekeltem, akkor is jó kritikákat kaptam. Nem nagyon szeretnék „beskatulyázódni”. □ Kínában, amikor először énekelte a Traviatát, a kritikák az opera születő csillagaként emlegették. Tu­dom, ezt nem öntől kellene megkér­deznem, de megszületett már a csil­lag? • Számomra a legfontosabb dolog az ének, a zene. Ezért is szeretném elérni, hogy tényleg igaza legyen a kritikusoknak... .»Qtav te Tim.YíA«A*i*4 v fgi •v/m'í \jÍ*j+í •*'* kf ük r >ík*Vi w Hifi» '* • c .r» ••«*vrrv* r> — Múltmentés pályázati pénzekből Napirenden a B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Szervezet munkája Miskolc (ÉM - FG) - Hiányzik a törvény, ellentmondásosak a jogszabályok, a megyei kultu­rális koncepcióban megfogal­mazott célokhoz nincs hozzá­rendelve az intézményi háttér, hiányzik a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet. A B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Szer­vezet, illetve ennek központja, a Herman Ottó Múzeum Észak- Magyarország egyik legjelentő­sebb társadalomtudományi ku­tatóbázisának számít, derül ki a megyei közgyűlés következő ülésére készült beszámolóból. Megyénk közel 70 múzeumi intéz­ményének túlnyomó részét a helyi önkormányzatok, ipari üzemek, egyházak, minisztériumok tartják fenn. Viszont a legnagyobb, muzeo- lógiai szempontból meghatározó hálózat a megyei önkormányzat fenntartásában .működő, 19 intéz­ményt egyesítő megyei múzeumi szervezet. Az utóbbi években - 1991 és ’96 között — 10 múzeum­mal, kiállítóhellyel csökkent a há­lózat. Az intézmények egyrésze egyházi fenntartású lett, illetve a települési önkormányzat tulajdo­nába kerültek. A kulturális élet más intézményeihez hasonlóan a múzeum is nehéz anyagi körülmé­nyek között dolgozik. A megyei ön- kormányzat által biztosított támo­gatás csupán az intézmények mű­ködését tette lehetővé, a tartalmi munkához más források felkutatá­sára is szükség volt. A közönség leginkább csak a ki­állítások, illetve a kiadványok alapján ítéli meg a múzeum tevé­kenységét. Ezt látva elégedettek le­hetünk. A megyei múzeumi szerve­zet 1991 és ’96 között 45 monográ­fiát, tanulmánykötetet jelentetett meg. Veres László megyei múzeum­igazgató szerint ebből a szempont­ból a legsikeresebbnek az elmúlt év tekinthető, amikor 13 országos je­lentőségű kiadványt hozott forga­lomba a Herman Ottó Múzeum. Ha a kiállításokat vesszük, akkor is elégedettek lehetünk. Az elmúlt hat évben 173 alkalommal hívták új tárlatra a közönséget. Ezek kö­zött szerepelt hat állandó kiállítás (legalább 10 év időtartamra ké­szült) és három egy évre szóló. Mindenképpen kiemelést érdemel a honfoglaló magyarság anyagi kultúráját bemutató, Őseinket fel- hozád című tárlat, amely fél év alatt 60 ezer látogatót vonzott. (Je­lenleg a Magyar Nemzeti Múzeum­ban látható). Ugyancsak kiemelés­re érdemes az elmúlt év végén be­zárt vadászati kiállítás, már csak azért is, mert teljes mértékben szponzorálással valósult meg. De a legtöbb kiállításhoz és a kiadvá­nyokhoz is pályázati úton szerez­tek pénzt. Ezért csalóka a kép. Per­sze, azt is mutatja, hogy az itteni szakemberek tudása, ismertsége garancia lehet a továbbiakban is arra, hogy elnyerjék ezeket a támo­gatásokat. Az viszont elgondolkod­tató megállapítás: „néhány múzeu­mi szakember nevével, hozzáérté­sével még mindig könnyebb orszá­gos pályázatokon támogatáshoz jutni, mint megyei, ill. regionális pályázatokon sikerrel részt venni.” A múzeumi szervezet életében jelentős esemény volt az Autópálya Igazgatósággal 1993-ban megkö­tött szerződés, melynek értelmében a létesítendő M3-as autópálya nyomvonalán 70 méteres széles­ségben és 80 kilométeres hosszú­ságban kimentik a régészeti lelete­ket. Ezzel komoly bevételhez, és persze komoly munkához jutott a múzeum. Összességében a közgyűlés elé kerülő tanulmány megállapítja: „ az örökös gazdasági bizonytalanság, az év közben is megnyirbált költségve­tés a lényegében a középtávú terve­zést sem teszi lehetővé... Aligha le­het észre nem venni, hogy a mai központi gazdálkodás és kulturális koncepció, a látványos millecente- náriumi felbuzdulás ellenére sem preferálja a nemzeti kultúrát: sem annak örökségét, sem jelenét...” A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET INTÉZMÉNYEI Az intézmény neve, telephelye Az épület tulajdonosa 1. Herman O. Múzeum, Miskolc 2. HÓM kiállítóhelye, Miskolc 3. Term.tud. Múzeum, Miskolc 4. Herman O. Emlékház, Lillafüred 5. Régészeti raktárbázis, Miskolc 6. Tokaji Múzeum, Tokaj 7. Holló László Galéria, Putnok 8. Mg. Gépmúzeum, Mezőkövesd 9. Sárospataki Képtár, Sp. 10. Kazinczy Emlékesamok, Széphalom 11. Bodrogközi Kastélymúzeum, Pácin 12. Kékedi Kastély, Kéked 13. Diósgyőri vár, Miskolc 14. Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely 15. Zempléni Múzeum, Szerencs 16. Abaúji Múzeum, Forró 1 7. Matyó Múzeum, Mezőkövesd 18. Gömöri Múzeum, Putnok 19. Déryné-ház, Miskolc Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzta Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Magyar állam Magyar állam Magyar állam Sátoraljaújhelyi önkorm. Szerencsi önkormányzat Forrói önkormányzat Mezőkövesdi önkorm. Putnoki önkormányzat Miskolci önkormányzat Jézus hét szava Miskolc (ÉM) - Jézus hét szava a keresztfán címmel Reisinger János irodalomtörténész tart előadást a Bibliaiskolák Közössége által támo­gatott Jézus élete és tanításai című sorozat következő összejövetelén, január 31-én, pénteken este 6 órá­tól a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában (Erzsébet tér 3.) Karcsi rajzok Sátoraljaújhely (ÉM) - Homola Krisztina a karosi honfoglalás kori temetők régészeti rajzaiból rende­zett kiállítását január 30-án, csütör­tökön délután 3 órakor nyitják meg a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. Á tárlatot Kárpáti László művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás március 12-ig tekinthető meg. Bőrművek tárlata Kazincbarcika (ÉM) - Zajácz Ta­más Tiszaújvárosban élő bőr-műves iparművész munkáiból nyílik kiál­lítás január 30-án, csütörtökön délután 4 órakor Kazincbarcikán a Városi Kiállítóteremben. A tárlatot Nagy Imre alpolgármester ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Görög táncház Miskolc (ÉM) - Görög táncház lesz a Miskolci Egyetem E/2. kollé­giumában január 31-én, pénteken este 7 órától. Diákformációk Miskolc (ÉM) - Diákok formációs táncversenyét rendezi meg az Ifjú­sági és Szabadidő Ház, az IQ Moz­gásművészeti Stúdió Bt. és a Váro­si Sportcsarnok március 7-én dél­után 3 órától Versenykategóriák: bálnyitó táncok, farsangi táncok. Nevezéseket az Ifjúsági és Szabad­idő" Há'Zb'á'n”(Mi skölc", Győri' Rä'pTi'' 27.) fogadnak el, ugyanott elővétel­ben jegyeket is lehet vásárolni. Fel­világosítást a 46/411-747-es tele­fonszámon lehet kérni. Csoporttréning Miskolc (ÉM) - Önismereti és kommunikációs csoporttréninget hirdet 30 órában a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház. A tréninget Gelb Judit mentálhigiénés tanár vezeti. A relaxációra, szerepjátékra, verbá­lis, nonverbális játékokra, Klein-fé- le esetelemzésekre épülő tanfolyam foglakozásait keddi napokon tart­ják este 6-tól 8 óráig. Érdeklődni és jelentkezni a helyszínen vagy a 411-747-es telefonszámon lehet. Színházi tanfolyam Budapest (ÉM) - A budapesti Harlekin Színház tanfolyamokat indít az alábbi színházi szakmák­ban: szmészmesterség, színpadi és filmasszisztens, színpadi és show- tánc, sminkmesterség, dramatur­gia, színpadi súgó. A tanfolyam zá­rásaként oklevelet adnak, a ki­emelkedő tehetségek elhelyezkedé­sét segítik. Részletes felvilágosítás a következő címen kérhető: Harle­kin Színház, Budapest 1118. Köböl­kút u. 41, tel.: 185-1923. Új tankönyvek Budapest (ISB) - A Nemzeti Tan- könyvkiadónak 1400 kiadvány az összkínálata, s ebből 699 szerepel a közismereti tankönyvlistán. Idén radikális változást jelent, hogy 84 darabbal csökkentették a régi könyvek számát. Az új kiadványok száma 104 - hallhattuk Ábrahám Istvántól, a cég vezérigazgatójától. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium listáján egyébként a ta­valyi 118 kiadó száma idén tízzel növekedett. Az írás-olvasás tanítá­sához idén már 74 választási lehe­tőség van - tavaly 68 volt. A Nemzeti Tankönyvkiadó helyi tanterveket is összeállít a Nemzeti alaptantervhez. Ezeket számítógé­pes lemezen ingyen bocsátják az is­kolák rendelkezésére. Negyven re­ferencia-iskolával rendelkeznek, ahol a gyakorlatban próbálják ki kiadványaik hatékonyságát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents