Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04 / 3. szám

6 ESZAK-Magyarország Kultúra 1997« Tanuár 4., Szombat Veres Péter- centenárium Budapest (MTI) - Veres Péter munkássága előtt születésének centenáriumán, május kö­zepéig tartó, féltucatnyi rendezvényt magá­ban foglaló eseménysorozattal tisztelegnek. Ezt a nevét viselő emlékbizottság - mint a program szervezője - pénteken sajtótájékoz­tatón jelentette be. A résztvevők elmondták: a megemlékezé­sek sora január 4-én, szombaton Balmazújvá­rosban, az író-politikus szülőhelyén kezdődik, ahol a helyi művelődési házban műsorral és emléktáblájának, valamint szobrának megko­szorúzásával róják le kegyeletüket a Nemzeti Parasztpárt egykori elnökének tisztelői. Ja­nuár 6-án - születésének 100. évfordulóján - Budapesten, a Kerepesi temető művészpar­cellájában koszorúzzák meg az író-politikus sírját, 11-én pedig a nevét viselő fővárosi kö­zépiskolában tartanak tudományos ülést és emlékműsort. A tájékoztatón elhangzott az is: a Magyar írószövetség a közeljövőben Veres Péter-esttel méltatja a szervezet egykori elnö­két, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig Ve­res Péter életútját és munkásságát bemutátó időszaki kiállítás nyílik április közepén. Pün­kösdkor Vésztő-Mágonban a népi írók emlék­parkjában emlékeznek majd a mozgalom ki­emelkedő alakjára, és akkor adják át az egye­temisták számára decemberben kiírt Veres Péter-pályázat díjait is. Az emlékbizottság emellett külön kötetben teszi majd közzé az író válogatott szépirodalmi és publicisztikai munkáit. Az eseménysorozat fővédnöke Göncz Ár­pád köztársasági elnök. Kettős képzés Szarvas (MTI) - Az új tanévtől négyéves óvó- és tanítóképzési lehetőséget kínál a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola: a két­szakos képzés egymásra épül, óvóképzés Szarvason, tanítóképzés pedig a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán történik. Wé- bel Dezső, a szarvasi főiskola főtitkára az új lehetőségről elmondta: a nappali óvóképzésre az 1997/98-as tanévben induló első osztályba 130 diákot vesznek fel, közülük kerülnek majd ki azok, akik a szarvasi főiskolával szo­ros együttműködést kiépítő csabai főiskolán egészítik ki ismereteiket, és a négy év alatt í két'diplömát szereznek. ^ Levelező tagozatra azok jelentkezhetnek, akik óvóképző és pedagógiai szakközépisko­lákban érettségiztek. Mind a nappali tagoza­ton, mind a levelezőn várják a szlovák és a ro­mán hallgatókat is. A nemzetiségi képzésre az egész országból lehet jelentkezni, a nappa­lira pályázókat kollégium is várja. A szarvasi óvóképző főiskolára - történeté­ben először - 1997-ben tantárgyi felvételi vizsga nélkül jutnak be a pályázók: a taninté­zet elfogadja a középiskolai jegyeket, azok alapján rangsorol s dönt a felvételről. A főis­kola január 20-án nyílt napon mutatkozik be az érdeklődőknek. Az új Új Misszió Miskolc (ÉM) - Megjelent az Új Misz- szió katolikus folyó­iratjanuári száma. A miskolci és nagyvá­radi szerkesztőségű lap számos informá­cióval és érdekesség­gel szolgál. Gyenes Klára írásából az egyháztörténet leg­inkább irányt formá­ló szentjének, Aqui- nói Szent Tamásnak az élettörténetét is­merhetjük meg. A Könnyező Mária-szobor című írásból arról ér­tesülhetünk, hogy a Civitavecchia nevet vise­lő olaszországi település egyik lakosának a birtokában lévő Mária-szobor véres könnye­ket hullat. Tűzkő Lajos összefoglalójából kide­rül, a kőszobor arcát először 1995. február 2- án áztatták könnyek, ezt követően még 13 al­kalommal történt meg a csodás esemény. Ci­vitavecchia püspöke, Girolamo Grillo vizsgá­latot rendelt el, amelyben megállapították, hogy minden csalás kizárt, a szobor emberi vért hullat... Az Új misszió Innen-onnan című rovatából többek között a tudomány és a vallásosság vi­szonyáról, a jeruzsálemi Szentsír Lovagrend avatási szertartásáról olvashatunk, és meg­tudhatjuk azt is, hogyan vélekedik a pápa az evolúcióról. A folyóiratban a cserkészélet ese­ményei közül az 1996. november 7. és 10. kö­zött Budapesten rendezett nemzetközi cser- készkonferenciáról is információkat szerezhe­tünk. A világegyház hírei között a lap beszá­mol arról, hogy 1997. február 11-én a betegek világnapját Fatimában rendezik meg, és arról is ír: miként reagált a Vatikán arra a tényre, hogy Rómában az anglikán egyház pappá szentelt egy nőt. Attila sírja - kéziratban Túri Imre szerint feltárható lenne a hunok királyának sírja Túri Imre már a Magyar Tudományos Akadémiának is írt Fotó: Bujdos T. Miskolc (ÉM - FG) - Egy évvel ezelőtt - 1995 decemberében - írtunk arról, hogy Túri Imre amatőr helytörténeti kutató szerint feltárulhat Attila (az ő álláspontja szerint helyesen: Atilla) sírja. Akkor még 10 spi­rálfüzet tartalmazta a „titkot”, azóta elkészült a könyv - pon­tosabban egyetlen példányban kinyomtatták a kéziratot. A szerző azt szeretné, ha támoga­tókra találna: megjelenhetne a könyve, és feltárulhatna Attila sírja.- Akkor sem tréfának szántam, amikor azt mondtam: tudom, hol van a sír, azóta is fenntartom állás­pontomat — állítja Túri Imre. - Családfakutatás közben bukkan­tam rá azokra a dokumentumokra, melyek alapján összegeztem a leg­fontosabb adatokat. Ez a könyv más, mint a Gárdonyi Géza által megírt Láthatatlan ember című re­gény. Ebben minden eddig vitatott, nem ismert részletre fény derül. Ehhez kérem elsősorban a magyar nép anyagi segítségét, hogy ez a könyv nyomdába, sorozatgyártásra kerüljön. Túri Imre a készülő könyv tar­talmáról elmondta, hogy szó van benne népünk eredetéről, a hun nagykirály születéséről, gyermek­koráról, házasságáról, haláláról.- Pontosan leírtam, mit jósoltak az itáliai harcokból hazatérő ki­rálynak a kelta papnők. Atilla hall­gatván a jósokra, maga készül a sa­ját halálára, és temetésének min­den részletét maga tervezi. A halot­ti kincseket is ő maga szerzi be, va­lamint a három koporsót is. A vas-, ezüst- és aranykoporsót, amelyet ki is próbál. O maga jelöli ki a kőből rakott sír helyét. Ennek méretei: közel 42 méter hosszú, 6 méter ma­gas, szélességére vonatkozó ada­tom nincs. De az 1996 nyarán a Ti­szában talált roncs és a kődarabok ennek a sírnak a részei lehetnek. A sír üregét kemény tölgyfával bélel­ték, szurkozták, majd tiszai fö­vennyel megpakolták. A záróköve­ket visszahelyezve az egészet ólom­lemezzel fedték, és a víz visszaen- gedésével, a felette épített torony elbontásával eltüntették nyomait. Minden adatom megvan ahhoz, hogy ezt a templom méretű sírt meg lehessen találni. Pontosan be­határolható a helye, ebben egy Enyingi Török és Thury György tö­rökverők idejében készült - birto­komban lévő - katonai térkép má­solata is segíthet. Túri Imre kutatásaihoz nem ka­pott különösebb segítséget. A szak­emberekhez el sem jutott. írt már a Magyar Tudományos Akadémiá­nak, de még választ sem kapott. "Úgy gőfidöljá, ha elkészülne a könyv, talán többen megismernék elképzelését, és a kutatók is komo­lyan vennék állításait.- Sokat gondolkoztam, hogy mi legyen a kézirattal? Égessem el, titkosítsam? De 1996. december 13- án, pénteken megbeszéltem ősszel­lememmel, Torda Túri táltossal, aki Atillának volt a főpapja, és időnként álmaimban megbeszéljük a dolgokat... Bármennyire is hihe­tetlen! Úgy döntöttünk, hogy ennek a könyvnek a tartalmát, valamint a jelölt sír megtalálását is a ma­gyarokra kell bízni. Csak kell, hogy bízzanak. Nyújtsanak segítséget. Fogjunk össze; és ha valóban ko­moly a szándék, ezen a módon megválthatjuk országunkat, meg­változhat életünk, gyermekeink, unokáink sorsa. Az érettségi költségvetési tételei Matematikából harminchatféle tételt készítenek az OKSZI-ban Budapest (MTI - NG) - Magyar- országon évente átlagban 90 ez­ren érettségiznek. E fontos vizsga szakmai előkészítésével az Országos Közoktatási Szol­gáltató Irodát (OKSZI) bízza meg a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium. Az iroda 1992 óta évente 12 milliót for­díthat a tételek elkészíttetésé­re, nyomdai kivitelezésére, pos­tázására. Varga Márta igazgató szerint nagyon kevés a négy éve megállapított összeg, hi­szen ennyi idő alatt a nyomdai költségek jócskán emelkedtek, a tételkészítésben közreműkö­dők díja pedig - egy tételsorért 8.ezer forintot fizetnek - szinte szégyellni való. Nem könnyű munka a tételkészí­tés, ráadásul például matematiká­ból 36 félét csinálnak, és az 5 érett­ségi tantárgy közül is külön tételek készülnek a nappali és esti tagoza­tosoknak, a speciális osztályoknak, a szakképzési intézményeknek, a két tannyelvű iskoláknak, a balett- intézetnek. És akkor még nem szól­tunk az idegennyelvekről. Kínaiból, japánból, portugálból hárman-né- gyen érettségiznek évente, és szá­mukra is tételeket kell készíteni. Vagy azoknak a külföldi állampol­gároknak, akik hazai iskolában magyarból mint idegen nyelvből érettségiznek. Idén legalább tíz nyelven kell magyar érettségi tételt csinálni. Mennyit kap a vizsgáztató? Az érettségi tételek „alapanyagát” bizottság jelöli ki. Ézt követően megoldótáblákkal kiegészített téte­leket formálnak. A minisztérium márciusban választ közülük - min­den tételből több készül - tantár­gyanként hármat. Ebből egy lesz érettségi tétel májusban, egy az őszi pótérettségin kap szerepet, egy pedig tartaléknak kell. A kiválasz­tás után kezdődhet a bizalmas nyomdai munka, ezt rendszerint egy ember végzi, és többnyire va­sárnap. Ha minden kész, következ­het a tételek csomagolása megyén­ként, iskolánként, illetve a postá­zás futárral. Mennyibe kerül a vizsga? Mindez 12 milliójába kerül az ál­lamnak. Ehhez jön még az érettsé­gi vizsgaköltsége, mely az iskola- fenntartók pénztárcáját soványítja. Az érettségi elnökök tanulónként 350-400 forintot kapnak, a vizsgáz­tató tanárok írásbeli és szóbeli ese­tén diákonként 200 forintot - ugyanennyi a tarifa az idegen nyel­vek esetében, ha csak írásbeliztet- nek vagy csak szóbeliztetnek, ak­kor 150 forintot. Az igazgató - vagy a helyettese - ha részt vesz a vizs­gán, tanulónként 100 forintot kasszírozhat. Az ország mintegy öt­száz középfokú, érettségit adó in­tézményével, 350 forintos elnöki díjjal számolva - és 90 ezer tanuló­val - a fenntartók kifizetnek 31 milliót az érettségi elnököknek; 9 millió forintot az igazgatóknak, il­letve a helyetteseiknek, és iskolán­ként öt vizsgáztató tanárral szá­molva 4,5 millió forintot a pedagó­gusoknak. Az iskolafenntartók - többségük önkormányzat - 32 mil­liónál is többet költenek az érettsé­gire. Magyarországon a minisztéri­um 12, és az önkormányzatok 32 milliójával együtt 44,5 millióba ke­rül az érettségi. Mennyit fizet a szülő? Hogy a szülőnek és a diáknak mennyibe, arról nincs pontos adat. Becslések szerint a ballagási ruha­költeményekre, az elegáns helye­ken rendezett bankettekre, a taná­rok megjutalmazására a miniszté­riumi költség háromszorosát is ki­adják a szülők... Péteri plusz Sajószentpéter (ÉM) - Az orszá­gos „Életrevaló Plusz”- program ke­retében szerveztek karácsonyi mű­sort a sajószentpéteri 4. Számú Ál­talános Iskola hatodik osztályos ta­nulói a helyi öregek otthona lakói­nak. A gyerekek nemcsak saját műsorszámaikat adták ajándékba, hanem minden nyugdíjasnak ké­szítettek egy kartonangyalkát és egy mézeskalácsból formázott fe­nyőfát. A nagy sikerre való tekin­tettel a jövőben hagyománnyá sze­retnék tenni a rendezvényt - derült ki Nagy Emőke, az iskola egyik ta­nulója lapunkhoz eljuttatott össze­foglalójából. Baross-tájékoztató Miskolc (ÉM) - Pályaválasztási szülői értekezletet tartanak január 9-én, csütörtökön délután 3 órától a Baross Gábor Közlekedési és Pos­taforgalmi Szakközépiskolában (Miskolc, Rácz Ádám u. 54-56.). Az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak az iskola képzési rendsze­réről, szakjairól, a felvételi módjá­ról és a követelményekről. Zsolnai-program Törökbálint (MTI) - A Minőségi Iskolázásért Pedagógiai Egyesület néven új szervezet alakult Török­bálinton a Zsolnai-féle pedagógiai program terjedésének előmozdítá­sára. Az egyesület elnöke Zsolnai József, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző In­tézetének igazgatója. A hagyományos pedagógiai mód­szerek mellett alternatívát kínáló Zsolnai-féle iskola Törökbálinton működik több mint tíz éve. Lénye­ge az egyénre szabott, a tehetség kibontakozását játékos elemekkel elősegítő program. Jelenleg már 104 iskolában e metódus alapján készítik fel az érettségire a gyere­keket, s az eddig végzettek tovább­tanulási aránya jóval kedvezőbb az országos átlagnál. Az újonnan alakult egyesület a Zsolnai-iskolát követő pedagógusok­nak kínál ingyenes továbbképzési lehetőséget. Emellett a közoktatási törvényben az iskoláknak előírt he­lyi tantervek készítéshez nyújt kí­vánságra szakmai segítséget. Iskolai alapítvány Budapest (MTI) - A Magyar Isko­la Alapítvány, amely évek óta so­kat tesz a rászoruló családokért, a közeljövőben ismét több község ne­héz körülmények között élő gyer­mekeit támogatja. Január első he­tében például felsőruházatot ado­mányoz a nyírszőlősieknek. A ki­osztásról a helyi iskola igazgatója gondoskodik, mondta el Szász Ká­roly, az alapítvány elnöke az MTI munkatársának. Hozzátette: sze­rény bevételt hozott a december 8- án megrendezett színvonalas jóté­kony célú gálaest, amelyen csak­nem százezer forint értékben ruhá­kat és felsőkabátokat ajándékoztak munkanélküli és hajléktalan csalá­dok gyermekeinek A Külügyminisztérium Kulturális Főosztálya vetítőgépeket és filme­ket adományozott az alapítvány­nak, amely továbbítja azokat a ki­sebb községeknek. Nagykállón a polgármester vesz át az alapítvány­tól egy filmvetítőgépet és 70 darab játékfilmkópiát. Az etyeki és a váli általános iskolákba már elszállítot­ták a vetítőgépeket és filmeket. Az alapítvány elnöke arra kéri azo­kat, akik bármit fel tudnának aján­lani a szegénysorsú gyereknek, hogy jelentkezzenek a szervezet 166-8304-es telefonszámán. Az ado­mányok az adóalapból leírhatók. Dalszínház! ünnep Budapest (MTI) - Hat jubiláló mű­vészt is köszöntött Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház főigaz­gatója a pénteki házi ünnepsége­ken. Az ünnepeltek közül a rang­idős, Mihálkovics Tivadar művésze­ti főtitkár negyven éve lett tagja az intézménynek. Fehér András ren­dezőt, Fülöp Attila, Berkes János és B. Nagy János magánénekeseket, valamint Harmath Ferenc festőmű­vészt pedig negyedszázados dal­színházi évfordulójuk alkalmából köszöntötték a patinás falak között.

Next

/
Thumbnails
Contents