Észak-Magyarország, 1997. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
4 ÉSZAK-Magyarqrszág Helyi Hírek 1997» Január 2., Csütörtök A mezőcsáti városháza híreiből Mezőcsát (ÉM - CSKA) - Parkoló épül Me- zőcsáton. A városatyák decemberi ülésükön döntöttek erről a településfejlesztési, vagyongazdálkodási és vállalkozási bizottság előterjesztése nyomán. A parkolót a Kölcsey úton hozzák létre. A bizottság véleményezi a város rendezési tervét is - amely szerint a város belső területén kisebb módosítások várhatóak. Ez a dokumentáció januárban kerül újra a képviselők elé. Háziorvosok költségtérítése A csáti képviselő-testület meghatározta a háziorvosok 1997-es költségtérítését, majd az ANTSZ bevonásával a háziorvosok helyettesítéséről tárgyaltak. Szóba került még egy beadvány is, amit a háziorvosok terjesztettek elő az ügyelettel kapcsolatban, de erre a napirendi pontra még visszatérnek a képviselők. Közlekedéstől az állatorvoslásig A mezőcsáti városatyák által elfogadott ’97-es munkaterv alapján az új évben többek között a MÁV és a Volán tájékoztatását hallgatják majd meg a város és környéke tömegközlekedéséről, a járat- és járműfejlesztésről, de foglalkoznak a járványügyi helyzettel, az állatorvoslással és módosítják az állattartásról szóló szabályokat is. Drágább lap A képviselők döntése alapján január elsejétől felemelik az önkormányzat által havonta megjelentetett Csáti újság árát harmincról negyven forintra. Nem kelt el a mozi A mezőcsáti önkormányzat pályázatot írt ki a tulajdonában lévő volt mozi épületének eladására. Az épületért 1,5 millió forintot, plusz a forgalmi adót kérték. A beérkezett pályázatok nem feleltek meg a kiírásoknak, ezért az ingatlant nem értékesítik. Nyitott városházák, ingyendísztermek A miskolci városháza dísztermének használatát nem önkormányzati rendezvények esetében a megyeszékhely polgármestere engedélyezheti. Felvételünk az 1996-os mindenki karácsonyán készült. Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Sárospatak (ÉM - MB) - Jobbára minden ellentételezés nélkül igénybe vehető a megye településein az eddig kialakult gyakorlat alapján a városházák díszterme, nagyterme. Feltéve, ha közösségi célú rendezvényekre, nonprofit szervezetek kérik a helyet. A rendszerváltás után az önkormányzatok rendre meghirdették a „nyitott városházák” programját. Ezen azt értették, hogy a polgár- mesteri hivatalok a korábbi köz- igazgatási gyakorlatot meghaladva valóban a helybélieket szolgálják majd. Mennyire vehetik birtokukba a városházákat ma a polgárok? Tarthatják-e például a helyi hatalmat szimbolizáló épületekben rendezvényeiket? - erről szól összeállításunk. Jobbágy Anna Kazincbarcika aljegyzője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a városháza nagytermét az önkormányzat intézményei - természetesen ha az más programmal nem ütközik - térítés- mentesen igénybe vehetik. A társ- intézmények - mint a TAKISZ, az APEH - a város érdekeit szolgáló továbbképzés, tájékoztató céljából szintén helyhez juthatnak. A nem önkormányzati intézmények, cégek, hivatalok eddig még nem tartottak a teremre igényt, így a városházának nincs álláspontja arról, mennyit kérnének tőlük mindezért. A nonprofit tevékenységet folytató intézmények, valamint a város érdekeit szolgáló rendezvényeket tartók a városháza dísztermét Sárospatakon is térítésmentesen vehetik igénybe - nyilatkozta Kiinga Ágnes jegyző. Néhány esetben - belépődíjas előadások alkalmával - ellentételezésre is sor került már, . de nincs kidolgozott tarifarendszer. Minimális - a takarítás, a világítás, a fűtés költségeit fedező - térítési díjat számítanak fel, de ezt egyéni elbírálás alapján teszik. A tiszaújvárosi városháza nagytermében a székek nem mozdíthatók, ezért kizárólag konferenciajel- legű eseményeket tarthatnak benne. Minden olyan közösségi, a település érdekeit szolgáló eseményre ingyen oda adják, aminek időpontja semmi egyéb rendezvénnyel nem ütközik. Arra még eddig nem volt példa, hogy külső cég, vállalat fordult volna hasonló kéréssel az ön- kormányzathoz. A kérelmek elbírálása minden egyes esetben a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe tartozik - derült ki Mól-/ nár Tamás szervezési irodavezető szavaiból. Miskolcon a városháza dísztermét nagyon ritkán adják oda olyan rendezvények céljára, amelyet nem a polgármesteri hivatal szervez. A kialakult gyakorlat szerint a polgármester bírálja el a hozzá beérkező kérelmeket. Ha a kérelmező megkapja a patinás termet, fizetnie nem kell érte; a városháza nem kér ellenszolgáltatást - tudtuk meg Körösi Istvántól, a városháza gondnokától. A megyeháza dísztermét is - a megyei közgyűlés elnökének elbírálása alapján - igénybe vehetik térítésmentesen. Itt viszont már van tarifa is: az üzleti vállalkozások, cégek számára a terembér 36 354 forint egy napra. Ez az összeg már az általános forgalmi adót is tartalmazza. A terem fél napra is bérelhető. Ugyan nem teljes a kihasználtság, de ősztől kora nyárig elég sok konferenciát, egyéb rendezvényt tartanak a megyeháza dísztermében - derült ki Havasi Aladárné rendezvényi felelős szavaiból. Önmérsékletre intenek Ózdon Ózd (ÉM - BTGY) - Szóvivőt keresnek Ózdon, ahol a hatékony, célirányos sajtópropagandátóí várják a városról kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatását. Ez is elhangzott a ’97-es költség- vetési koncepció vitájában. Az 1997-es költségvetési koncepció tárgyalásánál kellő önmérsékletre intette képviselő-társait a város polgármestere. A csődmentes 1996- os év - hangoztatta Strohmayer László - senkit se ringasson hamis illúziókba. 1997-ben az egészségügyet kell a középpontba állítani, miközben gondoskodni kell az alapellátást teljesítő városi intézmények zavartalan működtetéséről is. Az egészségügyi ellátás kapcsán Boda István, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke az alábbiakat hangoztatta: az ózdi kórház-rendelőintézet végső soron térségi feladatot lát el. így az lenne a korrekt megoldás, ha működéséhez, illetve fejlesztéséhez a térség önkormányzatai is hozzájárulnának. A város jövőjével kapcsolatban ajánlott receptek között a munkahelyteremtő kezdeményezések felkarolása, a város pozitív imázsá- nak megteremtése szerepelt kiemelt helyen. Konkrét intézkedésként javasolták a képviselők a térségi gazdaságfejlesztő iroda létrehozását, á szóvivői poszt betöltését is, miután úgy ítélték meg, hogy célirányos, hatékony sajtópropagandával a városról kialakult negatív összképet rövid idő alatt kedvező módon lehetne befolyásolni. A csatornadíjai is megállapították Bükkzsérc (ÉM - CSKA) - Megállapította a bükkzsérci képviselő-testület az 1997-es legmagasabb hatósági csatorna és vízárat. Mint azt Nagy Lajosné polgár- mestertől a döntéssel kapcsolatban megtudtuk, a hatósági csatornaár megállapítására azért volt szükség, mert már belterületen is folyik a csatornarendszer kiépítése, s voltak házi bekötések is. Valószínűsíthető, hogy idén - ha részlegesen is, de - üzemelni fog a szennyvízhálózat. _Ém-portré A buszsofőr Miskolc (ÉM - SZA) - A miskolci Ipari Iskolában, mint esztergályos végzett Szabó István, aki jelenleg a Borsod Volánnál szállítja az utasokat Sajóbábony és Miskolc között.- A honvédségnél kötelező volt megszerezni a gépkocsivezetői jogosítványt. Nekem ez 1963- ban sikerült. A Borsod Volánnál 6 éve vezetek buszt - mondja a sofőr. Szavaiból kiderül, volt az életében egy olyan időszak, amikor kénytelen volt munkahelyet változtatni, s mivel a lakásához eme cég volt a legközelebb, ott próbálkozott - sikerrel. A gyors munkába állás szerinte annak volt köszönhető, hogy akkoriban még lehetett válogatni a munkahelyek között. Nem úgy mint most.- Aki ezt a szakmát választja, az tudja, nem könnyű feladatot vállal magára, mivel itt felelőtlenül dolgozni semmiképpen nem lehet. Aki a kormánykerék mögött ül, annak igenis tudatában kell lennie, hogy nem sódert szállít a háta mögött. A higgadtság megőrzése nagyon fontos - teszi hozzá. Ámióta vezet, másfél millió balesetmentes kilométert rótt le az utakon. Meglátása szerint a Volán gépkocsiparkja kezd elhasználódni. Ez főleg az ilyen zord, téli időjáráskor bosszulja meg magát, s többnyire ennek köszönhetően robbannak le és maradnak ki a járatok. Ám megjegyzi, mindezek ellenére optimista, már csak azért is, mert amíg egy utasért ki kell menni, addig buszsofőrre mindig szükség lesz. Ellenpontok: Védőház névtévesztéssel Miskolc (ÉM) - Vitát váltott ki, hogy helyénvaló volt-e Lorántffy Zsuzsannáról elnevezni Miskolcon a Református Kismamaházat. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos ellentétes véleményeket közöljük. „Lehangoló és szomorú látvány a köztéri létesítmények, emlékművek, szobrok festékes bemázolása, „besprézése”. Persze vannak, akiknek tetszik a pótművészke- dés, - de az alkotó, és még mások is sokan - a mú bemaszatolását látják az ilyen tevékenységben. Ehhez hasonlít a közelmúltban Miskolcon átadott Református Kismamaház L'orántffy Zsuzsanna nevére történő „keresztelése”. Anélkül, hogy theológiai vitába bocsátkoznék abban a tekintetben, hogy az intézmény építi, vagy rombolja a református egyház családi életről vallott tanításait és etikai tételeit, vagy inkább tovább mélyíti az amúgy is alapjaiban megrendült magyar erköl- csiséget, meg kell említenem: a védőház Lorántffy Zsuzsanna nevének felvételével enyhén szólva bemaszatolta a Református Egyház régi nagyasszonyának, patró- nusának, vallásunk Debórájának az emlékét. Egy létesítmény névadójának nem elég egy régi nevezetes személyt előkeresni a múltból. Arra van szükség, hogy a névadó egyénisége, szellemi arculata kifejezze az intézmény célját, és fordítva: az intézmény célja egyezzen a nevét viselő személyiségével. Ez ebben az esetben nem áll fenn. Lorántffy Zsuzsanna egyénisége és felfogása ég és föld távolságra van a Kismamaház célkitűzéseitől. Arról nem is beszélve, hogy nagyasszonyunk nem ismert „kismamákat”, hanem olyan nagybetűvel írt ÉDESANYÁKAT, akik férjük és családjuk oldalán jóban-rosszban kitartottak, és a A névadó: Lorántffy Zsuzsanna Fotók: Bujdos Tibor születő életet nem „bepottyant gyerekének, hanem isten áldásának tartották. Lorántffy Zsuzsanna inkább alsó tagozatú iskolát létesített volna Miskolcon! Ha már létrejött valamilyen okból ilyen intézmény a saját hibájukból is „krízishelyzetbe” került „lányok” részére - szerencsésebb lett volna más névre keresztelni. Például Brunszvik Teréz, (Hrabovszkyné) Révész Margit, Vaséi Matild, vagy más bel- missziói munkás nevére. Az utóbbiak tevékenysége közelebb áll az intézményben folyó munkához. Mielőbb szükséges a bemasza- tolt szellemi emlék megtisztítása. Remélhetőleg a Református Egyház miskplci vezetőtestülete mielőbb megfontolja és korrigálja a névtévesztést” írta levelében Ágoston István református lelkész. * A levél kapcsán megkérdeztük Gálné Ács Máriát, a Lorántffy Zsuzsanna Reformárus Kismamaház vezetőjét, aki maga is református lelkész: voltaképp ki keresztelte el az otthont, s miért választották névadóul épp Lorántffy Zsuzsannát. Elmondta, hogy az alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja együttesen javasolta Lorántffy Zsuzsanna nevét, mivel ő volt az az asszony, aki - fittyet hányva a kor szokásaira - nagyon sokat tett a magyar anyákért, a családokért. A vezetőnő kijelentette: az ő céljuk is - a legtöbb esetben - a családok egyesítése. Ágoston István felvetését mondvacsinált problémának érzi, amelyből arra következtet, hogy lelkésztársa kevéssé tájékozott a kismamaház dolgairól. Épp ezért, hogy aggályait eloszlassák, szívesen látják bármikor Ágoston Istvánt a kismamaházban, ahol megismerkedhet az ott élőkkel és dolgozókkal. * Ágoston István lelkész szóban jelezte kifogását a református püspöki karnak, konkrétan Szabó Sándornak is - mint mondta - hiába. Ennek okáról kérdeztük Szabó Sándort, aki mindenekelőtt kifejezte sajnálatát afölött, hogy ilyen kérdésben, amely voltaképp az egyház belügye, a nyilvánosság előtt kell polémiát folytatni. Elmondta, hogy a nagytiszteletú úr akkor fejtette ki ellenvéleményét, amikor az alapítványt már az említett néven bejegyezték. Egy esetleges névváltoztatás újabb akadályt gördített volna az intézmény működése elé, amely négy esztendei törekvésük eredményeképp valósult meg. A püspöki titkár elismerte: meglehet, ha Ágoston István korábban szól, elgondolkodtak volna javaslatán, ám ő személy szerint akkor is kitartott volna a Lorántffy Zsuzsannáról történő elénevezés mellett. Mert bár bizonyos szempontból - a névadó személyének védelmében való gondolkodása miatt - indokoltnak tartja a nagytiszteletű úr felvetését, azonban összességében nem tudja akceptálni a véleményét, tekintettel arra, hogy senkinek sem áll jogában a kismamaház névhasználatát korlátozni, főképp az ott élők erkölcsiségének hátrányos beállításával. Mi lenne - vetette föl Szabó Sándor -, ha a Lorántffy Zsuzsannáról elnevezett utca lakóit életmódjuk szerint kezdenék el szelektálni? A kuratórium szempontja az volt - tudtuk meg a titkártól -, hogy olyan köztiszteletnek és a maga korában is megbecsülésnek örvendő református személyiségnek a nevét tűzzék zászlajukra, aki példaképül szolgálhat. Lorántffy Zsuzsanna épp abban jelent mintát, ahogyan az elesettekhez, a védtelenekhez viszonyult. Szabó Sándor kijelentette: az erkölcsiség kérdésének megítélése tekintetében - amely véleménye szerint Ágoston István levelének fő témája - nem azonosítják magukat semmiféle olyan erköl- csiséggel, amely a Szentírásban foglaltaknak ellene mond, legfőképp pedig a tízparancsolatnak - amelyben pedig többek között benne foglalatik: a „ne ölj!” és „ne paráználkodjál!”. Erre is gondoltak, amikor kifejezetten a kisgyermekek életének megmentését célzó intézményt létrehozták. A titkár szerint az országosan általános egészségügyi és szociális visszafejlesztés korában jelzésként: „mentsük ami menthető, védjük, ami védhető” jelszóval. Mindezeket figyelembe véve - foglalta össze a református püspöki titkár - elvi síkon történő aggályoskodás helyett - inkább segítő támogatást várnának a rászoruló védtelenek nevében nemcsak Ágoston István nagytiszteletű úrtól, de mindazoktól, akik adni képesek. Végül pedig hozzátette: megértéssel fogadják Ágoston István egyháztörténész aggályait, de kérik, ő is fogadja megértéssel a Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaház törekvéseit. Abban alighanem mindketten egyetértenek - fejezte be a püspöki titkár -, hogy jó lenne olyan boldog emberek és harmonikus családok társadalmában élni, ahol ilyen típusú védóházakra nem volna szükség.
